Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-08 / 133. szám
A végzősök elmennek, újak nan jöhetnek Megszűnik a gödöllői főiskola? ősztől nem indul első évfolyam az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Karának gödöllői képzési helyén. A lassú kihalás jele lenne ez? Elképzelhető. Pest megyében égető a pedagógushiány. Enyhítésére nyílt meg 1987 szeptemberében a gödöllői főiskola. Magyar—történelem, történelem—földrajz, magyar—orosz és történelem- orosz szakos tanárokat kívántak itt képezni. Mivel a megyéből jelentkezetteknek töredéke érte csak el a felvételhez szükséges pontszá- tnot, országos beiskolázásúvá bővítették. Ám az intézményről szinte megalakulása pillanatától megfogalmazódott a felszámolásának gondolata is. Bár a gödöllői főiskola kulturált körülmények kötött, színvonalasan, jól működött, s népszerű volt mind a diákok, mind az oktatók körében, az ELTE vezetői — a viszonylag kis hallgatói létszámra s a képzés magas költségeire hivatkozva, illetve rámutatva arra, hogy a pestiével megegyező profilú-a képzés —■ több ízben fordultak az éppen soros művelődési miniszterhez a megszüntetés igényével. A gödöllőiek ugyanekkor küzdöttek a fennmaradásért. Harcuk sikertelenségének egyik bizonyítéka, hogy a korábbi 60 fő helyett tavaly már csak fele létszámmal indulhatott az első évfolyam, s kettőre csökkent a választható szakpárosítások száma. Tanév közben, április táján a helyi polgármesteri hivatalban értekezletet tartottak az ügyben a Művelődési és a Földművelés- ügyi Minisztérium képviselői, a város polgármestere és országgyűlési képviselője, meg az Agrártudományi Egyetem rektorának részvételével — az ELTE rektora félreértések miatt nem jelent meg. — A tárgyalás konklúziója: vétek lenne megszüntetni egy jól működő intézményt. A Könyvhéti gyorsmérleg A legsikeresebb Sikeresnek minősítették az idei könyvhetet a szakemberek, hozzátéve: a könyvek magas ára megfontoltabb válogatásra késztette a vásárlót, ám minden olvasó találhatott ízlésének megfelelőt.' A 62. könyvünnep főrendezője, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése értékelése alapján a legkeresettebb szerzők voltak: Simon Wiesenthal, Esterházy Péter, Elias Canetti, Petri György, Márai Sándor, Milan Kuniéra, Falu- dy György, Nádas Péter. Sikeres volt Angyal István saját kezű vallomása Eörsi, István előszavával, az Egyetlen verseink, A magyarságtudomány kézikönyve című kötetek. A könyvhét társrendezője, az Állami Könyvterjesztő Vállalat gyorsmérlege szerint Budapesten mintegy 10 millió forint értékben adtak el könyvet, s ez 20 százalékkal kevesebb bevételt jelent a tavalyinál. (A könyvünnep vidéki adatai szerdán még hiányoztak.) A szellemi élet egyik kiemelkedő eseményére 26 kiadó 74 kötete került a boltokba és a könyvsátrakba. A könyvek átlagosan 184 forintba kerültek, a kiadott kötetek átlagpéldány- száma nem haladta meg a 6000-et. Továbbra is a magyar irodalom, ezen belül a kortárs magyar irodalom írói részesültek megkülönböztetett figyelemben. Az olvasók találkozhattak a mai magyar irodalom legkiválóbb képviselőivel, azokkal, akik itthon dolgoznak, és sokakkal a határon kívül élők közül. Az ÁKV a fővárosban 39 könyvsátrat állított — de sok más helyen is könyvheti rendezvények zajlottak —, 150 dedikálást szerveztek száz szerző részére. A határon kívül dolgozó (rák közül legtöbben Wiesenthalt, Fa- ludyt, Tőkés Lászlót keresték fel. BAutonómia” a társadalomért Érdemes pályázni A Pest megyei közgyűlés nemzetiségi és társadalompolitikai bizottsága a civil társadalom erősítése, fejlesztése érdekében Autonómia Alapot hozott