Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-28 / 123. szám
Rendhagyó alkotások mestere Egy asszony, aki nem törik be Nem kell már sem Párizsba, sem más világvárosba utaznunk ahhoz, hogy képzőművészeti alkotásokat szabadon kiállíthassunk, netán vásárolhassunk. Hazánkban az utóbbi időben örvendetesen elszaporodtak a magángalériák — pezsdiil végre a művészeti élet, kimozdult holtpontjáról a kereskedelem. K. A. S., azaz Kortárs Alkotók Stúdiója néven Budapest legújabb kiállítótermét avatták a napokban az V. kerület, Magyar u. 7-ben. A tulajdonos — maga is művészeti szakember — így hát értő szemmel válogat kortársai alkotásaiból. Elsőként Kiss Anikó furcsa képeinek és szobrainak adott otthont. — Már két főiskola volt mögöttem, amikor, igen későn, elvégeztem a Képző- művészeti Főiskola díszlet- és jelmezszakát is. Néhány évnyi színházi munka után — hiába vártam — sem jött meg a közös színházi tevékenység és együttgondolkodás értelme, öröme és eredménye — vallja magáról Kiss Anikó. Majd hozzáfűzi: — Elhagytam az eredeti pályát. Hat éve már ennek. Azóta festek, rajzolok, festett építményeket eszkábálok. Nem vagyok szabályos festőművész, sem szabályos szobrász. Egyszerűen csak úgy adódott, hogy ezek a manuális és szellemi eszközök állnak rendelkezésemre, s ezekkel szeretném az engem ért, főleg boldogító hatásokat visszaáramoltatni a környezetembe. ■ A papírkivágásoktól, a szemnek megnyugvást adó és igen dekoratív festményeket, dühítő, arrogáns és igen tarkára festett, talán kissé túlságosan is harsány megjelenésű szobrokat mutat be a stúdióban. Jelent-e ez az állomás művészetében korszakot, mennyire tudatos a kiállítási anyag válogatása? — Az itt lévő munkáimmal a kezdetet lezártam, összegeztem. Nem csak életemnek, hanem hangulataimnak is kisebb-nagyobb darabjai ezek a művek. Képeimmel, szobraimmal együtt éltem át az anyaság csodálatos pillanatait, a kínlódó gyötrődéseket, szóval mindent. Általuk mondhatom el, nem csak feleség és családanya vagyok, hanem alkotó ember is, aki reggel ötkor kel, főz, mos Magy; rar művészek Francia fesztiválon Vezető magyar zeneművészek vendégíellépte volt a fő eseménye a francia- országi Le Mans közelében, az egykori L’Epau apátságban rendezett Haydn—Mozart fesztiválnak. A vasárnap véget ért tíznapos koncertsorozaton fellépett a szombathelyi La Capella Savaria, a Németh Pál vezette Barokk Kamarazene- kar, Perényi Miklós, Peré- nyi Eszter és Jandó Jenő triója, a Keller-vonósné- gyes és az osztrák és magyar művészekből álló Haydn Zenekar Fischer Ádám vezényletével. A magyar művészek fellépte igen nagy sikert hozott. A fesztivál keretében kiállítást rendeztek Haydn életéről, munkásságáról és Marc Vígnál zenetörténész vezetésével előadást és konferenciát tartottak Haydn és az Esterházy család kapcsolatáról, a magyar mecénások szerepéről a nagy zeneköltő munkásságában. 4 éXMau takarít és amellett a műtermében megállítaná az időt. ■ Mennyire lehet ma Magyarországon a képzőművészetből megélni? S ha szabad ilyet kérdezni: kapósak-e alkotásai? — Sajnos mint minden kereskedelmi ágazatban, úgy a miénkben ugyancsak, a népszerűbb, a könnyedebb témájú müvek a kelendők. S az a szó, képzőművészet, túlságosan nagy kosarat jelent. Nem panaszkodom, de például egy alkalmazott grafikus — aki lényegesen rövidebb idő alatt készíti el munkáját, és így természetesen több műve is van —, nos, jóval kényelmesebb körülmények között élhet, alkothat. Én mégsem török be, nem fogom a könnyebb utat választani: — fekete — Küldöttgyűlésre készülnek Önállóan, vagy szövetségben A Pedagógusok Szakszervezetének Pest megyei tanácsa május 29-én, szerdán fél tíz órai kezdettel tartja küldöttértekezletét a fővárosi Pataky István Művelődési Központban. A megyében 178 küldött kapott meghívót, de számítanak arra, hogy az év végi feszített iskolai hajrában nem tud mindenki megjelenni. Amennyiben nem lesznek határozatképesek, a megismételt küldöttértekezletet még aznap 10.30 órai kezdettel megtartják. Az első napirendi pontban Solymosi Sándor titkár számol be a januári küldöttgyűlés óta végzett megyei munkáról, ezt követi a számvizsgáló bizottság jelentése. A legérdekesebb témának a harmadik napirendi pont ígérkezik, amikor is a küldöttek a megyei szervezet átalakításáról döntenek. Információink szerint a szavazók két változat közül választhatnak. Az úgynevezett A variáns a szövetség típusú, melyet alulról szerveződve, az alapszervezetek alkotnának, s a létrejövő szervezet a Pedagógusok Szövetségén belül autonóm módon működne. A másik lehetséges módozat a B változat, ennek alapján az alapszervezetek önállóan dolgoznának, s a megyében a Pedagógusok Szakszervezetének csak egy információs területi irodája lenne. H. É. ’ Jogitanács®n Ä tcirfcssciii megelöSegssé&a • A ss&k- szervezetü tesgdéj • HcsgyssfékS tartozás Mikor nem kap táppénzt a beteg? • „Egyedül” jeligéjű olvasónk elvált házastársálól és az ismeretlen helyre költözött. Az apát a bíróság tartásdíjra kötelezte, amelyet azonban nem fizet. A volt férjét feljelentette, de ez önmagában nem old meg semmit. Azt szeretne megtudni, mikor előlegezi meg az állam a pénzt. Ha a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen, és a gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, a bíróság a tartást megelőlegezi. Ezeknek a feltételeknek együttesen kell meglenniük, tehát, ha véglegesen lehetetlen a tartásdíj behajtása, vagy ha a tartást nyújtó szülő anyagi helyzete a gyermek számára megfelelő szintű tartást biztosít, nem lehetséges a folyósítás. A két együttes feltétel esetén is csak akkor van helye az előlegezésnek, ha a gyermek tartása a kötelezettnek kártalanítás nélkül az állam tulajdonába került vagyonából nem fedezhető. A megelőlegezést csak akkor lehet biztosítani, ha a tartásdíj mértékét bírósági ítélet már jogerősen megállapította, vagy olyan külföldi bíróság kötelezte tartásra a szülőt, amelynek döntését hazánkban is végre kell hajtani. Nem lehet a tartásdíjat megelő,- legezni akkor, ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a megtérülésre nincs remény, illetve akkor sem, ha a kötelezett sorkatonai szolgálatot teljesít. Ilyenkor a rászorult szociális támogatásra jogosult, illetve a sorkatonák családi segélyére. A bíróság csak a jövőre nézve állapíthatja meg az elmaradt tartásdíjat, tehát nem lehet ezzel az intézkedéssel pótolni. A tartásdíjat legfeljebb három évre előlegezi meg az állam, - de a feltételek fennállása esetén ismételten lehet kérelmet benyújtani a meghosszabbításra. • Egy ceglédi rokkantns’ug- díjas 21 évig volt szakszervezeti tag. Amikor nyugdíjba ment, az szb nem törődött vele, semmiféle támogatásban nem részesítette. Visszakaphatom-e a befizetett tagdíjat? — kérdezi. A társadalmi szervezetek tagsága önkéntes elhatározáson alapul — még akkor is, ha az elmúlt években majdnem mindenkinek „illett” szakszervezeti tagnak lennie —, és ebből következik, hogy a tag maga dönti el, vállalja-e a tagsággal járó kötelezettségeket vagy nem. Amennyiben a szervezethez tartozást vállalja, az alapszabály szerint köteles tagdíjat fizetni. Ebből az ösz- szegből a szervezet működéséhez szükséges anyagi feltételeket biztosítják, és bizonyos feltételek mellett a tagok számára egyedi vagy csoportos szolgáltatást nyújtanak. Az alapszabály rendelkezhet bizonyos juttatások „kötelezővé” tételéről, így intézményesen megilleti a tagokat a szülési, illetve halálozási segély. Ezenfelül testületi döntés alapján nyújtható egyéni anyagi támogatás. Mindezekből következően tehát a szak- szervezeti tag nem egy gazdasági vállalkozásba vagy. banki béfektetésbé fordítja vagyonának egy részét, és ennek megfelelően joga sincs arra; hogy Elnapolt* tárgyalás Egy féri az adósok börtönében Különös per volt ez, melynek a tárgyalását május 23-án kezdte el a Buda Környéki Bíróság rir. Tóth Mária tanácsa. Tulajdonképpen egy válóperhez lehetne hasonlítani, ahol tanúként megjelent a két anyós, a rokonság és a barátok, akik előadták mondandójukat. De voltaképpen bunlelöügy ez, amelynek vádlottja, a 25 éves Juhász József megbilincselt kézzel, rendőr kíséretében jelent meg a tárgyaláson. Mint a vádiratból kiderült, a fiatal lakatos — akit csalással vádolnak — 1989- ben néhány hónap leforgása alatt 190 ezer forint kölcsönt vett fel, melynek a részleteit nem törlesztette, s így végül a kezeseknek kellett fizetniük helyette. S a nyomozás során elhangzott vallomások szerint nem is sima ügyletek ezek a kölcsönfelvételek. Juhász József feleségének egyik rokona például azt állította, hogy ő kitöltetlen adóslevelet írt alá — bizalomból. És azt hitte, jóval kisebb ösz- szegről lesz szó, mint a tényleges kölcsön volt. Lakás kellett Azután felvett a fiatalember kölcsönt a barátja nevére is, ami valójában az ő céljaira kellett. S hogy mik voltak ezek a célok? Erről vallott Juhász József a bíróság előtt. A vádlott büntetett előéletű, egy évet már korábban börtönben töltött. A jelenlegi büntetőügyből eredően is volt egy hónapig előzetes letartóztatásban. S amikor onnan szabadult — már a feleségétől különélve — üzleti vállalkozásokba kezdett. Ekkor két dolog miatt is: hamis tanúzás és vesztegetés ügyében indult ellene eljárás. Így gyülekeztek a feje fölött a viharfelhők, és került bilincs a kezére. De nézzük hát, hogyan, miért keletkeztek a kifizetetlen adósságok? — Nem csalásnak indult ez az egész — mondta a magas, széles vállú fiatalember. — Lakást akartunk vásárolni, és már minden papírunk megvolt ahhoz, hogy megkapjuk a 300 ezer forint kölcsönt a tanácstól. Ezeket a kölcsönöket is a lakásvásárláshoz vettük fel, én mindezt igazolni tudom. Az egész aztán azért ment iuccsba, mert nem kaptuk meg a tanácsi pénzt. Amikor kútba esett a lakásvásárlás terve, a kölcsönvett pénzből — karácsony előtt — kivettek albérletbe egy lakást, és bebútorozták. Egy kis baleset történt, a nagyobbik gyerekük egy fazék zsírt szétkent a falon, és újra kellett tapétázni a lakást... Egy vígjátékban talán jót nevethetnénk ezen, de a történet szomorú fordulatot vett. Az adósságokat nem tudták törleszteni, a kezesek közé tartozott a férfi munkaadója is, és végül Juhász József kilépett a cégtől. A házasság megromlott és a kétgyermekes ifjú pár különvált egymástól. Az anyagi csődért akkor is, azóta is mindketten egymást okolják. A férfi szerint az asszonynak új ruhák kellettek, és szeretett szórakozni járni. Az ifjú asszony ezt a bíróság előtt sem tagadta, de kiegészítette a férje által elmondottakat azzal, hogy Juhász úr két hétre kocsit bérelt, aminek a bére és a benzin- fogyasztása igencsak növelte a terheiket. A mama fizetne Szóval ennyi volt végül is: egy albérleti lakás, és a két hétre kölcsönzött XX- es kocsi. No meg a két gyerek, akiknek élelem és ruha kel lett. És volt a két anyós, is. Az asszony édesanyja, akit lép- ten-nyomon rendre kellett utasítani a bíróságnak, mert ontotta a vádiratban nem szereplő újabb meg újabb vádakat. Például arról, hogy a fiatalember eladta a gyerekek ruháját, melyekkel kapcsolatban viszont a vádlott kijelentette, hogy a kinőtt gyermekholmikon, amiket egyébként is ő vásárolt, joga volt túladni. Azután a fiú édesanyja — az egyetlen őszintén megrendült személy az egybegyűltek közül — felajánlotta, hogy ő kifizeti a felét a tartozásnak. De hát itt már nem csak erről van szó. És vallottak a tanúk, az egykori kezesek. Köztük a kedves rokon, aki a rendőrségen annak idején még azt állította, hogy őt megtévesztették, kitöltetlen adóslapot írt alá, és nem tudta, hogy mekkora ősz- szegért vállal kezességet. A bíróság előtt ebben már nem volt olyan biztos, ugyanis azt vallotta, lehet, hogy mégis ki volt töltve az a papír, csak ő nem nézte meg alaposan ... S mikor befejezte tanúskodását, kezet fogott a megbilincselt vádlottal. Nem jött el minden érdekelt, nem fejeződött be egy nap alatt a meglehetősen hosszúra nyúlt tárgyalás. A folytatására július 3-án kerül sor. Közben a vádlott előzetes letartóztatásban ül, s így nem tud tartásdíjat fizetni. Az elmaradása már így is jelentős, lassan elérheti a perben szereplő adósság összegét is. A kétgyermekes — gyeden lévő — fiatal anya valóban kétségbeesett helyzetben van. Tartásdíj nélkül Bizonyára könnyelmű volt ez a fiatal házaspár, és a rokonság sem éppen körültekintően segítette, maid feljelentette őket. A következményekkel senki sem számolt. A tárgyaláson kevés szó esett a két kisgyerekről, akiknek étel és ruha kellene. Gál Judit a már kifizetett tagdíjakat visszakérje, ha a szervezet működésével elégedetlen. • „Üj helyzet** jeligéjű ol- vasónk anyai örökségének terhei mellett idős édesapjának törlesztési kötelezettségeit is viselte. Amikor a kamatadót bevezették, az édesapja tartozását is kifizette. Azt szeretné megtudni, hogy abban az esetben, ha megörökíi az apai részt, , ugyanannyit kap-e, mint a külföldön élő öccse. Ha az elhunytnak tartozásai maradtak fenn — mint jelen esetben, amikor olvasónk más helyett fizet —, akkor a megszerzett vagyonból az örökösnek ki kell fizetni ezt az összeget. Az örökhagyónak azonban nemcsak tartozásai lehetnek, hanem a halál következtében felmerülhetnek olyan költségeic, amelyek szintén a vagyont terhelik. Ilyenek például a temetési kiadások, a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó, valamint a hagyatéki eljárási költségek. A köteles rész kielégítéséről is az örökösnek kell gondoskodnia, de neki kell teljesíteni az örökhagyó hagyományát (ami azt jelenti, hogy valamely meglévő vagyontárgyat meghatározott személynek kell kiadni) és meghagyását (amely rendelkezés arról, hogy a halál után mit, milyen módon kell végrehajtani az örökösnek). Olvasónknak azonban nemcsak ilyen hagyatéki hitelei merülhetnek fel, hanem az elhunyt szülő részére biztosított természetbeni, vagy pénzbeni tartós költségei is. Ezzel az Ösz- szeggel az örökhagyó vagyona növekedett, ezért a hagyatéki eljárás során az örököstársaival szemben ennek megtérítését követelheti. Amennyiben az örököstársak a felmerült költségeket, vagy azok egy részét vitatják, csak a bizonyítottan jelentkező összegeket lehet megtéríteni. • Tápiószelei olvasónk munkanélküli-segélyen van, és az iránt érdeklődik, hogy betegsége esetéit mennyi táppénzre jogosult. Vannak olyan esetek, amikor a beteg nem kaphat táppénzt, pedig az orvos megállapította a keresőképtelenséget. Nem jár táppénz arra az időtartamra, amikor a betegnek munkavégzési kötelezettsége nincs, tehát keresetveszteség sem éri. Ide értik azt az esetet is, amikor a beteg sorkatonai szolgálatot teljesít vagy fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. A külföldön tartózkodó beteg (a viszonosságon alapuló esetektől . eltekintve) szintén nem kaphat táppénzt. A gyesen lévő, valamint az ittasságból eredően sérült az első három napra szintén nem részesülhet ebben a járandóságban. A jogszabályban ezenfelül további esetet is találhatunk, amelynek ismertetésétől eltekintek. Végezetül nem jár táppénz a munkanélküli-segély, a munkanélküli-járadék, az átképzési támogatás, a keresetpótló juttatás, továbbá a pályakezdők munkanélküli-segélye folyósításának időtartamára sem. Ezeknek a juttatásoknak azonban a táppénz szempontjából mégis jelentőségük van. Amennyiben ugyanis a biztosított a támogatások lejártát követően betegszik meg, a táppénzét az ellátások alapjául szolgáló havi összeg harmincad,része alapján kell megállapítani. Dr. Sinka Imre
