Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-02 / 101. szám

FÓRUMA Talán pályaudvari bemondó lesz Ä polgármester éjszakai őrjáratra készül % A közelmúltban hozták nyilvánosságra az újon- ^ nan megalakult Sóskúti Polgárvédelmi Egylet név- ^ sorát. A alapító tagok között olvasható a nagyköz- 5 ség polgármestere, Kummer János neve is. — Természetes, hogy ott szerepelek a tagok listáján, hiszen ha a szervezésben benne voltam, és elsőként kezdeményeztem az egylet létrehívását, akkor érthető, hogy a tényleges munkában is részt kívánok venni. — Mi indokolta az egylet létrehozását? — A környéken sok bűn­tettet követnek el; elsősor­ban betöréseket és más va­gyon elleni cselekménye­ket. Kötelességünknek éreztük, hogy — az állam­polgárokkal közösen — olyan csoportot alakítsunk, amely képes a rászorulókat megvédeni. Gondolnunk kell arra is, hogy a vállalko­zások elsorvadnának a kör­nyéken, ha nem látnák itt megnyugtatónak a közbiz­tonságot. A termelők, ma­gángazdálkodók sem örül­nek, ha a termést lelopják, a kereskedők pedig egyene­sen itthagynának miniket, ha üzleteiket minden hétvé­gén feltörnék. Ma hajnalra például a Buda Környéki ÁFÉSZ nagy sóskúti bevá­sárlóközpontját, pár nappal korábban pedig Pusztazá- morban a magánkereskedő üzletét fosztották ki. A bűn­esetek fele felderíthetetlen. Ügy éreztük, tarthatatlan ez az állapot. Kezdeménye­zésünkkel nem a rendőrsé­get kívánjuk helyettesíteni, hanem inkább őket segítve — a bűncselekmények fel­derítése és az elkövetők el­fogása helyett — a megelő­zést vállalnánk magunkra. Rendszeres ellenőrzéssel ta­lán el lehetne kerülni, hogy megtörténjen a baj. Sőt sok bűnözőnek már maga a tény, hogy egy településen ilyen egylet működik, riasztó hatású lehet. — Azt hallottam, termé­szetvédelemmel is foglal­koznának. — Önkormányzatunk kez­deményezte a Pa pp-h egyek természetvédelmi területté való nyilvánítását. Az. őrjá­ratok rendszeresen ellen­őriznék ezt a körzetet, és mindazokat a területeket, ahol természeti értékek ta­lálhatók. Ugyanakkor, mi­vel közel vagyunk a fővá­roshoz, gyakran meggyűlik a bajunk az illegális szemét- lerakókkal. Jobban odafi­gyelnénk tehát arra is; ne­hogy nemkívánatos szállít­mányokat helyezzenek el a környéken. — Hogyan működik majd az egylet? — A hónap végétől, ami­kor a tárgyi feltételek már mind adottak lesznek, egy felújított épületben, az új rendőrőrssel társbérletben, klubszerűén kezdjük a te­vékenységet. Összejövünk az esti órákban, és megszer­vezzük aiz őrjáratokat, ame­lyeket a hivatásos állo­mánnyal összhangban, főleg a kritikus éjszakai"órákban és a kevésbé ellenőrizhető területen végeznénk. A fő feladatunk tehát a jel­zés lesz, nem a közbeavat­kozás. Mivel a lakosság a feladatokat önzetlenül vál­lalja, úgy gondoltuk, ezért cserébe nyújtani is kell majd valamit, erre az egylet klubfoglalkozásain nyílhat lehetőség. Rende­zünk majd kulturális ese­ményeket, és videofilmeket vetítünk, persze elsősorban olyanokat, amelyek a rend­őri munkát ismertetik. Rendőrkapitányunk vállal­ta, hogy könyveket hoz, és előadásokat is tart a témá­val kapcsolatosan. A község vásárolt már egy ARO típusú terepjárót, amelyet a rendőrséggel kö­Holnap megyegyűlés A Pest megyei közgyűlés május 3-án, pénte­ken, 9 órai kezdettel tartja soron következő ülé­sét, a megyei önkormányzati hivatal dísztermé­ben. A közgyűlés napirendi pontjait a megye vezető­sége és a bizottságok elnökei az április 29-én tar­tott tanácsnoki értekezletén véglegesítették. Esze­rint sor kerül majd a népi ülnökök pótválasztásá­ra. a Pest Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Inté­zet igazgatójának kinevezésére, a kitüntető díjak alapításáról szóló 2/1985. és 4/1990. számú rendele­tekkel módosított 2/1978. számú tanácsrendelet fe­lülvizsgálatára, illetve módosítására és a „Pest me­gyei monográfia” című program ismertetésére. Az előadó