Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-29 / 124. szám
Meghívták a népművelőket A körzet népművelői a napokban meghívót kaptak, amelyben — hosszú szünet után — Kelemenné Uoross Zsuzsa szadai, Kecskés József gödöllői . művelődési- , ház-igazgató május 20-én 10 órára beszélgetésre, közös. együttlétre, a jelen és a közeli jövő tennivalóinak, feladatainak meghatározására hívják kollégáikat a gödöllői művelődési központba. A megbeszélés kezdeményezői arra vállalkoznak, hogy társaikkal együit az új Helyzetben önszerveződő módon kialakítsák a tájegység közművelődési programját, munkamódszerét, és kidolgozzák fejlesztési elképzeléseiket, amire azért is nagy szükség van, mert a hálózati-módszertani tevékenységet a gödöllői művelődési központtól megvonták, s egyidejűleg megkezdődött a megyei művelődési központ úgynevezett lebontása is. Valószínű, hogy a jövőben a volt körzetközpontok módszertani munkáját kívánja a megyei önkormányzat erősíteni. A tervezett beszélgetés sikerét meghatározza, hogy a népművelők jelentősebb része fontos- ' nak tartja a közös munkát, a jövőkép kidolgozását. —k. -y. Pedsgógusnap Pedagőgusnapi köszöntő lesz május 31-én 17 órai kezdettel a gödöllői városházán. László Lilla pedagógus, festőművész kiállításának megnyitása után Re- liorovszky Gábor, a családi iroda vezetője köszönti a pedagógusokat, majd dr. Gémest György polgármester a képviselő-testület és a polgármesteri hivatal nevében üdvözli a pedagógusokat. Ezek után kitüntetéseket adnak át, Nyílt levél a polgármesterhez Zsanmeóe a főidről A gödöllői rendszerváltás, avagy a kisemberek kálváriája a hatalmasságokkal. Több társammal együtt a Szüasmenti Tsz-hez fordultunk a kolhozba dalolva bevitt földek visszaadásáért a íenálló törvények alapján. Kérelmünkben három, a lakásunkhoz legközelebbi területet jelöltünk meg. t A tsz földügyi csoportjánál közölték, hogy ezekre a földterületekre az önkormányzat a távlati fejlesztési tervben igényt tart. Sőt, ezenkívül még négy, úgynevezett „zárolt" területet soroltak fel. Azt mondták, van egy másik tábla, amelyet erre a célra a tsz vezetősége kijelölt. A helyszíni szemlén derült ki, hogy már ebből a részből is 5 éves bérleti szerződésbe a java területet kiadták, de a fennmaradó részen el lehet kezdeni a kimérést. A 5 éves szerződésbe adás ellen a helyi ország- gyűlési képviselő úrnál tiltakoztunk és kértük annak kivizsgálását a tavasz folyamán. Roszik úr ezt meg is tette és azt a választ adta, hogy csak egy évről van szó, nem ötről. Mi tudjuk, hogy a tiszteietcs úr nem hazudott, hanem neki, a tsz-beh valaki vagy valakik. Ezek után a tsz a tábla kimérését is leállította, mondván, erre is szüksége van az önkormányzatnak. Azt viszont nem tudjuk. Kérdések Munkások érdekei?! Az elmúlt években nagyon sok vállalatot szanáltak, fölszámoltak. Példánkhoz tekintsünk vissza egy kicsit a múltba, így könnyebben értjük meg a jelent. Gödöllőn országos viszonylatban is az elsők között számolták fel a Középmagyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalatot. A felszámolásnak a dolgozók lettek a nagy vesztesei. Érdekeiket csak elméletileg támogatták, a gyakorlatban nem tettek értük semmit, az egyéni érdek került a csoportérdek elé. A hatalmasságoknak nem számított, hogy 3500 fő az utcára került. Számukra a lényeg csak az volt, hogy átjátsszék a KKMV-telepét a Duna Volánnak. Az sem volt érdekes, hogy az adásvételnél a Volán nem tudott fizetni. Számukra megengedett volt, hogy csak a kötvények kibocsátása után fizessenek. A meglepő az lett volna, ha a kötvénnyel befürödnek. Nyilván akkor is megoldották volna a helyzetet. A jó kapcsolatok így lehetővé tették a Duna Volán vételi sikereit. Itt egy nagyon fontos dolgot meg kell jegyezni. Aki akkor nyitott szemmel közlekedik, előre láthatta \7olna, hogy a gazda- . sági visszaesés, ezáltal a nagyberuházások elmaradása, valamint a magánfuvarozás engedélyezése, a piaci lehetőségek szűkülése, nagyon súlyosan fogja érinteni Gödöllőn a Duna Volánt. Ez akkor nem számított. A végeredmény közismert. Csőd! Itt nem segített annak idején a Volán egyes vezetőinek nagyképű fellépése, lekezelő stílusa sem, amit megkíséreltek alkalmazni a KKMV-sekkel szemben, hogy majd ők megmutatják, hogyan kell dolgozni. Megmutatták. Csődbe jutottak! Igaz, erről a dolgozók tehettek a legkevésbé. Sajnos minden változás, leg}7en az csőd, szanálás, vagy fölszámolás, nagy vesztesei a dolgozók. Nekik mondanak föl elsőnek, őket dobják ki az utcára a legkönnyebben (egyéb megaláztatásokról nem is beszélve), mintha ők lennének hibáztathatok a gyárak, üzemek, vállalatok csődbe jutásáért. A valódi felelősök vígan élnek, nincsenek megélhetési gondjaik. A gazdaságtalan termelésért, a korszerűtlen, eladhatatlan termékek előállításáért, a rossz piac- és üzletpolitikáért nem felel senki?! Magyarországon, az ilyen vezetőket nem lehet felelősségre vonni? Vajon miért nem? Van még egy fölháborító tény. Gyakran látjuk a szanálásnál, a fölszámolásoknál is azok a személyek döntenek a dolgozók sorsáról, akik az utcára juttatták őket. Ez érthetetlen. Ezek után mit lehet remélni?! Remélhetőleg a gödöllői Duna Volán fölszámolása nem egyéni érdekeken fog múlni. Gödöllőnek szüksége van új, jól fizető munkahelyekre, ezzel is csökkenne a korán kelésre, utazgatásokra kényszerítettek népes tábora. Csonka Miklós hogy milyen törvény szerint tart igényt az önkor mányzat olyan területekre, amelyek soha nem voltak a városé, illetve a községé. Mindenki beleszólhat a földkérdésbe Gödöllőn, a 31 évig ingyen használó tsz-en kívül az önkormányzat is, amihez véleményünk szerint semmi köze nincs, csak a sérelmet ért, volt tulajdonosoknak nincs szavuk. Távlati rendezési terv már nagyon sok volt és még lesz egypár biztosan, amiket meg kellene valósítani. Rendezési tervet mindenki készíthet, önkormányzatok, pártok, gittegyletek sib. Nekem is van egy elképzeljem Gödöllő rendezési tervéről, sőt Európáéról is, és én is úgy érzem, az sem valósul meg. Már gyermekkoromban is volt. Mivel a Petőfi utcán jártam iskolába, arra gondoltam, amikor a mai SZTK helyén lévő tavas mocsarat láttam, hogy itt milyen jó nudistastrand lenne és mellette a mai polgármesteri hivatal helyén pedig egy masszázsszalont lehetne nyitni. Strand nem lett, csak masz- százsszalon, az is Gödöllő más pontján. Ügy érzem, hogy . ma , ugyanaz megy végbe, mint 31 évvel ezelőtt, csak nem éjszaka, hanem mosolyogva, világos ’ nappal játsszák el a volt tulajdonosok talán utolsó lehetőségét a fejük felett, csak a pufajka hiányzik. Válasznak beérném azzal, tisztelt Polgármester Ür, hogy a fent említett törvényrendeletet megmutatná számunkra, amiben világosan le van írva, hogy ön és az ön által vezetett önkormányzat beleszólhat abba, hogy mit csináljon a tsz és a volt, illetve a máig élő tulajdonos. Csak a tanmesét kell elkerülni, mertr az elmúlt negyven évben is mindig arról volt szó, hogy minden a városért történik. If j. Gáspár János társai nevében is Gödöllő Burza Endre, a Duna Volán felszámolója egészében és részleteiben is cáfolja a fenti állításokat. Ö 1965 óta dolgozik a cégitől, tavaly még menedzseri feladatokat látott el az igazgatóságon. Kidolgozta a cég átalakulási (részvénytársaságra gondoltak) cs privatizációs tervét. Ezt a közlekedési miniszter nem fogadta el. 1990 karácsonya előtt, december 19-én érkezett az első hivatalos értesítés a minisztérium államtitkárától, majd 22-i dátummal Siklós Csaba miniszteri határozata a Duna Volán jogutód nélküli felszámolásáról, 1990. december 31-ével. A levél indoklást nem tartalmazott. Január 11-én egyszerűsített felszámolási eljárást rendelt el a tárca vezetője. A felszámoló szerint ez azzal magyarázható, hogy a Duna Volán nem volt csődben, az utóbbi öt évben minden alkalommal pozitív volt a mérlege, az elmúlt esztendőben is IS milliós tiszta eredményt könyveltek el. Burza Endre feladata két részből áll. Fel kell számolnia a vállalatot, melynek során ki kell fizetni az adósságokat és be kell hajtani a követeléseket. Utána át kell adnia a vagyont az Állami VagyonügynökségG O D O L l_° I KSCíwia Í.VFCL.A::, 124. s^aívjl 19J1. MÁJUS 29., Üzletemberek az agráregyetemen Nehéz a kosárba kerülni A magyar mezőgazdaság és éle!miszeripar jóval több ember ellátására képes, mint az ország lakossága. Ez bebizonyosodott az elmúlt években. Hogyan sikerülhet ez a jövőben, a megváltozóit külpiaci körülmények között? Ma még nem tudni. Önmagában is biztató azonban, bogy Nyugat-Európa érdeklődik a •magyar teljesítmény iránt. Ezt jelzi — mint arról már hírt adtunk —, hogy angol—magyar szemináriumot rendezett hétfőn a Marlow Wade Partners Ltd. és a. Gödöllői Agrártudományi Egyetem A magyar agrár- és élelmiszer-gazdasági szektor markctingfeladatai címmel. Ne gondoljuk, hogy ez egy hagyományos tudományos tanácskozás volt: Lord Wade, a Marlow Wade and Partners Ltd. képviseletében és tizenkét egyesült királyságbeli üzletember üzleteket kötni érkezett Magyarországra, még ha annak tudatában is, hogy a mi élelmiszer-ipari termékeinkkel nehéz bejutnunk a Közös Piac államaiba. Többször is hangsúlyozták, csak kívül-belül minőségi termékek gyártói és szállítói reménykedhetnek a térnyerésben. Ez alatt azt értették, hogy a belbecs csak szükséges feltétele annak, hogy a nyugati vásárlók kosarába, kerüljenek a honi árucikkek. A külcsín milyensége már nálunk sem elhanyagolható, de a határokon túl még kevésbé. A rendezők számos vállalat, intézmény képviselőit várták" az egyetemre. Dr. Kocsis Károly rektor a házigazdák nevében arra hívta fel a magyarok figyelmét, hogy kerüljenek személyes ^kapcsolatba az angolokkal, akiknek az a törekvésük, hogy konkrét üzleti megállapodásokra jussanak. Lord Wade fia, Chris Wade például elsősorban vadhús, szalámifélék, libamáj importjával foglalkozik, míg Aynsley Ridley vezető pozíciójú lótenyésztő és forgalmazó cég képviselője. Mások élelmiszerszállítmányozó, tejfeldolgozó és reklámszakemberek. £í| Néhányan már a szekcióülések előtt bemutatták vállalataik, intézeteik tevékenységi körét. John Halli- mond, az Unitec System tejcsomagoló cégről adott tájékoztatást, és felajánlotta, hogy szaktanáccsal segítenék korszerű csomagológépek magyarországi tervezését. Dr. Dohy János profesz- szor, a GATE intézetigazgatója a hústermelés és -feldolgozás tematikájú szekciót vezette. Mint a résztvevők előtt elmondta, mi is tudjuk, hogy a Közös Piac magas igényeket támaszt. Talán még eredményesebb lehet az együttműködés, ezért harmadik piacokon, mely területeken Magyarországnak jobbak az esélyei, és hagyományai sem elhanyagolhatók. Az egyetemi tanárt S szeminárium egyik szünetében arról kérdeztük,, hogy miért az - Agrártudományi Egyetem adott otthont a rendezvénynek, melynek elsősorban üzleti a jellege. — Az első nemzetközi kerekasztal-konferenciát tavaly Budapesten, a Magyar Agrártudományi Egyesület égisze alatt tartották meg. Ezen a GATE rektora is részt vett, és az egyetem kezdeményezésére látogattak most ide az angol vendégek. A szeminárium sajátos, kötetlen munkamódszere, amely egészen közvetlen kapcsolatteremtésre ad módot, hazánkban még szokatlan, de ezt nekünk meg kell. tanulnunk, és nem is nehéz elsajátítanunk. A szaktudás mellett alapvetően fontos a nyelvtudás is, amiben jelentős a hátrá- nyunk. Az itt szerzett szakmai ismereteket és a munkamódszerről gyűjtött tapasztalatokat az oktatásban is fel tudjuk használni, az eredményekből közvetve az egyetemisták is részesülnek. Az elméleti alapokon kívül — a kutatásokon alapuló fejlesztéseken túlmenően — a kereskedelem, a piackutatás mint egy vertikum jelenik meg. Az oktatásban is a globális szemléletre, a komplex látásmódra igyekszünk ránevelni a hallgatóságot — és magunkat is. Ez nagyon hasznos segédeszköz az egyetemi reform megvalósításához. iSfek Äz angol üzletemberek magyarországi tartózkodásuk során számos üzemet is felkeresnek érdeklődési körüknek megfelelően. A program szerint Pest megyében ellátogatnak például Püspökhatvanba, Kar- talra, Babaira, Vácszent- lászlóra, Nagykörösre, Dunakeszire. Balázs Gusztáv Válaszok Nem jutottak csődbe! ‘ nek. A piaci értéket ma még korai lenne megítélni, véleménye szerint azonban a Duna Volánnak többel tartoznak, mint fordítva. Azt is leszögezte, hogy a KKMV-t nem azért számolták fel, mert kellett a Méhész közi telephely a közlekedési cégnek. A telephelyet értékesítés céljából nyilvánosan meghirdették. 1986-ban ötvenmillió forint értékű kötvényt bocsátottak ki, s részben ebből, részben saját forrásból vették meg. Ezután kezdték el értékesíteni az elhagyott Dózsa György úti ingatlanukat. Burza Endre szerirtt az, aki 1980-ban előre látta, hogy visszaesik a cég fuvarozási lehetősége, szólhatott volna. Akkor egy magánfuvarozó egy darab hattonnás teherautót vásárolhatott és a rendszerváltás még igen kevés koponyában fogalmazódott meg. A Duna Volán 1989-ben alaposan átalakult, az üzemegységek megszűntek — a ceglédi kivált —, és a telephelyekre kft.-ket szerveztek. A három gödöllői kft.-ben külön-külön is jelentős tulajdonosrészt képvisel a vállalat. A telephely továbbra is a vállalat kezelésében van, a kft.-k a maguk területét bérlik.. A jogszabályok nem zárják ki annak lehetőségét, hogy az ingatlant — az ÁVÜ jóváhagyásával — a Duna Volán vagyonának privatizációja előtt értékesítsék, amennyiben arra a felszámolás keretében szükség lesz. A két évvel ezelőtti átalakulás során kevés dolgozót küldtek el, a kft.-kben 1800-an dolgoztak, azon kívül a központ munkatársaiként százan. Közülük Gödöllőn körülbelül negyvenen. A miniszter döntése után a központ dolgozóinak felmondtak január 15- ével, de aki kérte, azt tovább foglalkoztatták március 31-ig. A minisztérium döntése összefügg a rendszerváltással és a gazdasági viszonyok változásával. A Duna Volán nem közüzemi vállalat, ezért most kiteszik a piacra. Azon lehetne vitatkozni, hogy ehhez a legjobb utat választották-e, de ma már a felszámoló sem töpreng ezen, végzi a feladatát. A megismert válaszok szerint a Duna Volán történetét nem lehet hasonlóvá tenni a KKMV-sztori- hoz. A régi KKMV-sekben persze ma is szürkéi a fájdalom, ha munkahelyük dicstelen megszűnésére gondolnak. Üj gazdasági viszonyaink között előbb- utóbb elfelejtik, hacsak nem nyugdíjasok már, hiszen az állami tulajdon felét három év alatt szeretné a kormány magánkézbe adni, s ennek során — a dolgok természeténél fogva — még számtalan új konfliktus fog keletkezni. B. G. GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. 9 A szerkesztőség vezetője: Balázs Gusztáv. © Munkatárs: Pillér Éva. © Postacím: Gödöllő, Pf. 11. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-736. Q Szerkesztőségi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. © Hirdetésfelvétel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőségben.
