Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-29 / 124. szám
Ő MONDTA A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája ügyvezető alelnökével, öry Csabával készített Interjút a Heti Világgazdaság (91/21.). A jogász végzettségű szociológusból lett hivatásos politikus becsülendő nyíltsággal felelt minden kérdésre, például azt sem hallgatta el, hogy „a Szak- szervezetek Nemzetközi Szövetsége és az amerikai AFL—CIO összesen évi 200 ezer dollárt folyósít nekünk”. Mi ugyan jobban szeretjük (szeretnénk) — és ennek többször hangot is adtunk a lapban — azokat a pártokat, társadalmi szervezeteket, amelyek a maguk (a tagság) pénzén tartják fenn magukat, ámde ha a függetlenek ligája másként gondolkodik és cselekszik, rájuk (tagságukra?) tartozik. Nem ezen ütköztünk meg tehát, hanem azon, amikor ö. Cs. az Interjúban kijelentette: „A rendszerváltást is kétezer értelmiségi vitte végbe az országban, a tömeg meg nézte a pálya széléről.” Ha tréfás kedvünkben lennénk, azt írhatnánk, olyan is lett ez a rendszerváltás, amilyet kétezer értelmiségitől várhatott az ember . . . Nincs azonban kedvünk a tréfához, mert sokkal komolyabb dolog ez annál, mintsem hogy humorizáljunk rajta. Holott lehetne, mert az a „kétezer” napjainkba mintha már százezer lenne ..., annyian állítják: ők voltak, ők csinálták! Talán még ez sem baj. A baj az a bizonyos pálya széle. „A tömeg”, amely csak nézett, bámult... Valóban? Ismét néhány (kétezer) hősnek kellett megváltania az oktondi népet? Avagy éppen az ország (a tömeg!) közhangulata volt az, amely elindította az állampárt bomlását, a pártállam szétesését? A tényéktől lehet, de nem érdemes függetlenedni. Mert pályaszélre kerülhet az érintett. KLIENS Franyó Rudolf pilisszent- lászlói kőműves polgármester lett az ősszel. Megválasztotta a falu. Volt ön- kormányzati törvény, voltak választások, s a kőművesből önkormányzati vezető lett. Persze akkor még ő sem, a többi polgármester, de még az országgyűlés sem tudta, hogy mi lesz Franyó Rudolf föladata, hogy meddig terjed a testület hatásköre, hogy mire lesznek jogosultak, és mire nem. így aztán dolgozott Franyó Rudolf, hályogkovács módjára, mert egyebet nem tehetett. Tudta is, mondták is, hogy lesz ez még másképpen, jön majd a törvény után a kiegészítés, s abban lesz minden, hogy mit és hogyan kell csinálni. S eljött ennek is az ideje. Franyó Rudolf, aki eddig nemcsak kőműves és polgármester volt, hanem önkéntes tűzoltó is, most már nem olthatja el saját szakállára a tüzet. Eddig ugyanis, törvényi szabályozás híján, ha tűz volt a falu melletti erdőben, bezáratta a kocsmát, meghúzat- ta a harangot, s azt mondta az embereknek: tűz van, oltsuk el! S a falubeliek eloltották a tüzet. Mármost vége van ennek a fejetlenségnek. Az országgyűlés kemény munkával, számtalan módosító indítványt megtárgyalva megalkotta végre a törvényt a helyi önkormányzatok föladatairól és hatásköreiről. Ebben külön fejezet foglalkozik a tűz elleni védekezéssel. Merthogy közismerten most már nem szocialista és állami Katolikus egyetem lesz o szovjet laktanyából Hosszas szavazás a feladat- és hatáskörökről (Folytatás az 1. oldalról) csak az, hiszen fellendítheti majd a település idegenforgalmát, hiszen az egyetemnek számos külföldi diákja, látogatója lesz. Piliscsaba a negyvenes években a vendéglátásból élt, szinte minden háznál volt kiadó szoba. Ezt a hagyományt kívánjuk most feleleveníteni, ezért már most szeretnénk gondoskodni arról, hogy az otthon lévő asszonyokat, fiatal lányokat olyan tanfolyamokra irányítsuk, ahol a kulturált vendéglátás tudnivalóival, a háziasszonyi teendőkkel ismerkedhetnek meg. Ilyen értelemben munkahelyteremtő beruházás is a mi szemüvegünkön át nézve a katolikus egyetem, továbbá nyilvánvaló az is, hogy a helybeliek az oktatási intézményben kaphatnak majd állást, mert takarító- személyzetre, konyhai alkalmazottakra, kertészekre nyilván szükség lesz. • Tudnak-e már valamit arról, hogy mi lesz a volt déli tábor sorsa? — A Magyar Távközlési Vállalat oktatási továbbképző központot létesít a Balogh Ádám laktanyában, azaz a déli táborban. Ez egy 2,5 milliárd forint értékű beruházás, ami szerencsés módon ugyancsak az oktatás szférájában kamatozik majd. • Mi a helyzet a volt tiszti lakásokkal? — Két épülettömböt — amelyek magyar pénzből épültek — talán megkap majd az önkormányzat, de a négy másik lakóépületért 161 millió forintot kérnek a szovjetek. Ugyanakkor a felmérések szerint húszezer forintba jönne a felújítás négyzetméterenkénti költsége, annyira lelakták a lakásokat. Ebben a témában nem szolgálhatok több információval, ami számomra azért sajnálatos, mert szinte naponta érdeklődnek sorsuk felől a helybeliek is. De amíg nincs a magyar és a szovjet fél között megegyezés, az ön- kormányzat nem tud tájékoztatást adni. A szentendrei szovjet laktanya jövendő sorsával már a múlt évben foglalkozott az önkormányzat — közölte Tegzes László, a polgár- mesteri hivatal műszaki osztályának vezetője. Az elvi döntés gazdasági hasznosítás lett volna. Az Állami Vagyont Kezelő Szervezet egyéves bérleti szerződés megkötésére adott lehetőséget, ám erre nem akadt vállalkozó. A szintén pályázó Máltai Szeretetszolgálat nem tudta elérni, hogy mentesítsék a környezetvédelmi feltételek garantálásától. A hétfői tárcaközi bizottsági ülésen úgy döntöttek, hogy a volt szovjet laktanyát a Magyar Rák Liga kapja meg. Ezt az ön- kormányzat nem ellenzi — egy komoly feltétel teljesítése esetén. Az épületcsoport a városi szennyvíztisztító telep védőtávolságán belül helyezkedik el. Ezért a liga által tervezett intézménynek vállalnia kellett, hogy szigorú előírások mellett fedetté, zárttá teszi a telepet. Ez a beruházás az ő költségükön már önmagában is közel háromszázmillió forintos beruházást tesz indokolttá. Milyen intézményt létesít a liga Szentendréi? — Mivel a döntés elvi, pontos választ még nem tudok adni. Rehabilitációs központ vagy hasonló jöhet számításba. 9 A városnak lesz-e gazdasági haszna ebből? — Nem lesz. Közösségi hasznosításról van szó. Erre kapják a területet, az épületeket. Viszont a szovjet félnek is ők térítik meg a beruházás költségeit — kaphattuk meg tegnap késő délután, az önkormányzati ülés szünetében Tegzes László osztályvezetőtől a gyors információt. (fazekas—kovács t.) A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló törvényjavaslat részletes szavazásával folytatta munkáját kedden délelőtt az Országgyűlés. Délután az interpellációk és kérdések megtárgyalásával foglalkoztak a képviselők. Ezek sorában Solt Ottilia (SZDSZ) interpellált a népjóléti miniszterhez a tejtermékutalványok ügyében, és javasolta: hatalmazzák fel az önkormányzatokat arra, hogy maguk dönthessenek az utalványok elosztásáról. Surján László népjóléti miniszter válaszában rámutatott, hogy részben már ma is ez a helyzet, hiszen az önkormányzatok határozzák meg, kinek juttatnak rendszeres nevelési segélyt és rendszeres szociális támogatást, akik ugyanis abban részesülnek, azok jogosultak tej- utalványra is. A képviselőnő nem, az Országgyűlés viszont elfogadta a választ. „Az előprivatizáció eddigi kudarca és várható következményei” címmel intézett interpellációt Mádl Ferenc tárca nélküli miniszterhez Lotz Károly szabad- demokrata képviselő. Kifejtette, hogy a előprivatizáció lassú, és mint a kormány első, mérhető gazdasági programja, kudarcot vallott. Mádl Ferenc válaszában kitért az előprivatizáció nehézségeire és arra, hogy az előprivatizáció felgyorsulásához szükség volt a nam régóta felvehető Egzisztencia-hitelre is. A miniszter beszámolt arról, hogy ez idáig 110 üzlet vagyonértékelése történt meg, és 264 üzletet árvereztek már el. Mádl Ferenc szerint, ha van is lemaradás, a privatizáció már folyik. Az interpelláló képviselő ezt követően hivatkozott az érvényben lévő törvény hibájára: csak a bérleti jogot privatizálja, nem a tulajdont. 30 napon belül választ kért a kormánytól arra, hogy milyen jogszabályi módosításra és pénzügyi háttérre volna szükség a program sike-' re érdekében. A miniszteri választ sem a képviselő, sem a T. Ház nem fogadta el, a témát napirendjére tűzi a gazdasági bizottság. Az interpellációkat követően folytatódott a kívülálló számára egyhangú szavazási procedúra, amelynek során a törvényhozók mintegy 460 módosító indítvány felett döntöttek. Este negyed nyolc után néhány perccel a képviselők szavaztak a törvény egészéről, és 165 igen szavazattal 81 ellenében, 18 tartózkodás mellett megalkották a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló törvényt. A Ház szerda reggel 9 órakor folytatja munkáját. Budapesten, Pécsett Uj rektorok A Magyar Köztársaság elnöke — a népjóléti miniszter javaslatára — a Semmelweis Orvostudományi Egyetem rektorává dr. Réthelyi Miklós egyetemi tanárt, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektorává dr. Kelényi Gábor egyetemi tanárt nevezte ki. Az erről szóló okmányokat dr. Göncz Árpád kedden délelőtt dr. Surján László miniszter jelenlétében a Parlament Nándorfehérvári termében nyújtotta át. |g^fap 3 • • Orömünnep bankokkal Roszik Gábor a Magyar Demokrata Fórum Gödöllőn megválasztott országgyűlési képviselője ez alkalommal a Parlamentben — napirend előtt — felszólalva és sajtótájékoztatón tette közzé, hogy június 30-án hatalmas gálaműsorral és nemzetiségi találkozóval köszöntik a napot, hogy hazánkat elhagyja az utolsó szovjet katona is. A korábbi sajtótájékoztatóhoz képest, amelyről annak idején igen részletesen beszámoltunk, sok újdonsággal nem szolgálhatott a tiszteletes úr, ezért bizony csak öt újságíró volt rá kíváncsi. A lényeg tehát az, hogy pártállásra, felekezetre való tekintet nélkül mindenkit szívesen várnak a gödöllői Grassalkovich kastély előtti téren tartandó egész napos rendezvényen, közöttük a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, a képviselőket és persze a több tízezer ünneplőt. Roszik Gábor kívánatosnak tartotta ez alkalommal is hangsúlyozni, hogy a találkozónak nincs semmi szovjetellenes éle, s ha akadnak is olyanok, akik ilyesfajta rendzavarást akarnak, azokat remélhetőleg a közönség erkölcsi ereje bírja jobb belátásra. Elhangzott az is: a rendezvényt több bank szponzorálja, amit egyfelől természetesen őrömmel üdvözölhetünk, másfelől azért rossz- májúan csak eszébe jut az embernek, hogy miközben az ország a tönk szélén áll, az államháztartás deficites, a vállalkozásra, vásárlásra csak csillagászati, egyesek szerint uzsorakamatra lehet kölcsönt kapni, a pénzintézeteknek milyen sok mindenre futja. Visszatérve a rendezvényre, a képviselő úr fontosnak ítélte azt is megjegyezni, hogy szándékuk szerint június 30-án nem csak a 46 éves szovjet megszállás végét ünnepeljük, hanem a magyar függetlenséget is, mert több száz éve először fordul elő, hogy nincs idegen katona magyar földön. A rendezvény fénypontja egyébként az az ökumenikus Istentiszteletet, amelyen Tőkés László hirdet igét, utána pedig Szörényi Levente fővédnöksége mellett a két nemzeti beatoperánkból, a Kőműves Kelemefnből és az István, a királyból láthatnak a résztvevők részleteket. Szólt a lelkipásztor-képviselő arról is, hogy 10 ezer forintos alapítványt tett azért, hogy támogassák a nehéz sorsú anyákat, családokat, hogy az anyagi nehézségek ellenére is megszülessenek a gyermekek. Az alapítvány kuratóriumának tagja egyébként Surján László népjóléti miniszter is. Roszik Gábor havi jövedelme 10 százalékát teszi hozzá az alapösszeghez, de ennél lényegesen nagyobb támogatást ígértek a bankok. Az alapítvány működőképessége érdekében az ország több pontján szándékoznak irodákat létrehozni. (Cs.) PARLAMENTI JEGYZET önkormányzati tűz van már minálunk babám tüzek vannak, hanem demokratikus és önkormányzati tüzek. Azokkal pedig másképp kell bánni. Például: „Az önkéntes tűzoltóság készenléti szolgálatát a polgármester rendeli el.’’ (12. paragrafus, 4. bekezdés.) Most tehát feketén- fehéren ott áll Franyó Rudolf előtt a tennivaló, illetve a föladat és a hatáskör: ha tűz van, Franyó Rudolf polgármester elrendeli Franyó Rudolf önkéntes tűzoltóparancsnok készenléti állapotát, aki erre rendben, fegyelmezetten, törvény által szabályozottan bezáratja a kocsmát, meghúzatja a harangot, s azt mondja az embereknek, tűz van, oltsuk el! Persze, mint minden törvényt, ezt is ki lehet játszani. Hiába olyan alapos és részletes, hiába készült el a szükségesnél kilenc hónappal később. Mert arról azért nincs szó benne, hogy mi van akkor, ha fáséban van a polgármester a tűzoltóság parancsnokával? Ha politikai nézeteltéréseik támadnak a tűz pártállására nézvést? Vagy ha a tűzoltó nem kíván szót fogadni a polgármesternek, amikor az mondjuk tüntetők ellen akarja „készenlétbe helyezni”? Mert tudnunk kell, hogy Franyó Rudolf mint önkéntes tűzoltó kénytelen lesz megtagadni a tűzoltóautó vízágyúinak használatát a tüntetők ellen, mégha egyet is értene Franyó Rudolf polgármester utasításával. Ugyanis Pilisszentlászlónak nincs tűzoltóautója. S ha volna is, nem lenne hova kötni a tömlőt, mert a faluban vízvezeték sincs. Ráadásul tüntetni sem akarnak a falusiak, nincs mi ellen. Merthogy pártjaik sincsenek. Egy sem. Csak egy választott, önkéntes polgármesterük, meg egy választott, önkéntes tűzoltójuk. Meg most már egy mindkettőjükre érvényes hatásköri törvényük. Hogy Franyó Rudolf törvényes alapon utasíthassa Franyó Rudolfot a tűz elleni védekezésre, és a tűzoltóautók használatára. Mennyivel egyszerűbb ott az élet, ahol nem tűzoltással kell foglalkozni! Ez a hely persze nem a Parlament, ahol megfeszített munkával törvénykeznek. Alig egy év alatt sikerült tető alá hozniuk a kárpótlási törvényt, amit már több képviselő ismét fölvett a jövő heti menetrendjébe. Folynak a találgatások, hogy mi lesz, ha az Alkotmánybíróság mára ígért döntése miatt ez a hazajáró törvény ismét visszakerül a T. Falak közé. A szabaddemokraták győzelemként értékelhetik, hiszen ók már régóta ellenezték, s jártak is már az Alkotmánybíróságon ez ügyben. A kisgazdák szintén győzelmi mámorra készülnek, persze, ellenkező oldalról. Nekik drukkolhatnak a kereszténydemokraták, hiszen ha mégis a teljes reprivatizáció az alkotmányos, akkor az egyházak is bizton számíthatnak mindenre. Csak az MDF foghatná a fejét, mi legyen már most a nehezen kialkudott kompromisszummal, amit egyszer már lenyelettek a kisgazdákkal? Bárhogy is legyen, ha az Alkotmánybíróság visszaküldi a törvényt oda, ahol csinálták, megáll az élet. Föl lehet függeszteni a , törvénykezést, a sürgősnél is sürgősebb törvények helyett lehet elölről kezdeni az egészet. Akár a rendszerváltás pillanatától. A hely, ahol mindez nem okoz bonyodalmakat, ahol az élet egyszerű matematikai művelet, az Szentendre. A művészek és művészetek festői városkája, ahol az önkormányzat a tettek mezejére lépett, s hétszáz százalékkal fölemelte az üzletek bérleti díját. Hogy a butikok ki tudják-e fizetni, afelől az árakat nézve nincs kétség, a kérdés csak az, akarják-e. A galériák és kiállítótermek viszont egészen biztos, nem tudják kifizetni, s egyszerű, mint a kétszer kettő, hogy be kell zárniuk. A művészek városa elüldözi a művészeket, mert nem kifizetődőek. Az már bonyolultabb a képletben — így nem is zavarja a döntéshozókat —, hogy ki fog a butikokban vásárolni, ki fog a drága éttermekben ebédelni, ha nem lesz miért Szentendrére látogatni? És ha nem jönnek a turista- csoportok, akik mellesleg vásárolnak, mellesleg költik a pénzt a városban, akkor a butikosok és lángos- sütők a régi lakbért sem bírnák fizetni. Amit akkor már késő is lenne visszaállítani. Mert elzavarni könnyebb valakit, mint megtartani, vagy visszacsa- csalogatni. De az akkor már Szentendrének, egy kis településnek a sok közül, lesz a belügye. Az ország és a világ Ópusztaszerre figyel már, ha elfogadják azt a képviselői javaslatot a Parlamentben, hogy ott legyen a világkiállítás központja. Akár világkiállítás nélkül ts. — jakubovits —
