Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-11 / 135. szám

Döntöttek Körben a barátok I. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM 1991. JÚNIUS 11., KEDD közbiztonságért vállalták TÁPIQMENTI MEGJELENIK MINDEN KEDDEN, CSÜTÖRTÖKÖN, SZOMBATON Megalakult a Széchenyi Társaság helyi tagozata Azt keresni, ami összeköt ..Mi lesz belőlünk, magyarokbul?” — a ..legnagyobb magyar’*, gróf Széchenyi István tette fel ezt a kérdést egy 1848. március 27-én írt, Pesti Hírlapban megjelent cikkében. „Mi lenne belő­lünk egyéb — így válaszoltam derűit lélekkel —, mint dicső nem­zet, mely hamvaiból kiemelkedve, mikor egész Európa úgy bomladozik, az emberiség díszére úgy fog állni .. .** Segélyek, hozzájárulások Szentmártonkátán a nép­jóléti és szociális bizottság ülésén döntött a gyermek- intézményekben étkező kis­korúak térítési díjkedvez­mény iránt benyújtott ké­relmekről. Felülvizsgálta a rendszeres nevelési segély­ben részesülők jogosultsá­gát. Véleményezte a moz­gáskorlátozottak részére járó üzemanyagköltség­hozzájárulási kérelmeket, valamint egyéb szociálpoli­tikai kérelmekben döntött. Ennek alapján tizenöt is­kolai tanuló és tíz óvodás gyermek részére állapítot­tak meg étkezési térítésidíj- hozzájárulást. A hozzájá­rulás mértéke — a rászo­rultságtól függően — a fi­zetendő összeg fele vagy bi­zonyos százaléka. Jóvá­hagyták a jelenleg rendsze­res nevelési segélyben ré­szesülők körét, továbbá két kiskorú részére javasolták még a rendszeres nevelési segély megállapítását. U zemanyagköltség-hozzá- járulást tizenhat főnek hagytak jóvá, és három fő részére állapítottak meg egyszeri szociális segélyt. Tápiószentmárton két és fél ezer keresőképes lakosá­nak 65 százaléka naponta in­gázik fővárosi vagy kör­nyékbeli munkahelyekre. Ismert okok miatt koránt­sem biztos a helyzetük, de az otthon foglalkoztatottak sorsát is megkeserítheti az állástalanság réme. S noha jelenleg még „csak” 20 és 30 között mozog a nagy­községben élő munkanélkü­liek száma, a képviselő- testület igyekszik máris új kereseti lehetőségek után nézni. Ennek lett az ered­ménye, hogy e hónap ele­jén varrodát avathattak a szentmártoniak. Bővül a létszám A farmertermékeket elő­állító kisüzemet a „Sarolta” Ruhakészítő és Értékesítő Kft. magánerőből, de ön- kormányzati közreműkö­déssel hozta létre. Figura János budapesti kisbútor­készítő iparművész és fele­sége .— aki nőiszabó-mes- ter — családi vállalkozásá­hoz ugyanis 700 ezer forint kölcsönt szavazott meg a testület. A hároméves lejá­rat mellett a kedvező — mintegy 10 százalékos — kamat szintén hozzájárult az üzemalapításhoz. A ma­gánház megvétele, átalakí­tása, új épületrésszel való kibővítése után így már nem volt akadálya a var­rógépek beszerzésének és elhelyezésének. Mögöttük június 3-tól 17 asszony dol­gozhat, de rövidesen 30-ra bővül majd a létszám. A patyolattiszta, kulturált TAPIÓMENTI HÍRLAP Vezető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. 0 Munkatárs: Deák Attila. 0 Fogadónap minden csütörtökön 10—12 óra között Nagykátán a művelődési központban. Tápiószecsőn a közel­múltban megalakult pol­gárőrség tagjai „barátok”- ká váltak. Működésük a baráti körön belül történik. Közösen akarnak fellépni az alapszabályukban rögzí­tettek szellemében, hogy a lakosság közérzete ne ro­moljon tovább, a közbiz­tonság munkájuk által ja­vuljon. E nemes cél érde­kében mindenkit szeretettel vár továbbra is a baráti kör. A Tápiószecsői Polgár- mesteri Hivatal jelentős anyagi támogatást bizto­sított számukra. Ebből mo­dern technikai eszközöket vásároltak. Mint ahogy azt Flachner Istvántól, a bará­ti kör elnökétől megtudtuk, e modern eszközök (CB-rá- dió, távcső, éjszakai fel­vételre alkalmas fényképe­zőgép, teleobjektív) birtoká­ban kívánnak fellépni a bűnt elkövetők ellen. környezetben még ebédme­legítőről is gondoskodott a munkáltató. — Aki nem fejleszt, az megeszi saját jövőjét — vélekedett a tulajdonos, Fi­gura János. — Magyarán: ha lesz elég haszon, akkor