Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-23 / 119. szám
ÖNKORMÁNYZATOK FÓRUMA Ha az államé, akkor kaphatnak Lapunk tegnapi számában „Megzsarolják az önkormányzatodat — semmi közünk hozzá, miért adjunk pénzt” címmel tettük közzé dr. Vona Ferenc (MDF) országgyűlési képviselő és dr. Inczédy János, a Pest megyei önkormányzat elnökének nyilatkozatát arról, hogy milyen a megye és a helyi testületek viszonya, s hogy a befejezetlen beruházásokra adott költségvetési pénzt, hogyan, milyen módon kell elkölteni.. .? Mostani írásaink szintén e témával foglalkoznak. TÖRVÉNYSÉRTÉS EDDIG UM TÖRTÉNT Tulajdonjogié! függetlenü — Mindig azt mondják, hogy az önkormányzatok egyenlőek, a települések és 6 megye nincsenek egymás elá és fölé rendelve. Most pedig mégis tehetetlenek vagyunk a megyével szemben — mondja dr. Kulcsár István, Ráckeve polgármestere. — Miért érzik magukat kiszolgáltatottnak, illetve alárendeltnek? — Az épülő szakorvost rendelőintézetünk befejezéséhez igényeltünk pénzt 8 megyétől. A most befejezésre váró intézet térségi feladatokat látna el. A megyétől az 1991. évi állami költségvetésről szóló 1990. CIV.-törvény 1. paragrafusára hivatkozva a címlett támogatások terhére kértük a pénzügyi hozzájárulást. E jogszabály értelmében ugyanis a megyei önkormányzatok állami támogatást kaptak, amelyet térségi feladatokkal kapcsolatos, de még folyamatban levő beruházások támogatására kell szétosztaniuk. Rendelőintézet befejezéséhez, az orvosi műszerek beszerzéséhez szükséges Összegeket egyébként már tavaly is kértük még a Pest megyei tanácstól. Igényünket akkor — augusztusban — azzal hárították el, hogy (t megyének az 1990-es évben nincs már forrása, ám idén elsőként támogatják majd Ráckeve műszer- beszerzését. — Mikor kezdték az építkezést? — A kivitelezés 1988 őszén kezdődött. Az építési munkák lényegében elkészültek, az orvostechnológiai szerelés elkezdődött, ennek befejezése után kell majd még minimális építési jellegű munkát végezni. Az orvostechnológiai szerelést az OMKER már vég- zi, egy 1990-ben kötött szerződés alapján, amelyet azért írtunk alá, mert komolyan vettük a Pest Megyei Tanács által 1991-re ígért, fentebb már említett támogatást. Jegyzők tájértekezlete Május 20. és 22. között tájértekezletet tartottak Pest megye önkormányzati hivatalainak jegyzői számára. Az első napon Gödöllőn — ezen részt vett dr. Péteri Zoltán tanácsnok, az ügyrendi bizottság elnöke is —, a második napon Érden, a harmadikon pedig Nagykőrösön találkoztak a hivatalvezetők, hogy tapasztalataikat kicseréljék egymással. Dr. Erdélyi László főjegyző mindhárom találkozón ismertette a megye jelenlegi szerepét, nemzetközi kapcsolatait és gazdálkodási koncepcióját. Utóbbiról elmondta, hogy bevételeik az állami normatívákból, a társadalom- biztosítási hozzájárulásokból és a vállalkozások hasznából keletkeznek, míg a kiadásokat az intézmények fenntartására, a testület és a hivatalok működtetésére és a tulajdonviszonyok rendezésére fordítják. Februárban tehát a megyei önkormányzat elnökétől 45 millió forintot kértünk a címzett támogatásból. Indoklásként megírtuk, hogy elkezdett beruházás befejezéséhez kérjük, amely végül is Pest megye déli részének egészségügyi ellátását oldaná meg. — Kaptak már választ a levélre? — Nem, azóta sem, hacsak nem tekintjük válasznak azt, hogy az azóta elkészült — és elutasított — költségvetési tervezetben nem szerepelt Ráckeve igénye. Szóban pedig azt a választ kaptuk, hogy adjuk a rendélőintézetet megyei tulajdonba, akkor majd támogatják. — Miért nem adják át a megyének a létesítményt? — A rendelő, mire befejezzük. benne lesz vagy 60 millió forintunkba, amelyből a megye — mindössze 18 milliót állt. Támogatták a beruházást a helyi gazdálkodóegységek, a város 15 millióért kötvényeket bocsátott ki, melyet törleszteni kell. Nem tehetjük meg, hogy másnak adjuk, ami a miénk. Nem beszélve arról, hogy mivel a szakrendelő térségi feladatokat látna el, Ráckevének joga sincs egyedül lemondani róla. — A megye hogyan hasznosítaná az épületet, ha tulajdonába kerülne? — Valószínű, nem szakorvosi rendelő lenne benAz elutasított költségvetés tervezet átdolgozását május 31-re ígérték a megyei önkormányzat vezetői. Közeleg a határidő, hol tart a munka? — jártunk utána. A költségvetést a köz- gazdasági iroda készíti. Vezetője, dr. Sziics András egy hónapja tölti be hivatalát. — Az egy hónap valóban rövid idő, de a költségvetési tervezet már kész, s remélem, sikerült kiszűrni belőle a korábbi hiányosságokat. — Nem érzem sem nagy, sem nehéz feladatnak, sőt már el is készültem vele, íme — feleli, és átnyújtja az elegáns, halványsárga borítóba kötött gazdálkodási tervet. — Azon a napon ugyanis, amikor a közgyűlés elutasította az előző tervezetet, dr. Schmidt Géza, az azóta lemondott alelnök azt állította, hogy a régi költségvetési terv több intézménynek a legminimálisabb működtetési és üzemeltetési feltételeket sem biztosította. Példaként a dunakeszi Szakmunkásképző Intézetet, a vasadi Általános Iskolai Diákotthont, és a Szigetszentmiklósi Gimnázium és Szakközép- iskola esetét említette, ahol a költségvetési előirányzat még a dolgozók munkabérére és az azokat terhelő járulékokra sem volt elegendő, fűtésre, világításra pedig semmi sem jutott. A leköszönt alelnök úgy vélte, a sokszor zsarolásnak tűnő vagyonátadási kérdések csak kiélezik a mene. Nekem azt mondták, egy gazdaságosan működő létesítményt telepítenének ide. mondjuk úri kaszinóvá alakítanák át. Bár tudom, ezt a példát csak tréfából említették. Az azonban már korántsem tréfa, hogy ha nem rendelő lesz itt, akkor ellátás nélkül maradnak a betegek. — Mit szándékoznak most tenni? — Időközben az OMKER- től is érkeztek számlák, ösz- szesen 24 millió forintról. Ebből tízet már kifizettünk ügy, hogy a költségvetésünkben más célokra elkülönített összegekből „kölcsön, vettünk”. Erre áz ösz- szegre azonban később szükségünk lesz azokon a területeken. Azért próbáltunk mindenáron és mielőbb fizetni, nehogy a késedelmi kamatok rárakódjanak az amúgy is magas ösz- szegre. Ám a további 14 milliót már végképp nem tudjuk előteremteni. Az egészben a legbosszantóbb, hogy a sokat emlegetett címzett támogatás a megyei költségvetés tervezetében érintetlenül ott van, csak nem működik, nem osztották fel. miközben a kifizetetlen számlák és a késedelmi kamatok halmozódnak nálunk is. de gondolom más településeken is. Nem értjük, hogy a rendelkezésre álló, egyébként 334 millióból miért nem jut el hozzánk a — amúgy törvény által is előírt —, kért 45 millió forint. Az összeg felosztása érdekében egyébként a legutóbbi közgyűlésen Bányai Judit tanácsnok asszony, a gazdasági bizottság elnöke is felszógyei és a helyi önkormányzatok viszonyát. A települések érthető módon magukénak érzik azokat az intézményeket, amelyeket a lakosság anyagi erőfeszítésekkel hozott létre, még akkor is, ha nem rendelkezik elegendő anyagi eszközzel, hogy azokat működtesse. Olvasóinkat nagyon érdekli, vajon a következő tervezet ki tudta-e küszöbölni ezeket a hibákat, és ha igen, hogyan? — Az a tervezet valóban rossz volt, de nem abban az értelemben, ahogyan sokan gondolják. Fő hibája szerintem, hogy egy hosszú évek óta begyakorolt szemlélet szerint készült. Ugyanakkor a Schmidt Géza által felvetett példákat áttanulmányoztam, és úgy érzem, az általam készített tervezetben ezeket