Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-25 / 121. szám

Eső ellen táblával? Figyelmet érdemlő újdon­ság az átalakított KRESZ- tábla, eső ellen kiváló vé­delmet nyújt. Csak ne vál­jon divattá (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Sétálóutca A városközpont közlekedésének megtárgyalása során hallatta hangját a Ceglédi Városvédő és Vá­rosszépítő Egyesület is. Egyetértenek a sétálóutca kialakításával, bár nem tartják a legfontosabb tennivalónak. Márkus János elnök úgy véli, hogy a végleges döntés előtt a feltételeket is meg kell teremteni. Ehhez az szükséges, hogy a rossz álla­potban lévő Batthyány utca burkolatát rendbe­hozzák, illetve az Arany utca szilárd burkolatot kapjon. Emellett a nagy forgalmú Pesti út—Kos­suth Ferenc út kereszteződésében, a városháza előtt jelzőlámpa felszerelését tartják kívánatos­nak. Újfajta játék Töröm, viszem Mintha német földön járna az ember, pedig csak a Kossuth-gimnázium melletti újság-kioszkig kel­lett a nevezetes Walpurgis éjjelen menni. Csörömpölt azon a hajnalon oly sokad­szor az üveg, ami 1553 fo­rintot kóstált, máris lába kelt 4800 forint értékű új­ságnak. A nyomatékosítás ked­véért röviddel utána az eset megismétlődött, újabb tízezer forint értékű divat­újság bánta a hívatlan látogató kotorászását. S valóban három a ma­gyar igazság, mert azóta megvolt a harmadik is, ki­sebb üvegkárral járt a tet­tes, talán csak edzésben tartotta magát. Nyilvánvalóan a kérdé­sek is adottak. Mikor kerül rács erre és a többi kioszk üvegére? Ha nem mindig haszon- szerzési céllal törik be az üveget, s a posta nem tud rácsot csináltatni, javas­lom, tegyenek a kioszkok mellé üvegtáblát törés cél­jából, vagy másfajta dü­höngő alkalmatosságot. Van-e ennek akadálya? Tudom, keserű kérdések ezek, de nem bántani, ha­nem végre megoldani, tett­re ösztönözni szeretne. Ta­lán lassan megszűnik az újságárúsítás Cegléden. Ki az, aki ilyen esetek után az árusítást vállalja? — id — Becsület — szavunkra Finnugar nyelv Kedves olvasó, ugye sajtóhibára gondol a fenti cím láttán? Ám az „ugor” helyett az „ugar” a szerző szán­dékos szóválasztása — egy mai nyelvi jelenség jelölé­sére. Mintha egy Ady-vers (A magyar Ugaron) képei en­nek a lényegét is megmutatnák. A nyelvhasználat egyes területei „elvadult tájhoz” hasonlítanak. Mint például a közéleti, hivatalos érintkezés. A sűrű, a gondolatfénynek is szinte áthatolhatatlan mondatbozótokban „vad indák gyűrűznek körül”. Nemcsak a világos közlést nyeli el a buja szóburján­zás, hanem folyamatosan rabolja életünk kiegészíthetet­len kincsét, az időt is. Munkatársaimmal vizsgálatot vé­geztünk. Értekezletek, gyűlések, hozzászólások hangfel­vételeit elemeztük. Kigyomláltuk a szövegekből a fölös­leges, terjengős, üres járatú nyelvi elemeket. Kiderült: ha a beszélők fegyelmezetten és helyes (egyszerű) ma­gyarsággal fogalmaztak volna, az összejövetel időtarta­ma legalább a felére csökkent volna! S ez így már nem csupán nyelvi kérdés, hiszen a felszabaduló időben mindenki (társadalmi, gazdasági szempontból) hasznos munkáját végezhetné. Mert a szó — idő, az idő — pénz, s a pénz — (jó)lét. Ezt az összefüggést már veszé­lyes” (eszes) eleink is felismerték, s ekképpen adták hí­rül: Sok beszéd, szegénység; Ki sok szót ad, keveset se­gít; A beszéd megeszi a dolgot. Nem kéne ezt az ősi bölcsességet is „reprivatizálni”? Melyek a terjengősség, a körülményesség, a bürokra­tikus szövegpuífasztás legjellemzőbb nyelvi tünetei? A terpeszkedő kifejezésekben lustán nyújtózik a ne­hézkes gondolat. Például: kifejezést eszközöl, ellenőrzést gyakorol, gondoskodás történik, nem nyert elintézést. Két friss, helyi sajtópélda: „megjelölésre került”, „meg­rendezésre kerül”, A magyar nyelv alaptermészete