Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-10 / 134. szám

1. ÉVFOLYAM, 108. SZÄM 1991. JÚNIUS 10., HÉTFŐ budavideki K~?£tö€m BUDAÖRS • CRD • SZÁZHALOMBATTA • PILIS VÖRÖS VAR • BUDAKESZI • BIATOR- BAGY • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • PÄTY C ZSAMBÉK • SOLYMÁR • TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENÖ • PERBAL O TÖK • TINNYE O ÜRÖM A tömbrekonstrukció kérdőjelei Érden Ez az álom elszállt? Tisztelgő látogatáson a bérlők Csendes tábor vagy zajos áhítat? Aki először teszi be lá­bát Érdre, más városokban megszokott módon a köz­pontot keresi: csodálkozik. Mert igazi központja ma sincs még ennek a város­nak. Az önkormányzati hi­vatal, a pártok háza az Alsó utcában. De jaj an­nak, aki a bankokat, az OTP-t, a takarékszövetke­zetet szeretné (egy délelőtt mindhármat) felkeresni. A szélrózsa minden irányába mutogatnak a helybeliek. Irodaház? Olyan még vé­letlenül sincs. Az Alsó ut­cában az önkormányzati hivatallal átellenben a ko­párra sikeredett tűzoltó­szertár. Mellette földszin­tes, lakatlan házrész, ablak­sorai vakon merednek a parkoló gépkocsik tömegé­re. Még a Magyar Földraj­zi Múzeumot is nehéz fel­fedezni, hisz régi üzletek közé ékelődik a műemlék épület. Az önkormányzati hivatal szomszédságában, a Budai út másik oldalán meg a ..villanytelep'’ föld­szintes központja. Hát ez lenne az érdi centrum. Az Alsó utcából kifor­dulva, a múzeum előtt el­haladva a Budai út és a Felső utca sarkán a szá­zad elején épített, nem is az örökkévalóságnak szánt földszintes boltocskák. Nem a tulajdonos, nem is a bér­lő tehet róla, hogy csúfak, dugadőltek. éppúgy, mint a Felső utcai folytatásuk. Pe­dig errefelé forog az ide­gen. Ezzel a városképpel ismerkedik, hiszen ha a piacra vagy a rendőrségre megy, erre vezet az útja. Ügy látszik, az idő megállt a város felett. Pedig van Megkezdte munkáját a Zöld Kör. Várják a szerve­zők a nyolc-tizenkét éves korú gyerekek jelentkezé­sét, akik szeretik a termé­szetet és szíveseti vesznek részt a környezet védelmé­ben — hirdeti a tinnyei művelődési ház plakátja. Olvasva a felhívást, eszem­be jut a már régen megfo­galmazott gondolat: öreg Földünk biológiai háborúk és politikai csatározások színterévé vált. A nagy ter­mészeti katasztrófákat is lepipáló károkat okozott s okoz az ember abban az élő környezetben, amely számára is megteremtette a létfeltételeket. Hát hogyne örülne az ember mindezt tudva, ha a környezetet szerető, óvó emberekre bukkan. Ezért is érdekelt, hogy vajon milyen gondo­latok, indítékok vezérelték Györfi Lászlót a tinnyei Zöld Kör megalakításakor? — Szeretem a természe­tet rajongásig. Ezt a szere- tetet akarom átültetni a gyerekek tudatába, mert hiszem, hogy őket még rá lehet nevelni a környezet­be illeszkedő életvitelre. Ha már a felnőttek annyi kárt okoztak a természeti kör­6 általános rendezési terv, amelynek része az Alsó ut­cai. Budai úti és Felső utcai tömbrekonstrukció. Érin­tetlenül hagyva természe­tesen a műemlék épületet, Érd nevezetességét, a Ma­gyar Földrajzi Múzeumot. Kinyitva a zárt részt, jó rálátást biztosítva a mú­zeumra. Persze ez már a Vasiterv tervezőinek asz­talán készült el. Tetszetős a terv, szinte semmi sem maradt ki belőle. Még a múzeum udvarán lévő nö­vényzet, a fák megmenté­séről is gondoskodtak a tervezők, a velük együtt dolgozó kertépítő mérnö­kök. Azzal nem mond az em­ber újat, hogy a rekonst­rukció valóra váltója pénz híján nem lehet a város. A kivitelezésre a Liget Üdülő és Fenntartó Szövet­kezet vállalkozna, a pénzt pedig három bank biztosí­taná. Az épületekben iro­dák, négy-, három-, két és fél szobás lakások lennének. A lift sem hiányozna. A tervezők arra is gondoltak, hogy a Felső és az Alsó utca közötti, négyméteres szintkülönbséget kihasz­nálják. Kilencven föld alatti garázst alakítanának ki. Kettővel kevesebbet, mint amire lehetőség len­ne, hogy a múzeum udva­rán lévő fák gyökérzetét még véletlenül se sértsék meg! Szép terv, szép álom, mely, úgy tűnik, elszállt. El bizony, mert helybéli fel­lebbezés futott be a köz- társasági megbízotthoz. Ügymond: a sajátos han­nyezetben, legalább ők ne folytassák ezt a pusztítást, inkább óvják azt, ami meg­maradt nekik! Arra neve­lem a gyerekeket, hogy ne öljék meg a védtelen álla­tokat, ne törjék derékba a fiatal fákat csak azért, mert pillanatnyi agresszivi­tásukat valahogyan ki akarják élni — kezdte a mosolygós, sportos alkatú fiatalember. S nem véletle­nül említette meg, hogy Szegeden, az erdészeti szak- középiskolában tanul. Az iskola névadója az a Kis Ferenc, akit a szegedi er­dők atyjaként emlegetnek a város polgárai, tanárok, ta­nítványok egyaránt. — Alig huszonkét éves korára úgy tűnik, sok szo­morú tapasztalatot szerzett a természet pusztításáról.., — Volt egy varjúm. Meg­szelídítettem. A tinnyei há­zunk udvarán röpködött Még énekelni is megtaní­tottam azon a csúnya, de számomra gyönyörű varjú­hangon. Amikor megmutat­tam gyerekeknek, rögtön azt kezdték kiabálni, hogy lőjük le! Bizony megrendí­tett a kicsiknek ez a spon­gulatú városközpont ér- ték(?). S az önkormányzat illetékes bizottsága, vala­mint a lakossági fórum döntése nélkül a hivatal jegyzője elvi engedélyt adott a tömbrekonstrukció elindításához. Elvi enge­délyt, mely persze még csak a kisajátítás, a beru­házáshoz pénzt adók — nevük közléséhez ilyen stá­diumban még nem adnak engedélyt — költségeinek felmérésére lett volna jó ... A helybéli fellebbezésre már megszületett a köz- társasági megbízott ver­diktje, új eljárás lefolyta­tását rendeli el. Félő azon­ban, ha egy lakossági fó­rumhoz is ragaszkodnak, úgy járnak, mint a lakóte­lep és a Volán-pályaudvar közti terület beépítésénél, amikor a lakosság vélemé­nyét kérték volna, két ne­kirugaszkodással is. Az el­sőn az 1044 ott lakóból nyolcán, a másodikon hu­szonötén voltak kíváncsiak arra: „mit is akarná­nak .. Szóval bizonytalan, lesz-e egyáltalán tömbrehabilitá­ció. Ráadásul ahogy ma­napság lenni szokott, a pénz nem sokáig hever parla­gon. Mert a tőke oda ván­dorol, ahol tárt karokkal várják, fogadják. Még a honi is! S ahogy telik-mú- lik az idő, húzódik az el­képzelés valóra váltása, úgy. növekednek a költségek. S holnap, holnapután talán már nem is látszik olyan jó befektetésnek lakások­kal kombinált irodaházat tán megnyilvánulása. Ak­kor határoztam el, hogy ha tudok, változtatok ezen az állapoton legalább abban a külön kis világban, ahol magam is élek. Tinnyén. — Szavait hallva úgy ér­zem, ha tehetné, védelmé­be venné az egész élővilá­got. Milyen embert fenye­gető veszélyekre hívná fel a kis zöldek figyelmét? — Elsősorban azokra a káros hatásokra figyelmez­tetem őket, amelyek nap- ról-napra érik a közvetlen környezetünkben élő álla­tokat és növényeket, s azo­kon keresztül az embert. Példaként hoztam fel előt­tük, hogy a rosszul meg­választott növényvédő vegyszer allergiás, dagana­tos megbetegedéseket idéz­het elő. Az út menti árok­parton kaszált fűvel etetett nyúl vagy bárány sokféle mérgező anyagot is lenyel. Mostanság a kipufogógá­zokból kicsapódó ólom a leggyakoribb méreg. Ha gyorsabban terjedne el az ólommentes benzin haszná­lata, egy idő múlva nem éreznénk torkunkban azt a bizonyos kaparást utazás vagy gyaloglás közben. Biatorbágy egyik leg­szebb része az Iharos, ahol innak idején a munkásőr­ség létesített magának lő­terek A helybeliek már- már azt hitték, hogy a szervezet feloszlása után birtokba vehetik, s szán­dékuk szerint hasznosíthat­ják a területet, hiszen még a nagyközségi tanács is le­velezett ez ügyben a Zárolt Állami Vagyont Kezelő- és Hasznosító Intézménnyel, de válaszul csak halogató leveleket kaptak. A helyha­tósági