előbb-utóbb japán farmer­gyártó gépsorra cserélem a most üzembe állított, rész­ben használt varrógépeket. Jó üzletmenet esetén to­vábbi munkaerőre lesz szükségem. A Figura család fővárosi lakhelyén már működik szabászat, varroda. Kilen­cedik kerületi üzletüket leányuk vezeti: a kiskeres­kedők, butikosok innen szállítanak készpénz elle­nében, főleg a Balaton kör­nyékére. A külföldi vevő­kört célozták meg elsősor­ban. — Akik egyre szebbet, jobbat kérnek pénzükért. Ami egyszerre divatos és tartós. Ez hazai igény is persze — mondta a vállal­kozás szakmai részét irá­nyító Figuráné. — Egy mé­ter farmeranyag óra ma­napság 400 forint. Ebből el­adhatatlan cuccot gyárta­ni egyenlő a csőddel. Rend­kívül fontos az igények változásait ismerni: nekünk kell megelőzni s piacra dobni, amikor elindul vala­mi. Köteles beülni Műrészt a pontos, szép munka érdekében három jól összeszokott varrónőt hoztunk le, akik a betaní­tást, irányítást végzik. Az üzemvezető pedig bárki he­lyére köteles beülni, mert a sor nem állhat le hiányzó miatt. A Levi’s eleve úgy vesz fel szakmunkaerőt, hogy kiköti: probléma esetén az illetőnek gondoskodnia kell megfelelő helyettesről. S arra ugyancsak számíthat­nak munkásaink, hogy nyá­ri dömping idején nagy a hajtás, hiába sok ugyan­akkor az otthoni munka is. Fizetségük egyelőre 7000 forint körül várható, de a Felhívjuk a község terü­letén szemetelők, szenny­vizet illetéktelen helyre le­eresztő szippantósok figyel­mét, hogy amennyiben til­tott helyen lencsevégre kapják őket, úgy komoly pénzbírság kiszabását kez­deményezik a polgármeste­ri hivatal közreműködésé­vel, valamint az ott talál­ható összes szemét elszállí­tási költségét is az elköve­tőre hárítják. A baráti kör vezetőségé­nek, a pártok vezetőinek régi gondja, hogy albérlet­ben kell az összejövetelei­ket tartani. Az egyeztetés alapján szívesen vállalják — a baráti kör és a pártok tagjai —, hogy az emeletes iskola udvarán üresen álló lakást felújítják. Napköz­ben a tanulók használhat­nák különböző célokra (fo­tólabor, klubszoba stb.), az esti órákban pedig a felnőt­tek tarthatnának összejöve­teleket. betanítás után — teljesít­ménytől függően — 10 ezer fölött lesz. Keresik, ha olcsó A Sarolta Kft. tápiószent- mártoni varrodája a térd fölötti sortnadrágokkal in­dít, melles, kantáros variá­ciókban egyaránt. Figuráné szerint ez lesz a nyár fő terméke. De közben már ráállnák a gyerekholmik gyártására is. Merthogy van, lesz rá kereslet. Fő­lep, ha olcsó. Széchenyi öröksége: hite, gondolatvilága, egész élet­vitele, cselekvő magyarsága adta meg a legfőbb indíté­kot 1987-ben a Széchenyi Társaság megalapítására. A kezdetben művelődési-ha­gyományőrző értelmiségi klub mára össznemzeti, eti­kai alapon pártoktól füg­getlen országos társasággá fejlődött. E folyamat jelen­tős állomásaként a nagyká- tai Damjanich János Gim­názium és Kertészeti Szak- középiskola könyvtárában pedagógusok, orvosok, jogá­szok, népművelők, külön­böző pártok tagjai és pár- tonkívüliek találkoztak az elmúlt napok egyikén. De eljöttek a helyi tagozat in­dítására a társaság első szá­mú országos vezetői is. — Széchenyi nevét nem azért vettük fel — mondta dr. András Rubovszky fő­titkár —, hogy szembeállít­suk Kossuthtal, vagy azt vitassuk: nála radikálisabb magyar volt-e Wesselényi? Az effajta szembeállításhoz, kirekesztéshez túl szegé­nyek vagyunk, nem paza­rolhatjuk értékeinket! An­nál többen akarjuk az or­szág, a város, a falu felvi­rágoztatását, hogy valóban az „emberiség díszére áll­jon”. Flogyan sikerülhet mindez? „Ennek elérésére, minthogy a régi rendet el­hagyván, valóban kigázol- hatatlan zavarba kevere­dünk, ha új rendbe hova- hamarább nem alakulunk, mindenekelőtt szükséges, hogy mindenki legfőbb ma­gára vigyázzon: mert ha mindenki, vagy csak na­gyobb szám is maga esze szerint akarja a dolgokat rendezni, akkor olly bizo­nyos a zavar, mintha szánt- szándékosán bontatnék "meg a rend!” — Ugye milyen időszerű­ek Széchenyi 1848-as gon­dolatai . 1991-ben is! Rend kell, ami azonban demok­ráciát jelent, s nem a ki­sebbség rémuralmát, kizá­rólagos igazát bárkinek. Újjáépítjük az országot, de nem munkatáborokkal, ve­zényszóra, hanem a ma­gyarság jó belső adottságai­ra, hitére és erkölcsére ala­pozva. Ezek nélkül nincs indíttatás a cselekvésre. Újra meg kéne találni a hangot, azokkal is, akikkel egy-két évvel ezelőtt barát­ságban tudtunk együtt ál­modozni. Miért ne lehetne Igaza annak, aki más párt­hoz tartozik?! Dr. Tóth József országos elnök ugyancsak Széchenyi­re utalt vissza a pár száz tagot számláló társaság te­vékenységét, programját elemezve. Aláhúzta: ko­rántsem üres magyarkodás­ról van szó — ahogy tartják egyesek —, de a nagy előd példája bizonyítja, hogy nemzeti érzés nélkül nincs teljesítmény. Ezért minde­nekelőtt az ifjúságot kell megismertetni a valóságos magyar történelemmel, s el kell kezdeni a családon ala­puló hazai, nemzeti neve­lést. A társaság szükséges­nek tartja az értelmiség, a munkásság, a falusi, a szakmai közösségek szerve­ződését, találkozását társa­dalmi síkon, hirdeti a ki­művelt emberfők össze­fogását. — Komoly erkölcsi érté­ke van tehát, ha valahol — mint most Nagykátán — 40-50 hasonló gondolkodású ember összejön. Ennek már előbb-utóbb hatása lesz környezetére. Dr. Tóth József után töb­ben elmondták véleményü­ket, s jelentették be csatla­kozásukat a megalakítandó városi társasághoz. Azért is örvendetes a kezdeménye­zés, mert — Kátai Szil­veszter nyugdíjas gimná­ziumi tanár, helytörténeti kutató említette — a Nagy- kátához kötődő gróf Keg- levich Gábor és az itt szü­letett Mátray Gábor zene­tudós, pedagógus egyaránt nagy tisztelője volt, s közeli kapcsolatban állott Széche­nyivel. Más annak az igény­nek adott hangot, hogy ez a mag az országos vezetés segítségével szervezzen be­szélgetéseket, fórumokat, vitaesteket neves személyi­ségek részvételével. Mert az értelmiség felelőssége többi között abban áll, hogy gerjesztője legyen a sok­színű szellemi pezsgésnek. Hiszen e városban egykor egyletek, testületek, körök, kaszinók, magán- és nép­könyvtárak sokasága mű­ködött! — Ha pedig nem jól ért­jük a másikat, vagy úgy gondoljuk: eddig félreve­zettük egymást, akkor ki kell azt beszélnünk — rep- likázott Lakatos Gyula gimnáziumi tanár, az ese­mény fő szervezője — egy, a pedagógusok szerepét érintő vita nyomán. Dr. Szomolányi Miklós kanonok az ellentétek fel­oldására, az áldozatválla­lásra tette a hangsúlyt, mondván: luxus a csöpp magyar erőt szétforgácsol­ni, a mások hibáit keresni, hogy magunk jussunk előbbre. — Én szót értettem nem­rég a tanácselnökkel, párt-, titkárral. Ma sem szégyel­lem: szót akartam érteni mindenkivel. Senkinek nem szabad felróni, hogy nem tudott hős lenni, ehelyett azt kell keresni, ami össze­köt minket. Láthatóan valamennyi résztvevő jól értette a sza­vakat. s talán kinek-kinek eszébe jutott Széchenyi Hi­tel-ben leírt néhány sora is. „Csak az a valóságos bölcs hazafi, aki lehetőt kíván, s jól tudván, hogy az ember gyenge léte miatt se felette boldog, se határ­talan boldogtalan nem le­het, a középúton jár ... szomorú unalom nem öli óráit, s a közjóért fáradoz­ván, nem panaszkodik mindegyre hasztalan ... Tóth Ferenc (tóth) Mi lesz velük? Nagykátán a Bajcsy-Zsilinszky úton szomorú sorsra jutottak a vállalkozói üzletek: rövid idő alatt lebontásra kerülnek — a képünkön az egyik, a legnépszerűbb, a lán- gossütő már el is tűnt. A kis pavilonok helyét a helyi ÁFÉSZ gazdaboltja kapja meg, de annyit máris megtudtunk, hogy jelenleg pénzhiányban építkezni nem tudnak. Mi lesz a város egyik legértékesebb területével? Tisztázódtak-e a tulajdonjogi kér­dések? Jár-e kártérítés a lebontott pavilonok tulajdonosainak? Mivel a fenti kérdé­sek sok nagykátai vállalkozót és lakost érdekelnek, így a későbbiek folyamán hosz- szabb cikkben szeretnénk mindezekről tájékoztatni olvasóinkat. (Deák Attila felvétele) Magánerőből, önkormányzati közreműködéssel Szebbet, jobbat

Next

/
Oldalképek
Tartalom