az egyszerűség, a tömörség, tehát az a jobb nyelvi meg­oldás, amelyik rövidebb (ugyanannak a tartalomnak a kifejezésére). Különösen „finnugoros” az (egy!) igével történő közlés. Így az előbbi példák helyes magyarság­gal: kifizet, ellenőriz, gondoskodik, nem intézték el; megjelöltük, megrendezzük. E nyelvi helytelenséget súlyosbítja az emberi, erköl­csi hiba. A sumákolás. Az énarcú felelősség elhárítása. A személytelenség. Ha rosszul került megjelölésre, ha nem nyert elintézést, — altkor ki jelölte meg rosszul, ki nem intézte el? Szót hallok, de embert nem látok — válaszol erre régi szólásunk. A szóbozótban elbújhat a felelős ... A szószaporítás egyéb esetei: Én a magam részéről azt javasolom helyesen: én azt javasolom), az idei év­ben (az idén), alternatív választás (csak választás, mert ez maga utal az alternatívákra, a lehetőségekre). Minek a célkitűzés, a kihangsúlyozás, amikor a cél a kitűzést, a hangsúlyoz a kiemelést már eleve tartalmazza? Fi­gyeljék meg a szókígyó növekedését: a rendezvényen, a rendezvény keretében, a rendezvény keretén belül. Az egyetlen szó ugyanazt mondja, mint a három! Ez utóbbi persze „tekintélyesebb” — de csak a (nyelvileg is) ki­szolgáltatottak előtt... „Nagy munkát vállal az magára, / Ki most kezébe lantot vesz” — idézem Petőfit. Ki most (és mindenko­ron) a nép elé áll, az a néphez szóljon, a nép nyelvén. Ha ezt nem ismeri, tanulja meg! Ha nem tudja, hall­gasson ! Mert — közmondásunk szerint — hosszú beszéd, rö­vid kolbász. Ami egyre rövidül manapság asztalun­kon ... Költői Ádám Új gyár Cegléden, a Külső-Kátai úton új gyár épül. A né­met Laing cégcsoport a be­ruházásra mintegy 200 mil­liót forintot költ. Az üzlet­ben japán és amerikai ügy­felek is érdekeltek. Áz 1981-ben megalakult Sphe- ro-Evig magyar—német vegyes vállalat jogutódja az üzemet november 15-én költözhető állapotban kí­vánja átvenni a kivitelező Gemép Kft.-től, amely a Kecskeméten székelő Du- tép-ből vált ki. A tervek szerint az első nagycsarnokot (mert ké­sőbb másik is épült) jövő év május elsején szeretnék átadni. A Törteli úti, je­lenlegi üzemből — miként Laczkó János ügyvezető igazgatóhelyettes elmondot­ta — csak a gépek egyhar- madát viszik át. A kéthar­mada világszínvonalú Bosch- és Schenk-gyárt- mány lesz. A tervek szerint a termékválasztékot is bő­víteni kívánják. c E 1 Xz/tMu XXXV. ÉVFOLYAM, 121. SZÁM 1991. MÁJUS 25., SZOMBAT A segítségre most van szükség Isholwbövítés Az önkormányzati testü­let legutóbbi ülésén a Ká­rolyi Mihály Kereskedelmi Szakközépiskola, Kereske­delmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola tetőtér-beépítését tűzte na­pirendre. A hozzászólások sorát Fé­sűs Ferenc nyitotta. Leszö­gezte, a beruházás célsze­rűségét, nem vitatja. Amit nem tud az intézmény sa­ját erőből finanszírozni, azt a képviselő-testület előle­gezze meg. Viszont kíváncsi volt arra, hogy az iskola pénzmaradványának egy része hová lett. Nem lehe­tett volna-e a többi össze­get is ide koncentrálni, ha már ennyire fontos a tető­tér-beépítés. Dr. Kispéter Zsolt afelől érdeklődött, hogy az önkor­mányzat ez évi költségveté­séből erre a kiadásra volt-e tervezve. Majd megjegyez­te, egy becsült költség alap­ján nem hiszi, hogy felelős­séggel lehet dönteni. A sa­ját nevében visszautasítot­ta, hogy képviselőként kész tények elé állítsák. Akként vélekedett, hogy a dolgok­nak fordítva kellett volna lezajlani. Először garantál­ni a tantermet, s utána fel­venni kellő számú tanulót. Dr. Csáky András arra várt választ, mivel más te­lepülésekről is vannak be­iskolázások a ceglédi intéz­ménybe, próbálnak-e a megvalósításhoz ezektől az önkormányzatoktól anyagi forrást szerezni. Bíró Sándor elmondotta, hogy az éves tervben nem tervezték ezt a feladatot. Az