Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-07 / 105. szám
Elgondolkodtató Tisztességtelen Idős néni, ki tudja hányadszor csomózza idegességében, keserűségében a i'ejitsnclojét. Remegő kézzel mutatja a polgármesteri hivataltól kapott papírt is, metyben elnézést kértek tőle, csak hát az ügye ... Az ügye az maradt a régiben. Nem is az újságtól, még inkább nem a szerkesztőségtől várja a segítséget, mert az élettapasztalata bölccsé tette, és megtanította rá, hogy akinek hatalma van, azzal szemben nem ugrálhat senki emberfia. Nem vár ő semmit, ezért nevét se akarja „kiíratni” az újságba, hogyne, hogy még több haragosa legyen. Csak úgy érzi, valakinek, valakiknek el kell mondania, mik is történnek az új demokráciában, a rendszerváltás után. Még a múlt év decemberében vásárolt három zsák kukoricát özvegy M. K.-né rokkantnyugdíjas. (A nyugdíjszelvényén, amelyet megmutatott, hogy, hogy nem 284« forint, azaz ket- tőezer-nyolcszáznegyvenhat forint állt.) A néni a három zsák kukoricát kifizette, de csak otthon derült ki, hogy a kacsáknak szánt termény törmelék, szemetes, az állatnak nem adható. Kulcsár Pál, a terményforgalmi vezetője — a polgármesternek írt levelében — elismerte a „hibát”, és utasította beosztottjait, hogy cseréljék ki a három zsák szemetes terményt. A terményforgalmi emberei meg is jelentek M. K.- né tanyáján, és közölték: íme, itt a kukorica. A néni szerette volna megnézni, de azt mondták, a kocsin nem lehet kibontani a zsákokat, majd szó szót követett, és közölték az emberek: ők leteszik a zsákokat, de ha nem tetszik, a néninek kell visszavinni. Mondanunk sem kell: ezekben a zsákokban is szemetes mór- zsalékkukorica volt.. „Hát lehet itt szólni valamiért is?!” — tárta szét kezét a néni. Most ott van három zsák használhatatlan kukoricája a tanyáján, a kacsáit meg nem tudja mivel tömni.., KATT Olasz vendég Györgyén Bővült a szövetség Megható és bensőséges hangulatú ünnepség tanúi voltak vasárnap délelőtt a tápiógyörgyei gyerekek és polgárok, amikor találkoztak Andrea Franceschel- liével, aki a római zene- akadémia oboatanára. Mint megtudtuk, Andrea Fran-- ceschelli öt napon át az abonyi fúvószenekar vendége, de Varga György zenekarvezető kíséretében látogatást tett a györgyeiek- nél is. Bizonyára sokakban felvetődik: hogyan kerül manapság egy olasz oboatanár Tápiógyörgyére? Hiszen a sokat hangoztatott hátrányos helyzetű Pest megyeiek gyakorta hajlamosak akkor is kisebbrendűségi érzésekkel közeledni „tények-hírek” felé, amikor nincs is rá okuk. Nos, mint azt a találkozón is elmondták, a Doslo Baráti Társaság belépett ez év márciusában a Pest Megyei Művelődési Közösségek Szövetségébe. Ennek a szövetségnek alapító tagjai a györgyeiek és az abonyiak is. Rékási Tiborné vállalta magára mind az abonyiak, mind a györgyeiek körében a tolmács szerepkörét, feladatát. Többek között azt is elmondotta, hogy a györ- gyei gyerekek számára igen hasznosnak bizonyult ez a találkozó. Ugyanis a györ- gyei iskolások olaszul is tanulnak, és úgy érezték, minden alkalmat meg kell ragadni, hogy ezt a számukra oly kedves és szép nyelvet gyakorolhassák. így aztán a jelenlevők nem egy vidám és megható percnek is tanúi lehettek. A híres oboaművész remek pillanatokat élt át, és a györ- gyeieket nem kis büszkeséggel töltötte el az a tudat, hogy a kistelepülés hírét viszi a nagy Olaszországba. A tápiógyörgyeiek igen színvonalas, kitűnő műsorral várták a vendéget: versek, dalok, zenedarabok hangzottak el — nagy sikerrel. Azért is szóltak a helybeli szülők meghatottsággal az Eseményről, mert azt tapasztalni — a megyében, de országosan is —, hogy kevés pénz jut az idegen nyelvek elsajátítására. A györgyeiek méltán büszkék, hogy kistelepülésükön magas szintű olasz nyelvoktatás folyik. — deák —> A kertbarátoknak Hiányzik egy mezőőr Tápiószecső határában a GödöHői-dombság „púpja” és a Tápió között elterülő gyönyörű környezet, a Szőlőhegy ad otthont a földet, növényzetet szerető, és ezzel szívesen foglalkozó kertbarátoknak, akik hiaszA nagyterem kicsi, a kicsi zsúfolt Ugyan mire jó a művelődés háza ? Az évtizedekkel ezelőtt kaptafára felépített falusi művelődési otthonok nem tudják felvenni a versenyt a mai igényekkel. Már az épület sem valami vendégcsalogató. Egyetlen használható terme sivár, kongó, nagyteremnek kicsi, kisteremnek nagy. A kisterem: kicsi, zsúfolt és ennélfogva szinte semmire sem jó. Itt pillanatnyilag igazgatói iroda működik, de csak annak használni kár volna! Kopott berendezés, ezeréves limlom, napszítta „dekoráció”, hideg levegő! Ki az a balga ember, aki erre vágyik, mikor a kultúrát emlegetik neki? Sajnos, belátható időn belül nem is telik szebbre, jobbra. Persze lehet az épületet lcívül- belül csinosítani. A felszereltség hiányát lelkesedéssel, ötletekkel kicsit pótolni. Ha a kultúrház sorsa fölött döntenek az arra illetékesek, arra kellene leginkább odafigyelni, hogy a gyerekeknek kellene „otthont’.’ nyújtani. A fiatalok számára sincs program. A művelődési házra szüksége van a falunak. Kell egy hely, ahol ilyen-olyan címen összejöhetnek kicsik és nagyok, akár öntevékenyen, akár szervezetten. De ehhez kell egy megbízható, jó gondnok. Bevihet- né műsorát akár a nyugdíjasklub, akár az iskola, tánccsoport, netán a könyvtár. Gyűléseket ott szervezhetnek az önkormányzatok, vagy bármely testület, párt. Csak kívánom, haszontalanul ne álljon. —tlnos tevékenységükkel nagyban hozzájárulnak te lepülésülk élelmiszer-ellátásához. Ki csak annyival, hogy saját és családja részére megtermeli a szükséges zöldségfélét, gyümöl csőt, ki pedig eladásra is gondolhat. Mint ahogy azt Kiripolsz- ki Mihálytól, a kertbarátok Miska bácsijától megtudtuk, az idei télen, ami kor a természet aludt, csavargók járták a határt. Feltörtek épületeket, lopták a fiatal gyümölcsfákat A folyó környéke vandál cselekedetek színhelye volt. Három épületbe törtek be, a hídnál felgyújtottak egy feltételezhetően lopott nyugati autót, szemetet szórtak szét, illetve öntöttek a folyópartra. Mindenképpen mezőőrre lenne szükség. Ha az önkormányzat felfogadná, a kertbarátok hozzájárulnának a költségekhez, saját biztonságuk érdekében. D. A. I. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM 1991. MÁJUS 7., KEDD TÁPIÓMENTI KzrCírta MEGJELENIK MINDEN KEDDEN, CSÜTÖRTÖKÖN, SZOMBATON Ez már nem az a „Kagyévé’ Az önállósulás volt az egyetlen kiút Manapság leginkább csődhelyzetben fuldokló vállalatok sorsa miatt aggódik a sajtó, róluk tud a közvélemény. Az acélszerkezeti iparban pedig másról sem hallani, mint válságról. Szerencsére előfordulnak már a közvetlen „életveszélyen” — hatalmas erőfeszítések, kitartó munka árán — túl lévő ipari egységek is. Noha mára ők sem ugyanazok, mint voltak egykor. így például a Kohászati Gyárépítő Vállalat acélszerkezeti gyáregységéből megszületett KoDA Rt. Tápiószelén. Egy — közel három évvel ezelőtti, országos napilapban megjelent — újságcikk a középnagyságúnak tartott KGYV valóságos „kirakatának” minősítette a tápió- szelei gyáregységet. Ám a több mint szkeptikusnak tűnő cím — „Egy vállalat tündöklése és ... ?” — célzott a bizonytalanságra, sejtette, hogy súlyosak a gondok. Az akkori gyáregységvezető az önálló számvitel hiányára utalt, emellett a saját piaci és marketing- munka megteremtésének elkerülhetetlenségéről beszélt. Ugyanő a nem sokkal később — 1908 decemberében — létrehozott KoDA Rt. ügyvezető igazgatója lett. Elégedettek a minőséggel — Az élet azóta igazolta, hogy kizárólag az önállósulás volt az egyedüli kiút — bólogatott Ménesi József. — A 300 millió forintos tőkével alapított rt. fő részvényese kezdetben a KGYV maradt, 95 százalékos többségi részvénnyel. Később azonban 55 százalékot eladott a DUNAFERR-nek, 38-at megtartott magának, a maradékon további 8 részvényes osztozik. Innen ered a KoDA Rt. elnevezés. Hangsúlyozom, hogy mi nem a korábbi „KágyétApiömenti hírlap Vezető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. 0 Munkatárs: XJeák Attila. 0 Fogadónap minden csütörtökön 10—12 óra között Nagykátáa a művelődési központban. 