Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-22 / 118. szám

Egy utca két asszonya A városszépítek javaslata A Gödöllői Városszépítő Képviselői fogadóóra Dr. Becker Pál ország­gyűlési képviselő május 23-án, csütörtökön este 7 órai kezdettel képviselői beszámolót tart Dányban. A rendezvény vendége lesz dr: Kálmán Attila, a Mű­velődési és Közoktatásügyi Minisztérium politikai ál­lamtitkára. aki a tárca helyzetéről, tart ismertetőt. A dányi találkozó előtt délután 5 órai kezdettel dr. Becker Pál Kákán is meg­tartja előre bejelentett be­számolóját. Nyíregyházáról Jön a vonat Bohumil Hrabal Szigo­rúan ellenőrzött vonatok című regényének színpadi változatát mutatja be a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház május 30-án 19 órakor Gödöllőn a mű­velődési központban. A mü­vet színpadra alkalmazta és rendezte Ivó Krobot. A belépődíj 130 forint. mm Mozi ü ül:-------------------—-..............—' , Frekvencia video: Amerikába jöttem. Víg­játék 10 órakor. Atkos örökség. Krimi, 16 órakor. VSA-akció. 18 és 20 óra­kor. Aszód, autósmozi: Piszkos alku. Színes, ame­rikai akciófilm. Csak 18 éven felülieknek. Este 9 órakor. Született: Borsos And reá j Gödöllő, Munkácsy Mihály út 5., Drozdik Anita és Viktor, Duna utca 8., Gos- ler Anikó, Tábornok utca 8,. Lakatos Renáta, Radnóti Miklós utca 8., Németh Ró­bert, Bánki Donét utca 10., Rácz Ráhel Erzsébet, Stromfeld Aurél sétány 9, Schmidt Katalin Boglárka, Béke utca 6. Névadót tartott: Kecskés Zoltán és Szilágyi Emília: Gergő nevű gyermeküknek. Házasságot kötött: Ba­logh Lajos Ferenc és Cseke Egyesület kidolgozta a vá­mos utcaneveinek rendező-. sere irányuló javaslatait. Szélesebb körű vélemény- gyűjtést is végeztek és el­képzeléseiket többszöri, vál­tozó összetételű kiscsopor­tos m .'lebeszéléseken alakí­tották ki. Bevonták a Gö­döllői Várospolgárok Egye­sületét is, valamint kikér­ték az önkormányzat mel­lett működő szeniorok taná­csának véleményét. A sze­niorok többsége a múlt mozgalmi neveinek teljes körű eltörlését kívánja,, még ha. azok viselői a szá­zad elején éltek is. A várcs- szépítók megmaradtak a megértőbb álláspontjuk mellett így például nem javasolják feltétlenül meg­változtatni a Somogyi és Bacsó utca nevét, jóllehet ajánlanak helyettesítő utca­nevet. A javaslatok kialakítása­kor az volt az alapelvük, hogy lehetőleg csak olyan személyről nevezzenek el utcát, akinek múltja már . kellőképpen letisztult. Kivé­telként javasolják az Em­lékpark utca új névadójá­nak Bereute Istvánt, aki Gödöllő-kutatásával nagy érdemeket szerzett. Üj utca­névként főleg a természet­ből vett -növény- cs állatne­veket ajánlanak. Külpoliti­kai megfontolásból nem ja­vasolják a határainkon túli magyar városneveket sem, jóllehet azokból sok volt, és 1945 után főleg ezeket vál­Emília, Szalay István Vik­tor és dr. Nagy Tünde Ju­dit, Petrás Attila Rudolf és Samosi Estele Gineta, Ke­rekes Zoltán Emil és Erős Magdolna, Lukoviczki László Zsolt és Zawadil Csilla Judit, Kalmár László és Szekeres Orsolya, Hamar József és Tóth Ibolya, Vass Zsolt és Újvári Ildikó. Meghalt: Hegedűs Pálné Szentpéteri Rozália, Gödöl­lő, István köz 3., Laskai Menyhért, Gödöllő, Tompa Mihály utca 1, B. toztatták meg — szerencsé­re nágyrészt jeles Íróink és költőink nevét adva. A városszépílők azonnali és feltétlen módosításra ja­vasolják az Ady Endre sé­tány egy részét. Az Ady sé­tány régen Erzsébet király­né út volt. Mivel Adyt nem kívánják sem törölni, sem áthelyezni, de- Erzsébet ki­rályné nevét is'szeretnék a régi helyen viszontlátni, át­hidaló javaslatuk a követ­kező: a 30-as számú főút­tól a vasútállomásig húzódó út vegye fel az Erzsébet királyné fasor nevét, míg a kastélytól a. Török: Ignác utcáig terjedő házsor — a 10.-től az 54. számig — ma­radjon meg Adv Endre sé­tány, esetleg sor néven, mi­vel Léda is itt élt. Az Ápri­lis 4. út, a Felszabadulás tér, a Korvin Ottó körút (ami nem is körűt), a Szamuely Tibor utca nevét színién megyáltoztatandönak ítélik, s javasolják, legyen helyet­tük Széchenyi István út, Ál­lomás tér, Deák Ferenc ut­ca, valamint Szajkó vagy Szarka utca. További — esetleges — elképzeléseiket az alábbi­akban ismertetjük. (Záró­jelben a javasolt új név.) Bacsó utca (Bakcsó utca), Czeczulics utca (Ciklámen utca), Dimitrov utca (Daru utca), Dregonya utca (Gras- salkovich út), Fürst utca (Fúrj utca), Guszev utca (Gólya, vagy Gesztenye ut­ca), Hámán utca (Hegedűs Gyula utca). Illés út (Erdélyi Ferenc út), Kállai utca (Kankalin utca), Knapp ut­ca (Surin utca), Kobzi utca (Kőris utca), Költői utca (Kakukk utca), Landler ut­ca (Sík Sándor utca). Mező Imre utca (Mező utca), Mi- kóla tér (Faiskola tér, vagy Mogyoró tér), Rónay utca (Podmaniczky utca), Sallai utca (Süvöltő utca). Ságvá- ri utca (Sármány utca), So­mogyi utca (Gébics utca). Valentin utca (Turul utca), Péter Károly utca . a. Köztársaság út és a Fácán sor között (Premontrei ut­ca). Ajánlják, hogy a követ­kező nevek kapják meg a szent jelzőt: Gellért, Imre, István, János. B. G. Anyakönyvi hírek eh A premontreiek temetői A rózsabokrok alatt Az agráregyetem strand­ja mellett, kitaposott gya­logút vezet egy bekerített helyhez. A kapun új drót­háló, frissen kaszáit fii, gondosan ápolt rózsaágyak, gondozott sírok jelzik, hogy vannak, akik ma is törőd­nek a nemrég még felszá­molásra ítélt sírkerttel, a premontreiek egyik teme­tőjével. Fadrusz-feszület, Takács Menyhért dr., a jászói pre­montrei kanonok rendi prépost prelátus emléké­re, 1933. Nem sír. Emlék­mű. Ami a bencés rend­nek Pannonhalma, az a premontreieknek Jászó. In­nen irányította a prépost prelátus a rend egész háló­zatát. Valamikor sok rend­házuk és plébániájuk volt. A török megszállás alatt az ország közepén lévők el­pusztultak; így például a hatvani, a zsámboki. Amik megmaradtak, a trianoni határokon túlra kerültek. Híres volt a nagyváradi is. A határokon belül csak né­hány plébániája volt a rendnek. GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tör 10. © A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. © Munkatárs: Pillér Éva. © Postacím: Gödöllő, Pf. 11. 2109. Telefax és telefon: (28) 20-796. © Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. © Hirdetésfelvé­tel: munkanapokon 8,30-től 13 óráig a szerkesztőség­ben. Jászón ma is áll az ősi rendház. A magyar turisták szívesen látogatják. Van mit nézni, mert ott a szob­rokat nem törték össze, a freskókat nem meszelték le, mint Gödöllőn. Takács Menyhért érte el, hogy újra legyen rendház Gödöllőn. A gyönyörű épü­lettömb csodálatosan rövid idő alatt épült fel. Az óriá­si földmunkát a boldogi és más vidékről való kubi­kusok lapáttal, taligával, kordéval végezték el. A kisméretű téglából épült, gyönyörűen díszített épü­lettömb jelzi, hogy több év­századra építették. A te­mető is így készült. Ide hordták össze az országban elhunyt papok földi marad­ványait. Nem gondolták, hogy ez csak huszonöt évig lesz így, csak az államosí­tásig lesz a rend birtoká­ban. Ma is oktatási célokat szolgál az épület, mint aminek épült, méghozzá a földművelés tudományáét, melyre — más rendekkel együtt — a premontreiek tanították először nomád őseinket. A temetőben a legrégibb halálozási évszám 1908. A tizenhat papi síremlék kö­zül kiemelkedik Locsnyi Imre jószágkormányzóé és Halmos Viktor főszámve­vőé. Ök szervezték az épít­kezést, dr. Kovács Lajos irányítása mellett. A bejárát két oldalán a második világháborúban elhunyt honvédek sírja van a rózsabokrok alatt. Közöttük néhány ismeret­lené is. A temető sarká­ban külön áll egy sír. A borostyán már teljesen be­futotta. Ha széthúzzuk a borostyánt, a sírkőről meg­tudjuk, hogy egy volt gim­nazista kisfiú nyugszik ott. Szülei halála után az örökségét az építendő templomnak ajándékozták. A templom a háború miatt nem épült fel. Helyét az államosítás után építettek be. Szerencsére úgy, hogy észre sem lehet venni. Olyan, mintha a többi épü­letrésszel együtt készült volna. Ebben a temetőben 1949-ben temettek utol­jára. ★ A Dózsa György úti ka­tolikus temető kapuja mel­lett balra, sűrű bokrok ve­GODQLLOI KjfCíria xy::i. lvfclya.m, us. szám 1991. MÁJUS 22., SZERDA Hasznost tha tó köztérü letek Végei vetve a Jodésításnak“ A: önkormányzat tulaj­donában levő közterületek hasznosítási -lehetőségeiről •is tárgyalt legutóbbi ülésén a gödöllői képviselő-testü­let. A szóban forgó területek a beépíthetőség szem­pontjából négy csoportra oszthatók: olyanokra, ame­lyek már elő vannak ké­szítve a hasznosításra, ér­tékesítésük tehát azonnal megkezdhető; olyanokra, ■ amelyek műszakilag nem megfelelően előkészítettek, értékesítésükkel ezért még várni kell, egyedi elbírá­lást igénylő lakótelepi terü­letekre; olyan zöldterüle­tekre, parkokra, amelyek nem értékesíthetők, ame­lyeket jelenlegi állapotuk­ban kell megőrizni. A .hasznosításra vonatko­zó javaslat- kialakításakor a terv készítői leszögezték, hogy a város zöldterületeit meg kell védeni, semmiféle beépítés, hasznosítás nem mehet a természet rovásá­ra, s megegyeztek abban is. hogy véget kell vetni a „bódésitásnak” — helyet­tük esztétikus kereskedelmi épületeket kell létrehozni. A terv elkészítésében részt vett bizottságok állás­pontja szerint hosszabb tá­vú hasznosításra kijelölt területek esetében a bérleti jogviszony keretében tör­ténő hasznosítás a célsze­rű, mivel a bérbeadás fo­lyamatosan bevételt bizto­sít az önkormányzat szá­mára. Ugyanakkor gondol­ni kell a jelenre is, ezért a Römer Flóris út nyugati ol­dalán és a máriabesnyői 30-as út melletti területe­ket — a műszaki előkészí­tés befejezése után — el kell adni. Ez azért is in­szik körül a második pre­montrei temetőt. Ez is szé­pen ápolt hely. Itt az el­ső síron az 1952-es halá­lozási- évszám -áll, A sír­emlékeken olvasható nevek ismerősként hatnak a gö- döllőiekre, mivel ők nem csak papok, tanárok voltai^, hanem a falu társadalmi és kulturális életének aktív résztvevői is. Gödöllőnek — a kis. fa­lunak — akkor önálló új­ságja volt a Gödöllői Hír­lap. Mikrofilmre felvett példányai a múzeumban olvashatók. Alig van olyan szám, mélyben róluk, vagy tőlük nem volna írás. A sírok között itt is egy emlékművet találunk. Gál- völgyi bronzportréja még nem patinás. Nemrégen ké­szült el. Mécs Lászlót áb­rázolja. O is premontrei pap volt, korának híres költője és előadóművésze. Sok sikert aratott Gödöllőn. Az Irodalmi Lexikon me­részen ható szocialista kri­tikáját említi érdemei kö­zött. Különösen kiemeli Imádság című. 1942-ben ké­szült Hitler-ellenes versét. Az emlékmű felirata is jellemző rá: „Minden em­berben önmagad szeresd / Közös Nagy Tenger csöpp- jei vagyunk.” A rendezett temető, a szépen ápolt sírok, a friss virágok jelzik, hogy a Nagy Tenger nem felejtet­te el csöppjeit. Üjváry Ferenc dokolt, mert mindkét terü­letre végleges épületek ke­rülnek. Nagyobb összefüg­gő területek esetén is fel­merülhet az önkormányza­ti tulajdon átruházására vonatkozó igény. Ilyenkor célszerű megvizsgálni a te­rület apportként való bevi­telét a vállalkozásba. Ilyen döntés meghozatala előtt gazdasági számítással és megfelelő társasági szerző­déssel kell biztosítani az önkormányzat érdekeit. A már. (in kormányzati tulajdonban levő területek iránt egyébként rendkívül nagy az érdeklődés. Az igények elbírálása sürgős, egyrészt azért, mert a kérel­mezők már régóta várják az új testület döntését, más­részt, mert a bevételek nö­velésének egyik módjáról van szó. Elkapkodni ugyan­akkor nem szabad az elbí­rálást. A képviselő-testület, mint működése, alatt többször, ezúttal is a nyilvános pá­lyázat útját választotta. Felhatalmazta a polgár­mesteri hivatalt, hogy jú­nius közepéig írja ki a pá­lyázatokat a következő te­rületekre: a Köztársaság úti családi házas rész és a Rö­mer Flóris út nyugati olda­la (egy jelentkező ABC-t, egy pedig pékséget szeretne itt); Máriabesnyő 30-as út melletti területe (máris Számos, beadott jelentkezés van) ; az Erzsébet park be­járat — HÉV megálló kör­nyéke; a Felszabadulás tér, amelyet rendezni kell. A beérkező pályázatokat — a vagyongazdálkodási iroda megalakulásáig — egy ad hoc bizottság bírálja majd el az önkormányzati iroda közreműködésével. P. E. Szentmise után gyerekjáték Pünkösd Hévízgyörkön A hévízgyürki középkori tem p 1 o m ba n pünk ösd vasár­nap délután bensőséges ün- nepséfren vettek részt a hívek és az érdeklődök, akik között Ausztriából érkezett vendégek is voltak. Ákos Géza, a váci egy­házmegye főprépostja szol­gáltatta a szentmisét, ame­lyen Pálos . Frigyes hatvani prépost és Pethö István helybeli plébános segédke­zett. A szentmise, után a dr. Balázs Jözsefné által ve­zetett gyermek népijáték - csoport pünkösdölő népszo­kást Aiutatott be. Turóczi Pálné, Basa Sándorné, akik ma már nagymamák, örömmel nézték a szerep­játszó gyerekeket, és el­mondták, hogy a negyve­nes évek elején, mint Ka­lász-lányok Kecskeméten Kodály Zoltán előtt mutat­ták be a gyerekek által most felújított játékokat. Dr. Balázs Józsefné, aki a múltból előbányászta a, régi hagyományt, szívesen tájékoztatott arról, hogy a pünkösdi népszokás kezdő­sorai már Dugonics And­rás Etelka című regényé-. ben is fellelhetők: Mi van ma, mi van ma, / Piros pünkösd napja, Holnap lesz, holnap lesz, / A máso­dik napja ... Szépen hangzott a régi ének a 13. században épült templom falai között. F. M. Nem repül magasan . A vendéglői cigány zené­szeknek nem volt fizetésük. A vendéglőstől legfeljebb vacsorát és úgynevezett szivarpénzt kaptak. _ ami nem érte el a napszáviot. A fő kereset az volt. hogy az egyik zenész tányérral jár­ta körül az asztalokat, és aki akart, dobott a tányér­ba pénzt. Vagy a prímás ment az asztalokhoz muzsi­kálni. Ilyenkor előfordult az is. hogy „száz koronát húz a cigány vonójába”, mint a nóta mondja. A Vidákok egyik mód­szert sem szerették. Asztal­hoz csak akkor mentek, ha külön hívták őket. A tá­nyérozás helyett a zenekar eié volt kitéve egy tányér, amibe a vendégek érkezés­kor vagy távozáskor dob­tak pénzt. A kontrás ébe­ren figyelte, mi gyűlik a tányérba. Egyszer egy vi­dám vendég a bejövetele­kor egy koronát dobott be- ’ le, és azt kiáltotta: „Húz­zátok azt, hogy magasan repül a daru ’. A kontrás, aki nagyobb összegekhez volt szokva, szerényen megjegyezte: Egy koro­náért nem repül magasra a daru. Ű. F. Teljes volt a siker Százszázalékos sikert hozott a batfi Muharay Ele­mér Népi Együttes tánco­sai számára az országos gyermek szólótánc feszti­vál Pest, Fejér megyei és budapesti selejtezője, me­lyet éppen e község mű­velődési házában rendez­tek meg. A szólótánccal versenyző' bagi Palya Richárd és az aszódi Ró­nai Lajos, a páros táncot bemutató bagi Szokolik Szabolcs és Balázs Szilvia, valamint a hévízgyürki Fercsik Gábor és a túrái Pecze Anikó mind tovább­jutottak a júniusi, Szarva­son megrendezendő orszá­gos döntőbe.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom