Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-08 / 133. szám
mHÉT VÉG! VILÁGPOLITIKAI KIM INTÉS m Nehéz az új rend kialakítása Csúcstalálkozók egész sorát keresik majd a megoldásokat Az albán ellenzék kivívta az idő előtti választásokat Az ostromállapot után is robbanékony a helyzet Algériához ALTALANOS PILLANATKÉP Gorbacsov, aki a tavaly flecemberi kiélezett szovjet belpolitikai viszonyok miatt nem vállalkozott arra, hogy a hidegháború felszámold* Sábán játszott szerepéért hekl adományozott Nobel- békedíj átvételére elutazzon Qslóba, most alkalmasnak piálta erre az időt. Úgy télte meg, hogy a konzervatív és radikális erők közötti centrista egyensúlyozása, legalábbis jelenleg, eredményes volt, s a peresztrojka támogatóinak pozíciói megszilárdultak. Az utazás előestéjén azonban a „keményvonalasok” megmutatták, hogy még nagyon is jelentős bázisokkal rendelkeznek. A litván fővárosban a szovjet hadsereg egységei utakat zártak el, letartóztatásokat foganatosítottak, hogy megmutassák erejüket. A szovjet katonai egységek akciója csak néhány órás volt, de fellépésük árnyékot borított Gorbacsov oslói és stockholmi útjára, s ott tüntetések kirobbanását eredményezte. Bár ezekre csillapítólag hatott az, hogy ezúttal a Baltikum függetlenséget választott három országa közül a legradikálisabban, a letartóztatottakat néhány óra múlva szabadon bocsátották. A történteknek egyébként volt bizonyos pozitív eredményük is, amennyiben arra késztették a balti államokat, hogy meggyorsítsák a konföderációra való törekvéseiket, hiszen — mint belátták — erőiket egyesítve eredményesebben vívhatják ki önálló állami létüket Moszkvával szemben. Ami Gorbacsovot illeti, ő azt mondta, hogy nem kívánja akadályozni a Baltikum függetlenségi törekvéseit, de ez csak az alkotmányosság útján valósulhat meg. A szovjet elnök viszont kemény figyelmeztetést intézett mind nyugati bírálóinak növekvő táborához, hogy ha a peresztrojka kudarcot vall a Szovjetunióban, ez mérhetetlen veszélyeket idéz fel rájuk nézve is. FENEKETLEN ZSÄK? Gorbacsov bizonyára így kívánta Nyugat tudomására hozni, hogy most már nekik kell lépniük, mert a szovjet reformerők saját mozgástere a végletekig beszűkült. A hivatalos Moszkva három célpontra összpontosítja erőfeszítéseit. Egyrészt meg szeretné szerezni a piacgazdaság megteremtéséhez a fél évtizedre szóló több százmil- liárd dolláros támogatást, amelyre a javaslatot Primakov juttatta el a Fehér Házhoz. Másrészt Gorbacsov személyesen kívánja kifejteni erre és az új világrendre vonatkozó elképzeléseit az iparilag legfejlettebb hét ország július közepén megtartandó csúcs- találkozóján. Bár Washington egy ideig ellenezte a szovjet elnök meghívását 2 «»jigT£jr}aiJ erre a rendezvényre, Bush Majorrel való e heti telefonbeszélgetése soi'án a jelek szerint megszületett egyfajta megoldás Gorbacsov londoni meghallgatására. A harmadik moszkvai cél az, hogy még júniusban Bush Moszkvába utazzon. E sokat halogatott legmaga*' sabb szintű megbeszélés egyrészt igazolná — legalábbis Gorbacsov véleménye szerint —, hogy a Szovjetunió, engedményeinek egész sora ellenére, változatlanul elvan hatalom, amelynek döntő beleszólása van a világpolitika alakításába. Másrészt a szovjet elnök arra számít, hogy a Fehér Ház lakójának moszkvai látogatása világossá tenné, hogy a hivatalos Washington változatlanul Gorbacsovot tekinti szovjet tárgyalópartnerének, s nem a „kivárás taktikáját” követi. Washingtonban jól látják, hogy a szovjet elnök politikai megtámogatására múlhatatlanul szükség van. Ez kifejeződött abban is, hogy az Egyesült Államok új moszkvai nagykövetének kijelölésekor olyan személyre esett a választás, aki mind Bush, mind Baker külügyminiszter közvetlen baráti köréhez tartozik, s aki ráadásul demokratapárti vezető politikus, így az ellenzék bizalmát is élvezi. A Fehér Ház irányítója nem véletlenül beszélt arról, hogy a nagyköveti posztra kijelölt bizalmi emberének akkor kell majd posztját elfoglalnia, amikor a fogadó országban „fantasztikus, korábban elképzelhetetlen változások következnek bé”. Egyúttal azonban Moszkva címére figyelmeztetések is érkeztek, hogy segélykérései irreálisak, s Washington, de partnerei is csak a piacgazdaság keretei közötti beruházások kategóriáiban gondolkodnak. Így a magántőkének jut majd a főszerep, mivel több százmilliárdos állami hiteleket nem lehet a zűrzavaros szovjet gazdaságba mint valamilyen feneketlen zsákba beönteni... AZ EIJROCSOPORT ÉLEDEZÉSE De nemcsak a szovjet- amerikai csúcstalálkozót és a hetek londoni legmagasabb szintű megbeszélését készítik elő. A héten Koppenhágában ülést tartott a NATO külügyminiszteri értekezlete. A 16 ország diplomáciájának vezetői a NATO novemberi állam-, illetve kormányfői tanácskozására dolgoztak ki irány- eleveket. A cél az, hogy a Varsói Szerződés katonai szervezetének megszűnése után új rendet teremtsenek, s kontinensünknek olyan egységes egészet képező biztonsági rendszert adjanak, amely hosszú távra garantálja a szabad és demokratikus Európát. Ehhez viszont arra van szükség, hogy a NATO katonai jellege, mivel a hidegháborús fenyegetés megszűnt, döntően politikaivá változzon, s az új kapcsolatokat megszilárdítsák Ke- let-Európával. Másrészt az a feladat, hogy úgy szervezzék át a NATO-t, hogy annak európai arculata oly módon legyen döntő, hogy az Egyesült Államok és Kanada ne idegenedjenek el a szövetségtől. Ebben nagy szerepet szánnak az úgynevezett „eurocsoportnak”, amely eddig amolyan tetsz- balotti állapotban létezett a szövetségen belül, s amely Nyugat-Európa biztonsági érdekeinek elsődlegességét hangsúlyozta eddig is, de valójában alig tett ezért valamit. TIRANAI kérdőjelek Fatos Nana kormánya, amely a tavaszi választás után alakult Albániában, lemondásra kényszerült a három héten át tartó bányászsztrájk miatt, és annak következtében, hogy a demokrata párt sikerrel mozgatta meg a városi lakosságot. Az Albán Munkapárt vezetőinek fel kellett ismerniük, hogy a megfélemlített falu megszerzett voksai hiába garantálták a többséget számukra a parlamentben, a városokban győzelmet aratott, de mandátumaiban kisebbségben maradt ellenzéki demokrata párt nélkül a politikai válságot nem lehet megoldani. Az ellenzéki taktika bevált: jövő májusban idő előtti választást tartanak, s addig úgynevezett apoli- tikus, szakértői kormány vezeti az ügyeket. A tárcák viselői, ha netán az Albán Munkapárt tagjai voltak, kilépnek a pártból, s meghívják a kabinetbe az ellenzéki demokrata párttal rokonszenvező személyiségeket is. Az ellenzéki erők azt remélik, hogy egy esztendő elég lesz arra, hogy megismertessék és elfogadtassák a szavazók többségével programjukat, és megteremtsék az ipari parlamentarizmus alapjait. Kérdéses viszont, hogy mennyire sikerül ez az Oly elmaradott országban? A SZTRÁJK FOLYTATÓDIK , Algériában június végén került volna sor az első többpárti választásra az ország 1962-es függetlenné válása óta. Igaz, a tavalyi helyi képviselő-testületi voksoláson az uralkodó FLN (Nemzeti Felszabadí- tási Front) ellenében indult az Iszlám Üdvfront nevű fanatikus muzulmán szervezet, amely akkor o helyi tanácsnoki helyek ötven százalékát szerezte meg. Az iszlám köztársaság megteremtését zászlajára írt front azért hirdetett sztrájkot és szervezett zavargásokba torkolló utcai tüntetéseket, mert hátrányosnak és igazságtalannak bélyegezte meg a június 27-i választás kormány által tervezett rendjét. A zavargások halálos áldozatokkal jártak, és a kialakult helyre való tekintettel Bendzsid elnök feloszlatta a kormányt, ostromállapotot rendelt el, s elhalasztotta a választásokat. Algéria városainak utcáin most katonai járőrök cirkálnak, és éjszakai kijárási tilalom van érvényben. Az iszlám szélsőségesek által meghirdetett sztrájk azonban folytatódik, s a helyzet változatlanul robbanékony. Árkus István A bértf&i konferendía Kapu- és ssívkitárás A pápa az európaiságról Az alkotó előnye Nem kell eljutnunk Európába, hiszen alkotói vagyunk, s nagyobb erőfeszítések árán, mint azok, akik maguknak tulajdonítják az európaiság szabadalmát — mondotta II. János Pál péntek reggel Wlocla- wek városa mellett tartott miséjén. Több százezer zarándok előtt a szentalya, ahogy az már szokása szertartásain, előre megírt beszédszövegét félretéve, az európaiság ismérveit elemezte. A meggyilkolt Jerzy Po- pieluszko atya emlékére állított 17 méter magas kereszt alatt a pápa kijelentette: „az európai kultúrát az első három évszázad és az utóbbi évtizedek mártírjai alkották tőlünk keletre és nálunk is. Ezek közé az alkotók közé tartozott Jerzy atya is, patrónusa európai jelenlétünknek élete feláldozásával, mint Krisztus.” Érzelmektől fűtött hangon mondotta: „Ebben a században született az a világnézet, amely megengedte embernek élete megfosztását embertársától, csak azért, mert az zsidó, cigány — vagy lengyel. Megjelent az osztályok mítosza is. Ez is az európai örökséghez tartozik, de ahhoz, amitől meg kell szabadulnunk. Európának megváltásra van szüksége!” A pápa hangsúlyozta, hogy az emberi kultúra alapja a teremtő, s Krisztusnak joga van az állam- polgárságra a világon és Európában. A SZÁMŰZÖTT SVUK A prágai Nemzeti Galéria raktárába szállították a városatyák döntése alapján Jaroslav miseknek, a „Svejk, a derék katona” szerzőjének köztéri szobrát. A „száműzetés” oka: a szobor modellje annak idején a kommunista párt egy volt magas rangú funkcionáriusa volt. Az emlékmű nem a legendás cseh leleményesség megörökitőjénelt vonásait őrzi, hanem a hajdani pártfunkcionáriusra emlékeztet, aki egyébként álnéven irodalmi munkásságot is folytatott — jelentette pénteken a CTK. A csehszlovák hírügynökség a modell nevét nem közölte. Az Egyesült Államok a lehetőségekhez képest megnyitja piacát Közép-Európa előtt, s ezt várja el az Európai Közösségektől is — jelentette ki pénteken Dán Quay le amerikai alelnök a kelet-szlovákiai Bártfán zajló nemzetközi konferencia résztvevői előtt. Bártfa sok száz éves templomában a hallgatóság soraiban ott ült Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök, Göncz Árpád magyar államfő és Krzysztof Bie- lecki lengyel miniszterelnök. Az amerikai alelnök a közép-európai térségben végbement változásokat úgy minősítette, hogy „a kommunizmus — hála istennek — a szemétdombra került”. A régi rendszer maradványait azonban még nem takarították cl teljesen — tette hozzá, és felszólította az érintett országokat, hogy „tárják ki szívüket a Nyugat, a szabadság világa előtt”. ElismerMegositatt A szövetségi költségvetési hozzájárulást megtagadó tagköztársaságok elleni szankciókról, azok kidolgozásáról tárgyaltak pénteken Moszkvában a Szovjetunió és tagköztársaságainak kormánytisztségviselöi. A megbeszélésen — a TASZSZ beszámolója szerint — csaknem valamennyi tagköztársaság részéről jelen volt egy-egy miniszterelnök-helyettes. A tisztségviselők javasolták, hogy a tagköztársaságokat osszák két csoportra. Az egyikbe tartozzanak azok, amelyek nem akarnak kiválni a Szovjetté, hogy a régió segítségre szorul, és megígérte, hogy az Egyesült Államok segíteni is fog. A legfontosabb*: nak a piaci feltételek meg- teremtését nevezte, s em-f lékeztetett arra, hogy a szovjet piac beszűkült a közép-európai országok számára. Quayle beszéde után a bártfai templom előtti főtéren nagygyűlésen ünnepelték meg a település fönnállásának 750. évfordulóját. A dísztribünön megjelent, és újabb, rövid, lelkesítő beszédet mondott az amerikai alelnök. Ebi ben kifejezte meggyőződését, hogy a jövő nem a Kelethez, hanem a Nyugathoz kapcsolódik. Támoga* tást ígérő szavait tapsvihar fogadta, viszont lényegesen mérsékeltebb volt a tetszésnyilvánítás, amikor ä Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság virágzását éltette. A tömegben egyébként olyan transzparens