sikerült már kiküszöbölni. — Hogyan? — Találtam olyan tételeket, amelyek előre nem voltak konkrét feladatokra kötve, ezen kívül időközben született néhány döntés. A hivatal dolgozóinak Főépítészeti iroda A Pest Megyei önkormányzati Hivatal föépitési irodájának vezetője, dr. liajnóczi Péter lelt. Irányításával olyan szakmai szervezet jött létre, amely terület- és településfejlesztési, -rendezési, valamint építészeti és műemlékvédelmi kérdésekben terveket véleményez, kezdemenyezé- se1 I és szakmai tanácsadással segíti a helyi önkormányzatokat. Polgármesteri felkérésre — külön megállapodás szerint — ellátják az egyes települések főépítészeti teendőit, és a helyi önkormányzatok számára külön megbízás alapján tervezési és szakértői munkákat végeznek. — Mi a véleménye a ráckeveiek panaszáról? Sérelmezik, nem jut el hozzájuk a szakorvosi rendelőintézet befejezéséhez szükséges állami támogatás — kérdeztük dr. Fodor Esztert, a Pest Megyei önkormányzati Hivatal közgazdasági irodája, beruházási és vállalkozási osztályának fő- m unkatársát, — A március 14-i közgyűlés dr. Inczédy János előtérj es zt ésér e fogl a ík o zo 11 a CIV-törvény alapján előírt támogatások felosztásával. — Szerepelt-e ebben a ráckeveiek kérése, s ha igen, végül is miért nem kapták meg a pénzt? — A közgyűlés erről nem szavazott, a kérelmeket a bizottságoknak adta át azzal, hogy vizsgálják meg, melyik igény jogos, melyik nem. — És a bizottságok hogyan határoztak? — A népjóléti bizottság a tulajdonjog rendezetlensége miatt nem javasolt támogatást, hanem felkérte az ügyrendi bizottságot, például a 14. havi bért már nem szavazták meg, a gépkocsi-használati tételek egy magasabb létszám esetén voltak csak indokoltak, így azokat is csökkentettem, szűkítettük az utazási keretet is-, elfogadtam az utolsó közgyűlés azon kritikáját, mely szerint az illetékhivatal létrehozására tervezett 60 millió forint csak egyszer szerepeljen a tervezetben. Csökkentettük a megyeháza felújítására szánt 30 milliót, és találtam még 38 millió előre le nem kötött tételt. E felsorolt összegekből egy intervenciós krízisalapot hoztunk létre, összesen 182 millió forint került bele. Ez az összeg tulajdonképpen az előző változat tervezési pontatlanságát segít kiküszöbölni. — Mire használható ez az intervenciós krízisalap? — Ebbe terveztem bele például az ön által kérdezett többletigényeket. Ebből az alapból utalványozási jogköre az elnöknek lenne, ellenjegyzője pedig a főjegyző és a gazdasági bizottság elnöke lesz. Ha a Mi a véleménye a ráckeveiek panaszáról Petrik Jánosnak, a köztársasági megbízott Pest megyei hivatalvezetőjének? — Mindenekelőtt az, hogy mindeddig semmiféle, általunk kifogásolható törvénysértés nem történt. Ugyanakkor számomra teljesen egyértelmű, hogy a szóban forgó céltámogatás arra szolgál, hogy a korábban, még a tanácsrendszerben megkezdett beruházásokat fejezzék be belőle — tulajdonjogtól függetlenül. Szó szerint a köfoglaljon állást, jogilag megalapozott volt-e a ráckeveiek eljárása. — Az, hogy pénzt kértek? Miért lenne rendezetlen a tulajdonjog, amikor nem is vitatható, a beruházás a ráckevei önkormányzaté, s nem is kíván lemondani róla? — Én is ezt mondtam a bizottsági tagoknak, s javasoltam, hogy ismét foglalkozzanak a 384 millió felosztásakor a kérelemmel. — De hiszen ők éppen a 384 millió terhére kérték a pénzt. — Igen, és ennek a törvény szerint nincsen köze a tulajdonjoghoz. A gazdasági bizottság egyébként úgy foglalt állást, hogy a volt megyei tanács határozata nem tartalmazott kötelező ígéretet. Ezért a megye most a címére érkező számlákat visszaküldi a ráckeveieknek. Bár az nem kizárt, hogy a témára még visz- szatérnek a támogatások felosztása idején, esetleg módosul a döntés. területről érkezik egy igény az elnökhöz, akkor annak jogosságát a gazdasági és pénzügyi ellenőrző bizottság fogja vizsgálni. Ha megállapítják, hogy indokolt, akkor ezen az úton juthatnak a támogatáshoz. Persze ha a közgyűlés elfogadja ezt a javaslatot. — És elég lett ez a 182 millió minden- igényre? — Nem, eddig 480 millió forint támogatásra jelentették be igényüket a települések. — Honnan teremtik elő a különbséget? — A megye önkormányzata márciusban költségvetési támogatást kért a hiány pótlására. Kérésüket a kormány figyelmen kívül hagyta. Mivel lehetetlennek tartom, hogy egyedül mi részesüljünk költségvetési támogatásban, mivel a helyzet március óta tovább romlott, mivel olyan intézmények alapellátásáról van szó, ahol időskorúak, betegek, gyermekek sorsa forog kockán, ezért dr. Török Gábor országgyűlési képviselőhöz fordultunk. Kértük őt, hogy inzetkezőképpen szól erről a jogszabály: A megyei önkormányzatokat az 1990. évi január 1-jei állandó lakosok után 400 Ft/fő fejlesztési célú állami támogatás illeti meg címzett támogatásként, amelyet a térségi feladatokkal összefüggő, folyamatban lévő beruházások és rekonstrukciók, továbbá a települési önkormányzatokkal összefüggő — 1990 előtt keltezett, a címzett és céltámogatási körbe nem vont — kötelezettségek teljesítésére kell felhasználni. Ezeknek a feltételeknek a szóban forgó ráckevei egészségház, éppúgy, mint jó néhány más, a megyében található épülő létesítmény, tökéletesen megfelel. — A megyei önkormányzat tehát nem kötheti a tulajdonjog átadásához a pénzt ? — Ez törvénysértő lenne. De eddig ilyen önkormányzati határozat nem született. Mi ugyanis csak a törvénysértő határozatok ellen emelhetünk kifogást, s a ráckevei rendelőintézet ügyéberf’ nem hozott az ön- kormányzat feltételhez kötött, kizáró jellegű döntést. — Mindenesetre ez a pénzelosztási huzavona a tanácsrendszer legrosszabb időszakára emlékeztet. — Erről igazán nem tehetnek a Pest megyei ön- kormányzati vezetők. Átmeneti időszakról van szó, remélhetőleg ez az utolsó esztendő, amikor a központi támogatások elosztásának kínos feladatával az önkormányzatnak kell foglalkoznia. Éppen azért van most erre szükség, hogy a volt tanácsrendszer örökségét az önkormányzat rendbe tegye. Ezt a célt szolgálja ez a jogszabály. Az már egy másik kérdés, hogy vajon Pest megyében helyesen értelmezik-e. (cs.) terpelláljon ügyünkben, mivel az átmeneti időszak nehézségeit nem tudjuk másképpen megoldani. — És ha eredménytelen marad e lépésük? — A költségvetést a gazdasági bizottság egy tagjának, Józsa László tá- piógyörgei polgármesternek a javaslatára úgy készítettük el, hogy az A, B és C alternatívákat tartalmazzon. Az A változat akkor hajtható végre, ha a képviselő úr meg tudja szerezni részünkre a 306 millió forintot. Ez esetben a 182 milliós intervenciós krízisalappal együtt a 480 milliós megyei igényeik mind ki- elégíthetőek lesznek, és a bizottságok által kérelmezett 65 millió forint költőpénznek is fedezete lesz. A B változat akkor lép életbe, ha nem az egész ösz- szeget kapjuk meg, ez esetben rangsorolnunk kell az igényeket, a C változat pedig abban az esetben, ha nem kapunk támogatást, akkor csak a 182 millió forint áll rendelkezésünkre. Ebből pedig éppen csak a legeslegégetőbb igényeket tudjuk kielégíteni. A kormány egyébként több mint 3 milliárd forintot osztott szét a megyék között, elképzelhetetlen, hogy az ország legnagyobb megyéje ebből ne kapjon semmit. Az oldalt írta: Szegő Krisztina Iáit. Megyei ellet az intervenciós Icrízisaiap Mégis lesz költségvetésünk? A tanács sem tett kötelező ígéretet Számlák Ráckevének