létre. Az Autonómia Alap nyilvános pályázatán részt vehetnek mindazon megyei székhelyű szervezetek, szövetségek, alapítványok és társaságok, amelyek regionális vagy megyei érdekeket szolgáló tevékenységgel bírnak. A pályázat nyitott, annak keretében pénzügyi támogatáshoz juthatnak az ön- szerveződő közösségek (nemzetiségi, gyermek- és ifjúsági, társadalmi, szakmai csoportok) tevékenységükhöz, illetve működési feltételeik javításához. A pályázatnak tartalmaznia kell: a közösség célját, működési bázisát, az érintettek körét (társadalmi rétegződés, létszám); a tevékenység tartalmát, a megvalósításhoz szükséges költségvetést (megjelölve a saját erőforrásokat és egyéb támogatásokat); a kért támogatás összegét; a támogatás átutalásához a háttérintézményt, illetve egyszámlaszámát; a székhelyi- leg illetékes helyi önkormányzati hivatal ajánlását. A pályázatot 1991. július 10-ig lehet beküldeni a Pest Megye Önkormányzatának Hivatala titkárságára (Budapest V., Városház u. 7. 1052). A pályázat elbírálásának határideje: 1991. július 26. (A pályázattal kapcsolatban bővebb felvilágosítást ad Nemoda István társadalompolitikai referens vagy az önkormányzati hivatal titkársága a 117-6366 telefonon.) ___________ SZOMsort KOÍMI______ G ATE felajánlotta, hogy amennyiben az ELTE nem áll el a felszámolási szándékától, úgy ők átvállalják a főiskolát, e lépés ugyanis beleillene a többkarú egyetem, a Gödöllői Universitas megvalósítását célul tűző elképzelésükbe. Megegyezés erről akkor nem született, ám a művelődési tárca jelen lévő képviselője felkérte Roszik Gábor országgyűlési képviselőt és dr. Gémesi György polgármestert, hogy vigyék az ügyet a Pest megyei képviselő-testület elé megvitatásra, véleményezésre. Erre eddig nem került sor, ám a képzési hely jelenlegi vezetője, dr. Balázs Géza napi kapcsolatban áll az ELTE és a GATE rektorával, a város polgármesterével és országgyűlési képviselőjével. Mindent megmozgat a fennmaradás érdekében. A bizonytalanság mindezek mellett tönkreteszi az érdekeltek közérzetét, mindennapjait. A legnehezebb helyzetben az adminisztratív és technikai dolgozók félszáz fős tábora van, hiszen megszűnés esetén a városban nemigen lesz számukra elhelyezkedési lehetőség. A 18 főállású oktató ugyan szóbeli ígéretet kapott arra: Pesten is foglalkoztatja majd őket az egyetem, ám erre inkább csak a tudományos fokozattal rendelkezők mernek számítani — az első évfolyam megszűnésével például egyvalaki máris feleslegessé vált. A diákok sem tudják, Vajon hol is kezdenek majd szeptemberben. Legszerencsésebbek a végzős hallgatók: ők négy eredményes év után diplomával a zsebükben hamarosan elballagnak. — Pillér — KAZINCZYDÍJASOK Az idei Kazinczy-díjakat pénteken délelőtt,’ a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban megrendezett ünnepségen adták át. Gulyás Istvánná, a Mikóhá- zi Általános Iskola tanára, Tatai Éva előadóművész, a Bérezi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola tanára, Csák Elemér, a Magyar Televízió riportere kapott Kazinczy-díjat Ünnepélyes átadás Kiskalap Pénz- és k/ultúraínséges időnkben még egy aprócskának tűnő eseményre is felfigyel az ember. Különösen akkor, ha e két témát hiánypótlás eéljából sikerül összehozni. Például úgy, ahogy Tököl nagyközség polgármesteri hivatala tette. Pályázatot hirdetett kulturális, sport- és nemzetiségi közösségek támogatására a közelmúltban. Félmillió forintjuk volt összesen, s kilencen fordultak hozzájuk. .