Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-27 / 122. szám

KECSKEMET Paletta és koncert A kecskeméti Erdei Fe­renc Művelődési Központ­ban, május '23-án, kedden 1!) órakor a Színházi Palet­ta előadásán Zilahi/ Fajos színművét, a Hazajáró li­lék címűt mutatják be, töb­bek között Bács Ferenc, Ráczkevei Anna, Földi Te­ri főszereplésével. Elsősorban a fiatalok fi­gyelmébe ajánljuk a május 29-i, 19 órakor kezdődő koncertet, amikor a technő- pop magyar képviselője, a Bonanza Banzai koncerte­zik. Kedden Sugárzás Az Arany János Művelő­dési Központban május 28- án, kedden 18 órai kezdet­tel radiesztéziai előadást tartanak. Ezúttal az egész­ségre káros földsugárzá­sokról lesz szó, s erre vár­ják az érdeklődőket. Nosztalgia helyett... Magam is szükséges­nek tartom az ismeretek szüntelen gyarapítását, a meglévők bővítését. Ezért is mindig érdek­lődéssel olvasom a Hír­lap záróoldalán a rö­vid. tömör. évfordulós megemlékezéseket. Az egyik számban a kilencven éve született Szili Leontin írónőre emlékeztek. Mint kide­rült: „. . . takarékpénztá­ri tisztviselő volt, és fi­zetési felszólításokat -fo­galmazott. Egyik írását elküldte az Üj Idők no- vellapályázatára, s el­nyerte vele a közönség­díjat.” A rövid részlet rám tett hatása bombasztikus volt. Megvilágosodott, hogy napjainkra miért oly kevés a takarékpénz­tári dolgozó, irodalmi berkekben. Szinte egy sincs! A mai kisasszo­nyoknak nem adatik meg, hogy udvarias hangon, netán morali­záló stílusban figyelmez­tessék a T. Adóst esedé­kes tartozásának miha­marabbi rendezésére. Kíméletlen, gépies vilá­gunkban e célra előre elkészített, praktikus űr­lapok szolgálnak, me­lyeknek üresen hagyott, sorait kell csak kitölte­ni. Szükség szerint. Kér­dem én, van itt hely lel­kizésre? Rábeszélésre? Ezzel sok mindent el le­het nyerni, de közönség- dijat? (Az ember egyéb­ként is fenyegetve érzi magát. Hát még akkor, ha fel is szólítják:) Mélyen tisztelt OTP, takarékszövetkezet, s más bankok, úgyis, mint többszörösen visszaeső ügyfél, javaslom a ki­alakult helyzet felülvizs­gálatát. Nem lenne jobb a régi „szabadfogain! agásos” módszer visszaállítása ? Már csak irodalmi éle­tünk állapota miatt is. Ámbátor, „Üj Idő”-nk, az nincs ... Tóth Barnabás Elhangzott a levéltári napon Elődeink városgazdálkodása A pénzügyi bevételek le­hetőségek szerinti fokozá­sa, illetve a rendelkezésre álló összeg célszerű be­osztása általános szem­pontja volt és az is ma­radt a mindenkori közigaz­gatási szervezeteknek. Nagykőrösön a két világ­háború közti időszakban a város polgármestere augusz­tus hónapban készítette el és terjesztette a képviselő- testület elé a következő év költségvetését. A város vezetése több ízben sérelmezte, hogy Ma­gyarországon az agrárváro­sok (így Nagykőrös) fejlő­dését nagyban gátolta az a tény, hogy ezeken a helye­ken kereseti és forgalmi adó címén — arányait te­kintve — kevesebb folyt be, mint az ipari és keres­kedelmi városokban. (Az adónemek közül az általá­nos kereseti adó és forgal­mi adó összegét államse­gélyként átengedték a vá­rosoknak.) A költségvetési hiány fedezésére a telepü­lések községi pótadót ve­tettek ki, amely az állami egyenes adó bizonyos szá­zalékát tette ki. A két világháború közt a város költségvetése 1-1.2 millió pengő közt mozgott. A bevétel nagyobb részét a már említett államsegély­ként megkapott kereseti és fogyasztási adó (38%), va­lamint a községi pótadó (17%) 600 ezer pengőt meg­haladó összege jelentette. A közigazgatás illetékeiből, díjaiból 100 ezer pengő (10%) bevételhez jutott a város. Fontos részét képezték a bevételeknek (28-30%-át) a város tulajdonában volt épületeknek és földingatla­noknak a hasznosítása, bér­beadása. 1934. évi felmérés szerint a város (hasznot hozó) vagyona 9 millió pen­gőre rúgott, melyből az NAGYKŐRÖSI HÍRLAP Nagykörös, Hősük tere 5., II. emelet 30. • A szer­kesztőség vezetője: Ballai Ottó. ® Munkatárs: Mik- I.ay Jenő. • Postacím: Nagykőrös, Pf. 33. 2750. Te­lefax és telefon: (20) 51­308. Telex: 22-5708. • Hir­detésfelvétel: kedd 10-től 12-ig, csütörtök 13-tól 15- ig a szerkesztőségben, 9 Híreket, információkat munkanapokon 8-tól 10-ig várunk. • Szerkesztői ügye­let: szerda 10-tőI 12 óráig. épületek értéke másfél mil­lió pengőt tett ki. A legér­tékesebb a városi villany­telep (400 ezer pengő) és a kaszárnya (300 ezer pengő) volt. A postapalota és a Széehenyi-kerti épület- együttes (aréna, táncterem, svájci lak, zenész pavilon stb.) egyaránt 240 000-240 000 pengőt ért. A város vagyo­nának döntő részét (7,5 millió pengő, 83%) a 10 573 katasztrális hold je­lentette, amelyből 9845 hol", dat a pótharaszti puszta tette ki. A városi üzemek (vil­lanytelep, központi szesz­főzde stb.) és intézetek (Községi Takarékpénztár) csupán 40 ezer pengő kö­rül (4%) járultak hozzá a bevételhez. Ugyanennyit jelentettek még a „kisebb bevételi források”, mint pl. a vadászati jog, a benzin­kút bérbeadása, az érték­papírok kamatai, osztalé­kai. A kiadási oldal legna­gyobb csoportját a közigaz­gatás (31%), a tűzrendészet (4%), az adókezelés (11%), a közegészségügy (3%) és az állategészségügy (2%) tételei jelentették. A több mint félmillió pengőből kisebb részt a „dologi” költ­ségekre, nagyobb hányadot pedig személyi járandóság címén fizették ki. A tanügyre fordított évi 120 ezer pengővel (11%) az óvodák, az elemi és közép­iskolák (községi polgári leányiskola, kereskedő és iparos tanonciskola) fenn­tartását fedezte, illetve tá­mogatta (elsősorban a re­formátus) egyházi iskolá­kat a városi költségvetés. A közművelődési célokra kiadott 30-40 ezer pengő­ből (3%) a legtöbbet a le­venteoktatásra (8000 pen­gőt) fordítottak. Az isko­lán kívüli népművelésre 1200 pengőt, a városi sport­telep fenntartására 1000 pengőt, a színházi előadá­sok támogatására 500 pen­gőt, a múzeumra, a régé­szeti ásatásokra és a könyv­tárra 350 pengőt adott ki a város. Jelentős összeget kaptak még a városi egye­sületek, egyletek, körök és mozgalmak. A szegányü'gy és a népjólét kiadott 45 ezer (4%) pengőt pénz- és élelmiszersegélyekre, a sze­gényház és az árvaház fenntartására, az anya- és csecsemővédelemre fordí­tották, de emellett pl. bu­dapesti gyermekek nagy­kőrösi nyaraltatásához is hozzájárult a város. A közvágóhíd, a ható­sági hússzék, a piacterek fenntartására 26 ezer pen­gőt (2%), az utak, utcák, terek gondozási, közvilá­gítási kiadásaira százezer pengős (melyből 30 ezer pengőt a közvilágítás költ­sége tett ki) összeget for­dítottak. A kiadási oldalt terhelte még a város há­zainak és egyéb ingatla­nainak fenntartási költsé­ge, valamint .az ezek. után fizetendő állami adó 90 ezer pengős (9%) összege. A nehéz gazdasági hely­zet, a város szűkös anya­gi viszonyai igen szerény városfejlesztési célok meg­valósítását tette csak lehe­tővé. így a két világháború között számolták fel a vá­ros gazdasági udvarát a városháza mellett és he­lyezték el a Tömöri utcá­ba a tűzoltólaktanyával együtt: Szabályozták ’ a Kecskeméti utcát, javítot­ták az úthálózat minősé­gét, kutakat fúrtak és meg­kezdték a vízvezeték épí­tését. (Ezek mellett néhány állami építkezés is folyt: csendőrlaktanya, posta, bí­róság épületei). A városve­zetésének erőfeszítése el­lenére ugyanakkor nem valósulhatott meg ebben az időszakban (a nagyobb cé­lok közül) az új közkór­ház, az egészségház, a gőz- és kádfürdő. Dr. Szabó Attila NAGYKÓFtÖS! xxxv. Évfolyam, 122. szám 1991. MÄJUS 27., HÉTFŐ Naiv remények és a tények Foiintosítható ismeretek A mezőgazdaságon belül a kertészeti termesztésnek is alapvető problémája, hogy nem látni még min­dig tisztán a szakmai köz- gazdasági összefüggéseit. Legfeljebb az agrárértelmi­ség egy szűk rétege tudja a felismert tendenciákból konkretizálni a homályos politikai szlogent, az euró- paizálódást. És még keve­sebben vannak, akik gya­korlatilag rátértek a piaci, gazdasági törvényszerűsé­geket követő pályára. Ez azt jelenti, hogy kialakuló­ban van egy olyan termesz­tői potenciál, amely tám­pontul, bizonyos fokig min­tául szolgálhat a nagybani termesztés kifejlődéséhez. Az agrárklub, amit nem régen Kosa István - és Kiss János gazdálkodók hoztak létre, azt jelzi, hogy égető­en szükség lenne a szakmai koordinációra, szaktanács- adási, informatikai rend­szerre, sőt ennél is többre, szövetségre. Noha komoly érdeklődés kísérte a klu­bot, mindössze tíz rendez­vény után csírájában elhalt a kezdeményezés. Ennek okairól kérdeztük az alapí­tókat. — Utólag el kell ismer­ni, eléggé naiv reményeket tápláltunk Eredendően egy sokoldalú, kölcsönös infor­mációs fórumot képzeltünk el, amely segítségével tisz­tázódhatnak mindazok a szakmai, piaci szempontok, amelyek ismerete elenged­hetetlenül szükséges egy va­lós piacgazdálkodás kiala­kulásához itt. Nagykőrösön. A gondot véleményünk sze­rint az jelenti ma, hogy a tendenciák és az azokhoz kapcsolódó rövid távú fel­adatok közt. nehéz felis­merni, megtalálni az össze­függéseket. Az agrárklubtól éppen azt vártuk, hogy kö­zösen választ találjunk e kérdésekre. A csalódást vé­gül is az okozta, hogy egyol­dalú szaktanácsadássá szű­kült le a tartalmi része, magyarán a résztvevők egy hányada csak adott, másik fele pedig csak kapott... — Ebben mi kifogást le­het találni? ■ — Megváltoztak a viszo­nyok, tudomásul kell ven­ni, hogy az információnak piaci értéke van. Egyik gaz­dálkodótól sem várható el, hogy akár az iskolában, akár a saját kárán tanult ismereteket úgymond elkó­tyavetyélje. Ez nem titko­SACS JELENTES kétszázért A hétvégi hetipiacon nagy felhozatal volt, elsősorban zöldárukból. primőrökből és főként palántából. A zöldségpiacon az ó- krumpli 28—30, az új­krumpli 60 forintba ke­rült. A vöröshagymáért 60 forintot kértek. A sóska ra­kása 10, a spenóté 15, az új gyökér csomója 15—20, a sárgarépáé 10, az új­hagymáé szintén 10 forin­tot ér. A karfiolt 80, a pa­radicsomot 180—200, a las­kagombát 140 forintért mérték. A gyümölcspiacon a sza- mócát 200 forintra tartot­ták. a piszke literje 40 fo­rintba került. A rengeteg déligyümölcs között óriá­si árkülönbségeket lehetett felfedezni. Elsősorban ezek miatt érdemes ma a nagy­kőrösi piacot felkeresni. A tojás ára 3 forint volt. lózás, önzés, ám hogy mégis annak tűnhet, azért csakis a szemlélet okolható, amely még mindig nem képes be­látni, hogy pénzzel mérhető értékekről van. itt szó. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a szaktudást, fon­tos napi értesüléseket ne le­hessen közkinccsé tenni. Két módon lehetséges, vagy önszerveződéssel és kimondottan kölcsönösségi alapon, ahogy mi is elkép­zeltük, vagy olyan szervezet -által, amely közéleti szinten vállalja fel ezt a szolgál­tatást. Ma úgy tűnik, nincs a városnak olyan szerveze­te, hiányoznak prominens személyiségei, akik ez utób­bi irányban tudnának lép­ni. — Nézzük közelebbről a dolgot. Honnan lehet ma információt szerezni? — Tapasztalatunk szerint azonnal hasznosíthatót itt­hon sehonnan. Külföldről lehet, de nem sokat érünk vele, amíg a hont termesz­tésben lépcsőfokok hiá­nyoznak a világszínvonalon értéket képező "ismeretek adaptálásához. Az sem min­denki előtt világos, hogy egyáltalán milyen irányban érdemes elindulni a kerté­is­szet fejlesztésében. Ám merik is a korszerűség fel­tétedéit a hozzá vezető utat, akkor sem lehet lerövidíte­ni, végig kell járni. Napja­ink hitelrendszere nem a legkedvezőbb a nagyobb beruházásokhoz, de a techni­ka fejlesztéséhez a gazdasá­gi változások nem adnak több haladékot. A saját pél­dánkon látjuk, hogy az alapvető agrotechnikai ug­rások — például a lég-, és öntözéstechnika kifejleszté­se — révén növekszik a távolság a nagyjából azono-s potenciálú gazdaságok ter­melékenysége között. Ügy látjuk, ez a technológia al­kalmas lesz arra. hogy a piacot világszínvonalon ki­elégítse, bizonyos átfedésbe kerülve a most még elmé­leti jelentőségű biogazdál­kodással. Tehát azt lehet mondani, a szakmán belül már vannak valódi érté­kek, és lassan kialakulnak új piaci fogalmak, mint például nagykőrösi saláta. Ideje lenne, hogy ezek a tapasztalatok korrekt piaci mechanizmusban értékké váljanak azok számára is, akik szeretnének felzárkóz­ni a kertészet élvonalához. M. J. Sporthírek Nagyra nőtt ellenfelek Ünnepélyes külsőségek között, kiváló rendezésben, városunkban került sor négy nap a serdülő leány kosárlabda-bajnokság or­szágos 12-es döntőjére, ve­gyes rendszerben. A részt­vevők a Toldi- és a Pető- fi-tornacsarnokban összesen 34 mérkőzést játszottak, s több találkozó egészen jó szintű volt és a sportágat jól propagálta. A Nk. Kgy. Kinizsi csa­pata (Zsuzsandor Anikó 58 pont, Zatykó Helga 43, Or­bán Renáta 46, Horváth Mariann 46, Herczeg Beáta 27, Kovács Rita 26, Szabó Brigitta 20, Várnai Andrea 18. Nagy Ildikó 9, Dér Edit 8, Bán Orsolya 5 és Demeter Brigitta: edző: dr, Tánczos-Szabó László) balszerencsésen a legnehe­zebb csoportba került. A körösiek összesen hat­szor léptek pályára, dereka­san helytálltak és időnként egészen jól játszottak, de néhány ellenfelük magassá­gi előnye döntő volt. A következő eredménye­ket érték el: Ikarus SE (Székesfehérvár, a végső győztes) ellen 49-5? (32-27), Budapest SE-vei 64-34 (26- 20), MÁV Nagykanizsai TE ellen 57-47 (35-24), Bp. EAC-cal 47-59 (19-30), Szarvasi Dózsa Tsz SC el­len 43-30 (27-12), s a vég­ső helyosztón az örök rivá­lis Kecskeméti SC-vel 41- Li (20-28) volt. A torna legjobb körösi játékosai: Zatykó Helga különdíj­ban részesült. Nk. Konzervgyár Kini­zsi-Gyulai SE 60-23 (24- 11). Nk.: Kovács (6), Or­bán (9), Zatykó (8), Zsu­zsandor (3). Horváth; cse­re: Herczeg (2), Kosa (9), Mészáros (16), Hegedűs (2), Nagy. Az NB II-es női kosárlabda-mérkőzésen. a sereghajtó ellenfél ottho­nában, a magas játékosok­ból álló, zónavédekező csa­pat ellen nehéz volt ját­szani. A színvonal nem volt magas, de a körösi lányok biztosan győztek, s ez a lé­nyeg. Egyhetes késéssel, de mégis megérkeztek váro­sunkba a litván férfi pró­bajátékosok. Együtt edze­nek a körösiekkel a balti­kumi élvonalbeli kosár- labdások. Az irányító — és az összes mostani körö­sinél magasabb középjá­tékos — a Toldi-tornacsar- nokbeli első gyakorlásukkor a számukra idegen környe­zetben is rendkívül ügye­sen mozogtak. HÉTFŐ Atlétika: Cegléd: a diákolimpia II. korcsopor­tos 4- és I. korcsoportos 3- próba területi döntője. Labdarúgás. Kinizsi­sporttelep, 16 óra: PIK Kőrös Kft.—FC Fortuna, 17 óra: Ipartestület—Pedagó­gus, 18 óra: Grund SC— Nyársapát; Vági-lakótele- pi pálya, 17 óra: Trafó— Szondy SE, 18 óra: Kon- zum—Turbó FC, városi kispályás bajnoki mérkő­zés. Teke. Cegléd: C. Stylus Szövetkezet—Nk. Mészáros TSz SK B. városi csapat­bajnoki mérkőzés. S. Z.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom