Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-12 / 136. szám

A gödöllői polgármester álláspontja A városi buszközlekedésről Dr. Gémesi György pol­gármester az alábbi nyilat­kozatot juttatta el szer­kesztőségünkbe : A Gödöllőn néhány hete megváltozott városi busz­menetrenddel kapcsolatban a következőkről tájékozta­tom a város lakóit, az emiatt kialakult félreérté­sek elkerülése végett. 1991-ben az új rendelke­zések szerint az önkor­mányzati képviselő-testület hatáskörébe tartozik a he­lyi közlekedés díjának meg­állapítása. Ez év januárjá­ban a Volánbusz gödöllői kirendeltsége a menetjegy­árak változtatási javaslatát hozta a képviselő-testület elé. Ebben a képviselő-tes­tület véleménye szerint in­dokolatlan, mintegy 210 százalékos tarifaemelési ja­vaslat volt, Több konzultációs és szakvélemény kikérése alapján, ezt indokolatlan­nak tartva, a képviselő-tes­tület — átérezve azt, hogy a Volánbusz minden költ­ségemelkedését közvetlenül a lakosságra hárította vol­na, mindenféle belső,- a munkát cs a költségeket csökkentő változtatás nél­kül — nem fogadta el. Meg kell jegyeznünk, hogy a tarifák így is száz­százalékosan emelkedtek. A Volán helyi vezetője, Fug- lavich Rezső akkor a kép­viselő-testület előtt azt mondta, hogy ha nem fo­gadjuk el a javaslatát, csődbe megy a vállalat. Akkor a képviselő-testület kompromisszumos megol­dásként két hónapra, a la­kosság érdekeit messzeme­nően figyelembe véve, me­netjegy esetén 75, bérletek esetén 100-120 százalékos emelést fogadott el. Két hónap múlva a Vo­lánbusz vezetője újfent elő­terjesztette a korábbi ja­vaslatát, olyan megjegyzés­sel, hogy ha nem fogadjuk c), kénytelen lesz radikális forgalomkorlátozásokra, já­ratcsökkentésekre. A testü­let újabb vizsgálatok után továbbra is indokolatlan­nak tartotta a nagyobb mértékű-emelést, és csak a korábbi januári tarifákat hagyta jóvá. Így a testületi ülésen a Volánbusz gödöl­lői kirendeltségének veze­tője, Fuglevich úr kérte, hogy hagyjuk jóvá az ő ál­tala kidolgozott menetren­det. A képviselő-testület nem jogosult a menetrend ösz- szeállítására, s a Volán-já­ratok sűrűségébe, a járatok útvonalának kialakításába Növényvédelmi teendők Veszélyben a szőlő A jelenlegi időszak nö­vény-egészségügyi szem­pontból különösen veszé­lyeztetett növénye a szőlő. Ennek oka az, hogy a két. nagy jelentőségű kóroko­zójának, a peronoszpórá- nak és a szürkerothadásnak a korai fellépéséhez és a betegségek járványszerű terjedéséhez minden felté­tel rendkívül kedvezően alakult. Ezek a feltételek a követ­kezők: gyakori csapadék, tartósan magas hőmérsék­let, nagy páratartalmú le­vegő, valamint a növény fo­gékony fejlettségi állapota. A peronoszpórás megbete­gedésre az erőteljes növe­kedési szakaszban (amivel egybeesik a fürtvirágzat megjelenése is) a legérzé­kenyebb a szőlő. A fertőzés a virágzás előtt és alatt, valamint közvetlenül a kö­tődés után, súlyos követ­kezményekkel jár. Mindezek ismeretében mindkét kórokozó ellen gondoskodni kell a szőlőnö­vény védelméről. A védeke­zés alapelve az, hogy a per­metezéshez lehetőleg olyan készítményt válasszunk, amelyik együttes hatású és hosszú hatástartalmú. Így például a Ridomil Combi, a Mikai—75 WP és az Orto- Phaltán. (Valamennyi szer feltételes forgalmú.) Csak peronoszpórára ha­tásos gombaölő szerek: Mil- tox Speciál, Cuprosan Su­per D. Curzate C és CZ, Ridomil Plus 50 WP, San- dofán C és Z, Mikai C—64 WP. Csak szürkerothadás ellen hatékonyak: Rovral, Ronilan—50 WP, Sumilex— 50 WP. Az uborkaperonoszpóra Védekezési technológiáját már korábban ismertettük. Az engedélyokiratok újabb módosítása miatt