dr. Asztalos István tanácsnok, közművelő­dési-oktatási bizottsági elnök. A közgyűlés emellett megtárgyalja állásfog­lalását a Bécs—Budapest világkiállítás megrende­zésével kapcsolatosan, illetve a külügyi bizottság elnöke. Kasza Péter tanácsnok javaslatot terjeszt majd a testület elé egy világkiállítási koordiná­ciós iroda felállításáról. Ez az intézmény a megyei önkormányzat hivatalának szervezetébe integrá­lódva, 1991. június 1-jétől működne, és a világki­állítás 1995-ös megrendezése kapcsán felmerülő feladatok ellátására szerveződne. A legnagyobb várakozás azonban az utolsó két napirendi pontot előzi meg; ezek pedig a költség- vetés elkészítéséről és végrehajtásáról szóló rende­lettervezet. valamint Pest megye költségvetéséről szóló rendelettervezet megtárgyalása lesz. A felsoroltakon túl. még egyéb napirenden kí­vüli témák, bejelentések megvitatása vár majd a megjelent képviselőkre. így e soron következő ülés szokatlanul érdekesnek ígérkezik. A megyegyűlés természetesen most is nyilvános, az érdeklődők meghívó nélkül jelen lehetnek a hallgatóság soraiban. zösen használunk majd. Tervezzük, hogy CB-rádió,’.- kal is felszerelnénk a jár­őröket. A csoportok általá­ban egy rendőrből és há­rom-négy egyleti tagból állnának, lenne egy előre megszervezett beosztás, ám ha a klub működni kezd, elképzelhető, hogy spontán is kivonulunk, ha váratlan kor szponzorok bekapcsoló­dására is gondoltunk. Már megkerestük a nagyobb üzemeket, a magám vállal ko zőkat, és tárgyalunk a biz tosítótársasúgokkal, hiszen leginkább- az ő érdekük hogy megelőzzük a kárese­teket. — Az egylet tagjaként ön mint polgármester szintén vállalná, hogy egy-egy éj­szakai őrjáraton részt ve­gyen? ■— Természetesen, ha nem is annyira aktívan, mint a többiek, hiszen én ezenkí­vül még számos helyi egy­letben dolgozom. Elsősor­Szent György levág és a bűnmegelőzés A társadalmi önvédelmi szerveretek 1491. április 13-án megtartott I. országos értekezletén kapott megbí­zás és felhatalmazás alapján dr. Kopácsi Sándor nyugal­mazott rendőr vezérőrnagy bajtársaival és az önvédel­mi szervezetek képviselői­vel, a Belügyminisztérium és az Országos Rendőrkapi­tányság támogatásával meg­alakították az önvédelmi Szervezetek Országos Szö­vetségét (ÖSZOSZ). A szövetség deklarálja, hogy a megalakulás napja — Szent György napja — le­gyen egyben a bűnmegelő­zés napja. A bűnözés, az al­világ elleni szimbóluma pe­dig Sárkányölő Szent György lovag. A szövetség megalakulá­sának az adott aktualitást, hogy a növekvő bűnözés visszaszorítására, korláto­zására óriási igényt mutat­kozik a lakosság részéről. Az önvédelmi szervezőiek járőr-, figyelő- és jelzés­adó-szolgálatot látnak el mint önszerveződő csopor­tok, egyesületek. Szinte ki­vétel nélkül élvezik a helyi önkormányzat támogatását. A szövetség nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a bűnözés­sel szemben a lakosság szervezetten is fellépjen, tá­mogatja és szorgalmazna egy polgárőrségről szóló törvény megalkotását. A szövetség célul tűzte ki, és feladatának tekinti, hogy a lakosság és a bűnüldöző szervek közötti bizalmat és együttműködést erősítse. A tagszervezetek működésé­hez nélkülözhetetlen jogi szabályozás és jogi védelem kidolgozásában közremű­ködik. A vagyonvédelmi te­vékenységet reklám-, pro­pagandaeszközökkel nép­szerűsíti, és e tevékenység­gel összefüggő ajánlásokat, javaslatokat véleményez és közvetít a tagszervezetek felé. Bűnmegelőzési kiadvá­nyokat készít és terjeszt. Honosítja a nemzetközi bűnmegelőzési módszere­ket. így például a világ fej­lett országaiban bevált Szomszédok egymásért mozgalom keretében a szomszédsági figyelő szol­gálatok kiépítését támogat­ja és szervezi. Kapcsolatot tart külföldi, hasonló tevé­kenységet folytató szerve­zetekkel, szövetségekkel. A helyi önkormányzatokkal és a rendőrséggel együtt mű­ködve a közbiztonság védel­mével kapcsolatos feladatok végrehajtását elősegíti. Ez­úton kéri a szövetség a pol­gárokat, az önvédelmi szer­vezeteket, hogy csatlakoz­zanak a szövetséghez. A szövetség képviselője: dr. Kopácsi Sándor nyugalma­zott vezérőrnagy. A szövet­ség székhelye: 10€4 Buda­pest Vili. kerület, Tolnai I.ajcs u. 41-43. Telefax, tele­fon: i:*3-«:o7. Hl TAKÁCS MARI SEM KELL A TÉVÉNEK? Tele van a sajtó a tévé átszervezéséről szóló, többnyire ellentmondásos hírekkel. Ám ezekhez edzett fülét is fel­csapja az újságíró annak hallatán: talán a Magyar Te­levízió első bemondónőjének, egy ország jó ismerősének, Takács Marinak is ajtót mutatnak. esemény — közúti baleset, környezetszennyezés — tör­ténne. — Miként fogadják az itteniek a megjelenésüket? — örömmel és igen nagy segítőkészséggel. Ilyen kis településen az emberek mind ismerik egymást. Ezért, ha bárki idegen, egyedül vagy csoportosan feltűnik, azt azonnal észre­veszik. Tőlük tehát renge­teg információt kapunk, an­nál is inkább, mert tagjaink szintén itt élnek. Ugyanak­ban nagyobb akciók, meg­mozdulások, rendezvények alkalmával veszek majd részt a munkában, de ott le­szek a hétköznapokon is. 8 nemcsak mint e terület fe­lelőse, hanem mint magán­ember, szintén gazdálkodó vagyok, van egy szőlésze­tem és egy őszibaracko­som. Érzem a magam bőrén, hogy a határok, a külső me­zők fokozott védelemre szo­rulnak, és ebből minden­képpen részt szeretnék vál­lalni. • Isaz a hfr? Tényleg felmondtak önnek? — Így nem. De úgy igen: rajta van a nevem 156 má­sik név mellett egy listán, az úgynevezett központi szerkesztői alkotóiroda név­során. És állítólag még há­rom hasonló lista készült. De. megdöbbentő, hogy sen­ki nem tudja pontosan meg­mondani, mi ez. Csak annyi biztos, hogy a munkaügyi főosztályvezető írta alá, ezt is onnan tudom, hogy a szakszervezettől sikerült kérnem egy példányt. 9 Hogyhogy? önnel é« a többiekkel senki nem be­szélt h várható változások­ról? Nem tájékoztatták ar­ról, hogy rákerül erre a listára? — Ugyan már — mondja Takács Mari elfúló hangon, a sírással küszködve. — Teljes az összevisszaság ... Azt is hallottam, hogy jú­niusban indul csak az új struktúra, addig a régi rendben dolgoznak a be­mondók. Meg azt is, hogy állítólag már gépelik a fel­mondóleveleket. Amit tu­dok. azt a sajtóból tudom, senki nem kérdezte, mi az elképzelésem, s úgy hiszem, a többieket sem. És még azt is hallottam — hadd ne mondjak neveket a listá­ról —. hogy néhányan már leszerződtek a 2-es műsor­hoz. O Vem is próbált tájé­koztatást kérni? — Kerestem az 1-es prog­ram igazgatóját, de Barce­lonában tartózkodik, más meg nem szolgált magya­rázattal ... Lehet, hogy nem volt bátorsága senki­nek se hozzá... • És ha úgy történne, hogy megkapja a felmon­dólevelet, mihez kezd? — Mihez is kezdhet­nék? ... — és felülkereke­dik a zokogás. — Van egy réges-régi bölcsészdiplo­mám, magyartanári. De 33 évet töltöttem a tévénél, így legalább nyugdíjjogo­sul t vagyok. Tudja, én se úgy képzeltem, hogy majd a meghosszabbított munka- viszonyomból, a képernyő­ről megyek nyugdíjba. De akkora volt itt a jövés-me­nés, hogy közben a régiek sorsáról kevés szó esett, én meg úgy éreztem, hiába is mond bárki bármit, ha másnap már nincs a helyén, és az utódja másképp gon« dolja a dolgot... • Tehát marad a nyug­díj? — Lehet, hogy igen. Ta­lán többre jön ki, mint 10 ezer. A férjem szintén nyugdíjas lesz, o tízéves gyerekünket remélhetőleg a nyugdíjból is fel tudjuk ne­velni. Sokat éltem szegény emberek között, és tudom, hogy másnak még ennyije sincs ... Szóval, ilyenfor­mán. Nemigen látok egyéb lehetőséget. Egyszer azzal vicceltem: ha minden kötél szakad, elmegyek a Keleti pályaudvarra bemondó­nak ... Lehet, hogy most valóra válik. Ki gondolta volna akkor, hogy így?! De amennyien munkát keres­nek, elképzelhető, hogy még ez sem sikerül. Akkor ma­rad a barátnőm butikja. El­adóra szüksége lehet. • Ez nagyon keserűm hangzik . . . — Álért keserű vagyok. Én nem gyűjtöttem va­gyont, nincsen vállalkozá­som. Szerettem gondtalanul, örömmel élni, és ebből az örömből valamennyit visz- szasugározni a képernyőről. Most, csütörtökön, ismét adásban lennék, de nem tudom, képes leszek-e mo­solyogni. mosolyt Jalcasztani a nézőkből... ★ Megkíséreltünk többet is megtudni az ügyről. Ezért hívtuk telefonon Hídvégi Lászlót, a televízió munka­ügyi főosztályvezetőjét. Há­rom kérdést tettünk fel neki: Lesznek-e elbocsátá­sok a tévénél? Mit jelent az, hogy központi szerkesz­tői alkotóiroda? S akik en­nek a névsorán szerepelnek, azokat vajon el szándékoz­nak bocsátani vagy sem? íme, Hídvégi úr válasza: — Ne haragudjon, egyetlen kérdésére sem tudok vála­szolni. Mágasabb hely az illetékes.. kérem, keresse meg a televízió elnökét. ★ A telefonvégen az elnök, Hankiss Elemér titkárnője: — Sajnos fizikailag kép­telenség, hogy ma beszél­hessen az elnök úrral, egyik értekezlet a. másikba ér. Holnap pedig május elseje, munkaszüneti nap lesz ... V. G. P. Eddig a hivatalnak volt ... Az összes megyében megalakult és javában dol­gozik már a megyei ön- kormányzat képviselő-testü- lete. Rendszeresen tartják közgyűléseiket, bizottsá­gaik pedig hetente-kéthe- tente üléseznek. A háttér­ben ott dolgozik a megyei hivatal. amely többé-ke- vésbé a volt megyei taná­csok munkatársainak egy részéből, sok helyütt töre­dékéből áll. Érdemes utá­najárni. miként alakult a két szerv viszonya a válasz­tások óta eltelt időszakban. EÜ Hogyan sikerült a lakosság által megvá­lasztott képviselő-tes­tületnek és bizottságai­nak, illetve a hivatali apparátusnak megtalál­ni egymással a hangot? — kérdeztük dr. Inczé- dy Jánost, a Pest me­gyei közgyűlés elnökét. Ügy tűnik ugyanis, mintha némi feszült­ség, rivalizálás lenne közöttük. — Kivétel nélkül minden döntés a közgyűlés kezében van. Ezt nem érzi még va­lamennyi hivatali dolgozó, hiszen olyan apparátusról van szó. akik megszokták, hogy mindig az ő szavuk a döntő. Némi túlzással azt mondhatjuk, hogy eddig a hivatalnak volt testületé, most a testületnek van hi­vatala. H Miként fogadja ezt a megváltozott helyzetet a hivatal? — Nehezen törődnek be­le. hiszen ők eddig felügye­leti szerv voltak. gj Talán azért okoz gondot számukra a tu- domásulvélel, mert mégiscsak ők a szakem­berek. — Az önkormányzatok Európában úgy működnek, hogy a szakembereknek mindössze a döntések elő­készítése, majd azok vég­rehajtása a dolguk. A dön­tési jog a laikusoké, még akkor is. ha ők esetleg rosz- szul döntenének. De hát miért döntenének rosszul? Nem biztos, hogy ez csak a szakemberek kiváltsága. Egyébként ezt a szót is — szakember —. azt hiszem, sikerült az utóbbi időben alaposan lejáratni: a koráb­bi szisztéma hivatalnoklí- pusat idézi föl; aki jól tu­dott dolgozni egy bizo­nyos tanácsi hivatali mecha­nizmusban. Ma azonban már nem csak hivatalno­kokra van szükségünk. H Hanem? — Gyakorló pedagógu­sok például igen nagy örömmel üdvözölték, hogy olyan művelődési osztály- vezetőt választottunk — Noszeda Tibort —, aki egé­szen mostanáig a katedrán állt. A jogszabályokat ta­lán kevéssé ismeri, a gya­korlati oktatásban azonban valóban és jó értelemben szakember. — Azután ott a tervezett világkiállítási koordiná­ciós iroda. Ha megszavaz­zák. oda is kizárólag olyan munkatársakat szeretnének megnyerni, akik önálló dön­tésre és elképzeléseik ön­álló megvalósítására képe­sek. H Visszatérve arra a bizonyos lejáratott szó­ra: ön szakember? — Mint külkereskedő, azt hiszem, igen. A közigazga­tásban azonban nem. A jó értelemben vett szakember itt a főjegyző. Egyébként pedig a közgyűlés sem azért választott erre a tisztségre, hogy a hivatali rendet megtanuljam. és itt szakemberré váljak, ha­nem azért, hogy a közgyű­lést képviseljem a szak­emberekből álló hivatalban. Összeállította: Szegő Krisztina

Next

/
Oldalképek
Tartalom