előkészítés jelenlegi sza­kaszában kiviteli tervek nincsenek. Amennyiben azok elkészülnek, akkor már jobban lehet kalkulál­ni. Annak híján, csak be­csült összeggel tudnak szá­molni. Végezetül a pénz­ügyi vezető hozzáfűzte, hogyha a testület az előter­jesztést elfogadja, a későb­biekben a normatív támo­gatásból jelentős bevétel ittmaradna< Koczka Kálmán rámuta­tott, egyszerűen lehetetlen, hogy valamivel csak akkor lehessen foglalkozni, ami­kor kiviteli tervek készül­nek. A pénzügyi ellenőrző bizottság vizsgálta ennek a leendő beruházásnak a hát­terét. Az a meggyőződés alakult ki, hogy az előter­jesztés igen korrekt, s ezt a gondot viszonylag olcsón, gazdaságosan próbálja meg­oldani. Ezért a bizottság javasolja, hogy a testület tegye lehetővé a megvalósí­tást. Közben Kárteszi István arra volt kíváncsi, hogy a becsléshez képest magasabb lesz a beruházás költsége, akkor arányosan növek­szik-e a teherviselés az is­kola és az önkormányzat szempontjából. Vígh Ferenc, az intéz­mény igazgatója egyebek mellett szólt arról, hogy már a létesítmény tervezé­sekor felmerült, hogy kicsi lesz az épület a célokra. Ám az akkori pénzügyi helyzet ezt tette lehetővé. A tervező már az idő tájt gondolt a tetőtér esetleges későbbi beépítésére. Ezért most csupán ablakokat kell berakni, valamint a belső teret kialakítani. Ez mint­egy kétszáz négyzetméter — négy tanterem. Az isko­la valóban több tanulót vett fel, mint amennyit az épü­let elbírna. Ám az igénye­ket ki kell elégíteni. Ren­geteg nyolcadikos gyerek van, s közülük sokan meg­felelnek az elvárásoknak. Az igazgató a továbbiak­Tekintetek, mosolyok ban megemlítette, még ta­valy ősszel sem látták, hogy a vállalkozóknak ekkora szüksége lesz tanulókra. Je­lenleg is visznek szülők, gyerekek befogadó nyilat­kozatokat, s a magánvál­lalkozók garantálják a gya­korlati hátteret. Vígh Fe­renc rávilágított, próbáltak utánanézni terembérlésnek. Ez évente körülbelül egy­millió forintot emésztene fel. Ez a megoldás mintegy száz diákot érintene. Ezek az órák nem lennének olyan hatékonyak mint az intézményben megtartottak. Az igazgató kihangsú­lyozta, meg meri kockáztat­ni, hogy ez a beruházás egy fillérjébe nem kerül az ön- kormányzatnak — a fej­kvótából megoldható. A végleges létszám alapján idejuttatott pénz lehetővé teszi azt is, hogy a terve­zettnél még nagyobb összeg is futja erre a kivitelezés­re. Giba István megjegyezte, a segítségre most van szük­ség. Mindenesetre ennyire kedvező iskolabővítési le­hetőséget eleddig még nem tapasztalt. Végül is a testület hu­szonnégy igen szavazattal és két tartózkodással elfo­gadta az előterjesztést. F. F. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Szerencsevadászok Ötszörös forgalom A szerencsevadászok szá­ma az utóbbi hetekben ala­posan növekedett Cegléden — kaptuk a hírt Horváth Nagy Jánosnétól, a Szeren­csejáték Rt. helyi totó-lottó irodája vezetőjétől. A lottó megnövekedett nyeremény- alapjának köszönhetően mostanában négyszer-öt- ször annyi szelvény fogy el, mint korábban. Olyanok is vásárolnak lottót, akik so­ha nem kisértették meg a szerencsét. A „mézesma,- dzag” a páratlan mennyi­ségű nyereményalap; ÚJSZILVÁSON Búcsú Újszilváson ezen a vasár­napon tartják a hagyomá­nyos pünkösd utáni búcsút. A községbeliek a környék lakóit is várják az egész napos mulatságra. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munka­társ : Rozgonyl István. 9 Postacím: Cegléd, Pf. 19. 2101. Telefax és telefon: (20) M-400. • Telex: 22­6353. e Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Kö­zönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csü­törtök, péntek 9-től 12-ig, szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (20) 10-763.

Next

/
Oldalképek
Tartalom