választások után az új hatalom képviselői is megismételték a kérést, de az időközben Kincstári Va­gyonkezelő Szervezetre ke­resztelt hivatal ugyancsak halogatta a falu számára kedvező döntés meghozata­lát. Palovics Lajos biatorbá- gyi polgármestert akkor érte a hidegzuhany, amikor tisztelgő látogatásra jelent­keztek be hozzá az Iharos bérlői, azaz a pestlőrinci plébániahivatal és az Isten háza szolgáló közösség kép­viselői. — Tőlük tudtam meg, hogy a KVSZ, illetve a munkásőrség hagyatékával foglalkozó miniszteri biztos, Gruber Nándor szerződést kötött mindkét szervezet­tel az iharosi terület hasz­nosítására — mondja a pol­gármester. — E szerint a plébániahivatal cserkész- csapata öt évre kapta bérbe a fedett lőteret és a gya­korlóhelyiségeket, míg a leginkább protestáns tagsá­gú felekezetközi missziós szervezet a barakképületet bérli egy esztendeig. Köt­tettek ezek a megállapodá­sok az önkormányzat meg­kérdezése, tudomása nélkül, annak ellenére, hogy mi is igényt tartottunk az egyko­ri munkásőrbázisra. Termé­szetesen ragaszkodtunk a tulajdonjoghoz, s tiltakoz­tunk a fejünk fölött meg­hozott döntés ellen. Ennek eredményeként jött létre az az egyeztető tárgyalás, ahol megpróbáltunk közös ja­vaslatot kialakítani a tár­caközi bizottság döntéséhez. — Sikerült mindkét je­lenlegi bérlővel közös ne­vezőre jutnia az önkor­mányzatnak? — A pestlőrinci plébá­niával igen, mert ők a cser­— Milyen programot ad a Zöld Kör a gyerekeknek? — Az induláskor idénre hét foglalkozást terveztünk. Előbb színes diafilmeket vetítettem a növényvilág és a madarak életének kap­csolatáról, aztán kirándul­tunk a Garancsi-tónál. Út­közben csigákat, köveket, növényeket gyűjtöttünk a tóparton, s tanulmányoztuk azokat. .Legközelebb a sö- vényültetést tanítom meg nekik, majd ásvány- és hüllőkiállításra megyünk, ezt követően pedig a Vi­segrádi körüli erdőkben barangolunk. Mindez per­sze sok fáradozással jár, de a gyerekek jól bírják a megpróbáltatásokat, nekem pedig örömet okoz, hogy velem tartanak, s hallgat­nak rám, amikor a termé­szet megismerésére, szere-, tetére tanítom őket. Ehhez a neveíőmunkához sok se­gítséget kapok Tóth Esz­tertől, a tinnyei művelődési ház igazgatójától, valamint Payer Ágota és Morovián Péter pedagógusoktól — vá­laszolta kérdéseimre Györ- íi László. Miután elköszöntem tőle, az járt a fejemben, hogy sokféleképpen ítéljük meg a mai fiatalokat viselkedé­sük alapján. Milyenek is ők valójában? Hát ilyenek is lehetnek ... Kovács Gabriella készcsapat számára tábort, szabadtéri színpadot, szál­láshelyeket és egyéb kap­csolódó létesítményeket kí­vánnak az Iharosban léte­síteni, az egykori lőtér át­építésével. Céljaink velük azonosak, hiszen az önkor­mányzat is gyermektábort látna szívesen a völgyben. A biatorbágyi elképzelések szerint jól hasznosítható e terület a szerveződő cser­készcsapatunk számára éppúgy, mint a természet- védőinknek vagy a bábo­sainknak. A hasznosításban tehát nincs köztünk vita, de változatlanul ragaszko­dunk a tulajdonjoghoz. Tiszteletben tartanánk a plébániahiivatal ötéves bérleti szerződését, azaz az önkormányzat a kialakított kondíciók szerint adná bér­be a területet, s beszáll- nánk a szükséges átalakí­A kiadási tételes kozott a működtetés költségei 440 millióval szerepelnek, szá­mottevő a korábban felvett bankhitelek és a kamatok törlesztése, a gimnázium pótmunkáinak elvégzése kapcsán benyújtott PÁÉV- számla kiegyenlítése, illet­ve a csatornaműnek fize­tendő 25 milliós tétel. A terhek oly nagyok, hogy az idén minimális összeg jut fejlesztésre. Mondhatni tűz­oltómunkával kerítenek majd sort például néhány útjavításra és a kamaraer­dei ABC átépítésére. Bár­mennyire is indokolt lenné mondjuk a Rózsa utcai is­kola rekonstrukciója, érré csak jövőre kerülhet sor. Amennyire súlyos az ön­kormányzat öröksége pénz­ügyi téren, annyira gyászos a hagyaték.az infrastruktú­ra tekintetében is. A csa­tornarendszerre már egy éve nem engedett rákötni a PVCSV, mert a szenny­víziszap deponálását nem tudta megoldani. Az önkor­mányzat közbenjárásával nemrégiben sikerült meg­állapodni a SasacLdal, hogy a tisztítómű mellett bizto­sít a tsz e célra három hek­tárt. Megegyezésre jutottak a 1 'igazzal is, miszerint új vezeték épül, amire a vá­A zsámbéki szeméttele­pen a falu, illetve Tök és Perbál kommunális hulla­dékát fogadják. A kedvező terepviszonyok lehetővé te­szik a telep bővítését, hi­szen megkövetelik ezt az igények. Zsámbék céltámo­gatási kérelmet nyújtott be a megyei önkormányzathoz, s el is nyert hárommillió forintot. Hatmilliót a saját költségvetéséből tesz a falu az idén a megye pénzéhez, így mód van. arra, hogy már ebben az évben megkezd­jék a telep bővítését, ösz- szesen 16 millió forintra van szükség ahhoz, hogy öt­százezer köbméterrel na­gyobb legyen a lerakó ka­pacitása. Az már biztos, hogy Telki és Budajenő tási munkálatokba is. Más a helyzet az Isten háza közösséggel, mert ők az év 52 hetéből negyven csendes hetet tartanak, amikor a környékükön mindenfajta mozgás zavarja őket a hit­életben. Ez pedig nem lehet közöttünk tárgyalási alap sem, hiszen a táborozással járó gyermekzsivaj és az áhítat kizárják egymást. Az Iharos sorsáról a tár­caközi bizottság illetékes dönteni, ennek eredményé­ről tájékoztatjuk majd la­punk olvasóit. Az azonban biztosra vehető, hogy a csendes tábor éppúgy kivi­hetetlen. mint a zaios áhí­tat, azaz a két jelenlegi bérlő soha sem fog megfér­ni egymás mellett. És akkor hol van még az önkor­mányzat igénye? ros és Törökbálint is rá­csatlakozhat majd. Buda­örs határába várhatóan 1992 végére ér a cső. Kritikus a helyzet telet fonügyekben is, hiszen szá­mos állampolgárnak 20-30 esztendeje van jogos igény­lése. A Matáv ma nem tudja pontosan, mikor és mennyiért tudna telefont biztosítani. A Műszertech­nika tárgyalásokat folytatja város vezetőivel, de a há­lózat kiépítésére ajánlatot tett egy részvénytársaság iS. Pillanatnyilag rendkívül képlékeny. a telefonfejlesz­tés mikéntje, hiszen a táv­közlési vállalat változatla­nul monopóliuma megtar­tására törekszik. Az Első ITazai Távközlési Rt. példá­ja azonban azt bizonyítja, hogy nem reménytelen egyezségre jutni. Budaörs önkormányzata nincs irigylésre méltó hely­zetben. hiszen súlyos örök­séget kapott. Ugyanakkor vitathatatlan eredmény —• ha az állampolgárok ma még nem is érzékelik köz­vetlenül —, hogy szennyvíz­csatorna-, illetve gázügyek­ben sikerült megoldást ta­lálni, amiben a képviselők alig egy hónapja maguk is csalk reménykedni mertek. F. E. kommunális hulladékát is befogadják majd, termesze, tesen úgy, hogy a két tele­pülés hozzájárul a költsé­gekhez. Páty is szeretne „beleférni a keretbe”, de ez ügyben nincs még vég­leges döntés. Ha a beruhá­zás megvalósul, 2030-ig az említett településeknek nem lesz gondja, hová is vigyék a szemetet. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. • Munkatársak: Fe­kete Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. • Fo­gadónap minden hétfőn 14— M óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somo­gyi B. u. 6. PL: 311. ír. sz.: 11«. Telefon: 138-4761, 13*­4067. építeni Érden! Varga Edit Megalakult a tinnyei Zöld Kör Varjút is szelídített Összefognak a falvak Bővül a szeméttelep Fazekas Eszter Súlyos örökség Budaörsön Behozzák a hátrányt Szigorú, visszafogott költségvetést készített az idei esz­tendőre Budaörs önkormányzata. Valamivel több mint G4 millió forinttal gazdálkodik a város, de a költségve­tést csak úgy tudták egyensúlyba hozni, hogy bekalku­lálták a szennyvíztisztító kapacitásának eladásából maj­dan beí'olvó összegeket is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom