Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-08 / 133. szám

Hozzászólás cikkünkhöz Gondolatok a tábori lelkészségről ErdeKioucacei Olvastam a tábori lelkészségről május 25-én megjelent interjút, s azóta bennem is felvetődött néhány gondolat, amelyet az előző cikkben még nem tudtam kifejteni. A tábori lelkészség több száz éve működő intézmény, amelynek fő feladata a had­seregben lévő hivatásos és sorkatonák lelki gondozá­sa. Elviekben 1945 után is működött a tábori lel­készség, melyet minden­fajta hadi szerződés is biz­tosított (genfi konvenció, helsinki záróokmány). Az a furcsa helyzet állt elő így Magyarországon, hogy bár tábori lelkészi státus pa­píron volt, de betöltve nem volt. Egész Nyugat-Európá- ban több évtizede működik a szervezet, a volt szocia­lista országokban most már csak a Szovjetunióban, Bul­gáriában, Albániában nem tevékenykednek még hiva­talosan. Mi is lenne egy tábori lelkész feladata? A fent említett cikkben sajnos alá volt rendelve az iróniának a gondolat, így nem derült ki, hogy Ma­gyarországon egyelőre csak a katonai kórházakban, és büntetőintézményekben fog működni. Márpedig az egészségügyi intézmények­ben 40-50% civil beteg, s aki katona, annak is joga van, hogy hitének, meggyő­ződésének megfelelő vallá­si vigaszban részesüljön. Aki kissé jártas a termé­szettudományokban, az már bizonyított tényként elfo­gadhatja, hogy a hitnek milyen gyógyító ereje van (pl: pszichoszomatikus or­voslás). Katonai táborokban gyakran felmerül az ön- gyilkosság, és a depresszió kérdése. Ebben is segítsé­get nyújthatna a lelkészi szolgálat. Sokáig perifériás témaként kezelték a haza­fiasság gondolatát, márpe­dig, ha a katona nincs tu­datában annak, hogy mire is készítik fel, és miért is történik a kiképzés, ezt megsínyli a fegyelem és az erkölcsi élet is. Hyugat-Európában is sok vita folyik, hogy vajon a lelkészek katonai rangban legyenek, avagy nem. Meg­győződésem szerint min­denképpen katonai rangban kéne hogy legyenek, mivel egyrészt közösséget vállal­nak a katonákkal, másrészt vállalják a katonatiszti pá­lya és a mundér előnyeit, hátrányait is. Az M—Land Kft. élelmiszer- és gyógyszer­nagykereskedelmi tevékenységének fejlesztése érdekében ügynököket keres termékeinek értékesítésére. Ha ön érettségizett, van gépkocsija, dinamikus hölgy vagy férfi, és szeretne egy sikeres vállalat munkatársa lenni, küldje el önéletrajzát és fényképét a következő cimre: Mosonmagyaróvár, Pf.: 125. 9200. Fontos érv, hogy még a felekezeti eg) enlőség érvé­nyesítését is segíti a kato­nai rang és beosztás. És hogy hogyan, mi módon? Erre példaként elmonda­nám, az amerikai, illetve az angliai NATO-erőknél mű­ködő tábori lelkészek veze­tői metodista, illetve refor­mátus lelkészek. Az emlí­tett két országban nem az ő felekezetűk lélekszámban a legnagyobb, mégis ettől függetlenül a szóban forgó lelkészek iskolai végzettsé­ge és a hadseregben töltött szolgálati ideje a mérvadó a beosztásnál. Átfordítva ezt a magyar- országi példára, a legújabb hadseregen belüli vallási statisztika szerint 67% ka­tolikus, 15% református, 2% evangélikus, 1% egyéb (szabadegyházak, izraeli­ták). A példa szerint Ma­gyarországon nyugodtan le­hetne egy evangélikus tá­bori főlelkész is vezérőr­nagyi rangban; Az újságírók által írt cikk azt sugallja, hogy a tábori lelkészség tulajdon­képpen ilyen borissza em­berekből állt. Ugyanígy én visszakérdezhetnék, hogy a mi nagyszerű költőnk és újságírónk, Ady Endre nem nézett gyakran a pohár- fe­nekére? Hogy őt idézzem: „Azért iszom, mert más­képp nem bírom elviselni ezt a pocsék világot”. Ez még nem vont le semmit költői és