Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-07 / 105. szám

I. ÉVFOLYAM. 79. SZÁR' 1991. MÁJUS 7., KEDD D U NATAJ TENDREI-SZ1GET CSEPEL-SZIG ET MIKLÓS • DUNAKESZI • FŐT • GOD SZIGETSZENT­Elkerülhetetlen a létszámcsökkentés Változások előtt a PORCON délcjjyliázi gyára Ha nem is egyforma ütemben, de a válságjelenségek az Ipar valamennyi ágazatához elérnek. S bár különböző tényezők mo­tiválják a gazdasági visszaesés okát, a végeredmény egy: eladá­si nehézségek, s a piacok elvesztése. A FORCON Szerszámgép­ipari Vállalat Délegyházi Gyára néhány évvel ezelőtt még meg­felelt ugyan a követelményeknek, a visszaesés előszele azon­ban már benne volt a levegőben. S a prognózisok nem téved­tek, 1989-ről 1990-re a nyereség jelentősen csökkent. A sör és a szemét ára Névsort kérnek a hivataltól — A délegyházi gyár alapvetően háttéripari ter­mékeket gyárt — tájékoztat Major Imre igazgató —, a fémtömegcikkipar bizonyos szerszámigényeit elégítjük ki. Az ismert, hogy a nagy szerszámgépgyártók, ame­lyeknek mi dolgoztunk, ne­héz helyzetbe kerültek, ki­szorultak a volt szocialista piacokról, s ez érzékenyen érintett minket is. De nőm kevésbé súlyos körülmény számunkra a szerszám­vásárlásban bevezetett im­portliberalizáció — a hazai cégek egy része most már nem tőlünk rendel. Ugyan­akkor emelkednek a költsé­geink, mert az anyagokat mi is importáljuk; s azt már csak zárójelben teszem mindehhez, hogy ráadásul a hazai kereskedelmi cégek sem igazán érdekeltek ter­mékeink forgalmazásában. A megújulás morfja Tapasztalva a visszaesést, a vállalat — amely 1990-ig trösztként működött — át­világítást kért, javaslatot várva a megújulás módjára. A PROOKG Struktúra Vál­lalatszervezési Kft., amely tavaly májusban végezte el a vizsgálatot, költségérzé­keny szervezeti forma létre­hozását javasolta. Ennek alapján a vállalat elkészí­tette az átalakulási koncep­ciót, amely szerint a buda­pesti törzsgyár, illetve a délegyházi és érsekvadkerti gyáregységek profitcente­rekként működnének. Az államigazgatási felügyelet alá tartozó tröszt esetében azonban a felettes hatóság ezt nem fogadta el, így ki kellett alakítani egy újabb tervet. Eszerint a vállalatot öt kft.-vé alakítják a közel­jövőben: a budapesti köz­pontban három, vidéken pe­dig egy-egy működne, s megalakulna egy vagyon­kezelő holding — tíz-tizen­Dömsöd önkormányzata — az évek hosszú során ki­alakult hagyományra ala­pozva — tudatosan, terv­szerűen foglalkozik az öre­gek gondozásával. A nagy­községben mintegy har­minc-negyven folyamatos segítségre szoruló magá­nyos, idős ember él, de öt­két fővel — ugyancsak Bu­dapesten. Az új szervezettel megteremtődne az önálló­ság s a költségérzékenység feltétele. — Hogy zökkenőmentes legyén az átállás — folytat­ja az igazgató —, már a múlt évtől megtörtént bizo­nyos hatás- és jogkörök át­vétele a központtól. Például a termelésirányításban és a műszaki előkészítésben, il­letve az anyag- és raktár- gazdálkodásban dolgozunk önállóan. A kft.-k várha­tóan a negyedik negyedév­ben alakulnak majd meg, s ettől gyökeres változást vá­runk. Szabad kezet kapunk, szabadon, önállóan gazdál­kodunk; a kft.-k egymás közötti kapcsolatát pedig szigorúan üzleti elvek ve­zérlik. Kivéve az export- import tevékenységet, ez a holdingon keresztül bonyo­lódik. Az átalakulási tervekre az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium felügyelőbizott­sága mondja majd ki az igent — a koncepció jelen­leg ott van véleményezésen. Ügy tűnik, nem lesz akadá­lya a megújulás ilyen for- - májának, jóllehet a délegy- házi gyárban mindenki tud­ja, nehéz napok várnak a kollektívára. A változások ugyanis létszámleépítéssel is járnak. Kényes léma — Gyárunk már hosszú ideje próbál egy hatéko­nyabb létszámgazdálkodást folytatni — mondja Major Imre —, míg 1986-ban há­romszázan voltunk, ma 173 a főmunkaidős dolgozók száma. Sajnos azonban el­kerülhetetlen a leépítés, az ideális létszám 130 fő lenne. El kell érnünk, hogy az egy főre jutó termelési érték egy évre egymillió forint le­gyen — Nyugaton ez a mu­venre tehető azok száma, akik bár nem szorulnak na­pi ellátásra, de odafigye­lést igényelnek. Ápolási díj­ra — ez alatt a gondozók jelképes tiszteletdíját kell érteni — 212 ezer forintot irányzott elő az önkormány­zat, a szociális étkeztetésre fordítható összeg terve pe­dig 315 ezer forint. Negy­venen igénylik e segélyezé­si formát, jellemző azon­ban a pénzeszközök szűkös­ségére, hogy az összegből 43 ezer forint hiányzik. tató 1,7 millió —, a gazda­ságosságnak ez alapkövetel­ménye. Termelési tervünk 130 millió forint, a létszá­mot tehát ehhez kell ará- nyítanunk. Természetesen a törvényességet betartva s egy rendkívül erős érdek­védelmi tevékenység kísé­retében hajtjuk végre e kényszerű intézkedéseket. A szakszervezet jelen van, minden lépésünket egyez­teti ült vele, de mi is méltá­nyosságra, végkielégítésre, s emberséges bánásmódra törekszünk e kényes ügy­ben. Nem odázható el Ma még nem tudni, ki marad — és ki megy. Bizo­nyára nem vigasztalja a majdan elbocsátandó dolgo­zókat, hogy nincs más kiút, hogy a gazdaságosabb mű­ködésnek ez is feltétele. S nyilván még az sem vigasz­tal senkit, hogy egy ilyen átalakulás során senki­nek, még az igazgatónak sincs biztosítva a széke. Az emberek a megújulást másként képzelték ed. Tény azonban, ezt a lépést meg kell tenni, tovább nem odázható. Ez mindenképpen reményt ad a gazdaságosság megalapozására, mint aho­gyan várhatóan mielőbb élénkül a belföldi kereslet is. A jövőben a délegyházi gyár kasszírozza majd azt a pénzt, amit előállított; a piacok felkutatása, a vevők megkeresése tehát minden­nél fontosabb. Remélhető­leg — ebben bíznak a ve­zetők is — minél zökkenő­mentesebben s minél keve­sebb áldozattal léphetnek egy jobb távlatot ígérő út­ra. Műanyag tejeszacskók, reklámszatyrok, papírsze­mét, limlom. Szomorú lát­vány a települések szélén. Ott, ahol a legvonzóbb kép­nek kellene fogadnia az ér­kezőt. Sa jnos, huszadik szá­zadi látvány. Külön magya­rázat, sőt elmélet tárgya már, hogy alakult ki, miért szemetelünk többet. Miért okoz mind több gondot a fölöslegessé vált hulladék elszállítása? Szakemberek szerint még nincs igazi módszere az el nem bomló anyagok keze­lésének. A szerves hulladé­kot viszont hasznosíthat­nák, akár komposzttrágya készülhetne belőlük, vagy más. Külhonban például biohumusz készítésére hasz­nálják. Nagy gidisztatelepe- ket alakítanak ki, például Franciaországban. DUPLA ÁRON Az említett megoldások egyike felmerült már Né­meth József igazgató gon­dolataiban is. Csakhogy a Szentendrei Városgazdál­kodási Vállalatnak nincs pénze beruházásra. Sőt, szállítóeszközeinek felújí­tása sem olcsó. Drága a fő­javítás, az üzemanyag, az alkatrész, amely többnyire hiánycikknek is számít. Ezek a tények váltották ki azt az idei, százszázalékos áremelést, mely miatt ma falugyűlésen, önkormány­zati tanácskozásokon emel­nek szót működési terüle­tükön. Ez tulajdonképpen a Dunakanyar bal partja és a sziget, Szentendre vonzás- körzetében. A havi díjtétel egyszobás lakás után 56, másfél szo­bára 70, két szoba után 82 forint. Ezért heti két alka­lommal ürítik és szállítják el a tárolók tartalmát. — önmagukban még nem nagy összegek ezek — han­goztatják Visegrádon, Leányfaluban, Dunabog- dányban. — Ám ha min­denki emol, a sok kicsi sok­ra megy. Olyan sokra, hogy már győzni sem lehet a ve­lük ellentétben nem így emelkedő munkabérből. Ügy, hogy az igazgató úr azon érveit, miszerint ezért a pénzért egy középszintű étteremben már egy üveg sört sem lehetne kapni, aligha fogadnák el a fal­vakban. Azért nem, mert az emberek többsége ma már középszintű étterem­be sem látogat el.'No meg a panasz nem a kocsmázók panasza. Jobbára kisnyug­díjasoké, szerény keresetű családoké. — Hallgattam egy idős visegrádi hölgy felszólalá­sát, azt idézem fel Németh Józsefnek; A panaszos éle­te úgy alakult, hogy magá­ra maradván, három szobát lakik, tehát eszerint fizeti a tarifát. Noha — érvelt ő — sok­kal kevesebbet szemetel, mint mondjuk a másfél szobában lakó négytagú család. HOVÁ ÖNTSÉK? — Ez valóban ellentmon­dásos — ismeri el az igaz­gató, ám szerinte jobb szá­mítási mód nem alakult ki. Nagyjából ez a forma álta­lános az országban. Az idén ennél maradnak, aztán majd kiderül, lehet-e job­bat kitalálni. Az ajánlatot azonban már megtette a polgármesteri hivatalok­nak, ha megadják az idő­sek, kisnyugdíjasok, egye­dül élők névsorát, nekik mindentől függetlenül haj­landók a legalacsonyabb díjat számítani. — Még egy panasz és részben javadat. A díjat rózsaszínű postai csekken kell befizetni. Ez többletki­adást jelent a polgároknak. Maguk a leányfalui pos­tások mondják: megálla­podhatna a cég például az áramszolgáltatóval, s szed­hetnék közvetlenül a pénzt, vagy fizetnék hivatalos, díjmentes szelvényen. A válasz: — Csak az kap rózsaszínű csekket, akinek fizetési hátraléka vám. Ha a díjbeszedő felszámítaná a kamatot, ugyanúgy töb­bet fizetne. S zage tszen tm ikl ós, Kos­suth: -Május 10-én 6 óra­kor: Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag (szín. mb., am. kaland), 10-én 8 órakor: Jézus Krisztus szu­persztár (szín. zenés, am.), 11-én 6 és 8 órakor: Ku­tyám, Jerry Lee (szín. mb., am. vígj.), 12-én 6 órakor: A cápa bosszúja (szín. mb., am. katasztrófafilm), 13-án 6 órakor; 14-én 6 órakor: Reszkessetek, betörök! (szín. mb., am. vígj.). Szentendre, Autós: Má­— No de az emberek azt mondják, nincs hátralékuk. — Lehet, hogy az elmúlt években volt. — Akkor az önök admi­nisztrációjában fordulhat­tak elő zavarok — jegyzem meg itt. A téma nyitott kérdés marad. Ugyanúgy, mint e szolgáltatás korszerűsíté­se, melyre most nem lát­szik megoldás. Az önkor­mányzatoknak, a vállalko­zóknak nem érné meg át­venni, s nem is tudnák sza­bályszerűen megoldani. Van ugyan egy osztrák ajánlat, amely így szól: El­helyezi és elszállítja a hul­ladékot, személyenként évi 1 ezer 200 forintért. Jó lenne, mert a körzet három telepe szinte betelt, de ilyen árat ki fizetne? Az idei emelés aránya 140 százalék­kal lett volna reális, a cég még mindig más bevételek rovására szolgáltat. MA EZ VAN Leányfalu közelebb van Szentendréhez, mint pél­dául Kisoroszi. Ha nem lenne egységes a térítés, a szigetcsúcson laíkók meg sem tudnák fizetni a meg­tett kilométerek árát. így viszont a közelebbiek do­tálnak — vélem én, s ezen nincs köztünk vita, de egyelőre jobb megoldás sem. Tavaly már 14 mil­liót vesztett a vgv a költ­ségnövekedések miatt. Ezek üteme még erősödik. Újabb áremelést ennek ellenére nem terveznek. Ezt az állapotot de faete kénytelenek elfogadni a községek képviselő-testüle- tei. jus D—10-én este 9 órakor: Henry és June (szín. am. erotikus), 11—12-én este í órakor: A természet lágj ölén (szín. mb., am. vígj.) 13—15-én este 9 órakor Ártatlanságra ítélve (szín mb. am., krimi). Ilyen is van? ülök a remi őrőr szobán. Közlékeny a főnök. Ezt már kezdjük megszokni, bár közügy az érdeklődésem tárgya, ezért örülök. Bejön valaki civilben. Engedélyt kér a távozásra, mert még vásárolnia kell. A főnök el­engedi, és bátorító szavak­kal bocsátja útnak. — öt napig fogdában lesz — magyarázta aztán. — Volt nélK.l'iy határidőn túli ügye, amiatt. Rendőrtiszt fogdában? Ha bírságolják, ha nem léptetik elő, azt értem. De hogy fogda, s még ennek ellené­re is rendőrtiszt? Ezt nem értem. Btogiiiszták Szakmai tanácskozás Az Epaker Kisszövatkeze rendezésében ma, keddei 16 órától Dunakeszin ta nácskoznak a szerződő fe lek. A biogiliszta-tenyész tők megbeszélését a Józse Attila Művelődési, Központ ban rendezik meg. DUNATA.J HÍRLAP Vezető munkatárs: Móza Katalin. ® Munkatársak: Vasvári Éva és Kovács T. István. & Fogadónap: min­den hétfőn 12—1« óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi Béla u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 144«. Te­lefon: 133-4761, 138-1067. Vasvári Éva Szamócaföldön szorgoskodva Tahi határában szorgoskodó emberek tömege látható az útról. Az cső után gyorsan kell gyomlálniuk, hogy a szamőcás virágzása zavartalan legyen. Képünkön a szak- szövetkezettől ötszáz négyszögölt bérlő Szabó J&ivánné és Hártó Istvánná rója a métereket (Erdösi Ágnes felvétele) ßömsöd Idősek gondozása Kovács T. István ■h Mozibhhh

Next

/
Oldalképek
Tartalom