Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-21 / 117. szám

KÖZÖS ÉRETTSÉGI írásbeli — indigóval Hétfőn megkezdődtek a közös érettségi-felvételi, írásbeli vizsgák az ország­ban. A kétnapos erőpróbán a fiatalok — szám szerint 37 ezer 438-an — matema­tikából, fizikából, kémiából és biológiából készítik el Indigóval, két példányban dolgozataikat — mondta el Bakos Károly, a Művelődé­si Minisztérium főmunka­társa. A fővárosban a Bu­dapesti Műszaki Egyete­men, vidéken pádig a 19 megyei központban — ösz- szesen mintegy 600 terem­ben — írják a dolgozato­kat. A helyes megoldásokat a TV1 adásában, május 22 én és 23-án (szerdán és csü­törtökön) ismerhetik meg az érdeklődők. Szerdán, 22 óra 25 perckor kezdődik a matematika- és a fizikapél­dák kidolgozása, csütörtö­kön 23 óra 10 perckor a ké­mia- és a biológiafeladatok helyes válaszait ismertetik a TV1 „Oldjuk meg!” című műsorában. Korba tárta latiul Szén tét hlívn Nem versengés Gyermeknap előtt kezdő­dik Szentendrén az a ta­lálkozó, amelyre az ország minden részéből várnak nem hivatásos színjátszó, kát. A május 24. és 28. kö­zött tartandó kulturális rendezvénysorozat azon­ban új kezdeményezésnek számít — a célját illetően. Azzal a gyakorlattal akar szakítani, amely versenyez­tette egymással a szereplő csoportokat. Máris érezni egyfajta felszabadultságot ezeknél az együtteseknél. Leginkább a színes programból lehet erre következtetni, A ceg­lédi Játszó-Tér Muszti— Dobay—Szabó a Kvantum- Fantum csapdája című da­rabjával jelentkezik. Az USA-ból érkező Hajós Nóra gordonkára írott mozgás­improvizációi érdekes pro­dukciónak ígérkeznek. Vár­nak csoportokat még Svéd­országból és a németor­szágbeli Wertheimböl is. Táncegyüttesek, bábelőadá­sok — óriásbábokkal is — Bejutni az egyetemre Máshol, másként Az egyesülőiéiben levő Európa kénytelen lesz előbb-utóbb összhangba hozni felsőoktatási politi­káját is. Addig azonban vannak különbségek az egyes országok között, hol miként kerülhetnek be a tovább tanulni vágyók az áhított intézményekbe. Alkalmazzák a numerus élausust Németországban, Olaszországban, Görögor­szágban és Portugáliában. Hollandiában általában az egyetemek évről évre ma­guk határozzák meg a fel­vehető diákok számát, s et­től a szokástól csak rend­kívüli helyzetben, a kor­mány utasítására térnek el. Nem egyforma szabá­lyok szerint működik ter­mészetesen a különböző or­szágokban a numerus clau­sus, Görögországban min­den egyetemre vonatkozik, 5 évente állapítják meg a maximális létszámot. Por­tugáliában a felvételt ki­zárólag az érettségi bizo­nyítvány és a felvételi vizs­gán elért eredmény szabja meg. Németországban bi­zonyos karokra minden egyetemen az érdemjegyek átlaga alapján vesznek fel, s vannak főiskolák is. ahol további korlátozásokkal pró­bálják elejét venni a zsú­foltságnak. Írországban egyedül a bölcsészkarokra igyekvők számíthatnak korlátlan felvételre: Olasz­országban viszont csak az orvosi egyetemeken érvé­nyes a numerus clausus. Felvételi vizsgán adnak számot alkalmasságukról a diákok Dániában; Francia- országban a nem-egyetem­nek számító főiskolákon van ilyen próbatétel. A francia egyetemekre szaba­don beiratkozhat bárki, de a tanulmányi idő első sza­kasza után nehéz vizsgákkal rostálnak, s a második sza­kaszt csak azok kezdhetik meg, akik megállták a he­lyüket A harmadik sza­kaszhoz pedig a professzo­rok támogató véleménye szükségeltetik. Angliában minden egye­tem maga határozhatja meg a felvétett feltételeket, álta­lánosnak mondható azon­ban a versenyszerű kivá­lasztás. Spanyolországban nemcsak az egyes egyete­mek és főiskolák, de egy­azon intézmény fakultásai ■^éírlap í között is nagyok a különb­ségek. Egyes szakokon igen nagy a verseny. Gyakorlatilag Belgium az egyetlen EK-ország, ahol semmiféle megszorítás nincs, Luxemburg helyze­te megint más: itt ugyanis egyetlen „igazi” egyetem sincs. Igaz. az ehelyett kí­nált tanfolyamokra és elő­készítőkre korlátozás nél­kül bekerülhet bárki. szórakoztatják még a kö­zönséget. A nagyszabású, mozgal­mas rendezvénysorozatból nem hiányzik a mozgás sem. Az egy esztendeje ala­kult Panboro csoport Mu- szorszkij Egy éj a kopár hegyen című szimfonikus költeményét meséli el — mozdulatokkal. A nemrégi­ben lezajlott országos diák­színjátszó fesztivál egyetlen, megyei résztvevőjét is lát­hatjuk Szentendrén. A Gö­döllői Diákszínpad ősbemu­tatónak számító előadással lepi meg a fesztivál közön­ségét. Ionesco Jacques, avagy í behódolás című — a szerző által naturalista drámának nevezett — da­rabjával vesz részt a ren­dezvényen. A korhatártalannak titu­lált színházi találkozó há­rom napon át betölti majd a város tereit, kultúrter­meit. A legtöbb fellépés helye természetesen a PMKK színházterme,, de a Templom és a Fő tér, a Barcsay-udvar, a vízi telep szintén helyszínként szol­gál. A diák- és felnőttcso- portok, valamint a bábo­sok utcaszínháza minde­nütt felbukkanhat a város­ban. A szentendrei Alkotó Gyerekek Műhely csoport­jainak produkcióit a Temp­lom téren láthatjuk. A szervezők — közöttük a Nem Hivatásos Színházak Szövetsége, a szentendrei Dunaparti Művelődési Ház, a megyei művelődési köz­pont — szeretnék, ^ha a résztvevők nemcsak szóra­koznának, hanem okulná­nak is a találkozóból, ame­lyet hagyományteremtő kulturális seregszemlének szánnak. — ve un es — Jogitanácsosi Felmondás vissza rostásai • üssstítogiél- küli«segélyt terhelő fmfésdíi • Örök- lés! és tartási szerződés • Hekszoresífá gépek üzemeltetése • Wem vagyoni 0 H. S. isaszegi szövet­kezeti dolgozó indoklás nél­kül felmondta munkavi­szonyát, és ezt szóban kö­zölte főnökével. Bejelenté­sére nem kapott választ, és ezért úgy döntött, mégis marad a munkahelyén. Az új elnök azonban nem ál­lította munkába, és közölte vele, hogy nem foglalkoz­tatja tovább. A határozatlan időre lé­tesített munkaviszonyt fel­mondással mind a munkál­tató, mind a dolgozó bármi­kor megszüntetheti. A fel­mondás esetén, indokolási kötelezettség csak a mun­káltatót terheli. A dolgozó a határozatlan idejű mun­kaviszonyt indoklás nélkül és szóban felmondhatja. A dolgozó ezt a nyilatkozatát hatályosan csak akikor von­hatja vissza ha ehhez a munkáltató hozzájárul. El­lenkező esetben a felmon­dás átvételétől számított felmondási idő elteltével’ a munkaviszony megszűnik még akkor is, ha a munkál­tató írásban nem igazolta vissza a felmondólevél tu­domásulvételét. Ha tehát a munkáltató nem válaszol a felmondásra, az önmagában nem teheti hatálytalanná a felmondást. 