Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-06 / 104. szám

I. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM 1991. MÁJUS 6., HÉTFŐ BUBA-VIDÉKI BUDAÖRS • eao • SZAZHALOMBATTA • PILISVÖROSVAR < B.VCY • TÖRÖKBÁLINT • PIUSCSABA • PA TY 0 ZSAM8EK _ 0 NAGYKOVÁCSI 0 15UDAJENO 0 PBBBAL 0 TÖK 0 TINNY E 0 ÖRÖM BUDAKESZI 0 BIATOR- SOLYMAR 0 TÁRNOK Háború a magánbányák ellen Elszívják-e a békepipát? A* állatni tulajdonban levő ürömi és budakalászi bányatérütetek elidegeníté­séről, valamint az ez elleni tiltakozásról adtunk hírt az elmúlt héten. Ez alkalom­mal a vitatott területek kezelője, a Kőfaragó- és Épületszobrászati Vállalat igazgatója, Molnár Imre szólt hozzá a témához, kér­déseinkre válaszolva. . — A vállalaton belül nagy átalakulási folyamat indult el. Ennek velejárója, hogy lépéseinket egyeztet­nünk kell a helyi önkor­mányzatokkal. Ezt meg is tettük példáiul Stiff<5, Tar- dos és Pilisszeniiván ese­tében. Azonban az ürömi és a budakalászi önkor­mányzatokkal még nem vettük fel a kapcsolatot, olyan váratlan események miatt, amelyek e szándé­kunk elodázására kénysze­rítettek bennünket. Ezt a mulasztást nagyon hamar pótolni fogjuk, mivel nem tudtuk, hogy a vállalat át­alakulásával kapcsolatos -változások ■ ilyen nagy ria­dalmat okoztak a két köz­ségben. — Ün szerint as állami vagyon magánkézbe adasa, vagyis a budakalászi és az ürömi kőbányák területé­nek részbeni elidegenítése jogszerű? . ■— Igen, mert az érvény­ben levő jogszabályok sze­rint ’ járunk majd el az adásvételi szerződés meg­Hozzászólás cikkünkhöz Még mindig a Channelről Ügy hiszem, a demokra­tikus újságírás, tájékoz­tatás alapfeltetele, hogy hallgattassák meg a másik fél. is. Pártállami reflexek­nek érzem azt, amikor ér­vek és ellenérvek nem mérkőzhetnek meg egy­mással. ezáltal lehetellen- né téve az olvasó számá­ra a választás lehetőségét, véleményalkotás szabad­ságát. Ha a Miért gyanús, ami olcsó? — c. cikkük író­ja, Fazekas Eszter meg­keresett volna valakit a polgármesteri hivatalból, aki jelen volt a kábeltele­víziós társaságokkal való tárgyalásokon, így a Chan- nellsl való tárgyalásokon is, tényszerűkben tudósít­hatott volna, ha ez a célja. űÉSEi&i Nem vagyok olvasója az Önök újságjának, így csupán a véletlen műve Volt, hogy értesültem a cikk megjelenéséről. Jelen voltam viszont a céggel va­ló tárgyaláson, mint az önkormányzat egyik kép­viselője. De nézzük elő­ször a Channel üzletkötő­jének, Farkashegyi Péter­nek a nyilatkozatát. Töb­bek között azt mondja ... a tárgyalás . során — még a nyereségünkre is kíván­csiak voltak, amiről csak áz adóhivatalnak „kell be­számolnunk'’. Nos, itt fek­szik mellettem a mintegy másfél órás tárgyalás jegyzőkönyve. A jegyző­könyv adatai szerint .a Channel részéről Nagy József. Padó István és Németh László vettek részt, Szemereki Zoltán polgár- mester és Poros László képviselő Budakeszi ré­széről. Nem tudom, hogy Farkashegyi. Péter honnan veszi ezt' a .minden alapot nélkülöző állítást, hiszen jelen sem volt a megbe­széléseken. ____ T ovábbmegyek. Furcsál­lom. mondja Farkashégyi Péter, hogy az önkormány­zat versenytárgyalásról be­szél. de a helyi állampol­gárok s mi sem tudjuk, hogy mely cégekkel tár­gyaltak, s egyáltalán mikor kerül sor a versenyeztetés­re. Nos, a tárgyalásokon a Channel- részéről elhang­zott viszont az a ‘ vád, hogy a polgármesteri hiva­tal erkölcstelen akkor, amikor versenytárgyalást kíván lefolytatni a kábel­televíziózás bevezetése ügyében a normális üz­leti élet feltételei szerint. Arról, hogy a versenyezte­tő mely cégekkel tárgyal, szeretném ezúton felvilá­gosítani Farkashegyi Pé­tert, hogy ritkán szokták értesíteni a potenciális résztvevőket. A versenyez­tetés célja éppen az, hogy a legmegfelelőbbet lehes-" sen * kiválasztani. Ez azt jelenti, hogy ebben az eset­ben, akt a legoptimálisabb műszaki paraméterekét tudja biztosítani a legked­vezőbb áron. Azt hiszem, á Channel képviselői nem a mai Magyarorszár/oh élnek, amikor erkölcstelen­nek tartják a versenyezte­tést. A falu lakóit pedig idejében, amint az adatok összeálltak, tájékoztatni fogjuk a lehetőségekről. Bármennyire is hihetet­lennek tűnik Farkashegyi Péternek, de nem ez az önkormányzat legégetőbb feladata. Vannak más dolgaink is. A bölcsődék, óvodák, iskolák működte­tése, a közétkeztetés egész­ségesebbé tétele, nyugdí­jasainkkal való törődés, az új szociális foglalkoztató beindítása, hogy csak a legégetőbbeket említsem. A bányában állítólag a Kőkomplex emberei dolgoznak!?) (A szerző felvételes) kötésénél. Azonban egyik ügyben sem tettünk még konkrét lépéseket, éppen azért, mert nem tudtunk tárgyalni az önkormányza­tokkal. Bármilyen megol­BUDA VIDÉKI IHRI.AP Vezető munkatárs: r»z»"k*s Eszter. O Munkatársak: Fe­kete Ildikó, Aszódi I.ászlo Antal, Virág Márton. 0 Fo­gadónap minden hétfőn H— 17 órái- a szerkesztőségben. Címünk: Bp. vin., Somo­gyi B. u. K. PL: 311. ír. bz.: HM. Telefon: 138-47S1, 13»­M«7. &£írlan nyitja — válaszolta kérdé­seinkre Molnár Imre, a Kő­faragó- és Épületszobrá­szati Vállalat igazgatója. Végül szóba került, hogy egyeztető tárgyalást szervez a vállalat a kft., és a két önkormányzat képviselői számára. Ezt azért tartja fontosnak, mert sejtése sze­rint több olyan kérdés is fölmerülhet, amelyre ed­dig talán egyik fél sem gondolt. Majd arra is utalt Molnár Imre, hogy a helyi önkormányzatokat anyagi­lag eddig is támogatta a vállalata. Az ürömihez és a budakeszihez hasonló, jogszerűen lebonyolított te­lekértékesítésekből szárma­Felszámolják a lelelőstc Nem, nem áprilisi- tréfa -volt, pedig április elsejé­ről másodikára virradó éjjel történt. Nagyková­csiban a Bánya utca 9. alatt Nagy Lászlódé csa­ládi házánál megnyílt a föld az udvarban, s öt-hat méter mély üreg keletke­zett. ■ Volt riadalom. Mivel a pilisi bányaüzem 1984-bcii felhagyott bányájának egyik függőleges s akkor betömedékélt járata volt itt — az esetnek nem lett volna szabad megtörténnie. A polgármesteri hivatal már április 3-án a jogutód­hoz, a Dorogi Szénbányák­hoz fordult, részint, hogy elhárítsák a veszélyt (mert további omlás is lehet), ré­szint információért: hol vannak még hasonló pon­tok? Mikorra mérik fel a tömedékelések állapotát? Hogyan lehet megelőzni az újabb hasonló eseteket? Nem lehet mondani, hogy a Dorogi Szénbányák illetékese; soká ücsörög­tek volna babérjaikon. Szinte azonnal betemették az üreget, újból tömedékcl- ték, néhány nap múltán nyoma sem volt a tátongó lyuknak. Azután ilprilis 22-én megérkezett a polgármes­teri hivatalba a válaszle­vél is. „Tekintettel arra, hogy tudomásunk szerint az el­múlt 25 év alatt a mosta­ni beomláshoz hasonló ká­rosodás a bánya területén nem történt, a továbbiak megelőzésére vonatkozó átfogói vizsgálatot, illetve- intézkedést nem tartunk indokoltnak ... A- tömedé­kelés hatásfokának ellen­őrzésére kialakított, meg­bízható módszer ma sem áll rendelkezésünkre, emellett a fúrásos kutatás olyan anyagi megterhelést jelentene a felszámolás alatt álló vállalatunkra, amit a mai gazdsági tevé­kenység mellett nem visel­het el. A fúrás átlgos költ­sége 3 ezer forint,folyómé­ter ... Matyók László gazdasági vezérigazgíitó-h’efyettes”. Amennyire tisztességes és gyors volt a bányaválla­lat első reakciója, annyira kételyeket keltő, kérdéses a második. Mert tessék cask mon­dani: ha egy tömedékelés nem tartott ki, esak 25 évig, akkor meddig bírja a töb­bi? És ha sokáig nem is lesz probléma, vajon eny- nyire olcsó lenne — folyó­méterenként 3 ezer forin­tot sem érő •— az emberek biztonsága? S ha jog­utód nélkül felszámolják a vállalatot, akkor ugyan ki viseli a felelősséget majd az esetleges további omlásokért, a kárért, ami emberéletben, anyagiak­ban eshet? Az nem vitás: pontosan tisztázni kell, maradt-e ve­szély, s mekkora. Ha ma­radt, akkor el is keit hárí­tani. És az itt a legna­gyobb kérdés: ki állja majd a cechet? V. G. P. törésjelzés stb. is működ­tethető. A referencia pedig arra szolgál, hogy a verse­nyeztető megvizsgálja, ké­pes-e a pályázó kivitelezni azt, amire vállalkozik. Nos, ilyen referenciát a Chan­nel többszöri felszólítá­sunk ellenére sem tudott benyújtani a polgármesteri hivatalnak. Számomra nyilvánvaló, hogy a Channel egy hu­szárvágással le akarta ro­hanni a falut, hogy ezzel a kivitelezés jogát minden­fajta versenyeztetés nél­kül magához kényszerít­se. Hogy miért kérünk a normális üzleti tárgyalá­sokon ismert műszaki pa­ramétereket. várható kal­kulációt és referenciát a pá­lyázóktól? Erre az a ma­gyarázat, hogy sokféle kábel- éé fejállomás tele­píthető és riem mindegv; hogy a jel milyen minő­ségű lesz. Ezenkívül, amint azt a Channel kép­viselőinek is említettük, vizsgáljuk egy többfunk­ciós rendszer kiépítési le­hetőségét is antikór egy kábelen a műholdas adáso­kon kívül belső és külső telefonhálózat, tűz- és bé­Csak egyről feledkeznek el ebben a rohamban. Az önkormányzat nem fog en- . gedni a nyomásnak. A ve­zetékeiket' előbb vagy utóbb köztulajdonban le­vő területeken kell ke­resztülvezetniük, és ehhez engedélyre van szükségük; Ezt az engedélyt pedig az önkormányzat csak a ver­senytárgyalás, a falu la­kosainak közreműködésé­vel kiválasztott nyertese kaphatja meg. Ebben nem engedünk még a Channel sajtó, rádió és televízió ránk zúdításának fenyege­tése ellenére sem. Poros László önkormányzati képviselő ★ Amiben egyetértünk: való- ban a demokratikus tájékoz­tatás Alapfeltétele, ho#y hall- £aU:3issék meg: a másik fél is. A mi újságunk líucla Vidéki oldalán április 29-én így is történt, idéztük az önkormany- xat lapjában megjelent nyi­latkozatokat, majd megszó- kt-Haítuk » Channel BT mimi­ka társát. Kérdezzük viszont; hol vá*i a vállalkozó cég vé­leménye a Budakeszi Hírmon­dóból? Poros urat a% nem za­varja, hogy csak az ö állítá­sai kaptak helyet a községi lapban ?- Egyébiránt Poros űr nagyon magabiztos. Korántsem lesz majd enuyire az,, ha hitelron­tásért, esetleg anyagi kár öko- fcátáért a Channel pert bulit és ió eséllyel raeg is nyeri majd ellene. Ebben feltehe­tően ex a mostani írása szán­tén adalék lesz — amelynek .hiánytalan közléséhez ö ra­gaszkodott. Ami az ügy érdemi részét illeti: a Pest Megyeir e Hírlap­nak természete sieti semmilyen érdeke nem fűződik ahhoz, hogy a Channel építsen kábel- televíziós hálózatot — mini ahogy ahhoz sejti, hogy más. Az elfogultság vádját ézért ha­tározottan v Lnszaut a s£tj u k. A budakeszi kábeltévé sorsára viszont — ezt. ígér fűk — ni ég vissza fogunk térni. Bárd András Legfeljebb a harmada Nem lesz per! A lap múlt keddi 'számár ban jelent meg „Ha per, hadd legyen per?” címmel írás, amely ismételten fog­lalkozik Kádár Csaba érdi vállalkozó kálváriájával. A korrekt írás a mára ki­alakult helyzetért nem teszi felelőssé sem az ön- kormányzatot, sem a pol­gármesteri hivatalt, de ne­künk manapság .számos ilyen, ilyenebb és még ilye­nebb örökséget keil tisz­tába tennünk. Nyilvánva­ló, hogy ennek erkölcsi és anyagi felelősségét vállal­nunk kell, másokra át nem háríthatjuk. (Ök már nem dolgoznak a hivatalban...) Sajnálatosnak tartom, hogy Kádár Csaba nem közölte a cikk szerzőjével néhány nappal korábbi (ügyvédje jelenlétében tör­tént) pár perces beszélge­tésünk lényegét. Remé­lem, nem árulok el üzleti titkot, tíe korántsem 5 milliós vételárról van szó, legfeljebb a harmadáról. Egyúttal javasoltam Ká­dár Csabának, hogy tárja föl az ügy részünkről nem dokumentálható hátterét, mivel nyilvánvaló jogsértés történt. Együttműködésünk en­nek hiányában csak arra korlátozódhat; hogy ügyét várhatóan még májusban napirendre tűzi a képvise­lő-testület. Meggyőződé­sem, hogy akkor per nél­kül megegyezünk. Harmat Béla polgármester ic A nyilatkozó vállalkozó, Kádár Csaba egyáltalán nem titkolta, hogy az ér­di . polgármesteri hivatal­ban járt, s néhány perces beszélgetésre sor került .a hivatal vezetőjével. De mivel a döntés joga az önkormányzati testület ke­zében van, a beszélgetés A budakalászi bánya új kővágó iizenir szinte egyik pil­lanatról a másikra nőtt ki a fűidből! zo bevételekből ezután is juttatnak majd az érintett önkormányzatoknak. Ezt annak ellenére megteszik — mármint az alamizsna1 osztást' —, hogy jogszabá­lyok nem teszik kötelezővé: községi alapítványokat vagy a településfejlesztést is lehet támogatni ebből a périzbőH!). Ezzel tehát minden érde­kelt fél szót kapott az ürömi és a budakalászi bá- nj-aháború ügyében. Ter­mészetesen a későbbiekben még visszatérünk az ügy fejleményeire. Aszódi László Antal dás születik is, a bányák kezelői joga továbbra is a vállalaté marad, azt ném adjuk át másnak mindad­dig, amíg új konszessziós vagy bányatörvény más­ként nem rendelkezik. Ezért adtuk csak bérbe az ürö­mi és a budakalászi bá­nyákat a Kőkomplex Kft.- nek. Viszont ez a társaság tovább- szeretne fejlődni, ám számukra nem mind­egy, hogy bérelt vagy sa­ját tulajdonú területen va­lósítják-e meg új beruhá­zásaikat. Az a bizonyos 2tl ezer négyzetméteres terület pedig mind ürömön, mind Budakalászon szorosan vé­ve nem tartozik a bá­nyákhoz. Ezt a telekköny­vi nyilvántartás is bizo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom