Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-17 / 114. szám

Kvantum Fanlurn csapdája Cegléden A színitanoda dobogóra lép Második évadját éli a ceglédi Játszó-Tér Gyer­mekszínpad. Május 19-én, vasárnap este 6 órakor Muszti Bea—Szabó Tünde —Dobay András Kvantum Tantum csapdája című mu­sicaljét mutatják be a Kos­suth Művelődési Központ színháztermében. Ez önmagában azt bizo­nyítja. hogy a színitanoda jól működik. Bár erről a múlt évben is meggyőztek bennünket ay. Ágacska cí­mű nagy sikerű produkció­jukkal. A tizenkét-tizen- négy éves diákokból álló csoport mellett már nevel­kedik az utánpótlás. A ti­zenegy tagú, tízen-aluliak- ból verbuválódott stúdió a múlt vasárnap vizsgázott — jó eredménnyel. Azt azonban senki ne gondolja, hogy a gyermek­színpad színművészeket akar nevelni. Ennél sok­kal többről van szó, színhá­zi életet akar teremteni. Nagy András László rende­ző, a Pest Megyei Művelő­dési Központ és Könyvtár munkatársa jó érzékkel vá­lasztotta Ceglédet. Nem­csak azért, mert a műem­léki épületben lévő szín­házba több életet kellett — ■ lehetett — vinni, hanem a készséget is megtalálta a városban. Manapság, amikor az alig-alig határán vergődik a kultúra, igencsak figye­lemre — és tiszteletre — méltó erény a színház ügyét szolgálni. Hogy ez a vizs­gaelőadás létrejöhessen, harmincnál többen tették meg azt, ami tőlük tellett. önzetlenül. Nemcsak in­tézmények, magánszemé­lyek is segítettek. Akad közöttük kisiparos, iskola- igazgató, tanár, üzletem­ber, újságíró, logopédus, koreográfus, kozmetikus, képzőművész, nyomdász, táncoktató, s természetesen — szülő. Így lettek díszletek, kel­lékek, maszkok, plakátok, jelmezek. E^ utóbbiakhoz például a város rendőrka­pitánysága is hozzájárult. Segítséget kaptak a kecske­méti Ciróka bábegyüttes- től, a szolnoki Szigligeti­éi a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színháztól is. Hosszú e lista — és elgon­dolkodtató. Ám minden­képpen azzal a tanulsággal szolgál, hogy igenis meg­mozgathatok az emberek, nem közömbösek. Csak meg kell keresni a szálakat; jó találkozások kellenek. Heti filmtegyzet Abrakadabra Michael Caine a film egyik jelenetében Hogyan csináljunk kar­riert néhány szerény gyil­kosság árán? — ez is lehet­ne az alcíme annak az ame­rikai (mi más is lehetne?) filmnek, amelyben a ná­lunk is nagyon jól ismert Michael Caine a főszerep­lő. E főfigura, bizonyos Graham Marshall, reklám­főnök egy nagyvállalatnál, ahol, ellentétben a várako­zásával, nem őt léptetik elő, hanem egy ügyeskedő fic­kót, aiki mihamar túl akar adni hősünkön. Ám őt nem olyan fából faragták, akin csak úgy túl lehet adni. Először megrendez egy bal­esetet elviselhetetlen kis feleségének (hogy ilyen há­zisárkányokat, akik még buták is, mint a jó ameri­kai anyaföld, miért vesz­nek feleségül viszonylag ép­elméjű férfiak, az az embe­riség mindmáig meg nem fejtett rejtélye). Aztán — ment a módszer már bevált — újdonsült utálatos főnö­két röpíti levegőbe státus- szimbólum jachtjával egye­temben. Majd az újabb fő­nök következik, akinek — mert az még siátusabb és még szimbólumabb — ara­nyos kis Cessna gépe van (a 4 márka jó bizonyítványt szerzett pár éve, a Vörös téren landolva, a nagy haza nagy fővárosában ...) Mi sem könnyebb, mint motor- hibával fejre állni. Ezek után szabad az út a főnök­ség felé. És mivel a lüké kis detektív nem jön rá sem­mire, és mivel a csinos és korántsem férfigyűlölő ba­rátnő mindenre rájön, előb­bit figyelmen kívül kell hagyni, utóbbit pedig ve­szélyzónán kívül kell elhe­lyezni, magas pozícióban, nagy fizetéssel. Hogy ez egy Mód kis me­se? De még mennyire. Hogy itt krimi, karriertörténet és szex keveredik? Persze. És akkor még nem is mondtuk, hogy van itt kérem a misz­ticizmusból és a titokzatos erőkből is jókora adag. Graham úr csak úgy tesz: — Abrakadabra! — és már­is robban a hajó, zuhan a repülő, meg minden. Aki viszont a fentiek után úgy véli: ez egy szó­rakoztató, jópofa film, azt ki kell ábrándítanom. Ez bizony egy humortalan, ér­dektelen, szellemtelen, unalmas, vontatott, rosszul vágott, rosszul fényképe­zett, csm>a ezerszer látott panelból összeszerelt film. Ám egy előnye mégis van. Az, hogy mindössze n yolcvánperces. Takács István Ez a produkció csupán ily módon születhetett meg. S nemcsak ez. Lesz még több is. Május 2-5-én Szent­endrén lép fel a Játszó- Tér, május 2tí-án pedig Nagyváradon. Természetesen fontos az előadás, de mégsem ez a legfőbb eredmény, hanem az, hogy a városban köz­ügy a színház. (vennes) PROGRAMOK EGESZ METRE Ezt látni, hallani kell A hagyományőrző falu napjainkban is nagy becs­ben tartja azokat a tavasz­köszöntő népszokásokat, amelyek pünkösd napjához kapcsolódnák. A városi em­bernek kevés ■ lehetősége nyílik ezek gyakorlására. A művelődési házak azonban tisztes feladatuknak tekin­tik, hogy vállalják a ha­gyományok továbbvitelét. Számos helyen rendeznék ezért a hétvégén olyan programokat, amelyek pün­kösdhöz kapcsolódnak. Szentendrén, a Szabadté­ri Néprajzi Múzeumban Pest megyében sem jobb a helyzet Múzeumi félpénzek A pápalátogatás és a Széchenyi-emlékév rendez­vényei komoly feladatot jelentenek az ország mú­zeumainak. A megsokaso­dott feladatok nagyobb ön­állóságot igényelnek ezek­től az intézményektől. Az új irányítási elveknek meg­felelően a múzeumok ren­delkeznek is ezekkel a le­hetőségekkel, bár nehezen jutnak anyagi fedezethez. Az ország 754 múzeuma és múzeumi jellegű intéz­ménye két és fél milliárd forintból gazdálkodott a múlt évben. Ebből kilenc- venegymillió forintot köl­töttek a gyűjtemények gya­rapítására, de ez már csak a fele annak az összegnek, amelyet nyolcvankilencben elkölthettek e célra. A gazdaság válságos hely­zete hasonlóképpen hat Pest megye múzeumaira is. A hálózathoz több, mint negy­ven intézmény tartozik, amelyekben a szűkülő anyagi források ellenére is tovább folyik a munka. Ál­talában jellemző, hogy a közművelődési tevékenység helyett inkább a szakmai­tudományos célok felé for­dulnak, Mindezek mellett n legfontosabb régészeti feltárásokat, dokumentálá­sokat tovább folytatják. Többnyire a gyűjtemény­fejlesztés szenved hátrányt. Nehezebben tudják szin­ten tartani a restauráló, a raktározó, illetve a publi­kációs, szervező-, valamint a szolgáltató tevékenysé­get. A pénzügyi akadályok el­lenére gondoskodnak a me­gyében a múzeumok mű­ködéséről. Bár a költségve­tési tervet még nem hagy­ta jóvá a megyei küldött­gyűlés, azért az önkor­mányzat — előlegképpen — biztosítja a folyamatos fenntartáshoz feltétlenül szükséges összeget. Ilyen körülmények között nem kerülhet sor Pest me­gyében sem a múzeumi hó­nap megtartására, de a mú­zeumi világnapról majd megemlékeznek. Szentend­rén például két tárlatot rendeznek majd. A képtár­ban mutatják be a Buda környékéről kitelepített né­metek .tárgyi emlékeit. Eze­ket ők annak idején ma-: gukkal vitték, s most a testvérváros — Wertheim — múzeumának tulajdonai. -Egy másik kiállításon pe­dig Csorba Simon festő­művész sajátos — medita- ■tív — világával ismerked­hetnek meg a látogatók, akik felkeresik a Művész­telepi Galériát. V. A. pünkösd alkalmából — má­jus 19-én délelőtt 11 órai kezdettel — a Lenvirág együttes mutat be a Felső- Tisza-vidék tájegység, milo- tai udvarán hagyományos pünkösdi népszokásokat. E különleges, vonzó program mellett természetesen ez alkalommal is megtekint­hető a Szabadtéri Népraj­zi Múzeum többi látványos­sága is. Az ügyes kezű nép­művészek bemutatót tarta­nak a hagyományos gyer­tyamártás művészetéből. Láthatjuk a lángossütés, a vajköpüiés, a szövés meg a nemezkészítés népi mód­szereit is. Visegrád szintén látvá­nyos programmal várja e hétvégén látogatóit. A Má­tyás király-év alkalmából május 17-én, ma a királyi palotában a Mátyás-kori építészeti kőfaragványok leleteiből nyílik kiállítás. Szentendrén e hétvégén, május 13-án este 7 órai kezdettel a Madách Szín­ház előadásában Roncs- derby című egyszemélyes musicalt mutatja be Psota Irén. Nagymaroson élménye­ket nyújtó kiállításban gyö­nyörködhetünk. A pápalá­togatás alkalmából meg­hirdetett gyermekrajz-pa- lyázat legszebb munkáit a május 18-án nyíló tárla­ton mutatják be a közön­ségnek. Ráckevén május 18-án este 8 órakor megrende­zik a hagyományos ivó­bált. Május 24-én délelőtt fél 10-kor gyerekek vidám zsivaja tölti majd be a mű­velődési központot, mely­nek színjátszói a Mátyás király és az ördög című mesejátékot adják elő. Dömsödön, a Zichy-galé- ria alkotóműhelyének ki­állítására várják az érdek­lődő közönséget. Május 18-án nyílik meg az a kiál­lítás, amelyen a nádudvari fazekasok munkáit láthat­juk. A gyerekek szórakozta­tására május 24-én délután fél 4-kor a Holló együttes lép a színpadra. Folytatódnak az Éneklő ifjúság hangverseny-bemu­tatói. Érden e koncertsorozat keretében május 18-án dél­előtt 10 órakor a he­lyi általános iskolák együt­tesei a százhalombattai általános iskolák kóru­saival mérik össze énektú- dásukat. A szentendrei Mó­ricz Zsigmond Gimnázium aulájában ugyancsak e hangversenysorozat kereté­ben. délelőtt tízkor a po- mázi és a helyi kórusok mutatkoznak be. Nagyhalán május 18-án délelőtt 11 órakor a művé­szi tornacsoport az évzáró ünnepség keretében ad szá­mot egész éves munkájáról. Előző nap, május 17-én, pénteken este hétkor a nagykátai Krízis együttes koncertje jelenthet jó szó­rakozást a közönségnek. Csévharaszton a Közal­kalmazottak Szakszerveze­tének monori körzeti bi­zottsága május 18-án in­dítja reggel 9-kor hagyo­mányos gyöngyvirágtúrá­ját. Áz egész napos program keretében — egyebek kö­zött — főzőversennyel, a gyerekeknek lepényevő ve­télkedővel és lufifúvással rendeznek jó szórakozást. K. Z. Csak egyenesen Fürdőtej házilag Mielőtt pedikűrözni kezd, vegyen meleg lábfürdőt. Amint a bőr puha lett, gon­dosan dörzsölje át kefével, Ltipszélre írt eleiek PÍZ Nem szurtos. Nem neveletlen! Nem szakadt öltözetű. A séma szerint annak kellene lennie. Ezzel szemben tiszta, illedelmes, a ruházata gondozott. Hat­esztendős? Nyolc? „Sókolom”, Két, antracitfényű szem néz rám. Egyszer­re lefegyverző bizalommal és gorom­ba elutasítást is váró riadalommal. „Szép ótósTied?” Enyém. Mosolyog a válaszra. A tapasztaltak mosolya ez. Csatát nyert, szóba álltak vele. Nem azt mondták, mit akarsz, nem azt mondták, eredj a fenébe, hanem felel­tek a kérdésére. Naponta hányszor lép igy emberek elé? Csak itt, a parko­lóban vagy másutt is? Küldik, jön ma­gától? Sémák keserű epéje: pénzt fog kér­ni. Kéregét. Koldul. Mert e z e k ... Te ki vagy. legényke? Felnéz rám a kérdés hallatán. Nem hi­szi, hogy tényleg érdekelne. „Én-e? Én vagyok a Béla. Asztán van a Juci meg a Terka előttem, utánam meg a pici Ica. Mert a nagy Ica a mamám.” Négyen vagytok akkor testvérek, ugye? „Nem, hárman.” A Juci. A Ter­ka. Te. A pici Ica. Az négy, nem? „Ja, hogy én-e? Az igaz. Akkor négy”. Dör­göli a nóziját, annyira belefeledkezik a gondolatba, hogy ő is... hogy úgy négy. No lám, eddig ő háromról tu­dott. Te Béla, miért nem vagy az iskolá­ban? Hanyadikos vagy? „Hát vótam az elsőbe. De már nem megyek. Anyám azt mondta. Hogy nem írat át. Mert mi most költözünk ide. Nem itten lak­tunk. Csak most lakunk itten.” Dör­göli megint az orrát. Zavarban lenne vagy csak rossz szokás? A tekintete nyílt. Miért is lenne zavarban? Nem tett semmi rosszat. Beszélget. Mintha kitalálná a gondolatom, hogyan került ő ide, azt mondja: „Kijárok ide. Sze­retem az ótokat. Sokféle van ám! Külföldiek! Megállnak enni. Ugye, szép az étterem?'.’’Voltál már benne? „Én-e? Ugyan már! Kizavarnának. Még innét is zargatni szoktak. Ki-ki- jön egy olyan fekete kabátos, nagy a hasa, osztán kajabál, »eridj te innét!« De nem mindig van itt. Gondolom.” És olyankor mit csinálsz? Elmész? „El. Hát mit tegyek? Megverne. Az biztos, hogy megverne.. Tudom én! Mint az apám. Ha rájön, akkor ka­punk. Ha hallgatunk, azért, ha szólunk azért. »Apátok raplis.« Anyám mond­ja. Hát az. Raplis.” És most hol van apád? Dolgozik? „ö? Ugyan már! Anyám, az igen. Csak kevés pízt kap érte. Gyárba’ van. Az itteniben.” Fe­jével bök jobbra, hogy arra van a gyár. Akkor most apád otthon van? „Á! Bör­tönbe. Becsukták. Verekedett. Azért. Tényleg azért. Nem lopott. Nem. Pe­dig azt mondják.” Kik mondják ezt? „Hát a Verőn néni is, akinél most la­kunk. Az anyámnak a nővére.” Néznek rám a pincérek. Ez vagy bu­zi, vagy hülye. Béla már eltüntette « levest — néni szürcsölt! —, ha bajlódik is a késsel-villával, de tisztességgel eszi a rántott húst. Azt kért. „Azt sze­retem nagyon. Régen nem ettem.” Fel­felnéz a tányérjáról, repked a tekinte­te, vigyorog, felém hajol, súgja: „Nin­csen itten a nagy hasú. Nem látom. Még jó. Biztos kizavarna.” Azt nem tehetné. Velem vagy. „Akkor nem?” Nem, akkor nem. Béla figyeli a ke­zem, amikor fizetek. Amikor kiérünk, azt mondja: „Ennyi pízt! Hát csak ettünk! Ezért ennyi pízt! Drága ez.” Állok a kocsi mellett. Nyújtom a ke­zem, ahogy férfiaknál szokás. Szer­vusz Béla. „Sókolom.” Beülök, indítok. Béla áll. Dörgöli az orrát. Mészáros Ottó a bőrkeményedést pedig habkővel. Majd krémezza be a lábát. A lábkörmöket ne oválisán, hanem egyene­sen vágja le. Ha nagyion száraz a bőre, a következő házilag el­készíthető „fürdőtejet” ajánljuk: Két csésze tej és egy csésze étkezési olaj ke­verékét öntse a forró für­dővízbe. Hetente legalább egyszer vegyen ezzel a für­dőtejjel fürdőt. Biztosan segít. A szemceruzát könnyeb- ben kihegyezhetjük, ha elő­zőleg néhány percig a mély­hűtőbe tesszük. A beszáradt szempilla­spirál ismét kenhető lesz, ha lezárt állapotban rövid ideig forró vízbe helyezzük. Ha a parfümösüveget nem tudjuk kinyitni, folyassunk forró vizet a kupakra. Ez­után könnyen lecsavarhat­juk. Fésűinket, keféinket he­tente egyszer mossuk ki. Különben a hajlakkmarad­ványokat és a zsírt a fris­sen mosott hajunkba újból belefésüljük. y. i. Szabadidő Vásárkalauz Több mint negyven vá­sárt rendeznek a hétvégén az ország minden részében. Ebből azonban rendkívül szerény a Pest megyei kí­nálat, miután ezen a hét­végén, jnájus 19-én, vasár­nap megyénkben csak iVío- noron tartanak állat- és ki­rakodó, valamint autóvá­sárt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom