Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-31 / 126. szám
I. ÉVFOLYAM, 100. SZÁM 1991. MÁJUS 31., PÉNTEK BUDlAj/idéki Szinte házhoz jöttek a teendők budaöbs • Érd • szAziialombatta • pilisvörösvAr • budakeszi • biator- bagy • Törökbálint o pu.iscsaba e paty a zsambék o solymár a tárnok a NAGYKOVÁCSI a BUDAJENÖ • PERBAL a TÖK 0 TINNYE 0 ÜRÖM S minek jöttek ezek ide? Nincs béke a Béke téren Különféle hírek terjengenek K megyei ifjúsági szervezetek között egy olyan pinceklubi ol, jwnrly Budaörsön található a Béke tér 15. szám alatt. Állítólag a klub fölött lakók ki nem állhatják a fiatalok szórakozását, így egy alkalommal fejszével döngették meg a bejárati ajtót. A kora esti órákban csöndes az a tanácsi bérház, melyben hetente két-hárovi alkatomat összejönnek a fiatalok. Pici, kertes udvarból nyílik az a súlyos pince- ajtó, amelynek belső oldala vastagon kipárnázott, kívül pedig egy hatalmas csapás nyomát viseli. Könnyen megállapítható, hogy a csaknem fél centiméter méíj/, tenyérnyi nagyságú térülést csak valami fémtárgy okozhatta. Lent a klubban pár fiatal várakozik. Még akkor sem emelik föl a hangjukat, amikor a panaszaikat sorolják. Vezetőjük Mizsei Zoltán aki 30 éves, nős, egy fyermek apja: — Miért nincs béke a Béke téren? — Négy évvel ezelőtt itt, «hol most ülünk, csak szenespince volt. A házban lakók mindegyike — Palotásék kivételével aláírta azt »z okmányt, amelyben beleegyezésüket adták ahhoz, hogy itt klub legyen. Ezek után mi — fiatalok — a saját időnkből rengeteg társadalmi munkával felépítettük ezt az egészet. Három éve én vezetem a klubot. Tény, hogy voltak ezalatt az idő alatt olyan problémák, amit mi okoztunk a lakóknak — válaszolta Mizsei Zoltán. — Milyen problémák voltak ezek? — Hangoskodás, szemetelés, petárdadobálás szilveszterkor, sőt néha amikor valamelyik fiatal alkoholtól mámorosán jött közénk, előfordult, hogy az udvaron hányt is. De mindezek csak egyedi esetek, nem ez a jellemző ránk. Viszont az igazsághoz hozzátartozik; mindez még nem elegendő ok arra, hogy fejszével kopogtasson be hozzánk Palotás József és felesége. Arról nem is beszélve, hogy állandóan mondvacsinált okok miatt feljelentget bennünket. — Mik ezek a „mondvacsinált” okok? — Szerintük hangosan szól a zene, meg hogy levizeljük a falat — vet; közbe Vitális József, az egyik klubtag. Pedig kis teljesítményűek ezek a hangfalak és többször is járt itt helyBUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. 0 Munkatársak : Fekete Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. O Fogadónap minden hétfőn H— W óráig a szerkesztőségben. Cfmünk: Up. VIII., Somogyi B. u. «. PL: 311. ír. sz.: U«. Telefon: 138-4761, 138- 1067. színi szemlebizottság. Megállapították a klub fölött lakó Palotáséknál is, hogy annyira minimális a zaját- szűrődés, hogy az nem is lehet zavaró. Palotás néni korábban tanárnő volt, sze- rintem ennek tulajdonítható, hogy állandóan följelent- get minket. — Ami pedig a fal levizelését illeti, egyik alkalommal két rendezőnk észrevette, hogy Palotáséit egy bögre vízzel locsolják a falat. Nyilván azzal a céllal, hogy utána azt mondhassák. megint mi voltunk —, vetette közbe Kalmár László, klubtag. — Tavaly nyáron romániai kisgyerekek vendégeskedtek nálunk — folytatta Mizsei Zoltán. Egy testnevelő tanár fölballagott ajándékkal Palotásékhoz, hogv beleegyezzenek, ezúttal félórával tovább maradnának a kisgyerekek a klubban. Az ajándékot átvették és utána mindenkit elküldték a francba, Közben megérkezett dr. Császár Julianna is, aki társadalmi munkában látja el az ifjúsági klub jogi képviseletét. — ön hogyan vélekedik az egészről? — Jogászszemmel egyszerű az ügy — válaszolta. A lakók és a klub között bir- tokháborítási per folyik, amit az önkormányzat bírál el. Hogy számukra sem egyszerű a dolog, jelzi az is, hogy tavaly augusztusban volt az első birtokháborílá- si per, de mind a mr.t napig nem született erről határozat. Az önkormányzat, megítélésem szerint a jövőben sem fog megoldást találni. Itt egy lehetőség van: Ha valaki elmegy. Vagy a lakók, vagy a fiatalok. ' Ez utóbbit próbálja megvalósítani az önkormányzat azzal, hogy a klubra 500 ezer forintos használatbavételi díj befizetését próbálja rákényszeríteni. Ezzel lehetetlen helyeibe kerülnének a gyerekek. Mizsei Zoltánra hallgatnak a fiatalok, hatással van rájuk. — Zavarja önöket a klub működése? — kérdeztem Simon Péternét, az egv’k lakót. — Őszinte legyek? Igen is, meg nem is. Igen, mert nagy a forgalom, néha olyan trágárul beszélnek egymással a fiatalok, hogy a férjemmel csak összenézünk. A zenétől nyugodtan tudunk aludni, egyáltalán nem zavaró. Ami a fal és a kapu levizelését illeti, én még nem láttam, hogy a gyerekek ilyesmit tettek volna. Palotásék annak idején minden lakóval haragban voltak, minket is följelentettek. Vasárnap este arra ébredtem, hosrv fél likőr Palotásné vödörrel locsolja az ajtót. Nem tudom, miért. Örülök, hogy legalább a lakók között béke van. Szerettem volna beszélni Palotás Józsefnével is, de mivel nem volt otthon, a férje nyitott ajtót. — A fejszecsapás miatt érdeklődöm, amit állítólag önök okoztak a pinceajtón. — Erről csak a feleségem jelenlétében nyilatkozom — válaszolta Palotás József. — De azt csak meg tudja mondani, hogy mi az, ami a problémát okozza önök és a fiatalok között? — Minden kérem, minden! A zaj, a futkosás, minden! Mi a francnak jöttek ezek ide?! — Önök szerint mi lenne a megoldás? Miért pereskednek? ■— Menjenek 6! innen ezek a francba! Beadtuk a panaszunkat, de sémim nem történt. Mert még a régi emberek vannak a vezetésben. Azoknak jó az, ami itt van! De majd mi tovább visszük az ügyet. Legfölűire! És elmennek majd innen ezek a francba! Nem tudjuk, hogyan végződik majd a dolog. Ami biztos; pénteken kora délután Budaörsön az ifjúsági klub nyilvános koldulási akciót kezdeményez á fennmaradáshoz. Tagjaik három helyszínen kalapoznak majd, hogy a bevételből visszafizethessék a legutóbbi kölcsönt, amit a villanyszámlára kellett befizetniük. Virág Márton Nehéz ma szülőnek lenni, s aki c terhet minden örömével, bánatával együtt viseli, mindig megillctődik egy pillanatra, ha szembe találja magát a megváltoztathatatlannak Mert enyhíteni, gyógyítani lehet, de az emberre méretett csapásokat vállalni, hordozni s azokon felülemelkedni mindennel nagyobb erény. Hátrányos helyzetű gyermekek, légzőszervi betegek, mozgássérültek és értelmi fogyatékosok szüleit fogta össze egymást megértő és segítő szövetségbe egy lelkes pedagógus. Tán nem is szövetség ez, csak az emberi összetartozás, a közös sors vállalásának hétköznapján egyszerű példája. A példa helyszíne Százhalombatta, ahol két esztendeje jött létre a Szülők Fóruma elnevezésű egyesület, melynek elnöke, alapítója Cseh Kornélné népművelő. Megalakulásakor a kiskorúak érdekképviseletére vállalkozott az egyesület, dp hamarosan rájöttek, általánosságban ez a feladat megoldhatatlan. A konkrét teendők, szinte „házhoz” jöttek. Ügy kezdődött, hogy értelmi fogyatékos, mozgás- sérült, asztmás gyermekeket nevelő szülőknek meghirdettek egy találkozót. S a szülők jöttek. Gondjaikkal, bánataikkal, örömeikkel, mert nagyon jó volt, hogy lehetőségük nyúlt a tapasztalatcserére, a beszélgetésre, arra, hogy megerősítést kapjanak egymástól. Az a tudat is fontos volt, hogy nincsenek egyedül. A gyermekeknek is segítettek a találkozók, pajtásokra leltek, égy közösségre, amelyben ők nem annyira mások. — A szülőktől jutottunk el a gyerekek problémáihoz — mondotta Cseh Kornélné. — Igyekszünk segíteni, gyógypedagógusok, óvónők bevonásával, gyógytornász is foglalkozott a kicsikkel, de Dévényi Anna manuális módszereit is alkalmaztuk. Még pedagógusként tapasztaltam azt, mekkora-teher nehezedik a sérült gyermeket nevelő szülőkre, családokra. Elszigetelten. elszórtan birkóztak nap mint nap az ebből adódó feladatokkal. Érthetően csak a ma tennivalóira figyelve, hiszen ez tűnt a legnehezebbnek. Nekünk, szakembereknek kellett ráébresztenünk őket arra, hogy a jövőtervezés ilyen esetben mennyire fontos. A sérült gyerekek tanítása, továbbtanulásának megszervezése nem könnyű. Ehhez is, mint annyi máshoz, igyekszünk tanácsokat adni, de szolgáltatásként is működünk. Ha kell, kérvények megfogalmazásához nyújtunk segítséget, nevelési problémák megoldásához ötleteket keresünk. Azt mondhatnám, munkánk lényege az, hogy a szülök felismerjék, csak közösen tudnak valamilyen célt elérni- Ez szerintem már megtörtént, igen lelkesen kapcsolódnak be tevékenységünkbe. — Milyen anyagi támogatást kapnak munkájukhoz? — A Barátság Művelődési Központ — ahol dolgozom — költségvetéséhez tartozunk, az önkormányzat ilyen formában támogat minket. A Népjóléti Minisztérium pályázatán százötvenezer forintot nyertünk emellett egy kötelezettségvállalási számlát nyitottunk. Akadnak persze gondjaink, olykor vitába is szállunk, de már az elején tudtam, mire vállalkoztam. Ezt segítőtársaimról is elmondhatom. Nem könnyű feladat ez, de tudom, tudjuk, mennyire fontos elsősorban azoknak, akikért csináljuk. Rendszeres ösz- szejöveteleink vannak, a legközelebbi június elsején lesz, a gyermeknapot ünnepeljük a mozgássérült és értelmi fogyatékos kicsikkel együttesen. ; J. Szabó Irén ] A szőlő védelme A májusi eső aranyat ér, de a szőlőtermesztők tapasztalhatják azt is, hogy a pe- ronoszpórát is előhozza. A sárgászöld kerek levélfolíok — az úgynevezett olajfoltok — megjelennek a szőlő levelein, ez jelzi a, fertőzést, majd a levél fonákján lévő fehér bevonat jelzi, hogy a szőlő egyik legnagyobb ellensége, a peronoszpóra kivirágzott. A peronoszpóra éltető eleme a víz, eső kell a fertőzéshez és eső kell a kivirágzáshoz. A peronosz- pórával fertőzött foltok helyén a levél megbámul, elszárad. A betegség nemcsak a leveleket, hanem a virágokat és a bogyókat is megfertőzi. A fertőződés és a kivirágzás közötti időt lappangási időnek nevezik. Somul rágott mondandó Szívesen olvasom a városokban gomba módra szaporodó kiadványokat. Annak külön örülök, hogy a sokszor hangoztatott szűkös anyagi keretek ellenére a lapok előállítására, a szerzők díjazására futja. Jó dolog az, hogy a helyi újság információkat, s nem intrikákat tálai. Mert még elgondolni is rossz, hogy nyugati példára netán megtudhatná az ember ezekből a lapokból, ki kivel utazott el nyaralni, kit kivel, hol láttak. Krimikből ismerjük a következményeket, a következtetéseket. Elég Agatha Christie történeteire utalni. Szerencsére mifelénk nem ilyenek az újságok. Bepillantást engednek az ónkormányzatok döntéseibe, háttéranyagot szolgáltatnak. Némi késéssel, ugyan, de hát ezek nem napilapok. S remélem, hogy mint . eddig: pártállásra tekintet nélkül szókimondók, a lobbyzást mellőzök maradnak. Jó hogy vannak, mer; felmentést, feloldozást is kínálnak egyúttal. A napi újságírásnak létük által. Mert itt nem kell versenyt futni az idővel, a nyomdagépek indításával. Mondom, fel- ol’dozást az olyan esetekre, amikor menet közben — mint ahogy lapunk május 29-i, szerdai számában sajnos megtörtént! — dr. Bal- sai István igazságügy-miniszterből pénzügyminiszter lett. Mintha legalábbis tárcát cserélt volna Kupa Mihály pénzügyminiszterrel. Bezzeg a városi újságoknál. Van arra idő, hogy megrágjanak minden mondatot. Többen, többször ellenőrizzék. mielőtt utcára kerül az újság. Kisebb hibaponttal, hibaszázaiékkal dolgozhatnak, s másnap az alpolgármester, polgármester, jegyző helyreigazítást kérő dörgedelmes telefonja