8 hírlap KERÉKPÁROZNI JÓ A Pest megyei településeken igen sok lakos munkaeszköznek tartja a kerékpárt. Szerencsére korábban a „hivatalos szervek” is felismerték e lakossági Igényt, és a ke- rékpárút-építésl program alapján elkészült már a Budapest—Szentendre, a Budapest— Halásztelek—Szigethalom közötti szakasz. Néhány településen, Így Cegléden, Nagy- kátán, Vecsésen, Abonyban pedig kerékpársáv létesítésével biztosították és javították a közlekedés feltételeit, ezzel is növelve a közutak kapacitását. A lakosság igényli az ilyen utakat — mint felvételünk Is igazolja, amely egy piaci nap alkalmával készült Nagykátán —, de félő, hogy az önkormányzatok korlátozott pénzügyi lehetőségei miatt erre a jövőben alig jut pénz. vé” vagyunk már, noha a köznyelv ma is így tart számon minket. — A megszületést követő első két hónapban átmeneti nehézségekkel küszködtünk. A belföldi piac visszaesése miatt kevés megrendelést kaptunk: 85—90 százalékos leterheltséggel terveztük, gyártottuk és szereltük a hegesztett I-tartókat, berendezések, épületek, hidak, daruk, gépek acélszerkezeteit. Ezért kezdettől fogva a nyugat-európai országok piacán próbálunk érvényesülni. Míg 1989-ben 450 millió forint árbevételből 100 millió jutott a nyugati exportra, addig tavaly az 550 millió 65—70 százaléka származott onnan. Az elmúlt néhány hónap óta pedig 85—90 százalékban svéd, német, belga, francia megrendelések alapján dolgozunk. Visszatérő partnereink nyilván elégedettek a minőséggel, a határidők betartásával. Pedig igényes megrendelőknek szállítunk, így például a németeknek hulladékégető berendezéseket, Belgiumba, Franciaországba présgépeket, technológiai állványokat, csőgyártáshoz görgősorokat. Egy német cég alvállalkozójaként a napokban kezdtük meg, és július 15-ig el kell készítenünk Hawaii szigetére egy 300 tonnás kikötői hajókirakodó berendezést. Bktos szerződések — Persze a biztonságot már nem úgy értjük, mint valaha. Jelenleg az év első felére vannak fix szerződéseink, remélhetően május közepéig lekötjük a következő háromhavi kapacitásunkat. Nem kerülték el gyárunkat a likviditási gondok sem, fieetőképességün- ket mégis tartósan megőriztük. Az rt. piaci stratégiáját — „a világpiacon megállni” — döntően befolyásolja a forint konvertibilis valutákhoz viszonyított árfolyama és a belföldi infláció aránya. Arrleny- nyiben ezek egymástól nagyon elszakadnak, tragikus helyzetbe kerülünk mi is, A beszélgetésből kiderült: a KoDA Rt.-ben (minden ellenkező híresztelést cáfolandó) nem nyúltak a drasztikus elbocsátás eszközéhez létszámleépítés címén. Az utóbbi 3—4 évben ugyanis nem pótolták a nyugdíjba vonulókat és kilépőket. így jelenleg a 370 fős fizikai dolgozóra 100 fő szellemi foglalkoztatott jut. Az idei 5 százalékos leépítési terv csupán az improduktív állományt „karcsúsítja”, de elsősorban az előbbi módon. Lakatost, hegesztőt viszont ma is felvesznek. Tavaly — az 1989-es év után — 15 napi bérnek megfelelő nyereségrészesedést fizettek az osztalékból. Az egy főre eső kereset 140 ezer forintra jött ki, az idén áprilisban 20 százalékos béremelésre nyílott lehetőség. A KGYV—DUNA- FERR Acélszerkezeti Rt. igazgatósága márciusban kedvezményes dolgozói részvények kibocsátásáról tárgyalt, mintegy 10 M Ft értékben. Egy óra száz forint — A most 62 forintos átlagórabér a havi — szintén középátlag — 160—170 órával sem sok a mai viszonyok között, de legalább mi talpon maradtunk, van munkánk. Ez létkérdés — válaszolt a dolgozók közérzetének firtatása hallatán Tóth Béla hegesztő csoport- vezető, szakszervezeti titkár. — A bevezetett bértömeg-gazdálkodás nyomán rendszerint 115—120 százalékot kapunk. S azért akad itt óránként 100 forintot kereső lakatos, hegesztő. No és plusz a túlóra ... Szinte csak exportra gyártunk — folytatta elgondolkodva —, ami jó dolog. Da igazán akkor nyugodnánk meg, ha itthoni piacunk is lenne. Ebből már látnánk, hogy az ország — csakúgy, mint mi szeretnénk— halad felfelé... Tóth Ferenc Rendőrségi felívás Télen a szecsői zárt- kertben ismeretlen tettesek sorozatos betöréseket követtek el a hétvégi házakban. A betörés során különböző műszaki cikkeket tulajdonítottak el. Az eljárás során megállapították. hogy Pásztor József, Tápiószecső, Szabadság út 61. szám alatti lakos a fenti bűncselekményből származó tárgyakat értékesített. Kérik a lakosság segítségét, hogy akinek műszaki cikket vagy gázpalackot adott el, jelentkezzen a tápiószecső! rendőrállomáson. Azoknak a jelentkezését is várják, akik a nevezett személyt látták, hogy a zártkerti részről a téli hónapokban műszaki cikket vagy gázpalackot szállított. (Deák Attila felvétele)