ennél a növénynél a betegség ellen minden réztartalmú ké­szítmény (például Rézoxi- klorid—50 WP, Bordóilé FW, Bordóipor) élelmezés­egészségügyi várakozási ideje 5 nap. kivétel a kon­zerv célú uborka, ahol ez az időtartam változatlanul 3 nap. Továbbra is fennáll az erős levéltetűf ertőzés ve­szélye, ezért folyamatos vé­dekezés szükséges ellenük. A kártevő ellen hatásos ké­szítmények: a Bi—58 EC, a Sinoratox—40 ET, a Decis 2,5 EC, a Pirimor—50 DP. Dr. Magyari Istvánná, Pest Megyei Növény egészség-ügyi és Talajvédelmi Állomás Gödöllő nem szóihat bele. Ez csakis a Volánbusz gödöllői ki- rendeltségének feladata és felelőssége. A gödöllői polgármesteri hivatalban ugyan május 23-án történt egy menetren­di egyeztetés, amely azzal zárult, hogy kezdeményez­tük a helyi közlekedéssel kapcsolatos szakértői meg­beszélés összehívását, a menetrendet azonban nem hagytuk jóvá. így a kiala­kult menetrend mindenféle anomáliájáért a felelősség a Volánbusz-vezetőt ter­heli. Megjegyezni kívánom: 1. A januárban szóban jelzett várható csőd még mindig el­kerülte a gödöllői kirendeltsé­get, tehát véleményünk szerint a tarifaemelési javaslatunk reális volt. 2. A Volánbuszokon Gödöllőn továbbra sem ellenőrzik jobban a jegyvásárlást és -eladást, s tapasztaltaink szerint az uta­sok jelentős százaléka nem vesz jegyet. Ebben sem történt változás. • 3. I'uglevich úr felajánlotta a városnak a támogatását az elfogadott jegyárak után, neve­zetesen, ha kell, többször is vállalnak szállítást a „váro­sért”, akár ingyenesen is. Én úgy gondolom, ren­dezve sorait, no ajánljon fel ingyenbuszokat, hanem a gödöllői közlekedésért mindent tegyen meg, át­érezve a lakosság igényeit, nehézségeit, és esetleg ki­kérve egy-egy területi kép­viselő véleményét, javasla­tát, a buszjárat, illetve a menetrend-változtatásnál. Ezt nem tette meg. Tud­juk. hogy a gödöllői kiren­deltségen sok jó szakember dolgozik, akik ráadásul itt is laknak, s így talán sokkal jobban tudnák a gödöllői közlekedést irányítani és szervezni, melyre hajlan­dók is. Reméljük, hogy a rendszerváltozás a gödöllői Volánbusz-kirendeltséghez is eljut, és valóban a jó szakemberek kerülnek ve­zető beosztásba, akiket ér­dekel is, és akik szakmailag meg is tudják oldani a ne­hézségek ellenére, a lakos­ság megelégedésére a közle­kedést. Dr. Gcmcsi György Szerkesztőségünk természete­sen helyt act az érintett fél esetleges hozzászólásának is. <3 Ö D ÖL !_Ő1 XVIII. ÉVFOLYAM, I3G. SZÁM 1991. JÚNIUS 12., SZERDA A sikeres vizsga sem garancia Ha átképezték a nyelvtanárt Kovács Andráshc egyetemi nyelvtanár 1989 őszétől elsőként vezethette azt a csaknem hatszáz órás nyelv­tanfolyamot, amely Gödöllő város és a vonzáskörzet tizennyolc orosztanárát érintette. Amikor tapasztala­tainak összegzésére kértük lel. azt mondta, igen nagy megtiszteltetést jelentett számára a feladat. Igaz, az egy hónapos próbaidő után különböző okokból öten lemorzsolódtak, de végül is két év után tizenhármán jelentkeztek az állami vizsgabizottság előtt. Nos, kikről is van szó? Az átképzésre orosztan á- rok, valamint speciális kollégiumi papírral ren­delkező alsó tagozatos ta­nítók vállalkoztak. Sőt azok a pedagógusok is je­lentkezhettek, akiknek nem volt semmiféle nyelvi ké­pesítésük, de azoknak órán­ként 57 forintot kellett fi­zetniük. — Első megközelítésben szinte lehetetlennek, tűnt az átképzés, mivel a heti kétszeri, délutáni foglal­kozás az érintettek többsé­génél n délelőtti tanítás utánra esett. Nyomasztotta még a pedagógusokat az is — mondta Kovács And­rásáé —, hogy sem szabad­napot, sem szabad órát. de még csak teljes útiköltség- térítést sem kaptak. Úgy tűnik, hogy megpróbálta­tásaik ezekkel sem értek véget, mert sikertelen vizs­ga esetén egy részüknél felbonthatják a szerződést, másoknál pedig sikeres vizsga után sem garantál­ják a végleges tanári ál­lást. A tanfolyam elvégzése után, s az állami vizsgabi­zottság minősítése alapján középfokú nyelvvizsgát sze­rezhetnek tanítványaim. Mivel ez a képesítés csak alapja lehet a főiskolai fel­vételnek, a felvételiző „öregdiákok” akaratát . az újabb próbatétel megtöri, s így valószínűleg igen ke­vesen jutnak el a főiskolai végzettségig. A kissé pesszimista gon­dolatok mellett szinte fel­üdülést hozott beszélgeté­sünk azon része, amely a Gödöllői Művelődési Köz­pont segítőkészségével fog­lalkozott. A dicséret tel­jességgel jogos, hiszen a hallgatók mindig a nyelv- tanulás számára legmegfe­lelőbb termet kapták meg és az elmaradhatatlan audiovizuális eszközök is rendelkezésükre álltak. Visszatérve a nyelvvizsga utáni állapotokra, talán ol­vasóink előtt is ismert, hogy megszűntek a szak- felügyeleti állások, pedig az igényes oktatók válto­zatlanul várják a szakmai kritikát. Ennek híján most magukra vannak utalva a szaktanárok. .A segítség- nyújtás pedig elengedhetet­len. A színvonalas oktatás érdekében az angol nyel­vet tanító tanároknak leg­alább két hétre el kellene jutniuk angol nyelvterü­letre, hogy anyanyelvi kör­nyezetben tanulhassák, de főképpen gyakorolják a GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. 0 A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. ® Munkatárs: Pillér Éva. 41 Postacím: Gödöllő, Pf. U. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. 0 Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig, o Hirdetésfelvé­tel : munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőség­ben. Ki vigyázza az éjjeli nyugalmat? Bakterek és strázsák SZAPORODNAK a fal­vakban is a bűncselekmé­nyek. Egyre gyakrabban fordul elő a besurranó tol- vajlás, az éjszakai tyúklo­pás, üzletek feltörése, vagy csak esztelen és indok nél­küli rombolás, pusztítás, az úgynevezett fiatalos ran- dalírozás, erőfitogtatás. Sok településen — Aszódon, Pécelen és máshol is — a falu lakói önvédelmi cso­portokat szerveztek, ame­lyek . tagjai éjszakánként gyalog, legtöbbször autóval járják a falut, társadalmi megbízatásként. Igaz, ezek­nek az embereknek, akik a rendre, biztonságra vi­gyáznak, nyugodt éjszakai álmukat őrzik, semmi ha­tósági vagy intézkedési jog­körük nincs, legfeljebb je­lezhetnek a rendőrnek: — rablók járnak az Alvégben! Sajnos, a rendőr is messze van, három-négy faluban lehet egyet találni. Az állampolgárok aggo­dalma nő, éjjel-nappal zár­ják a kapukat, ajtókat. Ma már a falusi emberek is kulcsokat hordanak maguk­kal, mert nem elég az utca­ajtót zárni, lakat kerül a kamrára, a mellékhelyisé­gekre, biztonsági zár a la­kóház bejáratára. A községi vezetők töp­rengenek, megnyugtató megoldáson vitatkoznak. Nagyon sokat változott a világ az elmúlt évtizedek alatt, ezért a régi törvényt vagy szokásrendet nehéz lenne visszaállítani, ám ér­dekes megismerni, hogyan biztosították a magántulaj­don szentségének és sért­hetetlenségének védelmét az ősi faluban. A nyugdíjas Pásztor Ist­vántól érdeklődtem, aki túljutott a nyolcvanon, s valamikor esküdtként szol­gálta a faluját. — A falvak őrei az elöl­járóság által megválasztott bakterek voltak. Kettőt vá­lasztott belőlük a képvise­lő-testület: az egyik éjfélig, a másik éjfél után őrködött. A bakterek mellé minden éjszakára 2-2 strázsát ren­deltek ki, de aratás, cséplés idejére a strázsák számát háromra emelték, vagyis általában öt-hét ember őrizte a falu békéjét és biz­tonságát. A bakterek az őrködés­ben váltották egymást. Az őrködést az éjfél előtti bak- ter este kilenc órakor kezd­te meg, mégpedig azzal, hogy elkiáltotta a bakter- nóta első strófáját: — Ki­lencet ütött már az óra, 7 Hallgass, ember, ezen szóra. / Kilencet ütött az óra ... Egy óra múlva ismét kiál­tott: — Tízet ütött már az óra, / Térjetek már nyugo­vóra. / Tízet ütött már az óra... A tízórai kiáltás után, akivel a kis csoport, a bak- ler és a strázsák találkoz­tak, mindenkit hazaküld­tek. A kocsmákat is körbe­járták, s az ottlevőket ha­zatessékelték. Ha a legé­nyek tíz óra után daloltak, rendetlenkedtek, a bakter figyelmeztetésére nem hall­gattak, felírta a nevüket, s a névsort átadta a törvény­bírónak, aki behívatta a suttyókat a községházához. Általában nem írtak jegy­zőkönyvet, nem hoztak ha­tározatot, lekentek a csend­háborítónak néhány pofont, aztán mehetett haza. A bakterek meg a strá­zsák is fütykösökkel, botok­kal voltak fölfegyverezve. Éjszakai sétájuk során ke­resztet rajzoltak egy-egy ház elé, ezzel a dőlt ke­reszttel jelezték, hogy a fa­lu álmát őrzők jártak arra az éjszakai órákban. A közeli csendörörs jár­őreivel is találkoztak ese­tenként. Amikor összefutot­tak, kicserélték tapasztala­taikat, elmondták, mit lát­tak, merre jártak. A falu minden lakosa vállalta az éjszakai szolgá­latot, amikor a sor éppen elért hozzájuk. Ha valaki nem tudott a jelzett idő­ben menni, akkor a szolgá­latot elcserélte a szomszéd­jával, ha pedig véglegesen akadályozva volt, pénzzel váltotta meg az éjszakai szolgálatot. Nem tudom, ma lehet­ne-e hasonló rendszert be­vezetni. És ha lehetne, hasznos lenne-e az? Mert a rosszakaratú, tolvajlásra, betörésre, rablásra is vál­lalkozóknak ma gáz- vagy lőfegyverük van, autóval közlekednek. Mit tehetné velük szemben a bottal fel­szerelt bakterek, strázsák csapata? Talán a tudat el­riasztaná a tilosban járó­kat, ha tudnák, a falunak, falvaknak szervezetten őr­zik az éjszakai nyugalmát. NEM RECEPT kívánt lenni ez az írás, inkább öt­letadó, mert — mint azt Pásztor István megfogal­mazta —, ha minden falu önkormányzatának lenne egy vagy két rendőre, azok nak is sokat segítenének a kirendelt strázsák. Mert mire megy egy ember a sokkal szemben, ha öt-hat ezer társa megérdemelt éj szakai álmát, vagyonát kell őriznie? Fercsik Mihály nyelvet. Szinte napra ké­szen kellene megkapniuk a legújabb gyakorlóanyago­kat, módszertani újításo­kat, és nem szabadna meg­feledkezni a gyermekek utaztatásáról sem. — Magam önkéntesen felajánlottam ezeket a szakmai szolgáltatásokat, de a jövőben feltétlenül szükség lesz állami szintű megoldásokra — állította Kovács Andrásné. — An­nál is inkább, mert nem szabad megengedni, hogy az elkövetkező képzési fo­lyamatok gyorstalpaló tan­folyamokká váljanak. Azt is fontosnak tarlóm meg­szívlelni, hogy az átkép­zést csak diplomás tanárok­kal lehet megnyugtatóan megoldani. A feladatok tehát is­mertek, most már csak' az állami szintű segítségnyúj­táson múlik szó szerint, hogy idegennyelv-tudásból egy- gyei magasabb osztályba lépjen tanár és diák egy­aránt. K. I. Cs. Nem ázik tovább ... a gödöllői városi mú­zeum épületének sarka, ahol sokáig hiányzott a csatorna egy darabja. Talán tavasz eleji fotónk hatásá­ra pótolták a hiányt? (Balázs Gusztáv felvétele) KÖZLEMÉNY Köszönetnyilvánítás. Mind családom, mind a magam ne­vében köszönetét mondok mindazoknak, akik férjem, dr. Farkas György elhunyta al­kalmából róla írásban, szóban megemlékeztek, részvétükkel gyászunkban osztoztak. Dr. Farkas Györgyné. (57 886/1K)

Next

/
Oldalképek
Tartalom