is feltűnt, amely Szlovákia, függetlenségét követelte. „iaduhttid" unióból, ezek lennének a „legnagyobb kedvezményt élvezők” a Szovjetunión belüli kereskedelmi, gazdasági kapcsolatokban. A másik csapatba az elszakadni vágyók tartoznának, ezeket a többi tagköztársaság és Moszkva külföldi államokként kezelné, s nyugati valutában kellene fizetniük a szállítmányokért. Ami közvetlenül a költségvetési hozzájárulások megtagadását, illetve ezek elmaradását illeti, az azzal adós tagállamokat megfosztanák attól az importtól, természeti kincstől, amelyek felett a Kreml rendelkezik. i • KialfoMi egy m®ndtofb«n Va'entyin Pavlov szovjet miniszterelnök tegnap tárgyalásokat kezdett Belgrádban Jugoszláviá belső válságáról, a szovjet adósságokról. A Az izraeli légierő megkapta az Egyesült Államok által ígért, továbbfejlesztett F—16-os mintájú vadászgépekből álló szállítmány első darabját — jelentette a jeruzsálemi rádió. A A lengyel kormány hivatalosan is közölte, semmi akadálya, hogy a Németországban állomásozó 300 ezer szovjet katona tömegesen Lengyelországon keresztül térjen haza. A A magyar- osztrák gazdasági kapcsolatok gyorsított ütemű újrarendezéséről és további élénkítéséről tartott tárgyalásokat pénteken Bécsben Kádár Béla, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok minisztere. Szovjet szankciók a köztársaságuk elten Torgyán-,,vallomás” és üzenet „HA ÉLETEM VÁRATLAN ESEMÉNY OLTANÁ KI..." Egy nyilatkozattal — tőlünk udvarias formában megtagadottal — ér fel Torgyán Józsefnek, a Független Kisgazdapárt társelnökének ország-világhoz — az Országos Sajtószolgálat útján eljuttatott közleménye. Pedig a házban, a Hírlapkiadó Vállalatnál járt, de exkluzív interjút csak a Népszabadságnak adott... Így aztán a személye körül támadt viharban egyetlen kapaszkodó jobb híján a közlemény. Melyet hét takaros pontban állított össze, s aláírt. Logikai sorrendbe szedve: miért is nem lehetett a III/III. osztály ügynöke. Mert hiszen — hármas pont — az ’56-os forradalomban való részvételéért 1958 augusztusában az Ügyvédi Kamarából is kizárták, s egy ideig segédmunkásként dolgozott. No, meg az sem utolsó szempont, hogy „információim szerint 1971. júniusában alakult a III/lll-as ügyosztály”. Valótlan állításnak minősíti, hogy bármikor is be akart volna lépni az MSZMP-be, erre még akkor sem volt hajlandó, amikor diplomáciai küldetést, karriert ígértek. A koholt vádak céljaként az általa meghirdetett radikális célok megvalósításának megakadályozását jelöli meg. Megmondom őszintén, a hetedik pont egyszerűen mellbe vágott. „Honfitársaim tudomására hozom, hogy kivételesen nyugodt idegrendszerű ember vagyok, aki igazsága tudatában felhőtlen derűvel néz szembe rágalmazóival. Ezért, ha életem váratlan esemény oltaná ki, az semmiképpen sem fakadhat a saját elhatározásomból!” Mellbe vágott, mert Harmat Endre kevesek által ismert, kis példányban megjelent könyvére asszociáltam főként az utolsó mondatnál. Mely abból az alkalomból íródott, hogy Párizsban meghalt Félix Fregyeriksz gróf. Ki végzett politikai megfontolásból, meggondolásból — de főként férfiasságának bizonyításaként — az utolsó orosz cárhoz közel állóval. A sorok, a mondatok: „... Szentpétervárott írom ezeket a sorokat. Ha életem január elseje előtt véget ér, a trónhoz közel állók végeznek velem...” S a jóslat bejött. Remélem, Torgyán József nem látnok, s a leírt mondatok mögött legföljebb meggondolások húzódnak meg. Mert hiszen nem lehet, hogy egy demokráciában elképzelt események vádpontokká váljanak, s az főleg nem, hogy egy tiszta ember tiszta éleiét bárki politikai megfontolásból besározza, .bemocskolja. Netán a radikális célok valóra váltásának szándéka miatt egy politikai karriert kettétörjenek, egy embert elhallgattassanak. Ilyen nem fordulhat elő a demokratikus Európa, az Euró- pa-ház felé 'poroszkáló nemzet történetében. Nem. Hiszen, uraim, ez a demokratikus Magyarország. V. E.