sem futhat be egy félreértett mondat, dátum miatt. .. Ezt próbáltam a minap magyarázni, amikor az' ÉRDI ÚJSÁG című lap • 16. oldalán megjelent címre kértek tőlem, kívülállótól magyarázatot. Imigyen szól: INTERJÚ WASZLA- VIK GAZEMBER LÁSZLÓ PETŐFI VELOREX MÁR NEM ULLMAN MÓNIKA LOVAG KELET ÉS ÖSSZEURÓPAI ROCKSÁMÁNNAL”, Tessék azt a hasábot végigolvasni, kiderül. Mu- tassam meg, hol? Kis szópárbaj, aztán rájöttem, a modern zenerajongók népes táborához nem tartozó ötven és hatvan közöttieknek még álmában sem jut eszükbe — ha nem írják bele abba az ismertetőbe, hogy valaki manapság így is hívhatja magát a magyar rockzenében. Az újság bizony nemcsak a vájt fülűeknek szól... Olykor a mondandót meg is keil rágni, mégpedig úgy, hogy mindenki értsen belőle. Mert ugye a Végén ebben az esetben vétlenül jól megkaptam: a kiadványokban nem ritka az ilyen abrakadabra ... Ami másnak bosszúság, nekem tanulság. Mily bölcsek is voltai tanáraim egykoron az újságíró-iűkolá- ban. Mondván, „amit leírsz, úgy írd, hogy mindenki értse...” A tanulságok sorában a magam okulásara szolgált, hogy azért a miniszterelnököt helyén kell kezein;. S amit a pulpituson mond, azt jól meg kell jegyezni. Ha a gyorsírás nem mégy, akkor ott a magnó. Mere Antall József miniszterelnök, aki a bukovinai székely napokra látogatott Erőre, még véletlenül sem mondta, mint az újság írja, hogy édesapja „meneküttugy eiutel meg oltott miniszter” volt. Nem mondhatott ilyet, nem is mondott. Magam is azt jegyeztem le — a magno azt rögzítette, ami a Parlamenti Almanachban olvasható: „id dr. Antall József 1939 és 1944 között menekültügyi kormánybiztos volt. 1945— 46-ban 'államtitkár, miniszter.” Eme aprócska dolog kapcsán pártállásra való tekintet nélkül azt mondom: adjuk meg a császárnak, ami a császáré, a királynak, ami a királyé. A miniszterelnöknek meg, ha Érden jár, legalább annyit, kerüljön az első oldalra, amit mond, azt pedig hűen adjuk vissza. Varga Edit Ez az idő, a hőmérséklet alakulásától függ, mert aía; csonyabb hőmérsékletei! hosszabb, magasabb hőmérsékleten rövidebb. A fertői zés csak akkor következik be, ha a hőmérséklet legalább S fok, a kivirágzáshoz pedig legalább 13 fok kell. A lappangási idő 10 fokos hőmérsékleten 15 nap, 25 fokon csak 4 nap. Ezeket az adatokat azért., érdemes megjegyezni, mert a permetezésnek nem az a célja, hogy a szőlőlevői állandóan kék legyen, hanem az, hogy a . már nem. éppen olcsó szerrel való védekezés eredményes legyen, a fertőzést megaka-> dályozza. A megelőző permetezés eredményes, az eW késett permetezés pedig — ha nem drága, felszívódó szerrel végezzük — eső után köpönyeg. Mivel a peronoszpóra belső élősködő —• a szőlő levelének és bogyójának belső szöveteit szövi át —, olyan permetezőszpr-, rel, amely csak a szőlő felületét védi a fertőzéstől —• pí. bordói lé — a megíer-’ tőzött szőlőt, már megvédeni, vagy meggyógyítani nem lehet. A legjobb védekezés tehát a megelőzés, .amit május elejétől — közepéig — a csapadéktól és a hőmérséklettől függően — kell végezni, amikor a hajtások már 20-25 cm hosszúságúak. A megelőzésre jól bevált és napjainkban is a legolcsóbb szer a bordói lé. A bordói lé töménysége 1 százalék; csapadékosabb időbeli 1,5 százalék. A bordói lén kívül használhatók még más réztartalmú és szintetikus szerek is, amelyek bármelyik szakboltban beszerezhetők. Szeli László 1 PiHscsaba Pilienopark és játszótér Június 1-jén, szombaton reggel 3 órákor várja az önkéntes munkára jelentkező piliscsabai polgárokat a helybeli községszépítő és természetvédő egyesület a Szent István király út és a Nárcisz utca sarkán.' Ugyanis régi elképzelést szeretnének megvalósítani a szervezők: egy központi játszóteret és pihenő- parkot. Ugyanebben az időiben a kálvária helyre« állítására is várják az önkéntes jelentkezőket.