\ nagyközség képviselő-testülete sokat töprengett, mit is tegyen, mert mindegyik kérést indokoltnak találta — míg a hét eleji ülésén mindegyiket megszavazta. Imigyen az országos hírnévre szert tett karate- egyesület kétszázezer, az alakuló hegymászók egyesülete ötvenezer, a diáksportkor, a vízi cserkészcsapat, a német, illetve a horvát kultúrcsoport negy- ven-negyvenezer, az ifjú bábosok klubja, a modellezők és az ifjú vöröskeresztesek harminc-harmincezer forint támogatáshoz jutnak. Látszólag nem nagy ösz- szegek ezek, de legalább már lesz mihez hozzátenni. Változó világunkban így alakul át egy rosszemlékű közhely — mert a kiskalap is jó valamire. (vennes) Elűzöttek találkozójára is sor kerül ZSAMBÉKI SZOMBATOK Immáron kilencedik esztendeje annak, hogy két elhivatott ember, Mátyás Irén és néhai Bicskei Gábor útjára indította a nyári kulturális rendezvénysorozatot. Ennyi idő alatt számos gonddal-bajjal küszködtek. Hol a pénz kévés, hol a műemléki ronűokért aggódtak a szakemberek, de mindig, minden júniusban megkezdődtek az egész napossá bővült programok, a Zsámbéki szombatokon. Óhatatlan, hogy amikor a már hagyományossá vált ünnepi hétvégekről szólunk, ne gondoljunk arra a hitörökségre, amely Bicskei Gábortól maradt ránk emlékként. Késő ősszel ment el közülünk, s ez bármennyire is fájt hozzátartozóinak, barátainak, tisztelőinek, mégis gondolni kellett az idei nyárra. A mindegyre gazdagodó szobiba tok horizontja igencsak kitágult. Egészségünk, a képző- és népi iparművészek, a komolyzene, műemlékeink és környezetünk megóvása, színdarabok bemutatása — s még így sem teljes a felsorolás — mellett igen nagy esemény színhelye lesz az idén a nagyközség. A július végéig tartó rendezvények során július 20- án a Zsámbékról elszármazott — és elűzött — magyar németek találkozójára kerül sor. Mégpedig a Németországban élő —t s lelkűkben még ma is zsámbé- kiak — szervezésében. Talán nincs is olyan lakója a településnek, aki az ez évi programokért ne tett volna valamit. A helybeli faesztergályosok munkáiból például sakk-kiállítás nyílik. Ugyanígy ismerhetjük meg a Zsámbéki-medenca táj- és műemlékvédelmi tevékenységét és feladatait. Láthatunk dokumentumokat a régi önkormányzatról. Kicsik és nagyok egyaránt helyet kapnak Levente Péter „Földig érő ház”-ában. A barokk templomban rendszeresen or- gonakoneerteket rendeznek. Ám Dinnyés József dallamait is hallhatják magyar költők verseire július 27-én, a záró szombaton. Alighanem nagy közönséget vonz majd június 22-én a debreceni Csokonai Színház vendégelőadása. Göncz Árpád Magyar Médeia című tragédiáját mutatják be. Van mit és van hol bemutatnia ennek a községnek. Az utóbbi esztendőkben egyre több figyelmet fordítottak a régi korok építészeti értékeire is. Így hát most az érkező csoportok részére — előzetes bejelentésre — idegenveze-^ tővel szervezik a műemléki sétákat. Már nemcsak az eddig ismert épületeket, műemlékeket tekinthetik meg, hanem a Szent Ven- del-domborműves népi lakóházat is, amelyben — többek között — a népi vallásosság emlékeit gyűjtötték össze. Közel sem teljes a kép, hiszen az idei szombatok hihetetlenül gazdag programot kínálnak. Sőt mesz- sze túlnőttek a rendezvény- sorozat megszokott tartalmán. A Zsámbéki szombatok — együtt — szimbólummá épültek. V. A. H. Frank IDEGENEK AZ ÉJSZAKÁBAN Mélly asszony — egy sikeres film- és tévéműsor özvegye — magányosan üldögélt a villájában, és a televíziót nézte. Így nem vehette észre az árnyat a teraszajtó előtt, és nem láthatta az acéldrótot sem, amelyet a férfi a kezében tartott. Frank Sinatra dala volt az utolsó, amit az idős hölgy utoljára hallott: Idegenek az éjszakában. A sötét ballonkabátos férfi futó pillantást vetett a halottra, majd elővett a zsebéből egy vászonzacskót. Átkutatta a házat, a hálószobában összeszedte az ékszereket, próbálkozott a széffel is, de hiába. Kinyitott minden szekrényt. Aztán ugyanolyan hangtalanul, ahogy érkezett, távozott is. Minthogy a házban automatikusan működő jelzőrendszer volt, a segélyhívás után a központ azonnal riasztotta a legközelebbi járőrt. Így néhány perc múlva a helyszínen voltak. És a bűnügyi osztályról is elindult a nyomozócsoport. Az eset az első pillanatban nyilvánvalónak látszott: a , betörő találkozott a ház úrnőjével és megfojtotta. Ujjlenyomatot nem találtak, nyilván profi dolgozott itt. Koy Fobbsnak, a bűnügyi osztály vezetőjének azonban valami nem tetszett. — Nézze csak ezt a rendetlenséget. Mintha a gyilkosság után csinálták volna — mondta az asszisztensének. — Na és?— Amikor a betörő megérkezett, működni kezdett a riasztó. Ezután követte el a gyilkosságot. Majd a fél házat felfordította. Érti ezt? — Persze, főnök. Nyilván nem így történt. — Pontosan. Ha így lett volna, a kollégáknak, tetten kellett volna érniük. Ha minden stimmel. De hát az idő nem stimmel. — És mire következtet ebből, főnök? — Arra, hogy olyan betörővel van dolgunk, aki nagyon körültekintőnek hiszi magát. Szedjen össze mindent, amit csak talál Melly Turner asszonyról. A jelentések, információk, vallomások feldolgozása két napig tartott, a nyomozást azonban nem vitte előre. Nem segített az áldozat ügyvédje sem. Surper doktor ugyanis senkit sem tudott említeni a rokonságból, akinek bármiféle haszna származhat Melly asszony halálából. A hölgy ugyanis minden vagyonát jótékonysági alapítványokra hagyta. Nincs indíték és nincs bizonyíték a gyilkösság- hoz. . A nyomozó már jó ideje a karosszékében ült és tűnődött. Majd hirtelen elordította magát. — Tenner! Hozza be azonnal az aktákat! Nyomási Egész este az aktákat taulmányozta. — Tenner! — szólt ismét az asszisztensnek. .— Hívott, főnök? — Kérjen öt embert az ügyeletről. Megyünk és behozzuk Melly Turner gyilkosát. Az asszisztens döbbenten nézett. Két autóval száguldottak, a szirénát csak akkor kapcsolták ki, amikor az előkelő negyed széléhez értek. — És most? — kérdezte az asszisztens. — Sussex Drive 1259. — A felügyelő élvezettel tagolta a címet. — Ott bújik meg a rókánk. — De hiszen ott Surper doktor, az áldozat ügyvédje lakik — szólt meglepetten Tenner. — Csak nem gondolja ... — De igen. És azt is, hogy nemcsak Turnert gyilkolta meg, hanem más klienseit is. — Uraim... — sietett eléjük viruló arccal az ügyvéd. — Mi szél hozta önöket ilyen késő este hozzám? A felügyelő higgadtan válaszolt. — Letratóztatom önt Melly Turner, Paula Brink, Edda Ewans és mások meggyilkolásának gyanújával. Tenner úr, ismertesse vele a jogait! — Ostobaság... Nem tudom elképzelni, hogy minderre a legcsekélyebb bizonyítéka is lenne. A felüg3^elő változatlan nyugalommal felelt. — A bizonyítékaimnak a fele is elég, hogy a villamosszékbe juttassam. A tények vallanak, uram. Először is nézzük a riasztórendszert. A betöréskor kikapcsolták, hiszen időbe tellett, amíg a káoszt megrendezték. Azt, amit a betörő hagyni akart. Pontosabban ön. hiszen csak ön ismerte, minthogy személyesen építette be a villába. Ön kezelte a hölgy vagyonát is olyan alap formájában, melybe csak ön nyúlhatott bele. Ugyanúgy, mint a többi, gyanús halálesetnél: ezeket az alapítványokat az ön kezelésére bízták a kliensek. Akik, sajnos, nem tudhatták, hogy a végrendelettel a halálos ítéletüket írták alá. Az ügyvéd teátrálisan felemelte a kezét. — Kitűnő nyomozókutya maga. Gratulálok! A felügyelő nem titkolt utálattal fordult el. — Vezessék el! A Quizből fordította K. M.