újságírói zsenia­litásából. Így hát Katz, a tábori lelkész modellje, ha egyáltalán élt, és az embe­reknek vigaszt és reményt tudott adni, akkor már jól teljesítette hivatását. A jö­vőben a tisztelt olvasók, remélem, nem az előző cikkből vonják le a követ­keztetéseket a tábori lelké- szetről, hanem személyes tapasztalataik fogják pozi­tív módón formálni szemlé­letüket. K. L. VÁRAT IS VESZNEK A JAPÁNOK Kötelező gyékényen nini? — XJgye, nem lesz kötele­ző gyékényen ülve étkezni? — kérdezik félig-meddig tréfásan a hamburgi Vier Jahreszeiten szálloda törzs­vendégei. A kérdés jogos: a világ egyik legrangosabb, legelőkelőbb szállodája, mint annyi minden Európá­ban és Amerikában, japán kézbe kerül. Hiroyoshi Aoki úr mindennél jobban sze­rette volna kibővíteni saját szállodahálózatát a rangos és nagy hagyományú (mel­lesleg műemlékvédelem alatt álló) hamburgi intéz­ménnyel, így aztán az ere­deti becsült árnál jóval töb­bet, 215 millió márkát fize­tett ki érte. Arról egyelőre nem szi­várgott ki semmilyen hír, hogy vajon az új tulajdonos változtatni kíván-e az üz­letvezetésen — mostanáig egy osztrák szakember igazgatta a szállodát, álta­lános megelégedésére. Va­lahogy a hamburgi hotel „japanizálása” nem keltett akkora feltűnést, mint egy másik hasonló üzlet: a Raj­na mentén, a híres-neveze­tes Lorelei-szikla közvet­len közelében a 14. század­Élünk... Ritkán megyek ki a te­metőbe, ele ha már ott va­gyok, sokáig fogva tart a csend és nyugalom, a virá­gok szépsége, a teljes oda­adással dolgozgató anyókák látványa. Minden lelassul itt, a külvilág eltávolodik, az idegesítő gondok veszí­tenek jelentőségükből. A virágok illatával ilyenkor beszippantok egy kis szo­morúságot, de egy kis bé­két is. Hirtelen egy asszony szit- kozódására leszek figyel­mes: ... volt pofájuk ki­szedni a muskátlimat és el­vinni . . . Mire a szomszéd sírtól átkiabál valaki: A? még hagy,ián, Mariska, de én kihoztam az uram sír­jára a lányom ballagási csokrát, és gondolhatja, másnapra eltűnt! Körbe­jártam kétszer ^ temetőt, de nem találtam sehol! pedig ha meglelem, úgy éljek, széttaposom azt a sírt, érti, széttanosom! Látjátok, kedves halotta- ink: az élet megy tovább .,. P. £. HIRDETÉSEK FELVETELE Várjuk tisztelt hirdető ügyfeleink megrendeléseit. Hirdetéseiket elküldhetik levélben, telexen vagy telefaxon, illetve elhozhatják személyesen. A magánmegrendelők személyesen, készpénzfizetés ellenében, adhatják fel hirdetéseiket a Hírlapkiadó Vállalat hírlapboltjában (Budapest Vili., Blpha Lujza tér 3.) és a Magyar Hirdető felvevőhelyein. A hirdetések levélben is feladhatók, a Hírlapkiadó Vállalat levélcímén (a befizetendő összegről a kiadó csekket küld). Érdeklődni lehet a 138-2369-es telefonszámon. Közületi h felvétele megrendelőlevéllel (a számlázás beszedési megbízással), postán és személyesen (cím: Budapest Vili., Blaha Lujza tér 3.) a Hírlapkiadó Vállalat reklámügynökségének titkárságán (levélcím: Budapest 1959, telefon: 133-4669 vagy 133-3150, telex: 225-554, telefax: 133-3337) és hirdetésszervezőinél Érdeklődni lehet a hirdetésszervezők 133-4707-es, 133-4456-os és 133-4420-as telefonszámán, illetve a titkárság 133-4669-es és a 133-3150-es számán. ban épült Katz várat vásá­rolta meg egy másik japán úr, azzal a deklarált szán­dékkal, hogy luxushotellé varázsolja, mégpedig első­sorban japán turisták szá­mára. A Sankt Goarshausen fö­lött magasodó vár az egyik legnevezetesebb a középko­ri Rajna menti várak közül. Ami pedig a Lorelei-szik- lát illeti, megvan a maga gyönyörűséges legendája: a monda szerint egy tündér lakik a tetején, aki éneké­vel magához csalogatja a hajósokat, vagy legalábbis eltereli a figyelmüket a fo­lyó kanyarulatáról, s így számtalan hajótörést oko­zott már. A szikla 132 mé­ter magas, a folyó pedig alig 90 méter széles ezen a részen, és ha alacsony a vízállás, akkor láthatóvá válik a „Hét szűz” elnevezé­sű szirtcsoport is. A név persze másik le­gendát jelez: a hét szírt eredetileg hét gyönyörűsé­ges, ám kemény szívű le­ányzó volt, akik ez utóbbi tulajdonságuk miatt váltak sziklává. Ezen a vidéken hétszeres a visszhang — s olyan dolog ez, ami nagyon a németeké, történelmük, mondaviláguk, számos iro­dalmi mű témája. A Katz várat 1393-ban építették, 1804-ben teljesen tönkre­ment. ám a század végén az eredeti tervek alapján hely­reállították. Ezután sokáig vendéglátóhelyként üze­melt, ám biztonsági okok­ból megint csak be kellett zárni. Az új japán várúr négy és fél millió márkáért ju­tott a középkori falakhoz az államtól. és számítása szerint további hatmillió­ba kerül a helyreállítás. Kosugi úr úgy véli: nagyon hamar behozza a ráfordí­tást, hiszen hazájában nő az érdeklődés Németország iránt. Az amerikai turisták után a japánoké a legna­gyobb az NSZK-ban — fél­millió körül van, és évi tíz százalék a növekedés. A várszálloda nem csak keleti éttermet foglal majd magában, hiszen rengeteg errefelé az európai turista is. Nagy kérdés, a többie­ket, a nem japánokat mennyire vonzza vagy ép­pen taszítja majd ez a csöppet sem odaillő jelen­ség, a japán vendéglátás egy ennyire európai, sőt igazán német vidéken. Ma­gát az- adásvételt meglehe­tősen nagy felháborodás kí­sérte Németországban, s egészen biztos, hogy az amerikaiak sem lesznek túl boldogok. Igaz, ők is túl vannak már az igazi nagy megrázkódtatásokon. Hiszen a japán tőke és ka­landvágy nemcsak Euró­pára, hanem Amerikára is kiterjed. Ha Németország a Raj­na menti japán várúr ötle­tétől hördül fel, Amerika attól esik kétségbe, hogy Hollywood egy része is már japan kézben van. A Sony egyelőre a Columbia filmvállalatot kebelezte be, nem volt sok érte 3,4 mil­liárd dollár sem. Ráadásul Morita Akio, a Sony vezére nem pusztán és egyszerűen a Columbia művészeti, kulturális ne­vezetességét tartotta szem előtt. A Columbia ugró­deszka számára — az itt őrzött, gondosan archivált 2700 játékfilm és 23 000 té­véprodukció szükségeltetik számára az új minivideók elterjesztéséhez. Gyorsan munkához látnak és hatal­mas szériában megkezdik a kisméretű és az új (videó —S) készülékekhez haszná­latos kazetták másolását, ezáltal szinte kikénysze­rítve, hogy a közönség a vonzó filmek mellé a leját­szásához alkalmas magnót is vásárolja meg. Természetesen vannak filmgyártási terveik is: 200 millióért megvásárolták a Batman producerének, Pe­ter Gubernek a stúdióját. Ö maga marad a japánok itteni helytartója. Tekin­tettel a leplezetlen japán­ellenes érzületre, a Sony igyekszik háttérben marad­ni, legalábbis itt, Holly­woodban. Nem fogunk úgy viselkedni, mint a máso­dik világháború után az amerikai megszállók Ja- pában — mondta az egyik Sony-menedzser. Sz. J. CSEREAKCIÓ MAR PEST MEGYÉBEN IS AZ ÖN LAKÁSÁN Korszerűbb, több programheilyel, közvetlen videobemenettel rendelkező - akár teletextes ­SZÍNES TELEVÍZIÓRA cserélünk Felvilágosítást adunk és megrendelést felveszünk a „Forró drót” (06-1) 111-0601-es számán, vagy levélben: KERAVILL RT,1361 Budapest, Pf.:24. Csak ezt a szelvényt kell kitöltve visszaküldenie, és mi írásban vagy telefonon tájékoztatjuk cserére szánt színes televíziója átvételi áráról' és a fizetés egyéb feltételeiről, valamint az új készülékek kinálatáról és áráról. KERAVILL Rt. Budapest, Pf.;24.1361

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom