Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-29 / 124. szám

Csütörtökön rendezik a megyei ünnepséget Pedagógusok kitüntetése Június első vasárnapján a figyelem minden eszten­dőben a pedagógusok felé fordul. Bármilyen nehéz évet hagytunk is magunk mögött, és súlyos gondok­kal küszködünk, nem fe­ledkezhetünk meg róluk: tanárokról, tanítókról, óvó­nőkről. (Ma, május 29-én a Par­lamentben délután 2 órakor a pedagógusnaD alkalmá­ból kitüntetéseket adnak át. Pest megye tizenkétezer pe­dagógusa közül az idén ti­zenkét ten kapják meg a Kiváló Pedagógus címet. Kitüntetésben részesül­nek: Beke Józsefné veze­tő óvónő, Alsónémedi; Buchnitz Zoltán tanár, Vác, Juhász Gyula Álta­lános Iskola; Csömöri Lász­ló igazgató, Ráckeve, Ady Endre Gimnázium; Dér Irén igazgatóhelyettes, Törtei, általános iskola; Friedrich lgnácné tanár, Solymár, általános iskola; Kovács Margit tanár, szaktanács­adó. Gödöllő, Damjanich Általános Iskola; dr. Mond- ruezó János igazgató, Gö­döllő, Madách Imre Szak­munkásképző Intézet és Szakközépiskola; Pális Győ- Zőné tanító,. Vámosmikola, általános iskola; Plichtáné Cöndöcs Erzsébet tanár, Vác, Karolina Általános Is­kola; Pólya Miklósné óvo­davezető, Csemő: Szüle Fe- rencné tanár. Cegléd, Föld- váry Általános Iskola; Tóth Lászlóné igazgatóhe­lyettes, Páty, Ortutay Gyu­la Általános Iskola. Pedagógusi munkásságu­kért ezekben a napokban 580-an kapnak miniszteri dicséretet Pest megyében, 195-en pedig szolgálati emlékérmet vehetnek át azok, akik több évtizedes tevékenységük után most készülnek nyugdíjba. A megyei pedagógusnap­ra május 30-án kerül sor. Az ünnepség délelőtt 10 órakor kezdődik Sziget- szentmiklóson az új gim­názium és szakközépiskola épületében. A megyei ön- kormányzathoz tartozó ok­tatási és nevelési intéz­mények dolgozóinak ott adják át a miniszteri dicsé­retet tanúsító oklevelet, il­letve a szolgálati emlékér­met. Arany Jd nos-díjak Torlódás miatt később A hagyományok szerint Pest megyében minden pe­dagógusnapon a legeredményesebb oktatói-nevelői mun­kát végzőknek átadják az Arany János pedagógiai dí­jat. Az idén azonban híre járt, hogy a kitüntetések kö­zött nem szerepel ez a díj. Mint a megyei önkormány­zattól megtudtuk, nem marad el, csupán késik ez az ese­mény. Noseda Tibor, a művelődési és népjóléti osztály vezető­je, Asztalos István, a megyei önkormányzat művelődési bizottságának vezetője és Lovász Márta, az osztály mun­katársa külön-külön hangsúlyozták, hogy aggodalomra nincs ok. Természetesen tiszteletben tartják e hagyo­mányt, felterjesztették a kitüntetettek névsorát. A fel­adatok torlódása miatt azonban a megyei közgyűlés meg nem tudott foglalkozni e témával. Számos olyan súlyos, a megye egész lakosságát érintő gondot kell megoldaniuk, ami miatt késedelmet szenved ez a kitün­tetés. Mint mondták, tudatában vannak a pedagógustársa­dalom áldozatos munkájának, ezért a legrövidebb időn belül pótolják az elmaradást. Gyógyulást kínál A Virágvölgy a Buda- környék egyik legszebb er­dőrésze. A völgy mentén szépen gondozott sétány vezet lefelé. A Virágvölgy vagy Blumentlial gyógyító­erővel bír. Az asztmás gye­rekek néhány órás séta után jobban, érzik magukat. De nemcsak az asztmásak állapotát javítja számotte­vően, hanem a rendszeres séta a légúti, a hurutos bántalmakban szenvedők­nek, a bazedovos betegnek, a szamárköhögéssel kínló- dóknak is felüdülést nyújt. A természet kínálta gyógy­módokat, ki csak teheti, használja ki, ne sajnálja az időt, a fáradságot, hiszen Cikdsz es a ballópálmák Az abszolút győztes Kedden Kőszegen a díjak átadásával befejeződött a 9. alkalommal megrendezett televíziós gyermekműso­rok és gyermekfilmek szemléje. A szakmai ve­télkedőre 85 filmet nevez­tek. amiből a Csukás Ist­ván író vezette zsűri 35 alkotást választott ki be­mutatásra. A neves szakemberek hat alkotásnak ítélték oda a produkciós díjakat. Díjat kapott az Asz sorozat 23. része, író-rendező Kap- lony Miklós: a Hármas csatorna Titok című pro­dukciója, rendezője Imre Ildikó és Payer Róbert; a Cimbora című műsor Va- rázsfuvola epizódja, rende­zője Moldován Domonkos: a Magyar népmesék soro­zatból a Király kenyere meséje, rendezője Horváth Mária és Király László; A tücsök és a hangya című produkció, rendezője Macs- kássy Kati, és a Magyar történelmi mondák c. so­rozatból a Mátyást királlyá választják c. epizód, író­rendező Jankovics Marcell. Egyéni díjban részesült Kisfaludy András rende­ző a Fele királyságom, Szalay András operatőr Cikász és a hallópálmák, Simon Balázs főszereplő Cikász és a hallópálmák, Balogh Zsolt rendező Ba­batár, Szentistványi Rita szerkesztő a Varázsműhely, a Kerek világ és a Magyar népmesék szerkesztői munkájáért, valamint Macs- kássy Kati rendező A tü­csök és a hangya című al­kotásáért. A közönség díját — Tor- nay Endre szobrászmű­vész alkotását —, amelyet Szeged, Kőszeg. Berhida. Gyöngyösfalu és Kőszeg- szerdahely egy-egv általá­nos iskolájának 240 gyer­mekszavazata alapján ítél­tek oda — a Cikász és a hallópálmák című alkotás nyerte el. Rendezője Oláh Gábor. Marge AZ ÖRDÖG Ki ne szeretné tudni, mekkora a kénkőszagú patások serege? Íme, a le­hetséges válaszok egyike. „Két számítást ismerek, de egymástól nagyon el­térőt. Az egyik 44 635 569 ördögről tud, a másik ti­zenegybilliónál többről.” Megnyugodhatunk tehát, mert az ismert ellenség már korántsem olyan ve­szedelmes, mint az isme­retlen. Avagy éppen nyugtalanok leszünk, hi­szen mire jutunk egy ek­kora (44,6 milliós vagy 11 billiós) sereggel szem­ben?! Üj bibliája lesz az ön­igazolást keresőknek, a mások gondolatainak tük­rében páváskodóknak. En­nek a bibliának a címe — az előbbi citátum is onnét való — Tömeg és hatalom. Szerzője Elias Canetti. Akinek a nevét illett volna ismerni, de még az sem akarta tudni, aki ismerte ... Most majd ő lesz a próféták prófé­tája, apostolok apostola! Azzal a könyvvel, amely 1960-ban jelent meg Ham­burgban, s amely most — könyvheti szenzációként — az Európa Könyvkiadó gondozásában, Bor Amb­rus fordításában eljut­(hat) a magyar olvasó­hoz is. Ha eljut. (298 fo­rint az ára.) A híre biz­tosan eljut, s még bizto­sabban azok a citátumok, amelyek (31 év telt el az első megjelenés óta!) „tö­kéletesen ránk illenek”. Avagy inkább a tegnapi „ez is mi voltunk”-ra illik? Á „Hatalmassal” szem- bení(?) tömegre. De: szemben, mellett, mögött, alatt volt ez a tömeg? Avagy végül is fölött, mert hiszen hová lett a Hatalmas? Amint hová lesznek a mindenkori ha­talmasok, a tömeg meg ... marad. Vigyázzunk azon­ban ezzel a tegnapba való átplántálással! Canetti azt is leírta: „Rosszul fest a XX. századi európai pol­gár a barbárság fölött álló nemes mezében.” S ez bizony csakis a teg­napra aligha vonatkoz­hat. A tegnapra — mára annál inkább. Nagy súlyú könyve ez. Nem terjedelme (majd­nem ötszáz oldal), hanem tartalma miatt. Éppen ez a tartalom int óvatosság­ra. A félig megrágott, avagy rágatlanul lenyelt, s emésztetlenül kiadott gondolatok hívei, hódolói úgy kapják el majd a pultokról-polcokról ezt a könyvet, mint tették ezt Parkinsonnal, Murphy törvénykönyvével, azután Széchenyi műveivel, Bi- bóval, a közelmúlt Nost­radamus jövendöléseivel... a friss adag tehát Canetti. Valaki mindig kéznél van a gondolkozni resteknek, de okosnak látszani aka­róknak. Azoknak az ér­telmiségieknek, akik a megszerzett-megszenve- dett tudás, ismeret he­lyett szívesen nyúlnak a készen kapott igazságok után, s könnyed mozdu­lattal hagyják el ezeket az igazságokat a legújabb készáru fejében. Jó lenne, ha igaznak bizonyulna Canetti biza­kodó mondata: „Senki se hitte őszintén soha, hogy egy nézetet a szavazás­kor elért számszerű túlsú­lya a kettő közül okosab­bá tesz.” Valóban senki sem hitte/hiszi?! Mintha ennek az ellenkezőjét ta­pasztalhatnánk — sze­rencsére: az ország szeme láttára, füle hallatára, köszönhetően a még be nem szüntetett televíziós és rádiós közvetítéseknek — hétről hétre az ország- gyűlési közvetítéseknél, ahol a honatyák és hon­anyák olyan szívesen idéznek korábbi nagyo­kat és bölcseket, azt gon­dolva, akkor ők is na­gyok és bölcsek lesznek. S ha csak az Országház lenne az egyedüli színte­re ennek! Elég azonban hozzá az a kisterem is, ahol a falucska tegnapi­mai notabilitásai össze­jönnek ... Semmi sem olyan veszedelmes a sar­jadó demokráciára, mint a készen kapott igazságok szajkózása, a meg nem gondolt gondolatok töme­ge. Veszedelmesebb 44 millió ördögnél... Mészáros Ottó Tahitótfalun Talentummal Ki ne emlékezne az im­már legendás békéstarhosl zeneiskola korszakot nyi­tó, a zenekultúránk alap­jait megteremtő oktató­nevelő képzésre? Az egy­kori híres zenetanodában nemcsak diákokat tanítot­tak. Rendszeresen meg­hívtak pedagógusokat, fo­lyamatos kapcsolattartás­sal mélyítve el a tanárok szakmai és érzelmi felké­szülését. Talán a nosztalgia 1« szerepet játszik, rz azonban bizonyos, lassan kimondva- kimondatlanul éi'ezhető az űr; a zenei továbbképzések igénye mind több fórumon szóba kerül. Ezért az Orszá­gos Közművelődési Köz­pont Talentum alapítványa karvezető-továbbképzést hirdet. Június 18. és 29, kö­zött, az alapítvány Duna- parti üdülőjében, Tahitót­falun, látnak vendégül kai'vezetés szakos zenemű­vészeti és tanárképző főis­kolásokat és természetesen már végzett, aktív karna­gyokat is. A kéthetesre ter­vezett tanfolyam ideje alatt teljes ellátást és szállást biztosít az alapítvány, a részvételi díj 5000 forint. A Budapesti Akadémiai Kórustái'saság tagjaiból ala­kult kamarakórus az esti foglalkozásokon áll á hallgatók rendelkezésére, délelőttönként zongorás előadásokon vehetnek í'észt. A tanfolyam programján W. Byrd. Sing Joyfully; J. S. Bach: 50 kantáta (Nun ist das Heil); Mendelssohn —Bartholdy: Richte mich, Gott; Karai József: Hódié Christus natus est, Éjszaka; valamint Orbán György: Cor mundum című műve szerepel. Hollerung Gábor vezeti a foglalkozássoroza­tot, vendégelőadóknak meg­hívták Földes Imrét és Ka­rai Józsefet: Jelentkezni lehet az Or­szágos Közművelődési Köz­pont zenei osztályán Vas­tag Erikánál, cím: 1251. Bp. Pf.: .33. Tel.: 201-5164 vagy 201-4492. állapotának javulása mel­lett a környezet is vonzó. Az utóbbi években a Pi­lisi Parkerdőgazdaság a völgy sétányai mentén pi­henőparkot létesített. Sportpálya is van. Patlányi Lajos Budakeszi Hová leit? Legutóbb megdöbbenve olvastam, hogy az MSZMP, vagyis a kommunista párt az ország ma is egyik leg­erősebb pártja sok-sok tag­gal. Megkérdezem: mi az, amit rendszerváltásnak ne­veznek? Miért hintik, az emberek szemébe a port? Nagy ígéret volt, hogy a többpárti rendszerrel meg- döntik a kommunizmust, s a kormánykoalíció páx'tjai kihúzzák az ország szekerét a kátyúból. Nem kihúzták, de belenyomták úgy, hogy az elsüllyedés veszélye fe­nyeget. Nyomorgók orszá­ga, ingyenkonyhán étkező­ké Magyarország. A sok ígéigetésből csak ennyi lett? Munkájuk ered­ményéből csak ennyire tel­lett? A becsületes emberek évtizedeken át fillérekért dolgoztak, a summa meg az állam kasszájába vándorolt. Vajon hova lett? Ez az, amit a mai vezetőknek szá­mon kellett volna kérni. Pei'sze nekik könnyű a 60-80 ezer forintos havi fi­zetéssel, de próbálnának meg a semmiből élni! Eme­lik az árakat a csillagos égig. Fizessünk? Miből, ha az emberektől a munkát, a munkájuk általi kereseti le­hetőséget is elvették? A kenyeret vették ki a szánk­ból. Aria kérném a vezető­ket, gondoljanak arra: az ennivalóról leszokni nem lehet! E. I. Vác Csábítani kell A magyar politikai gon­dolkodás is tele van közhe­lyekkel. Közhely például, hogy a politikához nein kell pénz. Viszont: a politiká­nak nincs ára — vagyis kerül, amibe kerül. S mi van akkor, ha magát a po­litikát kell(ene) kimódolni, méghozzá pénz nélkül. Nos, akkor jöhet az Expo. Az ugyanis magától értetődik, valóságos és teljes prog­ram. Nem is akármilyen. Nem nekünk kell, mondjuk, Európába menni, hanem Európa, sőt a világ jön ide. Egy évszázaddal ezelőtt a millenniumi kiállítás a magyar múlti’a, a polgáro­sodás eredményeire s tel­jesítményére büszke ország valóságos seregszemléje volt. Az Expo rendeltetése most az lehet: világítóto­rony. Mutassa az irányt, a mércét. Csak töprengeni le­het azon, vajon miért ép­pen a szabad- és fiatal de­mokraták ne tudnák, hogy a „pénz is oda megy, ahol már van belőle”. Ahol meg nincs, oda csábítani kell. Ugyan ki szala.sztaná el az ilyen esélyt? Az Expo szá­munkra — a kormány szá­mára feltétlenül — olyan jelentőségű lehet, hogy ára sincs. Ha meg van, mások is megfizethetik. Akiknek megéri. Gyanítható: lesz­nek ilyenek, lehetnek ilye­nek is. Réti L. László Budapest A seprés dsfa A Pest Megyei Hírlap április 22-i számában a „Maguknak sem hoznak szerencsét” című íx-ás be­számolt arról, hogy a tele­püléseken nem engedik be a kéményseprőket. Jóma­gam sem engedem be őket, mivel gázzal fűtünk. Az égéstermék elvezetése még csak meg sem közelíti a kéményt. A konvektorok kivezető nyilasa az ablakok alatt van. Több gázkazán égéstermékét ugyancsak közvetlenül az utcára ve­zették ki, de olyan sűrű rács borítja azokat, hogy ha engednék, sem tudná­nak hozzájutni, ott seperni a kéményseprők. Sok he­lyen viszont a kéménytől körülbelül egy méterre alumíniumcső vezeti ki az égésterméket. Tapasztalataim szerint, ainit a cikkírónak mondtak, az nem felel meg a való­ságnak. Az a megállapítás sem: „A lecsapódó égéster­mék hamar tönkreteszi a téglák kötőanyagát”. Hamis beállítás, hiszen nincs is bevezetve a téglából épített kéménybe a konvektorok égésterméke. A mamut- a monopol­nagyvállalat a bukott rend­szer 1982. évben hozott, má­ra idejétmúlt törvény alap­ján szedi jogtalanul a sep­rési díjat. Ezt a régi, közel tízéves törvényt módosíta­ni kellene. Mert milyen alapon szed seprési díjat egy olyan monopolhelyzet­ben lévő vállalat, amely rá­adásul az ellenértéket je­lentő munkát nem is végez­heti el? Tény, hogy még a kisajtón sem engedjük be a kéményseprőket, alá sem írunk, mert az utóbbi esetben azt ismernénk el: kéményt sepert. Ráadásul, aki nálunk járt, szemtelen Volt, s pénzt követelt. Azzal is megfenyegetett bennün­ket, hogy elzárja a gázt. Remélem, amit leírtam, az nem hoz szerencsét a ké­ményseprőknek ! Nyársapáti György vizsgázott fűtő Cegléd Válasz Pemázrál: nem zavarták el! A „Kizavarták a házból” címmel május 22-én meg­jelent olvasói levéllel kap­csolatban, mint az esemé­nyen jelen lévő, a követ­kezőket jegyzem meg: Martus Imrénét senki sem zavarta ki az ünnep­ségről, az ünnepi műsor alatt végig mellettem ült. (Eri'e talán emlékszik.) A műsor után Kulin Imre polgármester személyesen hívta őt ahhoz az asztalhoz, amely az ünnepi, nyitott képviselő-testületi ülésre volt megterítve, a német delegáció tiszteletére. A polgármester úr csak arra kérte Martusnét, hogy ne hozakodjon elő a sírok gondozásával, nehogy a külföldi vendégek előtt koldulásnak tűnjön a pa­naszkodása. Erre a kijelen­tésre Martusné sértődötten elrohant. Az erősen meg­húzott levél pedig azt su­gallja, mintha a panaszost egyáltalán nem engedték volna be a rendezvényre, ahol egyébként minden po- mázi polgárt szívesen lát­tak. Hey Lóránt, a pomázi önkormányzat jogi, igazgatási és etikai bizottságának elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom