Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-30 / 125. szám
. 1 ÖNKORMÁNYZATOK FÓRUMA •• •t MIT TARTALMAZ A HATÁSKÖRI TÖRVÉNY? Sok kötelező feladat A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköriről szó-lé törvény egyik fő törekvése, hogy növelje a települési önkormányzatok feladat- és hatáskörét. A polgármester, a jegyző, továbbá a köztársasági megbízott és a dekoncentrált szervek feladat- és hatáskörét az e törvény felhatalmazásán, illetőleg az önkormányzati törvény rendelkezésein alapúié kormányrendelet teszi teljessé. Miután a hatásköri törvény rendkívül széles területet ölel fel, gyakran elhangzott ellene az a vád, hegy e jogszabállyal kívánnak átmenetileg szabályozni minden olyan ügyet, amelyek törvényi szabályozása a Parlament túlterheltsége miatt egyre húzódik. Ilyennek nevezték például a családjogi törvényt, a rendőrségről szóló törvényt, a honvédelmi, a föld-, az építésügyi törvényt. Mivel a törvényjavaslat több része alkotmányerejű törvények megváltoztatását irányozza elő, az alkotmányügyi bizottság döntése szerint az adott rész elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata volt szükséges. A törvényjavaslat ilyen szempontból az állampolgárokról, az országgyűlési képviselők választásáról, az állam- és közbiztonságról, valamint a honvédelemről Szóló törvényeket kívánta módosítani. Ebből az első kettőt az Országgyűlés jóváhagyta, a második két kérdésben azonban — egy- egy módosító indítvány elfogadása mellett — az eredeti, 1974. évS, illetve 1976. évi törvények változatlanul hagyása mellett foglalt állást. Ki SZAVAZTÁK Van a törvényben néhány, az állampolgárokat érintő újdonság. Ilyen például az, hogy ezentúl a születési anyakönyvbe nemcsak a születés helyét, hanem a származás helyét (vagyis az édesanya állandó lakóhelyét) is bejegyzik. Ennél nagyobb jelentőségű újítás, hogy a törvény hatályba lépése után a tűzoltás és a műszaki mentés a majdan kialakítandó hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok székhelye szerinti városi, megyei jogú városi és fővárosi önkormányzatok kötelező közszolgáltatási feladata lesz. A törvényjavaslatban eredetileg az szerepelt, hogy az önkormányzati tűzoltóság létesítésével, fenntartásával és működtetésével összefüggő költségek fedezetét az állami költségvetés csak ez év végéig biztosítja, de a képviselők egy módosító indítvány nyomán — valószínűleg tartva a tűzoltóság folyamatos működésének megszűnésétől — ezt a megszorítást a belügyminisztériumi államtitkár tiltakozása ellenére „kiszavazták’’ a törvényjavaslatból. Ugyanakkor a regionális feladatok ellátására fennmarad az állami tűzoltó-parancsnokság, a helyi feladatokra pedig létrejön, illetve fennmarad az önkéntes tűzoltóság is. Kötelező feladatként kapják a települési önkormányzatok a köztemetők fenntartását, a települési folyékony hulladékok számára leeresztöhelyek kijelölését, a közterület tisztán tartását és a lomtalanítást. A kéményseprő-ipari szolgáltatás szabályozását e munka körzeti jellege miatt a fővárosi és a megyei közgyűlés hatáskörébe utalták. BESZÁMOL Az államigazgatási eljárás általános szabályait kell a törvény él teimében az önkormányzati hatósági ügyben folyó eljárásra is alkalmazni. Illetékességi összeütközés esetén az eljáró államigazgatási szervet a legközelebbi felettes államigazgatási szerv, ennek hiányában a köztársasági megbízott, hatásköri összeütközés gsetén az Alkotmánybíróság jelöli ki. Szabálysértések esetén elsőfokú hatósági jogkörben a megfelelő jegyző jár el, másodfokon pedig a köz- társasági megbízott. Az Országgyűlés hétfőn egy módosító indítvány nyomán felemelte az előirányzott pénzbírság legmagasabb összegét 5 ezerről 10 ezer forintra. Mint a bevezetőben említettük, az Országgyűlés kétharmadának döntése értelmében változatlanul marad az 1974. évi állam- és közbiztonságról szóló törvény. Az egyetlen új elem a következő: „a rendőrkapitány, illetve rendőrfőkapitány évente legalább egyszer írásban számol be a rendőrség illetőségi területén működő települési ön- kormányzatok képviselőtestületeinek, illetve a megyei, a megyei jogú városi, a fővárosi közgyűlésnek a helyi közbiztonság megszilárdítása érdekében végzett tevékenységről. Ha az önkormányzat a beszámolót nem fogadja el, a kifogásokra írásban kell válaszolni.’’ Ugyanígy egy kiegészítő módosítással, változatlanul maradt a honvédelemről szóló 1976. évi törvény. Szigorú szabályok érvényesülnek a közérdekből kisajátított ingatlanok kártalanítása során. A törvény szerint „ingatlant kivételesen, közérdekből — törvényben megállapított esetekben, módon és célokra — lehet kisajátítani". A kisajátított ingatlanért teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás jár. Kisajátítani az alábbi célokra lehet: állami, vagy helyi önkormányzati szerv, valamint e szervek működéséhez szükséges gazdasági, igazgatási, oktatási, szociális és egészségügyi létesítmény elhelyezése, továbbá állami vagy önkormányzati beruházásban megvalósuló tömbszerű vagy telepszerű lakóház építése. A kisajátítást sérelmező fél bírósághoz fordulhat. A törvény azokat az ipari, energiaügyi és kereskedelmi feladatokat, amelyeket korábban a megyei tanács illetékes szervei láttak el, most a különböző önkormányzati képviselőtestületek hatáskörébe utalja. Ilyen feladatok: a villamosenergia-korlátozás sorrendjének megállapítása; az adott területre vonatkozó energiaellátási tanulmány elkészíttetése; gondoskodás a közvilágítási berendezésről; az idegen- forgalmi területi érdekek összehangolása az országos érdekekkel; a piaci viszonyok figyelemmel kísérése a piaci zavarok megelőzése céljából. A törvény ezen része foglalkozik a fogyasztói érdekvédelemmel is. és egy országos hatáskörű költségvetési szerv, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség felállítását határozza el. 12 paragrafus rendelkezik a környezetvédelmi és terület fejlesztési igazgatás kérdéseiről, így az építésügyről is. A rendezési tervek elkészítését az önkormányzatok feladatává teszi, de azokról a lakosság véleményt nyilváníthat, Egy kedden elfogadott módosító javaslat alapján a törvény kötelezi az önkormányzatot, hogy a lakossági vélemények elutasítását indokolja meg. Újdonságot tartalmaz a törvény a múltban sok vitát kavart telekalakítási, illetőleg az építési tilalom- inai kapcsolatban, mivel kimondja, hogy azt „a feltétlenül szükséges mértékre és időtartamra kell korlá- - tozni... Ha az ingatlant nem sajátítják ki, vagy a tulajdonos nem kap csere- ingatlant, vagy a tilalmat időközben nem szüntetik meg, három év eltelte után a tulajdonos részére — kérelmére — évenként korlátozási kártalanítást kell fizetni, amely legfeljebb az ingatlan mindenkori forgalmi értékének 5 százaléka.” Ez a fizetési kötelezettség az 1992. január 1- jén, illetve az ezt követően elrendelt tilalmakra vonatkozik. GONDOSKODIK A környezet- és természetvédelem területén a települési önkormányzat képviselő-testületének feladat- és hatáskörébe tartozik többek között: a helyi jelentőségű természeti érték védetté nyilvánítása, ennek megóvása, őrzése, fenntartása, bemutatása és helyre- állítása; területének zajvédelmi szempontból fokozottan védetté nyilvánítása; a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapítása. A polgármester ezenkívül elrendelheti rendkívüli levegőtísztaság-védelmi intézkedési terv kidolgozását; szolgáltatótevékenységet ellátó üzem esetén a zajt és a rezgést okózó tevékenység korlátozását, illetve időleges felfüggesztését; a helyi védelem alatt álló természeti területet veszélyeztető tevékenység megtiltását, a közlekedés és a tartózkodás korlátozását ezeken a területeken. A helyi önkormányzatoknak és szerveiknek a törvény szerint gondoskodniuk kell a településeken az egészséges ivóvízellátásról, a csatornázásról, a szennyvíz- tisztításról, a csapadékvíz- elvezetésről; a helyi vízrendezésről és vízkárelhárításról, valamint az árvizes belvízvédekezésről. A törvény igen sok kötelező feladatot ír elő az önkormányzatoknak a nevelés és az oktatás területén: gondoskodniuk kell az óvodai, az alapfokú iskolai és diákotthoni ellátásról, bizonyos településeken a nemzetiségi óvodai, alapfokú iskolai és diákotthoni ellátásról; megyei, megyei jogú városi és fővárosi szinten peciig a középfokú iskolai és diákotthoni ellátásról (a nemzetiségek számára is); a felnőttek alap- és középfokú oktatásáról; az alapfokú művészeti oktatásról; a beilleszkedési zavarokkal küzdő kiskorúak oktatásának segítéséről stb. A jogszabály csak a feladatok ellátásáról rendelkezik, és rábízza az önkormányzatokra, hogy azokat milyen módon és formában lálja el. Ezenkívül kötelezi az önkormányzatokat, hogy biztosítsák a lakosság igényeinek megfelelő közművelődési szolgáltatásokat, így például működtessenek könyvtárakat és művelődési célra alkalmas helyiségeket. A törvény értelmében a település önkormányzata ezenkívül köteles meghatározni helyi testnevelési és sportfeladatokat, illetve fejlesztési célokat. ELLÁT Szinte a népjóléti ágazat teljes körét az önkormányzatok kötelező feladataként határozza meg a törvény, ideértve a szociális,, a gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint az egészségügyi ellátási feladatokat — az alapellátástól a kórházi ellátásig. Azzal a megszorítással, hogy a megyei és fővárosi önkormányzat köteles ellátni a települési önkormányzatok által el nem látható feladatokat. Ezek tudniillik olyan speciális szakintézményi hálózat fenntartását igénylik, amely csak magasabb szinten oldható meg (például idősek, betegek, súlyos fogyatékosok szakosított intézményi ellátása). A törvény a pénzügyi igazgatásról szóló utolsó fejezetében az önko'Tnányza- ti képviselő-testület adóügyi hatáskörébe és feladatai közé sorolja a telekadó, a magánszemélyek földadójának, valamint a házadó mértékének' megállapítását. Ezenkívül a települési ön- kormányzat képvisélő-tes- tülete helyi adókat vezethet be, és megállapíthatja a működési területén bevezetett helyi adók maximális mértékét. Ennek fejében tájékoztatni kell a lakosságot ezen helyi adókból származó bevételek felhasználásáról. A kormány a hatásköri törvényt 1990. december 3- án terjesztette be az Országgyűléshez. A képviselők közel 470 módosító indítványt nyújtottak be, A törvény eredetileg 1991. január 1-jén lépett volna há- tályba. Ehelyett a hatálybalépés időpontja, a kóhirde- tést követő 3Ó. nap. Holnap megyegyűlés Pest megye közgyűlése május 31-én, pénteken tartja soron következő ülését az önkormányzati hivatal Városház utcai épületének első emeleti dísztermében. A napirendi pontók között első helyen szerepel a május 3-i közgyűlésen meg nem szavazott költségvetési tervezet újratárgyalása, s az új változat bemutatása. Amennyiben ezek után marad még idő, dr. Asztalos István tanácsnok előterjeszti a Pest megyei monográfia című program indítását, Bodrogi Györgyné tanácsnak pedig az Autonómia alap létrehozását. Ezután a közgyűlés elnöke beszámolna a tavalyi év gazdálkodási tervének teljesítéséről. Megvitatnák a megyei önkormányzat által fenntartott intézmények élelmezési nyersanyagköltségeinek meghatározásáról szóló javaslatot, felülvizsgálnák és módosítanák a kitüntető díjak alapításáról szóló tanácsrendeleteiket és a főjegyző előterjesztését az Építés- és Ütfelügye- lcti Hatósági Igazgatási társulás megszervezéséről. A közgyűlésre szóló meghívók mindezeken kívül még egyéb, előre nem látható napirendi pontokról is említést tesznek, a közgyűlés tehát, úgy tűnik, ha a tervezett programnak sikerül a végére jutni, igen eredményes lesz. A megyegyűlés mint mindig, most is nyilvános, az érdeklődőik, vagy érintettek jelen lehetnek a tanácskozásokon. A KÖLTSÉGVETÉS NEURALGIKUS FONTI A Az ellenszenv ellenére A költségvetés vitája előtti utolsó ülését tartotta hétfőn a gazdasági bizottság, hogy megtárgyalja az utóbbi időkben oly sokat emlegetett 384 millió forintos állami támogatás felosztását. Mint olvasóink emlékeznek rá, lapunkban és a Parlamentben is elhangzott, hogy Pest megye ebből az összegből 112 milliót nem osztott még el, annak ellenére, hogy igen sok igénylő jelentkezett rá. A gazdasági bizottság felismerte, hogy a költségvetési tervezetnek tulajdonképpen ez a legneuralgikusabb pontjá. Fontosnak találták,' hogy