9 R. T. nagvkátai szak­munkás munkanélkülivé vált. Hogyan kell most fi­zetnem a fix összegben megállapított gyermektar­tásdíjat? — kérdezi. A tartásdíjat elsősorban a kötelezett főállásában el­ért jövedelme alapján kell megállapítani, természete­sen figyelembe. kell venni a szülő egyéb jövedelmét abban az esetben, ha a jö­vedelem a gyermek szük­ségleteit nem fedezi. A munkanélküli-segélyből ugyancsak levonják a gyer­mektartásdíjat. A munka­nélküli-segélyt ugyanis olyan rendszeres jövede­lemnek kell tekinteni, ame­lyet a kötelezett akár saját rovására is köteles megosz­tani saját rászorult kiskorú gyermekével. A munkanél­küli-segély (illetve -járadék) megállapítása esetén ezt a jövedelmet kell a kötelezett jövedelmének tekinteni, amelynek nettó 33 százalé­káig terjedhet a levonható összeg nagysága. 9 Folyamatos ápolásra szorul egy idős olvasónk, akinek tartásáról unokahú­ga gondoskodik. A rokonok most szerződést akarnak kötni, és azt kérdezik, mi a különbség a tartási, az élet- járadéki és az öröklési szerződés között. Az öröklési szerződésben az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerző­dő felet — tartás vagy élet­járadék fejében — örökösé­vé teszi. Az örökhagyó ar­ról a vagyonáról, amelyet az öröklési szerződéssel le­kötött, semmilyen formában nem rendelkezhet. Az örök­lési szerződés abban külön­bözik a tartási (életjáradé­ki) szerződéstől, hogy a tar­tás ellenében lekötött va­gyontárgy csak az örökha­gyó halála után kerül az örökös tulajdonába, míg a másik esetben a tulajdo­nosváltozás a szerződés alá­írásakor megtörténik. Az életjáradéki szerződést kö­Egy kés dadára IdtefcSf szánularei..; A kommandós vallomása Mint arról már korábban tudósitoUunCt, a Pest Me­gyei Bíróság dr. Szántó Szilvia tanácsa 1991. május Iá­én elkezdte a gyilkos kommandósok perének a tár­gyalását. Egész napon keresztül hallgatta ki a bíró­ság Horváth Mihályt, a Ilorimpex Kft. igazgatóját, akit bűnpártolással és súlyos testi sértésre való felbújtással vádol a Pest Megyei Főügyészség. A bíróság minden apró részletre kiterjedő figye­lemmel vizsgálja a meg­döbbentő bűnügy hátterét. Tegnap délelőtt egy órán keresztül még mindig Hor­váth Mihály válaszolt a kérdésekre. Az üzletember továbbra is kitartott amel­lett, hogy megkérte ugyan Csáki István volt komman­dóst; szerezzen egy nyi­latkozatot üzlettársától, Vé- csei Henriktől arra vonat­kozólag, hogy lemond 10 ezer német márkát kitevő üzleti követeléséről, de ezért pénzt nem ígért, és semmiféle erőszakra nem bíztatta a karatebajnokot. ismerkedés a SÖTÉTVÖLGYBEN Ezt követően kezdődött meg a nyereségvágyból el­követett emberöléssel és kifosztással vádolt egyko­ri kommandós, a per első­rendű vádlottja, Csáki Ist­ván kihallgatása. Az ala­csony, széles vállú, fiatal férfi megbilincselve állt a bíróság előtt. Személyi kö­rülményeinek ismertetésé­nél arról vallott, hogy sú­lyos anyagi gondok között él. Tizenkétezer forintos rendőri fizetéséből gyer­mektartást fizetett első há­zasságából származó gyer­meke részére, és munkás- szálláson lakott a jelenle­gi feleségével, valamint sú­lyos beteg — azóta meg­halt — kisfiával. Többféle munkát is vállalt, hogy a jövedelmét kiegészítse. Felszolgáló volt egy étte­remben, és őrző-védő szol­gálatot látott el a Herku­les elnevezésű szervezet­nél. Tanult szakmája egyéb­ként szobafestő, és sport- tevékenységének köszönhe­tő — egy karatebemutatón figyeltek fel rá —, hogy tagja lett a kommandónak. A bírónő kérdéseire — amelyek sportpályafutására vonatkoztak — azt vallot­ta, hogy bár oktatói képe­sítést is szerzett, nem ka­pott semmiféle kiképzést arra vonatkozóan, hogy a test mely élettani pontjai­ra adott ütések lehetnek halálos kimenetelűek. Csáki István és Horváth Mihály múlt év júliusában, a sötétvölgyi edzőtáborban — ahová az üzletember a fiát kísérte — ismerkedtek meg egymással. A Horim- pex Kft. igazgatója piros Toyotán érkezett. Jöttét megelőzte a híre, hogy na­gyon sok pénze van és bő­kezű ember. Egyik edző említette már Csáki Ist­vánnak, hogy a nagyvona­lú úriembernék testőrre lenne szüksége. A rendőr előtt megcsillaífí egy újabb kereset lehetősége. Horgászni mentek az egyik környező tóhoz. Pecázás közben, idilli környezetben említette meg a piros To­yota tulajdonosa, hogy len­ne egy megbízatása. Csáki István szerint ez így hang­zott: — Tudod, én nagyon szeretek az embereken se­gíteni, Van egy üzlettár­sam, a Henrik, akit én emeltem ki a mocsokból. Mindent nekem köszönhet, és most még ö követel tő­lem pénzt és fenyegetőzik. Vele kapcsolatban lenne egy megbízatásom ... pyassA SEGÍTSÉG Ezt pedig később Horváth Mihály lakásán beszéllek meg részletesen. Az üzlet­ember szerint a pénzösszeg, amit Vécsei Henrik követelt — 490 ezer forint értékű né­met márka — számára nem volt igazán jelentős. Presztízskérdést csinált a dologból. „Inkább te kapd meg ezt a pénzt, lia elin­tézed a lemondónyilatko­zatot.” Ekkor adott át egy. fényképet Vécsei Henrikről,’' hogy Csáki István felis­. merje őt. Kilátásba helyez­te, hogy üzleti partnere nagy erejű és agresszív magatartású ember. ■ „Szá­míthatsz rá, hogy lesz egy kis dádá, da ne erőltesd a dolgot, ha nem megy.” Az egykori kommandós sze­rint nem Horváth Mihály sürgette az ügylet végre­hajtását, neki volt fontos, hogy mielőbb megkapja a megbízatás teljesítéséért járó pénzt. — Segíteni akart rajtam Horváth Mihály. Legalább­is ezt mondta. — Hát ez sikerült neki! — . jegyezte meg dr. Szán­tó Szilvia. — Csáki István, mivel a Horimpex Kft. igazgatójá­nak a szavaiból arra kö­vetkeztetett, hogy rendkí­vül kemény emberrel lesz dolga, megbeszélte egyik — ugyancsak a szálláson lakó — kommandós társával, Szabó Jánossal, hogy együtt fognak dolgozni. Szabó Já­nos ugyanis magas terme­tű, rendkívül izmos ember, és arra számított, hogy már a megjelenésével is nagy hatást kelt. A bírónő megpróbált vá­laszt kapni arra a kérdés­re, miért nem tartották kü­lönösnek, hogy 400 ezer fo­rintot ígér valaki egy lát­szólag nem túl nehéz és nem túl jelentős megbízatás teljesítéséért. A válasz a következő volt: — Horváth Mihálynak ez nem számít. Tudtuk róla, olyan sok pénze van, hogy csoda. Azt hallottuk, gyá­ra van, vállalata, áruháza meg minden ... Csáki István tervelte ki a megbízatás teljesítésének módját, mely szerint hi­vatalos szolgálatot teljesí­tő rendőrként lépnek fel, és így bírják rá Vécsei Hen­riket arra, teljesítse megbí­zójuk kívánságát. A rém­történet ettől kezdve már ismert. NEM ¥©LT AGRESSZÍV Á tárgyalás egyik szü­netében megkérdeztem Ung- váriné dr. Boros Zsuzsát, a meggyilkolt Vécsei Hen­rik egykori munkahelyé­nek, a Fótépker leányvál­lalatának jogtanácsosát: milyen embernek ismerte az elhunytat? Véleménye szerint nem volt agresszív, verekedős alkatú ember, mint ahogy most állítják róla ... Ta­lán mégsem az ő személyi­sége indokolta a különle­ges megbízatást... A továbbiakban kerül sor a harmadrendű vádlott, Szabó János és a tanúk valamint a szakértők ki­hallgatására. Gál Judit tő eltartó a kötelezettsé,gé­nek pénzbeni szolgáltatás nyújtásával tesz eleget, a tartási szerződésben ezt ter­mészetben nyújtja. Fontos eltérés még az is, hogy ál­lami bérlakás bérleti jogá­nak átruházása csak enge­délyezett tartási szerződés alapján lehetséges. O Az Alkotmánybíróság kérelem alapján megvizs­gálta a sokszorosítógépek üzemeltetésére vonatkozó 49/1984. X. 22. Mt. rendele­tet. A testület megállapította, hogy a tulajdonhoz való jo­got és a versenyszabadságot korlátozza a jogszabály azon előírása, amely szerint csak jogi személyiségű tár­saság, vállalat használhat nyomdai sokszorosító- és nagy teljesítményű fény­másoló gépét. Ezzel a sza­bályozással a kérelmezők álláspontja szerint kizárják a szabad vállalkozásból az egyéni vállalkozókat, mun­kaközösségeket, és egyéb nem jogi személyiségű tár­saságokat. Mindezek alap­ján e megkülönböztető elő­írást az Alkotmánybíróság 1991. április 23-val megsem­misítette. A rendelet további elő­írásairól — amelyek a sok­szorosítógép beszerzésére, nyilvántartására, őrzésére, illetőleg a felelősség szabá­lyaira vonatkoznak — vi­szont azt állapította, meg az Alkotmánybíróság, hogy ezek nem sértik a verseny- szabadságot, ezért azok al­kotmány sértőalc. Önmagában az a körül­mény, hogy a miniszterta­nácsi rendelet korszerűt­len, illetve szóhasználatá­ban és rendelkezéseiben nem követi az egyéb jog­szabályok változásait, az Alkotmánybíróság gyakor­lata értelmében nem tekint­hető alkotmányellenesnek, és ezek megsemmisítésére nincs lehetőség. 0 G. S. szentendrei kő­műves építkezés során bal­esetet szenvedett, és emiatt munkaképessége mintegy 29 százalékban csökkent; jobb kezét fizikai munkára már nem tudja használni. A munkahelye valamennyi kárát megtérítette, de a nem vagyoni kárpótlás megfizetése elől elzárkó­zott. Jogosult vagyok-e er­re?— kérdezi. A nem vagyoni kár meg­fizetésére akkor kerül sor, ha a sérülés következtében a balesetet szenvedett éle­te, társadalmi életben va­ló részvétele tartósan és súlyosan megnehezül. Te­hát minden egyes esetben egyedileg kell megvizsgál­ni, hogy a károsodás meny­nyiben akadályozza a káro­sultat a hasonló korú és képzettségű személyek ál­tal követett szokásoknak megfelelő tevékenységek folytatásában. Olyan kör­ben, ahol a társadalmi élet­ben való részvételt elsősor­ban a fizikai erőkifejtést ■igénylő munkák jelenítik, ez határozza meg az egyén helyzetét a társadalombab, és teremti meg az érvénye­sülés lehetőségét. Emellett a más jellegű tevékenység, szórakozás háttérbe szo­rul (vagy azért, mert a fi­zikai munkavégzés mellett arra már nem jut idő, vagy azért, mert a szabadidő el­töltése is fizikai munka­végzéssel történik). Ezéi t csupán a fizikai munkaké­pesség elvesztése, vagy an­nak jelentős mértékű csök­kenése mellett is megálla­pítható a társadalmi élet­ben való részvétel rendkí­vül hátrányos alakulása, és ennek következtében olva­sónk a nem vagyoni kár megtérítését a munkaügyi döntőbizottságnál kérel­mezheti. Dr. Sinka Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom