Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-12 / 136. szám
A gödöllői polgármester álláspontja A városi buszközlekedésről Dr. Gémesi György polgármester az alábbi nyilatkozatot juttatta el szerkesztőségünkbe : A Gödöllőn néhány hete megváltozott városi buszmenetrenddel kapcsolatban a következőkről tájékoztatom a város lakóit, az emiatt kialakult félreértések elkerülése végett. 1991-ben az új rendelkezések szerint az önkormányzati képviselő-testület hatáskörébe tartozik a helyi közlekedés díjának megállapítása. Ez év januárjában a Volánbusz gödöllői kirendeltsége a menetjegyárak változtatási javaslatát hozta a képviselő-testület elé. Ebben a képviselő-testület véleménye szerint indokolatlan, mintegy 210 százalékos tarifaemelési javaslat volt, Több konzultációs és szakvélemény kikérése alapján, ezt indokolatlannak tartva, a képviselő-testület — átérezve azt, hogy a Volánbusz minden költségemelkedését közvetlenül a lakosságra hárította volna, mindenféle belső,- a munkát cs a költségeket csökkentő változtatás nélkül — nem fogadta el. Meg kell jegyeznünk, hogy a tarifák így is százszázalékosan emelkedtek. A Volán helyi vezetője, Fug- lavich Rezső akkor a képviselő-testület előtt azt mondta, hogy ha nem fogadjuk el a javaslatát, csődbe megy a vállalat. Akkor a képviselő-testület kompromisszumos megoldásként két hónapra, a lakosság érdekeit messzemenően figyelembe véve, menetjegy esetén 75, bérletek esetén 100-120 százalékos emelést fogadott el. Két hónap múlva a Volánbusz vezetője újfent előterjesztette a korábbi javaslatát, olyan megjegyzéssel, hogy ha nem fogadjuk c), kénytelen lesz radikális forgalomkorlátozásokra, járatcsökkentésekre. A testület újabb vizsgálatok után továbbra is indokolatlannak tartotta a nagyobb mértékű-emelést, és csak a korábbi januári tarifákat hagyta jóvá. Így a testületi ülésen a Volánbusz gödöllői kirendeltségének vezetője, Fuglevich úr kérte, hogy hagyjuk jóvá az ő általa kidolgozott menetrendet. A képviselő-testület nem jogosult a menetrend ösz- szeállítására, s a Volán-járatok sűrűségébe, a járatok útvonalának kialakításába Növényvédelmi teendők Veszélyben a szőlő A jelenlegi időszak növény-egészségügyi szempontból különösen veszélyeztetett növénye a szőlő. Ennek oka az, hogy a két. nagy jelentőségű kórokozójának, a peronoszpórá- nak és a szürkerothadásnak a korai fellépéséhez és a betegségek járványszerű terjedéséhez minden feltétel rendkívül kedvezően alakult. Ezek a feltételek a következők: gyakori csapadék, tartósan magas hőmérséklet, nagy páratartalmú levegő, valamint a növény fogékony fejlettségi állapota. A peronoszpórás megbetegedésre az erőteljes növekedési szakaszban (amivel egybeesik a fürtvirágzat megjelenése is) a legérzékenyebb a szőlő. A fertőzés a virágzás előtt és alatt, valamint közvetlenül a kötődés után, súlyos következményekkel jár. Mindezek ismeretében mindkét kórokozó ellen gondoskodni kell a szőlőnövény védelméről. A védekezés alapelve az, hogy a permetezéshez lehetőleg olyan készítményt válasszunk, amelyik együttes hatású és hosszú hatástartalmú. Így például a Ridomil Combi, a Mikai—75 WP és az Orto- Phaltán. (Valamennyi szer feltételes forgalmú.) Csak peronoszpórára hatásos gombaölő szerek: Mil- tox Speciál, Cuprosan Super D. Curzate C és CZ, Ridomil Plus 50 WP, San- dofán C és Z, Mikai C—64 WP. Csak szürkerothadás ellen hatékonyak: Rovral, Ronilan—50 WP, Sumilex— 50 WP. Az uborkaperonoszpóra Védekezési technológiáját már korábban ismertettük. Az engedélyokiratok újabb módosítása miatt ennél a növénynél a betegség ellen minden réztartalmú készítmény (például Rézoxi- klorid—50 WP, Bordóilé FW, Bordóipor) élelmezésegészségügyi várakozási ideje 5 nap. kivétel a konzerv célú uborka, ahol ez az időtartam változatlanul 3 nap. Továbbra is fennáll az erős levéltetűf ertőzés veszélye, ezért folyamatos védekezés szükséges ellenük. A kártevő ellen hatásos készítmények: a Bi—58 EC, a Sinoratox—40 ET, a Decis 2,5 EC, a Pirimor—50 DP. Dr. Magyari Istvánná, Pest Megyei Növény egészség-ügyi és Talajvédelmi Állomás Gödöllő nem szóihat bele. Ez csakis a Volánbusz gödöllői ki- rendeltségének feladata és felelőssége. A gödöllői polgármesteri hivatalban ugyan május 23-án történt egy menetrendi egyeztetés, amely azzal zárult, hogy kezdeményeztük a helyi közlekedéssel kapcsolatos szakértői megbeszélés összehívását, a menetrendet azonban nem hagytuk jóvá. így a kialakult menetrend mindenféle anomáliájáért a felelősség a Volánbusz-vezetőt terheli. Megjegyezni kívánom: 1. A januárban szóban jelzett várható csőd még mindig elkerülte a gödöllői kirendeltséget, tehát véleményünk szerint a tarifaemelési javaslatunk reális volt. 2. A Volánbuszokon Gödöllőn továbbra sem ellenőrzik jobban a jegyvásárlást és -eladást, s tapasztaltaink szerint az utasok jelentős százaléka nem vesz jegyet. Ebben sem történt változás. • 3. I'uglevich úr felajánlotta a városnak a támogatását az elfogadott jegyárak után, nevezetesen, ha kell, többször is vállalnak szállítást a „városért”, akár ingyenesen is. Én úgy gondolom, rendezve sorait, no ajánljon fel ingyenbuszokat, hanem a gödöllői közlekedésért mindent tegyen meg, átérezve a lakosság igényeit, nehézségeit, és esetleg kikérve egy-egy területi képviselő véleményét, javaslatát, a buszjárat, illetve a menetrend-változtatásnál. Ezt nem tette meg. Tudjuk. hogy a gödöllői kirendeltségen sok jó szakember dolgozik, akik ráadásul itt is laknak, s így talán sokkal jobban tudnák a gödöllői közlekedést irányítani és szervezni, melyre hajlandók is. Reméljük, hogy a rendszerváltozás a gödöllői Volánbusz-kirendeltséghez is eljut, és valóban a jó szakemberek kerülnek vezető beosztásba, akiket érdekel is, és akik szakmailag meg is tudják oldani a nehézségek ellenére, a lakosság megelégedésére a közlekedést. Dr. Gcmcsi György Szerkesztőségünk természetesen helyt act az érintett fél esetleges hozzászólásának is. <3 Ö D ÖL !_Ő1 XVIII. ÉVFOLYAM, I3G. SZÁM 1991. JÚNIUS 12., SZERDA A sikeres vizsga sem garancia Ha átképezték a nyelvtanárt Kovács Andráshc egyetemi nyelvtanár 1989 őszétől elsőként vezethette azt a csaknem hatszáz órás nyelvtanfolyamot, amely Gödöllő város és a vonzáskörzet tizennyolc orosztanárát érintette. Amikor tapasztalatainak összegzésére kértük lel. azt mondta, igen nagy megtiszteltetést jelentett számára a feladat. Igaz, az egy hónapos próbaidő után különböző okokból öten lemorzsolódtak, de végül is két év után tizenhármán jelentkeztek az állami vizsgabizottság előtt. Nos, kikről is van szó? Az átképzésre orosztan á- rok, valamint speciális kollégiumi papírral rendelkező alsó tagozatos tanítók vállalkoztak. Sőt azok a pedagógusok is jelentkezhettek, akiknek nem volt semmiféle nyelvi képesítésük, de azoknak óránként 57 forintot kellett fizetniük. — Első megközelítésben szinte lehetetlennek, tűnt az átképzés, mivel a heti kétszeri, délutáni foglalkozás az érintettek többségénél n délelőtti tanítás utánra esett. Nyomasztotta még a pedagógusokat az is — mondta Kovács Andrásáé —, hogy sem szabadnapot, sem szabad órát. de még csak teljes útiköltség- térítést sem kaptak. Úgy tűnik, hogy megpróbáltatásaik ezekkel sem értek véget, mert sikertelen vizsga esetén egy részüknél felbonthatják a szerződést, másoknál pedig sikeres vizsga után sem garantálják a végleges tanári állást. A tanfolyam elvégzése után, s az állami vizsgabizottság minősítése alapján középfokú nyelvvizsgát szerezhetnek tanítványaim. Mivel ez a képesítés csak alapja lehet a főiskolai felvételnek, a felvételiző „öregdiákok” akaratát . az újabb próbatétel megtöri, s így valószínűleg igen kevesen jutnak el a főiskolai végzettségig. A kissé pesszimista gondolatok mellett szinte felüdülést hozott beszélgetésünk azon része, amely a Gödöllői Művelődési Központ segítőkészségével foglalkozott. A dicséret teljességgel jogos, hiszen a hallgatók mindig a nyelv- tanulás számára legmegfelelőbb termet kapták meg és az elmaradhatatlan audiovizuális eszközök is rendelkezésükre álltak. Visszatérve a nyelvvizsga utáni állapotokra, talán olvasóink előtt is ismert, hogy megszűntek a szak- felügyeleti állások, pedig az igényes oktatók változatlanul várják a szakmai kritikát. Ennek híján most magukra vannak utalva a szaktanárok. .A segítség- nyújtás pedig elengedhetetlen. A színvonalas oktatás érdekében az angol nyelvet tanító tanároknak legalább két hétre el kellene jutniuk angol nyelvterületre, hogy anyanyelvi környezetben tanulhassák, de főképpen gyakorolják a GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. 0 A szerkesztőség vezetője: Balázs Gusztáv. ® Munkatárs: Pillér Éva. 41 Postacím: Gödöllő, Pf. U. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. 0 Szerkesztőségi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig, o Hirdetésfelvétel : munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőségben. Ki vigyázza az éjjeli nyugalmat? Bakterek és strázsák SZAPORODNAK a falvakban is a bűncselekmények. Egyre gyakrabban fordul elő a besurranó tol- vajlás, az éjszakai tyúklopás, üzletek feltörése, vagy csak esztelen és indok nélküli rombolás, pusztítás, az úgynevezett fiatalos ran- dalírozás, erőfitogtatás. Sok településen — Aszódon, Pécelen és máshol is — a falu lakói önvédelmi csoportokat szerveztek, amelyek . tagjai éjszakánként gyalog, legtöbbször autóval járják a falut, társadalmi megbízatásként. Igaz, ezeknek az embereknek, akik a rendre, biztonságra vigyáznak, nyugodt éjszakai álmukat őrzik, semmi hatósági vagy intézkedési jogkörük nincs, legfeljebb jelezhetnek a rendőrnek: — rablók járnak az Alvégben! Sajnos, a rendőr is messze van, három-négy faluban lehet egyet találni. Az állampolgárok aggodalma nő, éjjel-nappal zárják a kapukat, ajtókat. Ma már a falusi emberek is kulcsokat hordanak magukkal, mert nem elég az utcaajtót zárni, lakat kerül a kamrára, a mellékhelyiségekre, biztonsági zár a lakóház bejáratára. A községi vezetők töprengenek, megnyugtató megoldáson vitatkoznak. Nagyon sokat változott a világ az elmúlt évtizedek alatt, ezért a régi törvényt vagy szokásrendet nehéz lenne visszaállítani, ám érdekes megismerni, hogyan biztosították a magántulajdon szentségének és sérthetetlenségének védelmét az ősi faluban. A nyugdíjas Pásztor Istvántól érdeklődtem, aki túljutott a nyolcvanon, s valamikor esküdtként szolgálta a faluját. — A falvak őrei az elöljáróság által megválasztott bakterek voltak. Kettőt választott belőlük a képviselő-testület: az egyik éjfélig, a másik éjfél után őrködött. A bakterek mellé minden éjszakára 2-2 strázsát rendeltek ki, de aratás, cséplés idejére a strázsák számát háromra emelték, vagyis általában öt-hét ember őrizte a falu békéjét és biztonságát. A bakterek az őrködésben váltották egymást. Az őrködést az éjfél előtti bak- ter este kilenc órakor kezdte meg, mégpedig azzal, hogy elkiáltotta a bakter- nóta első strófáját: — Kilencet ütött már az óra, 7 Hallgass, ember, ezen szóra. / Kilencet ütött az óra ... Egy óra múlva ismét kiáltott: — Tízet ütött már az óra, / Térjetek már nyugovóra. / Tízet ütött már az óra... A tízórai kiáltás után, akivel a kis csoport, a bak- ler és a strázsák találkoztak, mindenkit hazaküldtek. A kocsmákat is körbejárták, s az ottlevőket hazatessékelték. Ha a legények tíz óra után daloltak, rendetlenkedtek, a bakter figyelmeztetésére nem hallgattak, felírta a nevüket, s a névsort átadta a törvénybírónak, aki behívatta a suttyókat a községházához. Általában nem írtak jegyzőkönyvet, nem hoztak határozatot, lekentek a csendháborítónak néhány pofont, aztán mehetett haza. A bakterek meg a strázsák is fütykösökkel, botokkal voltak fölfegyverezve. Éjszakai sétájuk során keresztet rajzoltak egy-egy ház elé, ezzel a dőlt kereszttel jelezték, hogy a falu álmát őrzők jártak arra az éjszakai órákban. A közeli csendörörs járőreivel is találkoztak esetenként. Amikor összefutottak, kicserélték tapasztalataikat, elmondták, mit láttak, merre jártak. A falu minden lakosa vállalta az éjszakai szolgálatot, amikor a sor éppen elért hozzájuk. Ha valaki nem tudott a jelzett időben menni, akkor a szolgálatot elcserélte a szomszédjával, ha pedig véglegesen akadályozva volt, pénzzel váltotta meg az éjszakai szolgálatot. Nem tudom, ma lehetne-e hasonló rendszert bevezetni. És ha lehetne, hasznos lenne-e az? Mert a rosszakaratú, tolvajlásra, betörésre, rablásra is vállalkozóknak ma gáz- vagy lőfegyverük van, autóval közlekednek. Mit tehetné velük szemben a bottal felszerelt bakterek, strázsák csapata? Talán a tudat elriasztaná a tilosban járókat, ha tudnák, a falunak, falvaknak szervezetten őrzik az éjszakai nyugalmát. NEM RECEPT kívánt lenni ez az írás, inkább ötletadó, mert — mint azt Pásztor István megfogalmazta —, ha minden falu önkormányzatának lenne egy vagy két rendőre, azok nak is sokat segítenének a kirendelt strázsák. Mert mire megy egy ember a sokkal szemben, ha öt-hat ezer társa megérdemelt éj szakai álmát, vagyonát kell őriznie? Fercsik Mihály nyelvet. Szinte napra készen kellene megkapniuk a legújabb gyakorlóanyagokat, módszertani újításokat, és nem szabadna megfeledkezni a gyermekek utaztatásáról sem. — Magam önkéntesen felajánlottam ezeket a szakmai szolgáltatásokat, de a jövőben feltétlenül szükség lesz állami szintű megoldásokra — állította Kovács Andrásné. — Annál is inkább, mert nem szabad megengedni, hogy az elkövetkező képzési folyamatok gyorstalpaló tanfolyamokká váljanak. Azt is fontosnak tarlóm megszívlelni, hogy az átképzést csak diplomás tanárokkal lehet megnyugtatóan megoldani. A feladatok tehát ismertek, most már csak' az állami szintű segítségnyújtáson múlik szó szerint, hogy idegennyelv-tudásból egy- gyei magasabb osztályba lépjen tanár és diák egyaránt. K. I. Cs. Nem ázik tovább ... a gödöllői városi múzeum épületének sarka, ahol sokáig hiányzott a csatorna egy darabja. Talán tavasz eleji fotónk hatására pótolták a hiányt? (Balázs Gusztáv felvétele) KÖZLEMÉNY Köszönetnyilvánítás. Mind családom, mind a magam nevében köszönetét mondok mindazoknak, akik férjem, dr. Farkas György elhunyta alkalmából róla írásban, szóban megemlékeztek, részvétükkel gyászunkban osztoztak. Dr. Farkas Györgyné. (57 886/1K)
