Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-29 / 124. szám
Csütörtökön rendezik a megyei ünnepséget Pedagógusok kitüntetése Június első vasárnapján a figyelem minden esztendőben a pedagógusok felé fordul. Bármilyen nehéz évet hagytunk is magunk mögött, és súlyos gondokkal küszködünk, nem feledkezhetünk meg róluk: tanárokról, tanítókról, óvónőkről. (Ma, május 29-én a Parlamentben délután 2 órakor a pedagógusnaD alkalmából kitüntetéseket adnak át. Pest megye tizenkétezer pedagógusa közül az idén tizenkét ten kapják meg a Kiváló Pedagógus címet. Kitüntetésben részesülnek: Beke Józsefné vezető óvónő, Alsónémedi; Buchnitz Zoltán tanár, Vác, Juhász Gyula Általános Iskola; Csömöri László igazgató, Ráckeve, Ady Endre Gimnázium; Dér Irén igazgatóhelyettes, Törtei, általános iskola; Friedrich lgnácné tanár, Solymár, általános iskola; Kovács Margit tanár, szaktanácsadó. Gödöllő, Damjanich Általános Iskola; dr. Mond- ruezó János igazgató, Gödöllő, Madách Imre Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola; Pális Győ- Zőné tanító,. Vámosmikola, általános iskola; Plichtáné Cöndöcs Erzsébet tanár, Vác, Karolina Általános Iskola; Pólya Miklósné óvodavezető, Csemő: Szüle Fe- rencné tanár. Cegléd, Föld- váry Általános Iskola; Tóth Lászlóné igazgatóhelyettes, Páty, Ortutay Gyula Általános Iskola. Pedagógusi munkásságukért ezekben a napokban 580-an kapnak miniszteri dicséretet Pest megyében, 195-en pedig szolgálati emlékérmet vehetnek át azok, akik több évtizedes tevékenységük után most készülnek nyugdíjba. A megyei pedagógusnapra május 30-án kerül sor. Az ünnepség délelőtt 10 órakor kezdődik Sziget- szentmiklóson az új gimnázium és szakközépiskola épületében. A megyei ön- kormányzathoz tartozó oktatási és nevelési intézmények dolgozóinak ott adják át a miniszteri dicséretet tanúsító oklevelet, illetve a szolgálati emlékérmet. Arany Jd nos-díjak Torlódás miatt később A hagyományok szerint Pest megyében minden pedagógusnapon a legeredményesebb oktatói-nevelői munkát végzőknek átadják az Arany János pedagógiai díjat. Az idén azonban híre járt, hogy a kitüntetések között nem szerepel ez a díj. Mint a megyei önkormányzattól megtudtuk, nem marad el, csupán késik ez az esemény. Noseda Tibor, a művelődési és népjóléti osztály vezetője, Asztalos István, a megyei önkormányzat művelődési bizottságának vezetője és Lovász Márta, az osztály munkatársa külön-külön hangsúlyozták, hogy aggodalomra nincs ok. Természetesen tiszteletben tartják e hagyományt, felterjesztették a kitüntetettek névsorát. A feladatok torlódása miatt azonban a megyei közgyűlés meg nem tudott foglalkozni e témával. Számos olyan súlyos, a megye egész lakosságát érintő gondot kell megoldaniuk, ami miatt késedelmet szenved ez a kitüntetés. Mint mondták, tudatában vannak a pedagógustársadalom áldozatos munkájának, ezért a legrövidebb időn belül pótolják az elmaradást. Gyógyulást kínál A Virágvölgy a Buda- környék egyik legszebb erdőrésze. A völgy mentén szépen gondozott sétány vezet lefelé. A Virágvölgy vagy Blumentlial gyógyítóerővel bír. Az asztmás gyerekek néhány órás séta után jobban, érzik magukat. De nemcsak az asztmásak állapotát javítja számottevően, hanem a rendszeres séta a légúti, a hurutos bántalmakban szenvedőknek, a bazedovos betegnek, a szamárköhögéssel kínló- dóknak is felüdülést nyújt. A természet kínálta gyógymódokat, ki csak teheti, használja ki, ne sajnálja az időt, a fáradságot, hiszen Cikdsz es a ballópálmák Az abszolút győztes Kedden Kőszegen a díjak átadásával befejeződött a 9. alkalommal megrendezett televíziós gyermekműsorok és gyermekfilmek szemléje. A szakmai vetélkedőre 85 filmet neveztek. amiből a Csukás István író vezette zsűri 35 alkotást választott ki bemutatásra. A neves szakemberek hat alkotásnak ítélték oda a produkciós díjakat. Díjat kapott az Asz sorozat 23. része, író-rendező Kap- lony Miklós: a Hármas csatorna Titok című produkciója, rendezője Imre Ildikó és Payer Róbert; a Cimbora című műsor Va- rázsfuvola epizódja, rendezője Moldován Domonkos: a Magyar népmesék sorozatból a Király kenyere meséje, rendezője Horváth Mária és Király László; A tücsök és a hangya című produkció, rendezője Macs- kássy Kati, és a Magyar történelmi mondák c. sorozatból a Mátyást királlyá választják c. epizód, írórendező Jankovics Marcell. Egyéni díjban részesült Kisfaludy András rendező a Fele királyságom, Szalay András operatőr Cikász és a hallópálmák, Simon Balázs főszereplő Cikász és a hallópálmák, Balogh Zsolt rendező Babatár, Szentistványi Rita szerkesztő a Varázsműhely, a Kerek világ és a Magyar népmesék szerkesztői munkájáért, valamint Macs- kássy Kati rendező A tücsök és a hangya című alkotásáért. A közönség díját — Tor- nay Endre szobrászművész alkotását —, amelyet Szeged, Kőszeg. Berhida. Gyöngyösfalu és Kőszeg- szerdahely egy-egv általános iskolájának 240 gyermekszavazata alapján ítéltek oda — a Cikász és a hallópálmák című alkotás nyerte el. Rendezője Oláh Gábor. Marge AZ ÖRDÖG Ki ne szeretné tudni, mekkora a kénkőszagú patások serege? Íme, a lehetséges válaszok egyike. „Két számítást ismerek, de egymástól nagyon eltérőt. Az egyik 44 635 569 ördögről tud, a másik tizenegybilliónál többről.” Megnyugodhatunk tehát, mert az ismert ellenség már korántsem olyan veszedelmes, mint az ismeretlen. Avagy éppen nyugtalanok leszünk, hiszen mire jutunk egy ekkora (44,6 milliós vagy 11 billiós) sereggel szemben?! Üj bibliája lesz az önigazolást keresőknek, a mások gondolatainak tükrében páváskodóknak. Ennek a bibliának a címe — az előbbi citátum is onnét való — Tömeg és hatalom. Szerzője Elias Canetti. Akinek a nevét illett volna ismerni, de még az sem akarta tudni, aki ismerte ... Most majd ő lesz a próféták prófétája, apostolok apostola! Azzal a könyvvel, amely 1960-ban jelent meg Hamburgban, s amely most — könyvheti szenzációként — az Európa Könyvkiadó gondozásában, Bor Ambrus fordításában eljut(hat) a magyar olvasóhoz is. Ha eljut. (298 forint az ára.) A híre biztosan eljut, s még biztosabban azok a citátumok, amelyek (31 év telt el az első megjelenés óta!) „tökéletesen ránk illenek”. Avagy inkább a tegnapi „ez is mi voltunk”-ra illik? Á „Hatalmassal” szem- bení(?) tömegre. De: szemben, mellett, mögött, alatt volt ez a tömeg? Avagy végül is fölött, mert hiszen hová lett a Hatalmas? Amint hová lesznek a mindenkori hatalmasok, a tömeg meg ... marad. Vigyázzunk azonban ezzel a tegnapba való átplántálással! Canetti azt is leírta: „Rosszul fest a XX. századi európai polgár a barbárság fölött álló nemes mezében.” S ez bizony csakis a tegnapra aligha vonatkozhat. A tegnapra — mára annál inkább. Nagy súlyú könyve ez. Nem terjedelme (majdnem ötszáz oldal), hanem tartalma miatt. Éppen ez a tartalom int óvatosságra. A félig megrágott, avagy rágatlanul lenyelt, s emésztetlenül kiadott gondolatok hívei, hódolói úgy kapják el majd a pultokról-polcokról ezt a könyvet, mint tették ezt Parkinsonnal, Murphy törvénykönyvével, azután Széchenyi műveivel, Bi- bóval, a közelmúlt Nostradamus jövendöléseivel... a friss adag tehát Canetti. Valaki mindig kéznél van a gondolkozni resteknek, de okosnak látszani akaróknak. Azoknak az értelmiségieknek, akik a megszerzett-megszenve- dett tudás, ismeret helyett szívesen nyúlnak a készen kapott igazságok után, s könnyed mozdulattal hagyják el ezeket az igazságokat a legújabb készáru fejében. Jó lenne, ha igaznak bizonyulna Canetti bizakodó mondata: „Senki se hitte őszintén soha, hogy egy nézetet a szavazáskor elért számszerű túlsúlya a kettő közül okosabbá tesz.” Valóban senki sem hitte/hiszi?! Mintha ennek az ellenkezőjét tapasztalhatnánk — szerencsére: az ország szeme láttára, füle hallatára, köszönhetően a még be nem szüntetett televíziós és rádiós közvetítéseknek — hétről hétre az ország- gyűlési közvetítéseknél, ahol a honatyák és honanyák olyan szívesen idéznek korábbi nagyokat és bölcseket, azt gondolva, akkor ők is nagyok és bölcsek lesznek. S ha csak az Országház lenne az egyedüli színtere ennek! Elég azonban hozzá az a kisterem is, ahol a falucska tegnapimai notabilitásai összejönnek ... Semmi sem olyan veszedelmes a sarjadó demokráciára, mint a készen kapott igazságok szajkózása, a meg nem gondolt gondolatok tömege. Veszedelmesebb 44 millió ördögnél... Mészáros Ottó Tahitótfalun Talentummal Ki ne emlékezne az immár legendás békéstarhosl zeneiskola korszakot nyitó, a zenekultúránk alapjait megteremtő oktatónevelő képzésre? Az egykori híres zenetanodában nemcsak diákokat tanítottak. Rendszeresen meghívtak pedagógusokat, folyamatos kapcsolattartással mélyítve el a tanárok szakmai és érzelmi felkészülését. Talán a nosztalgia 1« szerepet játszik, rz azonban bizonyos, lassan kimondva- kimondatlanul éi'ezhető az űr; a zenei továbbképzések igénye mind több fórumon szóba kerül. Ezért az Országos Közművelődési Központ Talentum alapítványa karvezető-továbbképzést hirdet. Június 18. és 29, között, az alapítvány Duna- parti üdülőjében, Tahitótfalun, látnak vendégül kai'vezetés szakos zeneművészeti és tanárképző főiskolásokat és természetesen már végzett, aktív karnagyokat is. A kéthetesre tervezett tanfolyam ideje alatt teljes ellátást és szállást biztosít az alapítvány, a részvételi díj 5000 forint. A Budapesti Akadémiai Kórustái'saság tagjaiból alakult kamarakórus az esti foglalkozásokon áll á hallgatók rendelkezésére, délelőttönként zongorás előadásokon vehetnek í'észt. A tanfolyam programján W. Byrd. Sing Joyfully; J. S. Bach: 50 kantáta (Nun ist das Heil); Mendelssohn —Bartholdy: Richte mich, Gott; Karai József: Hódié Christus natus est, Éjszaka; valamint Orbán György: Cor mundum című műve szerepel. Hollerung Gábor vezeti a foglalkozássorozatot, vendégelőadóknak meghívták Földes Imrét és Karai Józsefet: Jelentkezni lehet az Országos Közművelődési Központ zenei osztályán Vastag Erikánál, cím: 1251. Bp. Pf.: .33. Tel.: 201-5164 vagy 201-4492. állapotának javulása mellett a környezet is vonzó. Az utóbbi években a Pilisi Parkerdőgazdaság a völgy sétányai mentén pihenőparkot létesített. Sportpálya is van. Patlányi Lajos Budakeszi Hová leit? Legutóbb megdöbbenve olvastam, hogy az MSZMP, vagyis a kommunista párt az ország ma is egyik legerősebb pártja sok-sok taggal. Megkérdezem: mi az, amit rendszerváltásnak neveznek? Miért hintik, az emberek szemébe a port? Nagy ígéret volt, hogy a többpárti rendszerrel meg- döntik a kommunizmust, s a kormánykoalíció páx'tjai kihúzzák az ország szekerét a kátyúból. Nem kihúzták, de belenyomták úgy, hogy az elsüllyedés veszélye fenyeget. Nyomorgók országa, ingyenkonyhán étkezőké Magyarország. A sok ígéigetésből csak ennyi lett? Munkájuk eredményéből csak ennyire tellett? A becsületes emberek évtizedeken át fillérekért dolgoztak, a summa meg az állam kasszájába vándorolt. Vajon hova lett? Ez az, amit a mai vezetőknek számon kellett volna kérni. Pei'sze nekik könnyű a 60-80 ezer forintos havi fizetéssel, de próbálnának meg a semmiből élni! Emelik az árakat a csillagos égig. Fizessünk? Miből, ha az emberektől a munkát, a munkájuk általi kereseti lehetőséget is elvették? A kenyeret vették ki a szánkból. Aria kérném a vezetőket, gondoljanak arra: az ennivalóról leszokni nem lehet! E. I. Vác Csábítani kell A magyar politikai gondolkodás is tele van közhelyekkel. Közhely például, hogy a politikához nein kell pénz. Viszont: a politikának nincs ára — vagyis kerül, amibe kerül. S mi van akkor, ha magát a politikát kell(ene) kimódolni, méghozzá pénz nélkül. Nos, akkor jöhet az Expo. Az ugyanis magától értetődik, valóságos és teljes program. Nem is akármilyen. Nem nekünk kell, mondjuk, Európába menni, hanem Európa, sőt a világ jön ide. Egy évszázaddal ezelőtt a millenniumi kiállítás a magyar múlti’a, a polgárosodás eredményeire s teljesítményére büszke ország valóságos seregszemléje volt. Az Expo rendeltetése most az lehet: világítótorony. Mutassa az irányt, a mércét. Csak töprengeni lehet azon, vajon miért éppen a szabad- és fiatal demokraták ne tudnák, hogy a „pénz is oda megy, ahol már van belőle”. Ahol meg nincs, oda csábítani kell. Ugyan ki szala.sztaná el az ilyen esélyt? Az Expo számunkra — a kormány számára feltétlenül — olyan jelentőségű lehet, hogy ára sincs. Ha meg van, mások is megfizethetik. Akiknek megéri. Gyanítható: lesznek ilyenek, lehetnek ilyenek is. Réti L. László Budapest A seprés dsfa A Pest Megyei Hírlap április 22-i számában a „Maguknak sem hoznak szerencsét” című íx-ás beszámolt arról, hogy a településeken nem engedik be a kéményseprőket. Jómagam sem engedem be őket, mivel gázzal fűtünk. Az égéstermék elvezetése még csak meg sem közelíti a kéményt. A konvektorok kivezető nyilasa az ablakok alatt van. Több gázkazán égéstermékét ugyancsak közvetlenül az utcára vezették ki, de olyan sűrű rács borítja azokat, hogy ha engednék, sem tudnának hozzájutni, ott seperni a kéményseprők. Sok helyen viszont a kéménytől körülbelül egy méterre alumíniumcső vezeti ki az égésterméket. Tapasztalataim szerint, ainit a cikkírónak mondtak, az nem felel meg a valóságnak. Az a megállapítás sem: „A lecsapódó égéstermék hamar tönkreteszi a téglák kötőanyagát”. Hamis beállítás, hiszen nincs is bevezetve a téglából épített kéménybe a konvektorok égésterméke. A mamut- a monopolnagyvállalat a bukott rendszer 1982. évben hozott, mára idejétmúlt törvény alapján szedi jogtalanul a seprési díjat. Ezt a régi, közel tízéves törvényt módosítani kellene. Mert milyen alapon szed seprési díjat egy olyan monopolhelyzetben lévő vállalat, amely ráadásul az ellenértéket jelentő munkát nem is végezheti el? Tény, hogy még a kisajtón sem engedjük be a kéményseprőket, alá sem írunk, mert az utóbbi esetben azt ismernénk el: kéményt sepert. Ráadásul, aki nálunk járt, szemtelen Volt, s pénzt követelt. Azzal is megfenyegetett bennünket, hogy elzárja a gázt. Remélem, amit leírtam, az nem hoz szerencsét a kéményseprőknek ! Nyársapáti György vizsgázott fűtő Cegléd Válasz Pemázrál: nem zavarták el! A „Kizavarták a házból” címmel május 22-én megjelent olvasói levéllel kapcsolatban, mint az eseményen jelen lévő, a következőket jegyzem meg: Martus Imrénét senki sem zavarta ki az ünnepségről, az ünnepi műsor alatt végig mellettem ült. (Eri'e talán emlékszik.) A műsor után Kulin Imre polgármester személyesen hívta őt ahhoz az asztalhoz, amely az ünnepi, nyitott képviselő-testületi ülésre volt megterítve, a német delegáció tiszteletére. A polgármester úr csak arra kérte Martusnét, hogy ne hozakodjon elő a sírok gondozásával, nehogy a külföldi vendégek előtt koldulásnak tűnjön a panaszkodása. Erre a kijelentésre Martusné sértődötten elrohant. Az erősen meghúzott levél pedig azt sugallja, mintha a panaszost egyáltalán nem engedték volna be a rendezvényre, ahol egyébként minden po- mázi polgárt szívesen láttak. Hey Lóránt, a pomázi önkormányzat jogi, igazgatási és etikai bizottságának elnöke
