Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-21 / 117. szám

ÉVFOLYAM, 117, SZA\f i 1991. MAJÜS 21., K£DD AZ AS ELLEN ÚSZVA CSMMD Kérdezte a tisztelt olvasó, illő tehát válaszol­nom rá: nem, nem érzem reménytelennek. Már­mint azt, hogy „amikor mindent elönt a politika, ön »az ár ellenében« a gazdaságról cikkezik?” Pontosan azért nem érzem reménytelennek, mert egyszer (idejében már nem, de talán még nem túlságosan későn) fel kell ébredni a túlpolitizált­ság kábulatából. Felelni kell a miből élünkre, s az amiből, abból: hogyan élhetünk megrel Ez a választ adási kényszer az Országgyűlést éppúgy nem kerüli meg, mint a kormányzatot, a telepü­lési képviselő-testületeket, a létező-átalakuló-lét- rejövő munkahelyi közösségeket. Nem a túlpolitizáltság nyugtalanít (az átalaku­lás természetes kísérőjének tartom), hanem pél­dául az a csend, amely a megye híradás- és vá­kuumtechnikai üzemeinek tetemes részében fogad. Állnak! Az év első. negyedében a tavalyi hasonló időszak termelésének az ötven-hatvan százalékát tudták csak kibocsátani. Nyugtalanít az, amit az építőanyag-ipar megyei üzemeinek többségében látok. A harmadával, negyedével visszaesett ter­melés seregnyi bizonyítékát. Torkot szorít az a csend, mely rátelepedett a nagyon is zajos textil­ipari fonodákra, szövödékre ... A csend mögött ugyanis emberek, családok drá­mája rejlik, egy-egy százaléknyi termeléscsökke­nés nemcsak bérben kevesebb, hanem költségve- . tési bevételben is, azaz kevesebb forrás a családi pótlókhoz, a szociális segélyhez... Nem a politika ellenében lehetne, kellene hangossá U»nni azt, ami a nemzetgazdaságban történik,'nem történik, ha­nem a politikától elválasztva, függetlenítve! A po­litika szolgálójává tett gazdaság: már eljátszott ■tragédia. Rcpríz következne? (>1) Beszedik az uíalvtínyt, de aims miMl szállítani Megkezdődött a tüzelőkálvária A hét első reggelén — a szénhiányos téli napokat idézve — ismét nagy volt a sorbán állás a Tü2áp-te- lepeknél. No nem a szokat­lanul hideg májusi időjárás miatt keresték fel sok szá­zan a telepeket, hanem azért, hogy a tüzelőutalvá­nyaikat beválthassák. Mint ismeretes, az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium múlt héten adott tájékoz­tatást arról, hogy június elsejétől ismét emelked­nek az energiaárait. Beje­lentették azt is, hogy a május 31-ig beváltott, illet­ve leadott tüzelőutalvá­nyokra a keresliedelém a régi áron köteles a vevőt kiszolgálni akkor is, ha ar­ra csak június 1 -jót köve­tően kerül sor. Hétfőn reggel azután ki­derült, hiba csúszott a mi­nisztérium és a Tüzép köz­ti kommunikációba. Erről a rendeletről a vállalat is csak az újságok híradásai­ból értesült. Ezért azután a telepen dolgozók nem tud­ták, mitévők legyenek. A Iíözép-magyarországi Tüzép Vállalatnál Jacsó Ilona osztályvezető el­mondta, hogy hétfőn dél­előtt megbeszélést folytat­tak az IKM illetékeseivel. — Jobb lelt volna, ha for­dított a sorrend — tette hozzá az osztályvezetőnő —, s előbb minket értesíte­nek, s csak azután a sajtót. A zavart állítólag az okoz­ta, hogy a minisztériumban úgy tudták, hétfőn a Tü- zép-telepek zárva tartanak. A vásárlókat ennél ter­mészetesen sokkal jobban érdekli az, mikor válthat­ják be utalványaikat. Jacsó Ilona közölte, hogy rögtön értesítik a hozzájuk tarto­zó hetven telepüket, s ma, keddtől már nem kell az embereknek hiába várakoz­niuk, megkezdik az utalvá­nyok begyűjtését. A követ­kező napokban derülhet ki, hány embert érinthet ez valójában. Arra a kérdésre azonban, hogy mikor és milyenfajta tüzelőt kaphatnak az utal­vány tulajdonosok, az osz­tályvezetőnő nem tudott választ adni, s még hozzá­vetőleges időpontot sem megjelölni a szállításra. Jelenleg a Tüzép-telepe- ken nincsenek maradék készletek, s az illetékesek sem tudják, milyen ellátás várható. Az utalványtulaj- donosok a tüzelőszállításról a helyi telepeken kaphat­nak majd információt. II. É. A magyar állampolgárok devizaszámláinak együttes értéke elérte a 10Ó mil­liárd forintot, azaz mintegy 1300 millió dollárt. A leg­több, 75,5 milliárd forint­nyi devizát az OTP-nél ve­zetik, az IBUSZ-nál 10,9 milliárd, míg a kereskedel­mi bankoknál együttesen 14-15 milliárd forintot tesz ki a devizaszámlák érté­ke. Keller Judit, az OTP fő­osztályvezetője az MTI kér­désére elmondta, hogy az idén — a januári forint- leértékelést is számítva — mintegy 18 milliárd forint­tal nőtt a devizaszámlák értéke, amely jelenleg 1 milliárd dollárt tesz ki. A forintbetétállomány ugyan — főként a lakáshiteltör­lesztések miatt — jelenleg 13 milliárddal kevesebb, mint január 1-jén, de áp­rilisban már csak 100 mil­lió forint volt a csökkenés. A lakossági betétállomány most közel 200 milliárd fo­rint. Mint ismert, a lakosság az idén 40 milliárd forint lakáshitelt fizetett vissza egy összegben, élve az 59 százalékos kedvezménnyel. Három nyilatkozat a Mzdm&ilsmségi indítványról Ma sem merik vállalni a nyilvánosságot Hámoz, tárnod, kkmároz Süllyednek a gépek Az elmúlt hét végén egy nap alatt 20 milliméternyf csapadék áztatta az ócsai Vörös Október Termelőszö­vetkezet szántóföldjét. Ez viszont éppen elég volt ah­hoz, hogy a mintegy 40 hektárt kitevő és a termé­szetvédelmi területbe be­nyúló egyik táblán akadá­lyozza a növényvédőszeres munkagépek felvonulását. A szövetkezet 16-os számú földterületéről van szó, amelyben pétiig kisebb-na- gyobb csatornarendszerek húzódnak és gyűjtik össze a csapadékot. A helybéliek szerint, ha komoly mennyi­ségű eső hull erre a térség­re, akkor jó, ha nagy ívben elkerülik a mezőgazdasági dolgozók, mert egyszerűen járhatatlanná válik. Bakos Ernő, a tsz növény- védelmi szakmérnöke be­számolhatott arról, hogy velésíehérítő bogár elleni védekezés igényel. Ez a kártevő módfelett kedveli a búzalevelek hámozását, s lakmározó jókedvétől fe­hérré válik a gabona szá­ra. Még mielőtt a lárvái el nem szaporodnak, válik kü­lönösen sürgetővé a bogár elleni védekezés. A szövetkezetben idén mindössze nyolcvan hek­tárnyi területet vetetlek be silókukoricával, illetve ten­gerivel. Részben okulva az elmúlt évi aszály következ­ményein, másrészt pedig azért ilyen kis területre ke­rült a kukorica, mert a tsz- ben nem számottevő az ál­latállomány. A háztáji gaz­daságokban pedig egyre in­kább megtalálják a módját annak, hogy miként pótol­ják a drága tápokat és a piacon kínált szemes ter­ményeket saját termeszté­sű takarmányféleségekkel. Ara: íM»C forint Múlt heti, csütörtöki lapunkban Bizalmat­lansági indítvány az elnök és a főjegyző el­len? című cikkünkben adtuk hírül, hogy ki- szivárgott hírek szerint a május 31-re terve­zett közgyűlésen a megyei önkormányzati testület képviselőinek egy csoportja bizal­matlansági indítványt szándékozik benyúj­tani, s a vezetőkkel elégedetlenek már a me­gyei önkormányé,»t legutóbbi ülésén is szer­vezkedtek, a testület a költségvetés terveze­tét le is szavazta. Az indítvány benyújtására akkor az ülés elhúzódása és Schmidt Géza alelnök váratlan lemondása miatt n art rült sor. Megírtuk azt is: <az információt — kérve, hogy nevük ne kerüljön nyilvánosság­ra — egymástól függetlenül több Önkormány­zati képviselő is megerősítette. Pénteki lapszámunkban Bizalmatlansági in­dítványról nem, neheztelésről tudnak a kép­viselők címmel tettük közzé, hogy a megyei ,,honatyák” egy része túlztnak ítéli a dr. in- ezédy Jánosnak é< tlr. Erdélyi Lászlónak címsendő indítványról keringő lúrzket, bár többen hallottak az elégedetlenségről, eset­leg maguk személyesen is elégedetlenéit, s volt, aki szimpátiatüntetésnek minősítette az egészet — a lemondott alelnök mellett. Mást az érintettek nyilatkoznak, s közzé tessz ük a Takács István érdi lelkésszel, megyei kénvi­selővel készített beszélgetést. A képviselő úr ugyan teljes mértékben támogatja a megyei önkormányzati elnököt és a főjegyzőt, de megerősíti, hogy nagyon is tapasztalta az ön­kormányzati testületen belül a területi érde­kek szerinti szervezkedést, s hogy ezek a’kal- manként az elnök és a főjegyző ellen irá­nyulnak. Bt. Imzédy Jéres, a közgyűlés ehwko Semmi sem elképzelhetetlen Megkérdeztük dr. Inczédy Jánost, a megyei közgyűlés elnökét: — Mit szól a hírhez, hogy egyesek ön ellen állítólag bizalmatlansági indítvánnyal kívánnak előállni? — Ami az erről szóló cik­ket illeti, csak annyit: név­telen telefonok, bejelenté­sek, információk alapján született újságcikkre nem kívánok reagálni. — És arra, amiről már névvel a közgyűlés tagjai beszéltek második írásunk­ban? Hogy ugyanis a költ­ségvetés elkészítésekor alig vették figyelembe a bizott­ságok véleményét? Hogy az előkészítő bizottságban hangot kapott volna az ap­parátussal kapcsolatos elé­gedetlenség? — Ez már más ügy, érde­mi. Azt hiszem, hogy a nemzetiségi bizottság elnö­kének felszólalásáról reá­lisan beszélt Patrik Lajos, Penc polgármestere, helyé­re tette a dolgot. Major doktor tette szóvá a köz­gyűlés és az apparátus kap­csolatát. Erről, mert való­ban lényeges, a soron kö­vetkező, május 31-i köz­gyűlésen magam is szeret­nék beszélni, s a legmesz- szebbmenőkig, részletesen reagálni fogok. Ugyanő em­líti, hogy az előkészítő bi­zottságban ..problémák voltak az apparátussal”. Er­ről meg tulajdonképpen he­lvettem mondott véleményt Pásztor Béla veresegyházi polgármester, cáfolva, hogy sugalmazás történt volna, s hogy az előkészítés ne lett volna demokratikus. Egyéb­ként én is olt voltam, részt vettem az előkészítő bizott­ság ülésén, ahol az appará­tus és a testület kapcsolata szóba sem jött. '— Ám nem zörög a ká­rászt ... Elképzelhetetlen­nek tartja, hogy valaki vagy valakik mégis bizal­matlansági indítványt te­gyenek? — Semmi sem elképzel­hetetlen, még az sem, hogy egyesek föl kívánnak vetni egy ilyen indítványt. A de­mokráciában ehhez minden lehetőség megvan. De a. névtelenség homályában maradást nem tartom illő­nek, a közgyűléshez, a de­mokráciához méltónak. S idekívánkozik, hogy en- getn eddig a képviselők kö­zül senki sem keresett meg ilyen- ügyben, ilyen problé­mával. — Mégis: hogyan érinti önt személy szerint ez az egész? — A megválasztásom előtt és azóta is mindig azt hangsúlyoztam: a képvise­lő-testület együtt képes nagy dolgokra. Ebbe az együttműködésbe természe­tesen belefér a kritika is, hiszen senki nem tökéletes, mindenki hibázhat, kivált­képp, ha újonnan kezd fog­lalkozni valamivel. De azt (Folytatás a 2. oldalon) szerencsére befejezték a tavaszi vetést. Végre tudták hajtani a szükséges vegy­szeres munkálatokat a ve­tőmagtermelő táblákon is. Az őszi gabonáknál is hoz­záláttak az úgynevezett sze- gélykazeléshez, amelyet a Továbbra is kifizetődő­nek tűnik viszont a napra­forgó termesztése, s adott az ipari érdeklődés a cirok iránt is. Előbbiből 260, míg az utóbbiból 100 hektárnyit vetetlek be. Cy. L. 1 Gyomrai gyilkosságok E TETTESEK, E ÁLDOZATOK Tavaly ősszel lapunkban is közzétettük a Leg­főbb Ügyészség fölhívását, amelyben tanúkat kc- ! restek az 1945 tavaszán Gyomron és környékén el- i követett gyilkosságok ügyében. Több olvasónk je­lentkezett, hogy pró és kontra bizonyítsák: vajon valóban politikai gyilkosságok csfek-e meg Gyom­ron, avagy a háború utáni zavaros helyzetben, j ilyen-olyan emberi hibák áldozatairól vau-e szó. A Legfőbb Ügyészség azóta lefolytatta a vizsgála- i tot, amit a héten le is zárnak. Ennek során azt állapították meg, hogy már sem áldozatokról, sem az elkövetőkről, de még a miértről sem lehet bi­zonyosságot szerezni. Egy biztos, az ügyet, való­színűleg politikai okokból, már negyvenhat évvel ezelőtt megpróbálták „elsikálni”. A vizsgálat ta­núsága szerint, sikerrel. (Folytatás a 10. oldalon)---- --- ...--- I!"' 1 ----------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom