Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-20 / 116. szám
Változó idők Száz éve született Kijeiben Mihail Bulgakov (1891—1940), a világhírű orosz író, a világirodalom remekének, „A Mester és Margarita” című filozófiai regénynek és sok más halhatatlan regénynek, drámának, elbeszélésnek szerzője, kinek hangvételére a szatirikus látásmód és a meghökkentő fantasztikum volt a jellemző. Nem tartozott a sztálini rendszer kedvenc írói közé, amit az is bizonyít, hogy műveit csak halála után több évtizeddel később kezdték el felfedezni és kiadni. Éppen századik születésnapján jártam a ceglédi városi könyvtárban. A polcokon hét Bulgakov-művet fedeztem fel. Sok vagy kevés? Talán elegendő. Nem ez a lényeg. Hanem az, hogy hányán olvassák. Hát? A kép nem egyértelmű. „A Mester és Margaritá”-t például már nagyon sokan kölcsönözték, szinte rongyosra olvasták. Ám a „Színházi regény”, a „Drámák" vagy a „Morfium” című elbeszélés- kötetet alig-alig vette igénybe valaki. Kár! De mi a helyzet a főtéri könyvesboltban? A kiadók a centenáriumra nem adtak ki Bulgakov- tól semmit. Ezért nem csodálkoztam, hogy a ceglédi könyvesboltban nem találtam a szerzőtől egyetlen művet sem. Hiába, manapság más szelek fújnak, mint korábban. Azt kell árulni, amire „harapnak” a vásárlók. Például bőven kapható a „Torgyán” című 76 oldalas „alkotás” csekély 88 forintért. Puha borítóval, szerény kiállításban. Csak emlékeztetni szeretnék. „A Mester és Margaritá”-t húsz évvel ezelőtt 477 oldalon, kemény kötésben 24 forintért adták ki. Hiába, változnak az idők... — I. — A MAGYAR FALU évezredes története alatt számos változáson ment keresztül a X. századi alapítása óta. A tudomány a Szent István előtti nagy államszervező érdemének tartja létrejöttét. Kellett egy erőnek lenni, amelyik a tágas pusztákhoz szokott népet átsegíti a földművelő gazdálkodásra. „A magyar nép a X. század második felében már megérett a keresztény eszmék és a nyugati intézmények befogadására, csak vezetőre volt szüksége, aki kora követelményeit felismerve, helyes útra terelje. Ez a vezér érkezett el Géza fejedelem személyében.” — írja Hómon Bálint nagyszabású Magyar történetében. Hajdan Levédiában és Etelközben régi pásztorszokás szerint téli és nyári szállásokon váltotta munkás- és pihenőhelyét népünk. Hely volt bőven. Itt azonban rá kellett kényszerülni az állandó telepek kialakítására, a télen-nyá- ron otthont nyújtó falvakra. A magyar falvak az oklevelek és a régészek tanúsága szerint közel egyforma méretűek voltak, ezerötszáz katasztrális hold körüliek. Így történhetett, hogy Árpád-házi királyaink darabszám adományozták a falvakat és Szent István Egyedi elbírálás után Visszaadják a fegyvert Meglehetős vihart kavart n,ek, mert egyedi elbírást már tavaly ősszel az a bel- alkalmaznak. Írásbeli ké- ügyminiszteri rendelkezés rolniét az nyújthat be a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság igazgatásrendé— Horváth Balázs adta ki —, melynek nyomán az országban közel 12 ezer ön- szeti osztályára, aki betol védelmi fegyvert bevontak, tötte 18. életévét, büntetlen előéletű, és fegyver viselésére egészségügyileg alkalmas. Az első két feltétel megléte könnyen ellenőrizhető, vitás esetek legföljebb a harmadik esetében adódhatnak. De elutasítás esetén sincs minden veszve. Fellebbezni lehet a felettes rendőrhatósághoz. Másodfokú határozat után pedig bírósághoz lehet fordulni. Cegléden és környékén tavaly mintegy száz önvédelmi fegyvert vontaik be. Cegléd környékén is voltak olyanok, akik az intézkedést jogellenesnek tartották, és csak rábeszélésre, vonakodva adták vissza önvédelmi fegyverüket. Azóta néhány hónap eltelt, és időközben az Alkotmánybíróság törvényellenesnek minősítette az egyébként jogi végzettségű belügyminiszter határozatát. Vagyis az önvédelmi fegyvereket visszaadják. Várhatólag nem mindenkitalézményvezeiok kinevezése Kamatadó-támogatás Legközelebbi nyilvános ülését május 20-án (hétfőn) 16 órától tartja a községházán a jászkarajenői ön- kormányzati testület. Elsőként dr. Ricza Ferenc, a Ceglédi Rendőrkapitányság vezetője tart beszámolót a közrend és közbiztonság helyzetéről, valamint a teendőkről. Ezután az állatfelvásárlás helyzetét elemzi a Dél-Pest Megyei ÁFÉSZ és a Húsipari Hizlaló Vállalat képviselője. Utána zárt ülést rendelnek el, mert személyi kérdésekről döntenek. Várhatólag sor kerül az óvoda és az általános iskola vezetőjének kinevezésére. A vezető óvónő tisztségre csak egy pályázat érkezett. Az iskolaigazgatói állást ketten pályázták meg. Annyi már bizonyos, hogy Reszegi István jelenlegi igazgató nem pályázott, mert Tápiószeléről nem tud naponta átjárni Jászkarajenőre. Végezetül 300 ezer forint kamatadótámogatás odaítéléséről dönt a testület dr. Bódi Gyula, a népjóléti, szociális, kulturális bizottság elnöke előterjesztésében. Alapvető szempont, hogy egy igénylő havi 1500 forintnál több támogatást nem kaphat. A vendégnmkásoknak Dánosi képeslap Dánszentmiklósról képes levelezőlap készült, A polgármesteri hivatal kezdeményezésére rendelték meg a kecskeméti Petőfi Nyomdában a négy színes felvételt tartalmazó kártyát. Formás, tornyos kúria . büszkélkedik rajta, amely a Monori Állami Gazdaságnak ad otthont. Mellette kapott helyet az ön- kormányzat épülete. Megörökítették a település közepén díszelgő székely kaput, és az óvoda tágas, barátságos parkja is rajta van az üdvözőlapon. Igaz, hogy a település nem tartozik az idegenforgalmi nevezetességeik közé, de nyaranta fiatalok százai fordulnak meg a Micsurin Tsz-ben vendégmunkásként, és ők nyilván szívesen megvásárolják a képeslapokat. C E GJLÉD I XXXV. ÉVFOLYAM, 116. SZÁM 1981. (MÁJUS 20., HÉTFŐ Megválaszolt kérdések Volt véleményük Nem tudni, kinek a fejéből pattant ki az isteni szikra, de mindenképpen jó ötlet volt a tavaszi állatszámlálást összekötni a közvél emény-kutatással. Dánszentmiklós önkormányzata kérdőíveket sokszorosított, amelyeket nyolcszáznyolcvan belterületi családhoz juttattak el. Közülük több mint hatszá- zan fontosnak tartották, hogy válaszoljanak a hivatal érdeklődésére. A környezetükben alkalmasnak ítélt személyek közül név szerint száznegyvenegyet jelöltek meg, akiket szívesen látnának utcabizalmiként. Miután a Dán- szentmiklósi Híradó kéthavonkénti megjelentetését tervezik, a felmérés kiterjedt a várható előfizetőkre is. Egyelőre háromszázan nyilatkoztak a postai kézbesítés mellett. A községben nagy becsben áll a gyümölcstermesztés, így nem csoda, hogy nyolcszázhetven gyümölcsfacsemetére érkezett be igény, őszre ezeket be kell szereznie a hivatalnak. A közművekkel jórészt ellátatlan falu lakói mérsékelt érdeklődést mutattak a komfortosítás iránt. A vezetékes ivóvízhálózat kiépítését alig harminc százalékuk támogatná, a szennyvízcsatornára csupán hét, a gázhálózat lefektetésére tizennégy százalékuk áldozna. Az útépítést tizenegy, a járdaépítést tizennyolc százalékuk tartja fontosnak. A lakosság igényt tart a szervezett szemétszállításra, mint ahogy a környezetvédelmi hiányosságokkal is többen foglalkoztak, Ezeréves történelem Régi falvak nyomában egyházszervező rendeletére minden tíz falu volt köteles templomot építeni. Ez így furcsán hangzik, mert napjainkban a falvak kiterjedése óriási különbséget mutat, ma már nem lehet darabszám rendelkezni velük. Ez a falurendszer mélyreható változást szenvedett a tatárok dúlásai következtében. Falvak százai váltak lakatlanná. Gyászhírünk bejárta Európát. A svájci kolostor krónikása ezt jegyezte be évkönyvébe: „Magyarország háromszáz éves fennállása után a tatárok pusztításai következtében megszűnt”. Cegléd vidékén nyolcvanegy Árpád-lcori falu pusztult el. A kegyetlen dú- lás iszonyata, a szélgyorsaságú tatárok villogó szab- lyái után az ország újjáépült. De csak részben. A vész nagyságát mutatja, hogy a ceglédi táj nyolcvanegy néptelen falujából csupán Abony, Alberti, Bércéi, Cegléd, Irsa, Kőröste- tétlen, Mikebuda, Nyársapát és Törtei épült újjá. De már nem eredeti, ezerötszáz holdas kiterjedésben, hanem kiterjedtebb határokkal. A XIII. század közepe óta a falvakat már nem számolhatjuk darab- szám. Településtörténetileg ezek a községek pusztabokrok, azaz egy újjáépült romfalu és egy-két-három-tíz, vagy ennél is több pusztafalu. A felsorolt pusztabokrok mind lakottak voltak, kivéve az egyetlen Dánszentmiklóst, melynek határait a XIII. században kimérték ugyan, de nem népesítették be. A mintegy hatezer holdas birtok mindvégig pusztaként szerepelt, örökös legelője és szántója, kaszálója tulajdonosainak és bérlőinek. Birtokosai változtak az évszázadok során, de jelentős népességet csak a XIX. században telepítettek ide. Közigazgatásilag Albertihez tartozott, önállóvá 1980-ban lett. A „második honalapító”, Béla király a végeláthatatlan pusztákon egy sajátos településrendszert alakított ki, a pusztabokrokat. A pusztabokrokba nemcsak egész romfalvak. hanem félfalvak is beletartoztak. A félfalvakat úgy határozzuk meg, hogy az új határokon lévő templomromok, mint a régi telepek középpontjai megfelezték az eredeti községeket. Cegléd és vidékén tizennégy fél pusztafalu került a nagyhatárú új falubokrokba. A félfalvak birtoklására a szomszéd falvak tulajdonosai gyakran pert indítottak, villongások keletkeztek s a vármegye bírósága a régi határjárási jegyzőkönyvek alapján ítélt. A JEGYZŐKÖNYVEK gondosan megjelölték a félfalvak nevét, és őrizték meg számunkra az Árpád-kori helynevüket. Balhás-Vada- egyháza, Cseke, Cselha- raszt, esetnek, Erhusbuda. Kilsőhegyes, Kőegyház, Szentdemeter, Szőkeegyház, Téglaegyház, Töröttegyház, és Závorhalma hajdani népeire emlékeztetnek. Hídvégi Lajos elítélve az illegális szemét- lerakó helyek létrehozóit, azokat, akik salakkal, építési törmelékkel töltik fel az utcákat. Megfogalmazódott az a vélemény is, hogy mindenki tartson rendet a portája előtt, s jó lenne feleleveníteni a Tiszta utca, rendes ház mozgalmat, Meg kellene teremteni a verseny feltételeit. Miután sokan kertészkednek, a permetezést a kertekben körültekintően, a szomszédok károsítása nélkül kell megoldani. Felvetették még az erdőbeli szemetelést, az útjavítást, az árkok kiásásának szükségességét. Nagy gond a telefonhiány s az éjszakai kapcsolatteremtés sürgős esetben a külvilággal. Volt, aki cipő- és ruházati bolt létesítését tartaná fontosnak, de péküzletet Is szívesen látnának a településen. Az emberek információ- igényét jelzi, hogy a dán- szentmiklósi polgárok is igényelnék a kábeltévét, s erre egyesek hajlandók lennének pénzt is áldozni. (t. t.) Labdarúgás Váratlan hazai vereség Felemás eredményeket értek el a Ceglédi Kossuth- Honvéd labdarúgói. Az első csapat fájó vereséget szenvedett el — de ettől még tartja harmadik helyét a táblázaton —, a tartalékok és az ifjúságiak viszont győzelmet arattak. Ceglédi Kossuth-Ilonvéd —Gyula 1-2 (1-0). Cegléd: Csordás — Vágó, Kosznovszki, Ványi, Hó- dosi, Ofella (Nagy I.), Palla, Horváth G. (Ferenczi), Nagy N., Kecsmarik, Vári. Mezőnyfölényt harcoltak ki a ceglédiek, s jóval hamarabb vezetést szerezhettek volna annál, amikor az végül sikerült. Előbb Kecsmarik került jó helyzetbe, de lövés helyett a beadást választotta, így odalett a lehetőség. Később Nagy N. — és még három társa — létszámfölényben törhetett a gyulaiak kapujára, de a döntő pillanatban hosszan szöktette magát, a kapus menteni tudott. A vezetést Hódosi szerezte meg. aki egy bal oldali támadást követően kapásból talált a sarokba. A második játékrész elején mintegy öt percig még a ceglédiek irányították a játékot, de utána érthetetlenül változott a játék kébe. Ügy tűnt, a Kossuth- Honvéd játékosai egyre lobban elfáradnak. Ezt kihasználva feljött a vendégcsapat, s két szöglet után lőtt góllal a győzelmet is megszerezte. — Nem volt szerencsénk a játékvezetővel — Kormányos volt a bíró —, aki ítéleteinek többségével bennünket sújtott. Ettől függetlenül csak magunkat okolhatjuk a váratlan vereségért, hiszen több helyzetet kihagytunk, s erővel sem bírtuk végig. A fiúk közül most csak Csordást és Ványit dicsérhetem — értékelt a vezető edző. Földvári Csaba. OLCSO HOLMIK Cserebere Május 20-tól 24-ig Cegléden a Szabadság tér 5. szám alatt reggel fél 9-től délután 4 óráig cserebereruhavásárt tartanak, ahol olcsó holmikkal várják az érdeklődőket. A hétközi Magyar Kupa selejtező mérkőzésén: Da- basi Ékü—Kossuth-Honvéd 1-2. Góllövők: Nagy N, Kosznovszki. Ifjúságiak: Kossuth-Hon- véd—Gyula 1-4 (0-4). Cegléd: Rézsó — Török P.. Máté, Kecskeméti, Török I. — Szokolai, Makai (Tóth L.), Bakonyi (Gye- nes). Tarkó (Sárközi), Pintér, Farkas. Jó mérkőzésen, kitűnő csapat ellen sikerült itthon tartani a bajnoki pontokat Az éllovas Gyula még idegenben is nagy fölényben játszott, de a jól védekező ceglédiekkel szemben nem sok lövőhelyzetet tudtak kialakítani. A döntő gól a 80. percben esett: Farkas beadását Pintér értékesítette. Ezután — futva legalább az egyik pontért — a Gyula még jobban kitámadott, s ekkor még további gólokat szerezhettek volna a játékidő jelentős részében csak kontratámadások lehetőségéhez jutó ceglédiek. Jók: Rézsó, Kecskeméti, Pintér, Farkas. A megyei II. osztályban: Tápiószecső—Ceglédi Kossuth-Honvéd II. 0-8 (0-1). Cegléd: Boda — Szanyi, Korpácsi, Horchy, Herezeg — Nagy Z„ Darázs T., Szabó Gy„ Vígh — Szabó Z., Szabó Cs. A végig lelkesen és jól játszó tartalék együttes megérdemelt győzelmet aratott, s ezzel nagy lépést tett a bennmaradás eléréséhez. Góllövő: Szabó Z. (2). Jók: Boda (a mezőny legjobbja). Korpácsi, Horchy, Szabó Z. U. L. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munkatárs: Rozgonyi István. • Postacím: Cegléd, Pf. 19. 2741. Telefax és telefon: <Z0) 11-400. 0 Telex: 229353. • Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Közönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-lg, szerda 19—17 óráig. Telefon: (20) 10-743.