a költségvetési tervezet ne kerüljön úgy a közgyűlés elé, hogy e tétel megnyugtató felosztására javaslatot ne tegyenek. A munka késő estig folyt, és sikerült 1.9 millió kivételével a teljes összeget a megfelelő helyre betervezni. A teljes felosztás ellen szót emelt néhány bizottsági tag, mondván, még ezután is érkezhetnek további igények, végül azonban úgy határoztak, hogy azokra később térnek visz- sza. Fedezet azokra is lesz majd, mivel a vízműtársulati támogatásokból előreláthatóan felszabadul mintegy 43 millió forint — több település ugyanis máshová nyújtott be pályázatot. A 112 millió forint felosztása előtt a bizottság informálódott, és úgy értesült, hogy a jogelőd Pest Megyei Tanács 1983 óta nem vállalt már kötelezettséget semmiféle támogatásra. így az összes felosztását ez nem befolyásolja, illetve amennyiben tudomásukra jutna 1938 előtti, és ma még aktuális kötelezettség, akkor arra az. előbb említett 43 millió felosztásakor térnek majd vissza. A döntés előtt dr. Fodor Eszter, a közigazgatási iroda főmunkalársa ismertette az összeg felhasználásáról szóló törvényt, illetve annak belügyminisztériumi értelmezését. Eszerint a Hivatali nyelvőrkedés Az átdolgozott költségvetési tervezet legfőbb újdonsága az intervenciós krízisalap, amely egyébként megyei találmány, tir. Szűcs István közgazdasági irodavezető ötletét múlt heti számunkban részletesen is ismertettük. A gazdasági bizottság megköszönte újítását, és azért a horribilis munkáért, amelyet a költségvetési tervezet határidőre történő átdolgozásáért végzett. A bizottság tagjaira nagy hálással volt Ormándy József nagymarosi polgár- mester legutóbbi — egyébként május i«-l számunkban is idézett — interpellációja, amellyel a magyar nyelv védelmére hívta fel a közigazgatásban dolgozók és a testületi tagok figyelmét. Ezért Úgy határoztak, hogy — a szakmailag egyébként páratlan — intervenciós krízisalap számára új, magyaros elnevezést keresnek. Legtöbben az átmeneti és válságkezelő alap elnevezést javasolták. pénzt a Parlament az átmeneti helyzet miatt a megyéken keresztül kívánja eljuttatni a térségi feladatokat ellátó, és még a rendszerváltás előtt megkezdett beruházások befejezésére. Feltehetően erre csak idén kerül sor, az ezután ’következő években már más lesz az állami támogatások elosztásának menete. A felosztásra váró ösz- szegből a legtöbbet, 50 milliót, egy hulladékválogató és hasznosító berendezés beszerzésére javasoltak. Ez a komposztáló szerkezet az egész megye hulladékelhelyezését javítaná. A keletkező szemét legnagyobb részét „megeszi”, így feleslegessé válik az újabb szemétlerakó gödrök létesítése, sőt a már betelt gödrökbe elhelyezett hulladékot is képes komposztálni. Egyébként mobilis, tehát elvihető azokra a településekre, ahol éppen szükség van rá. A fennmaradó összeget pedig térségi feladatokat ellátó intézmények, orvosi rendelők, tanintézetek között osztanák fel. Részesülne belőle többek között Dabas, Ráckeve, Ócsa. Ráckeve 23 millió forintot kapna, a bizottság tagjai ezt a tételt szavazták meg a legnehezebben. A ráckevei önkormányzat minden követ megmozdított e támogatás érdekében, országgyűlési képviselőjük interpellált a Parlamentben, és lapunkban is megjelent nyilatkozatuk. Ezzel kiváltották a bizottság ellenszenvét. Hangsúlyozták tehát, hogy nem eljárásuk hatására szavazzák meg a pénzt, hanem azért, mert szigorúan kívánnak alkalmazkodni a törvény betűjéhez, és aszerint ez a támogatás nekik bizony jár. A jelenlévők belátták, ha nem javasolnának pénzt a rendelő befejezéséhez, azzal nem a ráckevei önkormányzatot büntetnék, hanem a betegeket, a terhes anyákat, akiknek az építkezés félbemaradása esetén vonattal, autóbusszal kéne orvosi ellátás után járniuk. Azt azonban elismerték, hogy a kérdéssel foglalkozó írások ráirányították a figyelmet arra, hogy a címzett állami támogatást bizony fel kell osztani. „Minél később tesszük ezt, annál nehezebb helyzetbe kerülnek az intézmények. Márpedig ez az ő pénzük, mi csak szétosztjuk közöttük” — mondták a bizottság tagjai. Az oldalt írta: Szegő Krisztina
