Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-03 / 102. szám

Hadat üzenni minden sanJasdgnak Perlekedő emberi szóval Illés bácsi, a kisbíró volt a példaképe öt-hat éves ko­rában. Ámulva nézte őt mindannyiszor, ahányszor végiglépdelt Nyáregyháza utcáin, s dobszóval hívta föl a figyelmet mondandó­jára. A kisfiú addig-addig kérlelte édesapját, míg a vásárban vett neki «gy já­tékdobot. Így aztán követ­hette a kisbíró példáját, s nagy komolyan kiabálta: Közhírré téteti az elöljáró- tág, hogy holnap hétfő lesz! — Valószínűleg költő vol­tam már akkor is — mond­ta Baranyi Ferenc, felidéz­ve az emléket. — Hiszen a költő dolga azoknak a nyil­vánvalóságoknak a megfo­galmazása, amelyek, mel­lett egyébként esetleg el­mennének az emberek. Az Írói lét azonban nem csak a/. írói munkát jelenti, ez még önmagában nem tisz­tesség. Íróként kell élni is. Tehát: hadat üzenni min­den sandaságnak, magabiz- tosabbakká tenni a legem­beribb moccanásokat a vi­lágban, ünneprontásra haj­togatni a hamis csinnadrat­ták idején. Emberségből pél­dát, vitézségből formát kel] nyújtania. S annál nehe­zebb az író dolga, minél rajtakaphatatlanabb, minél összetettebb az a sokat em­legetett vitézség. Ez utóbbi gondolatot már idézte Baranyi Ferenc az Ezredvég című folyóiratból, amelynek első száma most látott napvilágot. Ebből az alkalomból a hét végén mű­soros estet tartottak a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Köztelek utcai székha­zában, ahol jól ismert, de mostanában nemigen hal­lott verseket, dalokat adott elő Kassai Franciska elő­adóművész és Móni Ottó színművész. Farkas Ferenc megzenésített virágverseit énekelte Csavlek Etelka, az Operaház magánénekese Szűcs Loránd zongoramű­vész kíséretével. — Azért választottuk ezt a helyszínt — magyarázta a József Attila-díjas köl­Minden magyarok táncfesztiválja Augusztus 13. és 21. kö- jjBtt a minden magyarok táncfes'ztiválját akarja meg­rendezni a gyulai Erkel Ferenc Művelődés; Köz­pont és a Gyulai Várszín­ház a környező országok­ból ‘és Nyugat-Európából meghívott magyar néptánc­együttesek . részvételével. A Kőrös-parti fürdővá­ros néptáncöshagyomá- nyai — 1948-ban itt tartot­ták az első hazai nép­táncfesztivált. s ma is ki­tűnő táncegyüttese van a Városnak —. valamint a várszínház táncszínházi kezdeményezései adnak alapot e nagyszabású vál­lalkozáshoz. A szervezők 1-2 ^együttest akarnak meghívni a Felvidékről, Kárpát-Ukrajnából, Erdély­ből. a Vajdaságból. Bur- genlandból, valamint Nyu­gat-Európából. s a műsor­ban Bé/cés megyei néptán­cosok is szerepelnek majd. Az elképzelések szerint a fesztivált a várszínpadon és a vár körül rendezik meg. a Téglavár környéke pedig népművészeti kira­kodóvásárnak ad helyet. A gyulaiak, ha kezdemé­nyezésük támogatásra ta­lál. kétévente fogják meg­rendezni a minden magya­rok táncfesztiválját, amely reményeik szerint a hatá­rainkon túl működő ma­gyar néptáncegyüttesek be­mutatkozása mellett a mai egyetemes néptáncművé­szet megismerését is elő­segítheti. tő —, mert sok kisember — köztük az itt jelen levők — áldozatkészsége révén jöhetett léire ez a folyóirat, amely a Zrínyi Kiadó által éveken keresztül kibocsá­tott — balra húzó írókat maga köré tömörítő — Ez­redvég című almanach szel­lemi örököse szeretne lenni. Az Ezredvég Alapítvány kiadásában napvilágot lá­tott folyóirat szerkesztői között találjuk még Bálvá­nyos Huba, Simor András, Tabák András és Tóth Mik­lós nevét. Csepeli Szabó Béla, Győré Imre, Baranyi Ferenc, Simor András, Do­bos Éva költeményei kap­tak helyet az első számban. Olvashatjuk — többek kö­zött — Galabárdi Zoltán régmúltból, illetve a közel­jövőből vett zsánerképeit; Csanády János emlékcse­repeit; Vértessy Sándor do- kumentumiratát 1944 őszé­ről. — Bennünket az iroda­lomból annyi érdekel, amennyi az emberektől visszatérői belőle valami­lyen formában — fogalmaz­ta meg Baranyi Ferenc. — A másik ember iránti nö­vekvő hajlandóságban, egy szivdobbanásnyi hazaszere­tetben. A mi folyóiratunkat társadalmi összefogás tartja fenn. Ezt az áldozatkészsé­get mi tiszta, igazságért perlekedő emberi szóval igyekszünk honorálni. V. A. Éneklő ifjúság Május 4-én, szombaton négy helyszínen folytatódik tovább az Éneklő ifjúság mozgalom harigversenyso- rozata. Gödöllőn hat, Tá- piószeesőn öt, Ócsán két és Vácott öt település álta­lános iskoláinak kórusai lépnek fel. Gödöllőn és Tápiószecsőn Mozart-művet szólaltat meg az összkar — címe: Oragna Figa — Dan- ku István, illetve Tihanyi Györgyi vezényletével. Öcsén • az énekegyüttesek szereplését a dabasi zeneis­kola tanári hangversenye követi. PROGRAMOK EGÉSZ HÉTRE Ezt látni, hallani kell Néhány hűvös áprilisi nap után most a vissza­vonhatatlanul , beköszöntő tavasz fokozottabban a sza­badtéri programok felé for­dítja az érdeklődést. Mind többen keresik fel a ter­mészeti szépségekben gaz­dag gödöllői arborétumot, s a néhány hetes szünet után ismét megnyílt Szent­endrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumot, ahol ezen a hétvégén különböző bemu­tatókkal is várják a közön­séget. A programban szere­pel csuhéjfonási bemutató és megtekinthetjük, hogy miként készítenek gyöngy­ből népi ékszereket. Az uszkai udvarban fából ké­szült használati tárgyak népművészeti faragásaiban is gyönyörködhetünk. A kisalföldi tájegységben láthatjuk a népi hagyomá­nyok szerinti lángossütést, a süttői lakóházban pedig az ügyes kezű népművészek szemünk előtt készítenek fűzfavesszőből különböző tetszetős kosarakat. A gödöllői arborétumban 110 fenyő és 650 lombos fa és cserjefaj változataival is­merkedhetünk meg. Akik vásárolni kívánnak a kü­lönböző pövényrilkaságok- ból, azok erre is lehetősé­get találnak az ottani dísz- faiskolában. A gödöllőiek egyébként május 4-én Bu­dapesten szerepelnék. A Mandarin Színház együtte­se mutatkozik be azon a kulturális fesztiválon, ame­lyet a budapesti Almássy téri művelődési központban tartanak. A gödöllői együt­tes két előadásban délután fél 5-kor és este fél 8-kor lép színpadra, produkciójá­val. Szentendrén május 4-én, szombaton este 8 órai kez­dettel a művelődési köz­pontban a Pa-Dö-Dö együt­tes ad szórakoztató műsort. Másnap az úgynevezett családi vasárnapot a ter­mészetgyógyászat jegyében rendezik meg. Számos elő­adás, helyszíni ingyenes vérnyomásmérés segíti majd az érdeklődőket az Az osztályfőnök válasz­tottjai. „Negyedik éve vi­szem őket, őket is, család­jukat is jól ismerem.” Ilo­na és Béla. Nyolcadikosok. Azt kértem az osztályfő­nöktől, kommendálja ne­kem a huszonkilenc gyerek közül a legtehetősebbet meg a legszegényebbet. Sé­ma: az egyiken szép ruha, a másikon kopott. Kettes séma: az egyik butácska, a másik okos. Hármas séma: az egyik jó tanuló, a másik tossz. Semmit nem érnek a sémák. Ilona és Béla öltő- kéke alig mutat eltérést, mindkét gyerek értelmes, mindketten jó tanulók. Helyszínrajz Biankó bankók Nincsenek zavarban. Nyíltak. Más üres helyiség híján az igazgató bácsi pa­rányi szobáját kapjuk meg a beszélgetéshez. Leplezet­len érdeklődéssel néznek körül. Mint kiderül, a taná­riban már „sokszor”, de itt még nem jártak egyszer sem. „Szeretnek” tanulni, amint szeretik az iskolát, az osztálytársakat, Ildi né­nit, azaz az osztályfőnök­nőt. Tanáraik esetében már nem ilyen egyöntetű a vé­lemény, egyikükről például azt tartják, „“hisztis”. Akad, aki „borszagú”, s olyan is, aki „kivételez”. Otthon er­ről nem nagyon beszélnek. Béla szerint az ő szüleit ez „nem nagyon érdekli”, Ilona pedig azt mondja, „anyukám mindig azt haj­togatja, legyél, kislányom, szófogadó”. Szerintük (Bé­la) a szüleik, illetve a ma­mája (elvált) Ilonának „rengeteget dolgoznak”. És abban is egyek, hogy ők szintén „sokat fognak dol­gozni”. (Adam Smith A nemzetek gazdagsága lap­jain: „Saját munkája olyan tulajdona az embernek, amely minden más tulajdo­nának legfőbb forrása, s mint ilyen, a legszentebb és legsérthetetlenebb.”) Gyermek fegyvere a sf- rás. Béla „nem nagyon’’ emlékszik, mikor sírt utol­jára; Ilona viszont igen, éppen tegnap, erről „leg­jobb lenne nem beszélni”. Azért hullottak ugyanis a könnyei, mert a szomszéd néni cicájának a kiscicáit... s könnybe lábad. most is szeme az „eltüntetett” ár­tatlanok miatt. Érti ő, hogyne, értené, hogy a szomszéd néni nem tudna annyi cicát etetni, de ak­kor is...! Béla egyetlen gyerek, Ilonának van egy öccse, aki „sokat rosszal­kodik”. Otthon sorakoznak könyveik, Bélának „nem tudom, mennyi”, Ilonának „harminckettő, de abból hat a tesómé”, olvasni mindketten „nagyon” sze­retnek. Az „olyan regé­nyest” se Béla, se Ilona nem kedveli. Inkább „az érdekeset”, ami alatt útle­írásokat, tudományos fel­fedezések leírását kell ér­teni. A tudásnak, az okos­ságnak nagy előttük a be­csülete, mert (Béla) „akkor nem függök senkitől”, il­letve (Ilona) „nem szoru­lok rá másokra”. (Flaubert az Érzelmek iskolája első könyvében: „Semmi sem olyan megalázó, mint ami­kor azt kell látnunk, hogy a butáknak sikerül, amiben mi kudarcot vallunk.”) Bölcsesség: hazug gyer­mekből tolvaj ember válik. Béla elismeri, füllenteni szo­kott, „de úgy igazán hazud­ni, azt nem.”. Ilona szerint „anyukámtól tanultam, hogy mindig az igazat kell, mondani, már csak ázért is, mert akkor nem feledem el, kinek mit lódítottam”. Praktikus szempont. Amint Ilonában általában több a praktikum. Bélában a majd lesz valahogy. Viszont egy­formán „nem szeretik” a lopósokat (holott „a falu­ban van belőlük szépen"), meg a dolgozni nem szere­tőket, mint amilyen (Béla) például.. . S .mond egy ne­vet, akiről „az egész falu tudja ezt”, ám „mégis mindig tele a zsebe pénz­zel”. Ilona szerint „dolgoz­ni mindenkinek kell”, fő­ként akkor, ha gyereke is van az illetőnek, családja, háza, adóssága ... Ök a szüleiktől azt látják, hogy „rengeteget kell dolgozni”, nekik sem lesz különleges­ség, bár Béla „olyan sokat nem csinál otthon”, Ilona viszont zokszó nélkül teszi azt, ami „az én részem, mert anyukám kiosztotta”. (Széchenyi István a Hitel előszavában: „Én azt szere­tem hinni: minden jobh lelkű ember bizonyos vá­gyást hordoz szívében — ha bár sejtetlen is ~ ma­gán, felebaráiin s minde­nen, a mi ötét környezi, szüntelen javítni.”) Tizennégy esztendősek, fajunk biankó bankói. Va­jon ki, mi és hogyan tölti ki az emberbank e kitöltet­len bankcéduláit, azaz ban­kóit? Ki, mi, hogyan és fő­ként: minek a fejében?! Míg el nem feledem: Béla a tehetős család gyereke, Ilona a szegény. Kettőjük közül melyik lesz az, aki fapénzt vesz arany gya­nánt, és melyikük az, aki így adja el? Mészáros Ottó egészséges életmód feltéte­leinek megismerésében. Vácott május 3-án dél­után 5 órakor a közgazda- sági szakközépiskola aulá­jában, a váci zeneművésze­ti szakközépiskola zenekara és a Petőíi-általános iskola énekkara tart Mozart-em- lékestet. Május 4-én dél­után 2 órai kezdettel a mű­velődési központban anyák napi játszóházba várják a gyermekeket, akik itt ké­szíthetik el azokat az aján­dékokat, amelyeket délután 5 órakor a nők klubjában az anyák napi köszöntő so­rán adnak át az ünnepei­teknek. Páll mu­Szál adidó A hét zenei programjá­ban a legrangosabb ese­ménynek ígérkezik az Éneklő ifjúság hangverse­nyeinek megrendezés. Ez alkalommal szombaton Gödöllőn, Tápiószecsőn és Öcsáit kerül sor ilyen be­mutatókra. Valamennyi színhelyre, a megye számos településéről érkeznek együttesek, hogy a legjobb­nak járó cím elnyeréséért vetélkedjenek. Nagykátán május 4-én délelőtt vásári vigalom várja a lakosságot a műve­lődési központban. Este 8 órakor a fiataloknak a diszkó nyújt majd jó szóra­kozást. A képzőművészet iránt érdeklődők két érdekes ki­állítás közül választhatnak. Gödöllőn a művelődési központ galériájában Antal korongfazekas tatja be a székely falu ha­gyományait őrző cseréptár­gyait. Vácott Paulikovics Iván szobrászművész alko­tásaiban gyönyörködhetünk. Akik a fővárosban kíván­nak kellemes órákat eltölte­ni ezen a hétvégén, azok­nak ajánlhatjuk, hogy láto­gassák meg a XV. kerületi Csokonai Művelődési Ház­ban a május 4-én és 5-én reggel 9 és délután 6 óra között a Májusi kosár elne­vezésű olcsó áruk vásárát. A háziasszonyok leszállított áron különböző élelmisze­reket. mosószereket vásá­rolhatnak, a kiskerttulaj­donosok pedig palántákat. Budapesten a Szakszerve­zetek Fővárosi Művelődési Házában (XI. Fehérvári út 47.) Nemes Nagy Péter bluestörténeti előadást tart, amelyet neves előadóművé­szek bemutatói illusztrál­nak. A természetkedvelőknek is számos program nyújt lehetőséget a kellemes idő­töltésre. Május 5-én régi termé­szetbarátok tartanak talál­kozót, amit kirándulással tesznek változatossá. A Budai-hegységbe indulnak a Pilisborosjenő—Kevély útvonalon. A résztvevők reggel 8 órakor a Vörösvá­ri út és Bécsi út sarkán ta­lálkoznak. Könnyű budai sétára indulnak azok a tu­risták, akik május 5-rén reggel 9 órakor a Moszkva téri óránál randevúznak, s innen mennek a Budakeszi —Csíki-hegyek—Budaörs útvonalra. K. Z. Recepfötlefek Darált húsból — maradékból Gyakran előfordul, hogy a háziasszony elszámítja magát, és kisebb-nagyobb mennyiség megmarad az ünnepi ebédből. Ha hús is maradt, érdemes új fogást készíteni belőle. Legegysze­rűbb, ha a sült, főtt, párolt húst ledaráljuk, és úgy használjuk fel más kiegészí­tőkkel —; zsemlemorzsa, da­rált zöldség, rizs stb. hoz­záadásával — kellően fű­szerezve, sütve, roston süt­ve. Az így összehozott ízek a legtöbb családban sikerre számíthatnak. SAJTOS HÜSGOMBÓC Hozzávalók: tél kg da­rált sertéshús, a szikkadt zsemle, 1 fej hagyma, 1 db zöldpaprika, 20 dkg ubor­ka, 10 dkg ementáli sajt, 1 tojás, 1 dl tej, só, bors, őrölt szerecsendió, kakukkfű, 2 evőkanálnyi citromlé, édes­nemes porpaprika. A zsömlét beáztatjuk. A hagymát megtisztítjuk, fel­daraboljuk, a paprikát és az uborkát megmossuk, és kockákra vágjuk. A sajtot lereszeljük. A zsömlét ki­nyomjuk, majd a darált húshoz keverjük. A hagy­mát, tojást, és a tejet is a húsmasszához keverjük, va­lamint az uborkát, reszelt sajtot, és sóval, borssal, ka­kukkfűvel, szerecsendióval, citromlével és porpapriká­val ízesítjük. A masszából 8 gombócot formázunk, majd bezsírozott tepsiben meg-megforgatva kb. 20 perc alatt ropogósra sütjük. HŰSGOMBÖC NYÄRSON (indiai ételrecept) Hozzávalók: 50 dkg da­rált hús, 1 nagy hagyma, 2 gerezd fokhagyma, kevés szegfűszeg, gyömbér, őrölt kömény, 1 evőkanál zsira­dék, 1 tojás, só. Hámozzuk meg és darál­juk meg a gyömbért, a fok­hagymát és a hagymát. Ke­verjük a darált húshoz, ízesítsük fűszerekkel és ke­verjük bele a tojást, és sóz­zuk meg. Formázzunk 10 gombócot belőle. Tűzzük nyársra, és öntsünk rá ol­vasztott zsiradékot. Tegyük grillsütőbe, és süssük meg. KEBABCSE PAPIIIKA­salAtával (bolgár recept) Hozzávalók: 40 dkg darált marhahús, 2 tojás sárgája, 2 evőkanál vörösbor, 1 ká­véskanál édes-nemes papri­ka, 2 fej vöröshagyma, 4 db zöldpaprika, 1. kávéska­nál méz, evőkanál bor­ecet, 3 evőkanál olaj, só, íe- ketebors. A darált marhahúst jól elkeverjük a tojás sárgájá­val, a vörösborral, sóval, feketeborssal és az édes­nemes porpaprikával, majd ujjnyi rudakat formálunk belőle. Egy tepsit megola­jozunk, felmelegítjük és a húsrolókat beletesszük és kb. 8 percig sütjük. Meg­hámozzuk a vöröshagymát, karikákra vágjuk, és nyer­sen a húsrolóra tesszük. Körítésnek a zöldpaprikát csíkokra vágjuk. Egy ká­véskanál mézet a borecet­tel, az olajjal, kevés sóval és borssal összekeverünk. Majd a paprikadarabokra öntjük. Kb. 1 óra hosszat állni hagyjuk. Kenyérrel fogyasztjuk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom