Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-28 / 123. szám

Rendhagyó alkotások mestere Egy asszony, aki nem törik be Nem kell már sem Párizsba, sem más világvá­rosba utaznunk ahhoz, hogy képzőművészeti alko­tásokat szabadon kiállíthassunk, netán vásárolhas­sunk. Hazánkban az utóbbi időben örvendetesen elszaporodtak a magángalériák — pezsdiil végre a művészeti élet, kimozdult holtpontjáról a keres­kedelem. K. A. S., azaz Kortárs Alkotók Stúdiója néven Budapest legújabb kiállító­termét avatták a napokban az V. kerület, Magyar u. 7-ben. A tulajdonos — ma­ga is művészeti szakember — így hát értő szemmel vá­logat kortársai alkotásaiból. Elsőként Kiss Anikó furcsa képeinek és szobrainak adott otthont. — Már két főiskola volt mögöttem, amikor, igen későn, elvégeztem a Képző- művészeti Főiskola díszlet- és jelmezszakát is. Néhány évnyi színházi munka után — hiába vártam — sem jött meg a közös színházi tevé­kenység és együttgondolko­dás értelme, öröme és eredménye — vallja magá­ról Kiss Anikó. Majd hoz­záfűzi: — Elhagytam az eredeti pályát. Hat éve már ennek. Azóta festek, rajzo­lok, festett építményeket eszkábálok. Nem vagyok szabályos festőművész, sem szabályos szobrász. Egysze­rűen csak úgy adódott, hogy ezek a manuális és szellemi eszközök állnak rendelkezésemre, s ezekkel szeretném az engem ért, főleg boldogító hatásokat visszaáramoltatni a kör­nyezetembe. ■ A papírkivágásoktól, a szemnek megnyugvást adó és igen dekoratív festmé­nyeket, dühítő, arrogáns és igen tarkára festett, talán kissé túlságosan is harsány megjelenésű szobrokat mu­tat be a stúdióban. Jelent-e ez az állomás művészeté­ben korszakot, mennyire tudatos a kiállítási anyag válogatása? — Az itt lévő munkáim­mal a kezdetet lezártam, összegeztem. Nem csak éle­temnek, hanem hangula­taimnak is kisebb-nagyobb darabjai ezek a művek. Ké­peimmel, szobraimmal együtt éltem át az anyaság csodálatos pillanatait, a kínlódó gyötrődéseket, szó­val mindent. Általuk mond­hatom el, nem csak feleség és családanya vagyok, ha­nem alkotó ember is, aki reggel ötkor kel, főz, mos Magy; rar művészek Francia fesztiválon Vezető magyar zenemű­vészek vendégíellépte volt a fő eseménye a francia- országi Le Mans közelében, az egykori L’Epau apátság­ban rendezett Haydn—Mo­zart fesztiválnak. A vasár­nap véget ért tíznapos kon­certsorozaton fellépett a szombathelyi La Capella Savaria, a Németh Pál ve­zette Barokk Kamarazene- kar, Perényi Miklós, Peré- nyi Eszter és Jandó Jenő triója, a Keller-vonósné- gyes és az osztrák és ma­gyar művészekből álló Haydn Zenekar Fischer Ádám vezényletével. A magyar művészek fellépte igen nagy sikert hozott. A fesztivál keretében ki­állítást rendeztek Haydn életéről, munkásságáról és Marc Vígnál zenetörténész vezetésével előadást és kon­ferenciát tartottak Haydn és az Esterházy család kap­csolatáról, a magyar me­cénások szerepéről a nagy zeneköltő munkásságában. 4 éXMau takarít és amellett a mű­termében megállítaná az időt. ■ Mennyire lehet ma Magyarországon a képző­művészetből megélni? S ha szabad ilyet kérdezni: ka­pósak-e alkotásai? — Sajnos mint minden kereskedelmi ágazatban, úgy a miénkben ugyancsak, a népszerűbb, a könnye­debb témájú müvek a ke­lendők. S az a szó, képző­művészet, túlságosan nagy kosarat jelent. Nem pa­naszkodom, de például egy alkalmazott grafikus — aki lényegesen rövidebb idő alatt készíti el munkáját, és így természetesen több műve is van —, nos, jóval kényelmesebb körülmények között élhet, alkothat. Én mégsem török be, nem fo­gom a könnyebb utat vá­lasztani: — fekete — Küldöttgyűlésre készülnek Önállóan, vagy szövetségben A Pedagógusok Szakszer­vezetének Pest megyei ta­nácsa május 29-én, szerdán fél tíz órai kezdettel tartja küldöttértekezletét a fővá­rosi Pataky István Műve­lődési Központban. A megyében 178 küldött kapott meghívót, de számí­tanak arra, hogy az év végi feszített iskolai hajrában nem tud mindenki megje­lenni. Amennyiben nem lesznek határozatképesek, a megismételt küldöttértekez­letet még aznap 10.30 órai kezdettel megtartják. Az első napirendi pont­ban Solymosi Sándor tit­kár számol be a januári küldöttgyűlés óta végzett megyei munkáról, ezt kö­veti a számvizsgáló bizott­ság jelentése. A legérdekesebb témá­nak a harmadik napirendi pont ígérkezik, amikor is a küldöttek a megyei szerve­zet átalakításáról dönte­nek. Információink szerint a szavazók két változat kö­zül választhatnak. Az úgy­nevezett A variáns a szö­vetség típusú, melyet alul­ról szerveződve, az alap­szervezetek alkotnának, s a létrejövő szervezet a Pe­dagógusok Szövetségén be­lül autonóm módon működ­ne. A másik lehetséges mó­dozat a B változat, ennek alapján az alapszervezetek önállóan dolgoznának, s a megyében a Pedagógusok Szakszervezetének csak egy információs területi irodá­ja lenne. H. É. ’ Jogitanács®n Ä tcirfcssciii megelöSegssé&a • A ss&k- szervezetü tesgdéj • HcsgyssfékS tartozás Mikor nem kap táppénzt a beteg? • „Egyedül” jeligéjű olva­sónk elvált házastársálól és az ismeretlen helyre köl­tözött. Az apát a bíróság tartásdíjra kötelezte, ame­lyet azonban nem fizet. A volt férjét feljelentette, de ez önmagában nem old meg semmit. Azt szeretne megtudni, mikor előlegezi meg az állam a pénzt. Ha a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen, és a gyermeket gondozó sze­mély nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, a bíróság a tar­tást megelőlegezi. Ezeknek a feltételeknek együttesen kell meglenniük, tehát, ha véglegesen lehetetlen a tar­tásdíj behajtása, vagy ha a tartást nyújtó szülő anya­gi helyzete a gyermek szá­mára megfelelő szintű tar­tást biztosít, nem lehetsé­ges a folyósítás. A két együttes feltétel esetén is csak akkor van helye az előlegezésnek, ha a gyer­mek tartása a kötelezettnek kártalanítás nélkül az ál­lam tulajdonába került va­gyonából nem fedezhető. A megelőlegezést csak akkor lehet biztosítani, ha a tartásdíj mértékét bíró­sági ítélet már jogerősen megállapította, vagy olyan külföldi bíróság kötelezte tartásra a szülőt, amely­nek döntését hazánkban is végre kell hajtani. Nem le­het a tartásdíjat megelő,- legezni akkor, ha a bíró­ság azt állapítja meg, hogy a megtérülésre nincs re­mény, illetve akkor sem, ha a kötelezett sorkatonai szolgálatot teljesít. Ilyen­kor a rászorult szociális tá­mogatásra jogosult, illetve a sorkatonák családi se­gélyére. A bíróság csak a jövőre nézve állapíthatja meg az elmaradt tartásdíjat, tehát nem lehet ezzel az intéz­kedéssel pótolni. A tartás­díjat legfeljebb három év­re előlegezi meg az állam, - de a feltételek fennállása esetén ismételten lehet ké­relmet benyújtani a meg­hosszabbításra. • Egy ceglédi rokkantns’ug- díjas 21 évig volt szakszer­vezeti tag. Amikor nyug­díjba ment, az szb nem törődött vele, semmiféle tá­mogatásban nem részesí­tette. Visszakaphatom-e a befizetett tagdíjat? — kér­dezi. A társadalmi szervezetek tagsága önkéntes elhatáro­záson alapul — még akkor is, ha az elmúlt években majdnem mindenkinek „il­lett” szakszervezeti tagnak lennie —, és ebből követ­kezik, hogy a tag maga dönti el, vállalja-e a tag­sággal járó kötelezettsége­ket vagy nem. Amennyi­ben a szervezethez tarto­zást vállalja, az alapsza­bály szerint köteles tagdí­jat fizetni. Ebből az ösz- szegből a szervezet műkö­déséhez szükséges anyagi feltételeket biztosítják, és bizonyos feltételek mellett a tagok számára egyedi vagy csoportos szolgálta­tást nyújtanak. Az alapszabály rendel­kezhet bizonyos juttatások „kötelezővé” tételéről, így intézményesen megilleti a tagokat a szülési, illetve halálozási segély. Ezenfe­lül testületi döntés alapján nyújtható egyéni anyagi támogatás. Mindezekből következően tehát a szak- szervezeti tag nem egy gazdasági vállalkozásba vagy. banki béfektetésbé fordítja vagyonának egy részét, és ennek megfele­lően joga sincs arra; hogy Elnapolt* tárgyalás Egy féri az adósok börtönében Különös per volt ez, melynek a tárgyalását május 23-án kezdte el a Buda Környéki Bíróság rir. Tóth Mária tanácsa. Tulajdonképpen egy válóperhez lehetne hason­lítani, ahol tanúként megjelent a két anyós, a rokon­ság és a barátok, akik előadták mondandójukat. De voltaképpen bunlelöügy ez, amelynek vádlottja, a 25 éves Juhász József megbilincselt kézzel, rendőr kíséreté­ben jelent meg a tárgyaláson. Mint a vádiratból kide­rült, a fiatal lakatos — akit csalással vádolnak — 1989- ben néhány hónap leforgása alatt 190 ezer forint köl­csönt vett fel, melynek a részleteit nem törlesztette, s így végül a kezeseknek kellett fizetniük helyette. S a nyomozás során elhangzott vallomások szerint nem is sima ügyletek ezek a köl­csönfelvételek. Juhász Jó­zsef feleségének egyik ro­kona például azt állította, hogy ő kitöltetlen adósleve­let írt alá — bizalomból. És azt hitte, jóval kisebb ösz- szegről lesz szó, mint a tényleges kölcsön volt. Lakás kellett Azután felvett a fiatal­ember kölcsönt a barátja nevére is, ami valójában az ő céljaira kellett. S hogy mik voltak ezek a célok? Erről vallott Juhász Jó­zsef a bíróság előtt. A vádlott büntetett elő­életű, egy évet már koráb­ban börtönben töltött. A je­lenlegi büntetőügyből ere­dően is volt egy hónapig előzetes letartóztatásban. S amikor onnan szabadult — már a feleségétől különélve — üzleti vállalkozásokba kezdett. Ekkor két dolog miatt is: hamis tanúzás és vesztegetés ügyében indult ellene eljárás. Így gyüle­keztek a feje fölött a vi­harfelhők, és került bilincs a kezére. De nézzük hát, hogyan, miért keletkeztek a kifize­tetlen adósságok? — Nem csalásnak indult ez az egész — mondta a magas, széles vállú fiatal­ember. — Lakást akartunk vásárolni, és már minden papírunk megvolt ahhoz, hogy megkapjuk a 300 ezer forint kölcsönt a tanácstól. Ezeket a kölcsönöket is a lakásvásárláshoz vettük fel, én mindezt igazolni tu­dom. Az egész aztán azért ment iuccsba, mert nem kaptuk meg a tanácsi pénzt. Amikor kútba esett a la­kásvásárlás terve, a köl­csönvett pénzből — kará­csony előtt — kivettek al­bérletbe egy lakást, és be­bútorozták. Egy kis baleset történt, a nagyobbik gyere­kük egy fazék zsírt szétkent a falon, és újra kellett ta­pétázni a lakást... Egy vígjátékban talán jót nevethetnénk ezen, de a történet szomorú fordu­latot vett. Az adósságokat nem tudták törleszteni, a kezesek közé tartozott a férfi munkaadója is, és vé­gül Juhász József kilépett a cégtől. A házasság megromlott és a kétgyermekes ifjú pár különvált egymástól. Az anyagi csődért akkor is, azóta is mindketten egy­mást okolják. A férfi sze­rint az asszonynak új ru­hák kellettek, és szeretett szórakozni járni. Az ifjú asszony ezt a bíróság előtt sem tagadta, de kiegészí­tette a férje által elmon­dottakat azzal, hogy Juhász úr két hétre kocsit bérelt, aminek a bére és a benzin- fogyasztása igencsak nö­velte a terheiket. A mama fizetne Szóval ennyi volt végül is: egy albérleti lakás, és a két hétre kölcsönzött XX- es kocsi. No meg a két gye­rek, akiknek élelem és ruha kel lett. És volt a két anyós, is. Az asszony édesanyja, akit lép- ten-nyomon rendre kellett utasítani a bíróságnak, mert ontotta a vádiratban nem szereplő újabb meg újabb vádakat. Például ar­ról, hogy a fiatalember el­adta a gyerekek ruháját, melyekkel kapcsolatban vi­szont a vádlott kijelentet­te, hogy a kinőtt gyermek­holmikon, amiket egyéb­ként is ő vásárolt, joga volt túladni. Azután a fiú édesanyja — az egyetlen őszintén meg­rendült személy az egybe­gyűltek közül — fel­ajánlotta, hogy ő kifizeti a felét a tartozásnak. De hát itt már nem csak erről van szó. És vallottak a tanúk, az egykori kezesek. Köztük a kedves rokon, aki a rend­őrségen annak idején még azt állította, hogy őt meg­tévesztették, kitöltetlen adóslapot írt alá, és nem tudta, hogy mekkora ősz- szegért vállal kezességet. A bíróság előtt ebben már nem volt olyan biztos, ugyanis azt vallotta, lehet, hogy mégis ki volt töltve az a papír, csak ő nem néz­te meg alaposan ... S mi­kor befejezte tanúskodását, kezet fogott a megbilincselt vádlottal. Nem jött el minden ér­dekelt, nem fejeződött be egy nap alatt a meglehető­sen hosszúra nyúlt tárgya­lás. A folytatására július 3-án kerül sor. Közben a vádlott előzetes letartózta­tásban ül, s így nem tud tartásdíjat fizetni. Az el­maradása már így is je­lentős, lassan elérheti a perben szereplő adósság összegét is. A kétgyermekes — gyeden lévő — fiatal anya valóban kétségbeesett helyzetben van. Tartásdíj nélkül Bizonyára könnyelmű volt ez a fiatal házaspár, és a rokonság sem éppen kö­rültekintően segítette, maid feljelentette őket. A követ­kezményekkel senki sem számolt. A tárgyaláson kevés szó esett a két kisgyerekről, akiknek étel és ruha kelle­ne. Gál Judit a már kifizetett tagdíjakat visszakérje, ha a szervezet működésével elégedetlen. • „Üj helyzet** jeligéjű ol- vasónk anyai örökségének terhei mellett idős édesap­jának törlesztési kötelezett­ségeit is viselte. Amikor a kamatadót bevezették, az édesapja tartozását is kifi­zette. Azt szeretné megtud­ni, hogy abban az esetben, ha megörökíi az apai részt, , ugyanannyit kap-e, mint a külföldön élő öccse. Ha az elhunytnak tarto­zásai maradtak fenn — mint jelen esetben, amikor olvasónk más helyett fi­zet —, akkor a megszer­zett vagyonból az örökös­nek ki kell fizetni ezt az összeget. Az örökhagyónak azonban nemcsak tartozá­sai lehetnek, hanem a ha­lál következtében felmerül­hetnek olyan költségeic, amelyek szintén a vagyont terhelik. Ilyenek például a temetési kiadások, a ha­gyaték megszerzésével, biz­tosításával és kezelésével járó, valamint a hagyaté­ki eljárási költségek. A kö­teles rész kielégítéséről is az örökösnek kell gondos­kodnia, de neki kell telje­síteni az örökhagyó hagyo­mányát (ami azt jelenti, hogy valamely meglévő va­gyontárgyat meghatározott személynek kell kiadni) és meghagyását (amely ren­delkezés arról, hogy a ha­lál után mit, milyen mó­don kell végrehajtani az örökösnek). Olvasónknak azonban nemcsak ilyen hagyatéki hitelei merülhetnek fel, ha­nem az elhunyt szülő ré­szére biztosított természet­beni, vagy pénzbeni tartós költségei is. Ezzel az Ösz- szeggel az örökhagyó va­gyona növekedett, ezért a hagyatéki eljárás során az örököstársaival szemben ennek megtérítését követel­heti. Amennyiben az örö­köstársak a felmerült költ­ségeket, vagy azok egy ré­szét vitatják, csak a bizo­nyítottan jelentkező össze­geket lehet megtéríteni. • Tápiószelei olvasónk munkanélküli-segélyen van, és az iránt érdeklődik, hogy betegsége esetéit mennyi táppénzre jogosult. Vannak olyan esetek, amikor a beteg nem kap­hat táppénzt, pedig az or­vos megállapította a kere­sőképtelenséget. Nem jár táppénz arra az időtartam­ra, amikor a betegnek munkavégzési kötelezettsé­ge nincs, tehát keresetvesz­teség sem éri. Ide értik azt az esetet is, amikor a be­teg sorkatonai szolgálatot teljesít vagy fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. A külföldön tartózkodó be­teg (a viszonosságon ala­puló esetektől . eltekintve) szintén nem kaphat táp­pénzt. A gyesen lévő, va­lamint az ittasságból ere­dően sérült az első három napra szintén nem része­sülhet ebben a járandó­ságban. A jogszabályban ezenfe­lül további esetet is talál­hatunk, amelynek ismerte­tésétől eltekintek. Végeze­tül nem jár táppénz a munkanélküli-segély, a munkanélküli-járadék, az átképzési támogatás, a ke­resetpótló juttatás, továbbá a pályakezdők munkanél­küli-segélye folyósításának időtartamára sem. Ezeknek a juttatásoknak azonban a táppénz szempontjából mégis jelentőségük van. Amennyiben ugyanis a biztosított a támogatások lejártát követően betegszik meg, a táppénzét az ellá­tások alapjául szolgáló ha­vi összeg harmincad,része alapján kell megállapítani. Dr. Sinka Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom