Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-08 / 133. szám

I. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM 1991. JÚNIUS 8., SZOMBAT MEGJELENIK MINDEN HÉTFON, SZERDÁN, PÉNTEKEN, SZOMBATON A hangyák különös világa Tessék törölni! Gyerekarcok a törzsközönségből (Petényi István felvétele) A Tápiószecsői Pol­gármesteri Hivatalban gyakorta fordulnak meg egyedül maradt, idős emberek és érdeklőd­nek. kaphatnak-e ápolá­si díjat. Kiss Károlyné jegyzőt arra kértük, tá­jékoztassa az olvasókat, hogy valójában kik ve­hetik igénybe az ápolási díjat? Mint megtudtuk, az a személy kaphat ápolási díjat, aki tartósan sú­lyos beteg, vagy fogj a ­Kinek jár? Ápolási díj tékos kiskorú gyerme­ket. 18. életévét betöl­tött, vagy nyugdíjkorha­tár feletti hozzátartozót házastársát, élettársát — gyermeket, szülőjét, házastársát, élettársát stb. — ápol, s emiatt kereső foglalkozást nem tud folytatni. Az ápolási díj összege kiskorú gon­dozása esetén azonos a mindenkori legalacso­nyabb munkabér össze­gével. Nagykorú és idős személy ápolása esetén az ápolási díj alsó hatá­ra 2000 forint, felső ha­tára pedig a legalacso­nyabb munkabér. Az ápolási díjra való jogo­sultságot 7 tagú bizott­ság bírálja el. figyelem­be véve a kezelőorvos által kiadott orvosi vé­leményt, valamint a szociális helyzetet. I. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM 1991. JÚNIUS 8., SZOMBAT TÁPI&MENTI voiiap MEGJELENIK MINDEN KEDDEN, CSÜTÖRTÖKÖN, SZOMBATON Tartós lesz a Tápió menti nyár? Lehetett választani Az újhartyáni művelődé­si házban működő könyv­tárt sok falu szívesen elfo­gadná, a helyiek azonban nem látogatják túl gyakran. Legalábbis az aktívan dol­gozó felnőttek. Általános iskolások és nyugdíjasok képezik a törzsközönséget. Polcain pontosan 10 582 könyv sorakozik, megtalál­hatók a legkülönbözőbb le­xikonok, ismeretterjesztő és szakkönyvek, helyben megtanulható — legalábbis elméletben — a fóliázás, málnatermesztés, szabás­varrás. Azoknak is érdemes lenne betérni, körülnézni, akik a regényolvasást feles­leges időtöltésnek ítélik. Jurik Pálné, a könyvtáros bemutat néhány friss szer­zeményt. A „Honfoglaló magyar nép története” mellett az új idők könyvei kicsit furcsán hatnak hang­zatos címeikkel: „A pénz és a tőzsde csodavilága”, vagy: „Hogyan gazdagod­junk meg könnyén, gyor­san, amerikai módra”. A könyvtár ingyenes. Ta­lán éppen ez a baj? Egyes pszichológusok véleménye szerint az emberek nem becsülik meg az ingyen ka­pott dolgokat. (Kivéve a nyugdíjasokat és a kisisko­lásokat.) Talán ezért van az is, hogy elfelejtik visz- szavinni a könyveket. Szó sincs „hátsó szándékról”, kérésre azonnal behozzák. Követésre méltó, kedves öt­letnek tartom a könyvtári állomány „begyűjtésének” újhartyáni módját. A gye­rekeket bízzák meg az ott­hon felejtett, megtartott könyvek begyűjtésével, akik minden egyes vissza­szerzett kötetért tombola­jegyet kapnak. Csakhogy, amíg a könyv­táros különféle ötletekkel próbálja visszaszerezni könyveit, jó néhány köteté­től „hatóságilag” * akarják megfosztani. A Pest Megyei Körzeti Könyvtár megbí­zottjai vették a fáradságot, és a tízezres állományból sziszifuszi munkával kivá­logatták az általuk „nem kívánatosnak” ítélt könyve­ket. S mivel e tevékenysé­güket éppen akkor végez­ték, amikor a könyvtáros nem volt jelen, sőt mi több, nem is tudott az akcióról, egy szűkszavú levélkét hagytak a kidobandó köte­tek mellett: „Az asztalon lévő köny­veket tessék törölni, el kell adni, vagy a MÉH-be kell vinni!” A lista hat gépelt olda­lon olvasható. Meg kell mondanom, Kádár János és Berecz János írásainak el­távolításával sem értek DABAS1 HÍRLAP Vezető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. • Munkatárs: Pacbner Edit. • Fogadónap minden héttön 11-töl 11 óráig a szerkesztőségben. Cí­münk : Bp. VIII. kér.. Somo­gyi B. u. 6. sz. PL: 311. ír. sz. 1446. Telefon: 138-2399/283 egyet, hiszen az elmúlt negyven év is történelmünk része, és minden arról szóló könyv: dokumentum. De hogy mit vétett dr. Buga: „Jó egészség falun, tanyán” című könyve, vagy „A han­Cigány mivoltom tudatá­ban nőttem fel, mint so­kan mások. Miért vagyok cigány, sokáig nem tudtam, vagy hogy mit jelent az, hogy cigány vagyok, de magam is szenvedtem, ami­kor ezt a kifejezést hallot­tam. Később, iskolázott lé­vén, könyvekből gyűjtöttem információkat e népesség történetéről és szokásairól. Tisztáztam saját személyem e fájó pontját, és ezután belenyugodtam, sőt büszkén vallottam etnikai eredete­met, újra tanultam a roma- ni nyelvet, melyet már szü­leim sem beszéltek. Az utóbbi években létrehoztam egy olyan önkéntes kultu­rális és szociális szerveze­tet, mely többek között a cigányság eredetét is tisz­tázza azok számára, akik még nem tudják. Sokáig ismeretlen volt a cigányság eredete és ván­dorlásainak oka, Hasde „titokzatos népnek” nevez­te őket, és sokféle interpre­tációnak, gyakran akár fan- táziálásnak is helyt adott. Kezdetben egyiptomi szár­mazást tulajdonítottak ne­kik, amelynek következté­ben „gypsyes”-aek, „gita- nes”-nek nevezték és neve­zik ma is őket. Erdélyben egyenesen „fáraónak” titu­lálják a cigányt. A rendszerez j nyelvészeti és történeti kutatások meg­állapították viszont a cigá­gyák különös világa”, vég­képp nem értem. És persze — a könyvtárossal együtt — az eljárást sem. Mert­hogy demokratikusnak nem nevezhető, az biztos. nyoknak nevezett etnikai csoportok indiai eredetét. Ezt a tényt igazolja nyel­vünk, mely az újhindivel rokon, és amely \- az ősi szanszkrit rövidített válto­zatából származik. Saját eredeti nyelvünkön ezeket az embereket fomiknak, a beszélt nyelvben pedig Ro- manesnek vagy Romaninak nevezik. „Rómsan? Janes (dzsánesz) Románés?”, ezek a kérdések egyben válaszok is, egy etnikai csoporthoz való tartozást jelölnek: „Rom san” (Römi vagyok), vagy Gádzsó Si (idegen). Ami a Romi etnikai megje­lölés etimológiáját illeti, a vélemények ellentmondóak. Egyes szakértők az ősi szanszkrit Roma kifejezés­sel hozzák összefüggésbe, amelynek egyik jelentése az „ember”. Rominak lenni azt jelentené tehát: „a mi em­berünk”, a „mi népünkhöz tartozó” ember: szemben a „gadzsó”-val, mely mind­azokat jelöli, akik nem a beszélő csoportjából valók. Vándorlásaik során a ro- mik hosszú utat tettek meg, eltérő útvonalakon: Közép- Azsián, Észak-Afrikán át a Krím félszigeten keresztül érkeztek Európába. Egyes helyeken hosszabb időre is megtelepedtek. A helyiektől szavakat vettek át, pl. a perzsa „baht” — szerencse, vagy az örmény „urdon” Az elmúlt hét végén ré­gen várt, bőséges program- kínálatból válogathatott a Tápió mente lakossága, a kert- és üdülőövezetek ven­dégserege. Különösen ör­vendetes, hogy szinte min­den korosztály találhatott kedvére való elfoglaltságot. A napos nyári időt ki­használva legtöbben az idei hűvös idő miatt halogatott kerti munkákban — főleg a palántázás maradt el -— igyekeztek behozni a hát­rányt. Benépesültek a Nagykáta környéki hétvégi tanyák, az öregszőlő, Bics­kei út hobbitelkei, á tápió- szentmártoni üdülőfalu kis­kertjei. „Nyáriasodott” a strandok — Tóalmás, Tá­— szekér. Máshol mestersé­geket és szokásokat kölcsö­nöztek. Délkelet-Európá- ban, az akkori Bizáncban a romikat már a XII. század­ban jelzik a korabeli doku­mentumok. Egy feltételezés szerint maga a cigány megnevezés is görögül be­szélő bizánciaktól ered. A görög szóból származó je­lentés „érintetlenek”, „aki­ket nem lehet megérinte­ni”. Ez a hipotézis arra utalhat, hogy a romi cso­portok egy olyan szektához lehettek hasonlatosak, ame­lyek „távol tartották magu­kat ’ a világtól, nem voltak „megérinthetők”, és ame­lyek bizonyos jóstehetség­gel is gendelkeztek. Hosszú az út a távol-ke­leti félig-meddig nomád életmódtól egy olyan nyel­vi átalakulásig, 'mely az etnikum megnevezéshez ve­zetett, és amely aztán vi­lágszerte ismertté vált. Más kutatók azt állítják, hogy a cigány megnevezés az eredeti és a romik azon szokásából származik, hogy tenyerüket egymáshoz érintve üdvözlik egymást, akárcsak az indiaiak, anél­kül, hogy „megérintenék” partnerük kezét, mint a római üdvözlésformában (kézfogás). Lala István, az Örkényi cigányság szóvivője piószentmárton, Tápiógyör- gye — forgalma, s nyilván Jászberénybe is sokan rán- dultak át egy mártózásra. Ugyanok — hát még az ott­honmaradottak? — vágya­kozva gondoltak arra a napra, amikor nem kell ko­csiba, buszra szállni a vízi örömök élvezetéért. Mert elég lesz kibiciklizni, gya­logolni a kátai strandra ... Akik viszont másfajta örömök, például a legújabb amatőr rockbandák friss szerzeményeire éheztek ki, azok a nagykátai „Grund” június elsejei, egész napos maratoni találkozóját fülel­ték kitartóan. A művelődé­si központban ugyanis éjfél után ért véget a sok ti­nédzsert vonzó „nagy buli”. Szintén e nap délutánján a városszéli cserkészháznál másik — még fiatalabb — évjárat gyülekezett. A cser­készavatás, zászlószentelés, tábori mise után tábortűz következett a fiatal és öreg­cserkészek, valamint csa­ládtagjaik részére. Hat-hét kilométerrel ar­rébb, a tápióbicskei krossz- pályán több ezren izgulták végig a nemzetközi ver­senyt. Szentmártonkátán a szombati szabadtéri rande­vún a messze földön híres Kadlott Karcsi szórakoztat­ta lakodalmas nótáival a felnőtteket, de fiatalabba­kat egyaránt. A kátai gyereknapon (mármint Nagykátán) ugyancsak megfordult tán minden ifjú ember, kivéve persze azokat, akik éppen iskolai kiránduláson vettek részt, A szeivezők és részt­vevők igazán kitettek ma­gukért. Volt ott minden: gumivár. zsákbanfutás. le­pényevés, ostorcsattogtatás, Autósmozi A nagykátai autósmozi műsora: jún. 8-9 (szombat, vasárnap) Farkasokkal tán­coló — színes, szinkroni­zált amerikai; jún. 10-11. (hétfő, kedd) Reszkessetek, betörők! (Home Alone) — színes, szinkr., amerikai vígjáték; jún. 13-14. (csü­törtök, péntek) Memphis Delle — amerikai; jún. 15- 16. (szombat, vasárnap) Ha­lálra jelölve; jún. 17-18. (hétfő, kedd) Henry és June — színes, amerikai eroti­kus film. dzsesszbalett, művészi tor­na, ingyenes lövészet, más szellemi agytornák. Még- at úrnapi körmenet is mintha kapcsolódott volna az ese­ményekhez a KRESZ-park- kal szomszédos katolikus templom körül. Pedig egy­szerűen csak egy időre esett a két rendezvény. S lám: ez is, az is elfért, nem za­varta egyik a másikat. Per­sze, a körmenet idején nem szövegelt a mikrofonnál a narrátor, s nem bömbölt a magnó. A kora délutáni „három kívánság” már majdnem a csúcs volt Dévényivel, Esz­ményi Viktóriával. Egy kis­sé kapatos úriember — re­mélhetően nem gyermekére felügyelő apuka — viszont más csúcsot szemelt ki ma­gának. Nyilván nem jól lát­hatta a műsort, ezért fel­mászott a körbeállványo­zott templomtorony tetejé­re. A városi tűzoltók tudták csak lecsalogatni a magas­ból. Bár lehet, hogy ön­szántából is lejött volna, olyan csinosak voltak a di­vatbemutatóra felvonuló manökenek. A rendezvényt szponzoráló butikosok rek­lámozták ily módon leg­szebb portékáikat. (Vajon hányán rohantak hétfőn Szekeresné butikjába?) A már nehezen fokozható izgalmak ezután magasabb­ra szöktek, mint az előbb említett toronymászó férfiú. Csaknem 3000 darab tom­bolát figyelt árgus szemek­kel a sok-sok ifjú „szeren­csevadász”. S a zsákmány sem maradt el: torta, zsák­bamacska, rádiós magnó, vásárlási utalvány. No per­sze és a fődíj. a kemping- kerékpár. Sajnos, ebből „mindössze” egy jutott. De azért valamennyien nyer­tünk valamit: a kellemes, szórakoztató kátai gyerek­napot. S talán azt a reményt, hogy a Tápióvidék nem csupán kerti munkával, de színvonalas sport- és kul­turális programokkal is ké­pes megmozgatni lakóit, a kikapcsolódásban segíteni vendégeit. Bizony, azt sem bánnánk, ha tartós lenne az ilyen TA*>■'ómenti nyár. Tóth Ferenc tapiömenti hírlap Vezető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. • Munkatárs: Deák Attila. • Fogadónap minden csütörtökön 10—12 óra között Nagykátán a művelődési központban. er—ed Honnan jöttek a cigányok ? A titokzatos nép

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom