Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-14 / 111. szám

A hét végén ólban sültek a csirkék Kávé helyett füst A ceglédi tűzoltókat a hét végén több alkalommal riasztották. Nagykőrösön a Dankó utcában kigyulladt egy ól, és több bála szalma mellett száz csirke is benn­égett. A 10 ezer forint kárt okozó tüzet infralámpa okozta. Cegléden a Hunyadi utcá­ban egy 11 kilós tömi teilen gázpalack gyulladt meg, de kézi oltóval sikerült loka­lizálni a tüzet, mielőtt na­gyobb baj keletkezett vol­na. Ugyancsak Cegléden a Rákóczi út egyik lakásában keletkezett tűz. Ugyanis egy szovjet gyártmányú színes televízió kigyulladt, de a tulajdonos gyorsan eloltot­ta, és csak ötezer forint kár keletkezett. Cegléden a Köztársaság úton a szomszédok arra fi­gyeltek fel, hogy egy har­madik emeleti lakásból füst tódul ki. A tulajdonosok nem voltak otthon. Ezért feltörték a lakást, és kide­rült a füst oka. A háziak ugyanis a bekapcsolt vil­lanytűzhelyen felejtették a kávéfőzőt. Szerencsére kár nem keletkezett, ám rosz- szabbul is elsülhetett volna a dolog. Abonyban a Ceglédi úton egy baromfiól kapott lángra elektromos vezeték hibája miatt. Harminc csirke bennégett. A hirtelen lehullott nagy mennyiségű csapadék elön­tötte a ceglédi húsüzem egyik pincéjét. A tűzoltók­nak kellett kiszivattyúzni a vizet. (r.) Gyümölcsöző rendteremtés Üjszilvás 287G lakosával a környék kisebb települé­sei közé tartozik. Ameny- nyire a szerény anyagi le­hetőségek engedik, igye­keznek rendben tartani a községet. Tavasszal gyalul­ták, rendbe tették a föld- utakat. Tisztasági napot tartottak, összeszedve a szanaszét éktelenkedő sze­metet, hulladékot. A közte­rületeken elültettek kétszáz gyümölcsfát. Sokféle stílust kipróbált Festő a galériában Nem mindennapi kiállí­tásnak adott helyet a kö­zelmúltban a Ceglédi Ga­léria. A falakon egy fiatal festő évtizednyi kísérletező korszakának képei sorakoz­tak. Bakányi Gyula, a vá­ros szülötte, aki képzőmű­vészeti főiskolai tanulmá­nyai befejezése óta is Ceg­léden él és alkot. Barcsay Jenő, Doma- novszky Endre és Iván Szi­lárd tanítványa a Művé­szeti Alap tagja, tíz éven át rajzszakkört vezetett a művelődési központban. Városunkon kívül Nagykő­rösön és Budapesten a Fé­nyes Adolf Teremben volt önálló kiállítása. Több kol­lektív tárlaton is részt vett. Emberi zárkózottsága ak­kor oldódik fel, amikor előveszi a palettát és az ecsetet. Az általa meghono­sított képi jelrendszer leg­fogékonyabb beszédmódja. Érdemes figyelni rá, mert munkái jelentős mögöttes tartalmat hordoznak. Kí­sérletező kedvű éveiben birtokba kívánta venni a festészet számos fontos tar­tományát. Ábrázolásmódo­kat, technikákat próbált ki, hogy megtalálja a hozzá legközelebb állót. Ma úgy tűnik, hogy az expresszio- nizmus volt rá a legna­gyobb hatással. Ebbe a vo­nulatba tartozik a Család, az Álmondván, a Vízió, a Madár című olajiképe. Impresszionista hangvé­telű a Fázó öregasszony cí­mű portréja, amelyen a kendő és a felemelt kart borító ruha takarásából csupán az arc egy szelete tűnik elő. Az ösztönös ősz- szehúzódás, beburkolózás kifejezően tárul elénk. Ez a látásmód jellemzi a Halot­tak napja című festményt is. A temetői keresztek közt három sötét nőalak szi­luettje rajzolódik ki, vib­ráló rőt lángok világítják be a kép előterét. Mély hatású, gazdag mondani- valójú alkotás. Egy harsány színvilágú, pikareszk hangulatú, vidám társaság Aba Novák szelle­mét idézi. Olyan bravúro­san alkalmazta a mester által használt temperatech­nikát, ami nem mindenna­pi be’eérző kénességre vall. Láthatók még technikai próbálkozások, táblakének textilan’-'likációval, másféle anyaeokkal növelve a felü­let plasztikusságát. Ujjfuta­mok ezek, amelyek bizo­nyítják, hogy valamennyi regiszter a helyén, és hasz­nálható. A művész úgy érzi, hogy eme kalandozások után a megállapodottság felé tart. Az expresszionizmus és az impresszionizmus mezsgyé­jén próbál továbbhaladni. A figurális kompozíciók fog­lalkoztatják. A gazdag kolo- ritú képek után visszafo­gott színvilág jellemzi mos­tanában készült munkáit. Főleg a mélyebb tónusú színeket kedveli, témáihoz is ezek illenek. Napi sétája során meg- megáll, szemlélődik. A kör­nyezet motívumaiból tölte- kezik. A látványt átfor­málva, festés közben ala­kul ki a végleges megoldás. Addig alakítja a kompozí­ciót, amíg el nem éri a kí­vánt hatást. Van, amikor többször lekaparja a festé­ket, máskor gyorsan meg­születik a kép. Bőséges anyagából szeretne a fővá­rosban is rendezni egy kiál­lítást. Tamasi Tamás Csőbe húzzák Cegléd telefonhálózata be­látható időn belül több­szörösére nő. Az ARBAU Kft. kivitelezésében — he­lyi munkavállalóknak is foglalkoztatási lehetőséget teremtve — megkezdődött az alépítmény, a vezetéke­ket befogadó csőrendszer kiépítése (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Krisztus lábatlan veit Temetőből sírkert A ceglédberceli római katolikus temető rendbe­hozatala évekkel ezelőtt megkezdődött, és mostaná­ra befejeződött. A temető­ből lassan valódi sírkert lett. A - hivalkodó síremlé­kek között viszont volt egy csonka feszület, amely Krisztust ábrázolta. Ám a megfeszített Jézus-szobor­nak hiányoztak a lábai. A közelmúltban a faragott Krisztus helyére ércből ké­szült Megváltó került, amelynek már vannak lá­bai is, tudtuk meg a Köz­ségi Híradóból, amelynek első száma nemrég jelent meg a nemzetiségi hagyo­mányokat őrző településen. C E G! ÉDI Kantian XXXV. ÉVFOLYAM, 111. SZÁM 1991. MÄJUS 14., KEDD Nem csak megálmodják... A név kötelez Portálok, kirakatok, cég­táblák. Látványuk esztéti­kai élményt nyújt az utcán sétáló, nézelődő emberek­nek, vagy éppenséggel ide­gesíti őket. Akarva-akarat- lanul a városkép formálása is múlik a reklám alkotói­nak jó ízlésén és fantáziá­ján. A ceglédi Dekor Stú­dió — a műfaj helybéli rep­rezentánsa — a közelmúlt­ban belépett a szolnoki Meko Kft.-be, a napokban pedig a Kazinczy u. 1. szám alá költözött, méltó környe­zetbe. Ennek apropóján be­szélgettünk az elképzelések­ről Kármán Sándorral, a stúdió vezetőjével. — Az utóbbi egy-két évben ez már á harmadik hely, ahová költöztek. Aligha azért, mert nyug­hatatlan a természetük .., — Egyszerű a magyará­zat: az előző létesítményt kinőttük. Miután a dekorá­ciós tevékenység sokrétű — nemcsak cégtáblát és üzlet- berendezést készítünk, asz­talos-, lakatosteendőket is végzünk, és persze rajzo­lunk. Eleddig ezt szűkös kö­rülmények között tettük. Itt ideális feltételek mellett, kényelmesen — ha szüksé­ges, egymástól szeparáltan — dolgozhatunk. — A korábbiakhoz ké­pest változik-e a szolgál­tatásaik palettája? — Idáig talán kevesek­nek volt teljes képe arról, hogy valójában mivel fog­lalkozunk. Egyegy új vál­lalkozás indulásakor nem­csak az emblémát, cégtáb­lát, szórólapot, névkártyát tervezzük meg, hanem sok­szor egy kisebb üzlet keres­kedelemben nem kapható bútorzatát is. És nem csu­pán megálmodjuk — papír­ra rajzoljuk — a bolti be­rendezést, kirakatot, belső teret, az elképzeléseink ki­vitelezését szintén ránk bíz­hatja a megrendelő. — Nyugaton régen rá­jöttek, hogy milyen fon­tos a jól kitalált reklám. Nálunk ráébredtek már? — Most, hogy élesedik a verseny, s jó néhányan vál­lalkoznak, egyre inkább fontosnak tartják a reklá­mot. Ugyanakkor érezhető némi fáziskésés a nagyobb és kisebb városok között. Vidéken még sokan úgy gondolják — elsősorban ta­karékossági okokból —, hogy saját maguk elkészí­tik a dekorációt. Nemegy­szer azt érzik, értenek hoz­zá. Aztán kiderül, hogy a szakmai fogások hiánya balul üt ki. És az is bebi­zonyosodik, hogy az áraink nem magasak. A festékből egy dobozt, a lemezből egy táblát kell megvenni. Ha a rontott példányokat és a végeredményt nézzük, ez sokkal többe kerül, mint ha az illető hozzánk fordul. — A megrendelők mennyire tartanak lépést a divattal? — A korábbiakban álta­lában legtöbben különö­sebb elképzelések nélkül jöttek. Mondván: valahol láttak egy táblát, és olyat szeretnének készíttetni. Hó­napok alatt hasonló formá- tumúakkal lett tele a város. Most már arra törekszünk, hogy az üzlet profiljához találjuk ki a külcsínt vagy belső arculatot. Formailag és színben is alkalmazkodni kell. Egyébként a városvé­dők szemmel tartják, hogy például egy műemlék jel­legű épületre hozzáillő cégtáblát szereljenek fel. Gyakran előfordul, a könyv­tárban utánanézünk, hogy mondjuk egy barokk vagy szecessziós létesítményhez milyen díszítőelemekkel ké­szült dekorációt csináljunk. — Idén lesz-e a ta­valyi dobkiállításhoz ha­sonló izgalmas feladatuk? — A Ceglédi ősz hosszú évek óta hagyomány a vá­rosban. Ennek egyik szelete a helybéli cégek termékbe­mutatója. Már úgy látszott, hogy az önkormányzat er­ről kénytelen lemondani. A polgármesteri hivatallal karöltve stúdiónk megpró­bálja ezt az eseményt meg­rendezni. — Vajon az elkövetke­ző időkben ki tudnak-e törni... túljutnak-e a te­lepülés határain? — Voltaképpen a hely- változtatásunkat ez is mo­tiválta. Méltó környezetben fogadhatjuk a vendégein­ket. Ez egyfajta nyitás ah­hoz, hogy túlléphessünk a város határain, s megyei, esetleg országos megrende­léseket remélhessünk. Ter­mészetesen az igényes, szín­vonalas munka és a megbíz­hatóság elengedhetetlen. Nem adhatjuk alább. A név kötelez bennünket. F. F. Itáliában népszerű Kamion indult a minap Ceglédbercelről Olaszor­szágba. Húsz tonna lenma­got vitt a Fogyasztási, Ér­tékesítő és Beszerző Szö­vetkezetek Mezőgazdasá­gi Termékforgalmazó Or­szágos Közös Vállalat (FOTK) magtisztító telepé­ről. A szövetkezetekkel ter­meltetett lenmag népsze­rű Itáliában. Tisztítás és 50 kilós csomagolás után viszik külhonba. Kivonulás után Kinek kell káposzta? Ilyentájt már lassan fel­kerül a házi étlapokra a to­jásos nokedli salátával. Új­donság a zöldpaprika, a re­tek, a zöldhagyma. Kapni mindegyiket, csak legyen, aki meg tudja fizetni. Tán- ezos Gézáné telepvezető sze­rint az idei hideg tavaszi időjárás miatt kisebb a fel­hozatal. Ezen a vidéken ke­vés a fűtött üvegház, fólia. Az így termesztett portékát ők is távolabbról szerzik be, esetleg a Bosnyák téri piacról hozzák a Biokert zöldség- és gyümölcsfelvá­sárló telep járműveivel. A termelőkkel előzetes megállapodásokat kötnek, az árat viszont mindig a pillanatnyi kereslet-kínálat szabja meg. Gyümölcsből — úgy tűnik — az almán kí­vül az idén minden eladh t- tó lesz. A KGST-piac ösz- szeomlása az almatermesz­tőket hátrányosan érinti. Ekkora mennyiséget nem könnyű máshol értékesíteni, ráadásul a vevők igénye­sek, csak kifogástalan mi­nőségű áruért hajlandók fi­zetni. A zöldségfélék terén is vannak gondok: Most, hogy istenhozzádot mondtunk a szovjet katonáknak, a hét­millió forint értékű burgo­nyát, fejes káposztát, sárga­répát, céklát nehéz lesz el­adni. A laktanyák népe ennyit evett meg évente. Ezekre a termékekre gyor­san piacot kell keresni. A város üzemi konyháin kívül Abonyba, Albertirsá- ra, Jászkarajenőre és Nagy­kőrösre is szállítanak. A fő­városba rendszeresen hord­ják a kiskertek termékeit, szezonban a Balaton-part településeire is eljutnak. A külföldi megrendelések sem elhanyagolhatók. 1990-ben harminc vagon szilvát ad­tak el a csemöi Rákóczi Termelőszövetkezet termé­séből az osztrákoknak és az olaszoknak. A görögdinnye kamionokban gurult át a határon a sógorokhoz, Csehszlovákiába vagonok­ban vitték. A meggyre az NSZK és Ausztria volt ve­vő. A helybeli Búzakalász Tsz dinnyéseitől ebben az évben hatvan vágón görög­dinnyét várnak. Ha ízletes lesz, könnyen találnak rá külfödi megrendelőt. Sok árut meg kell forgat­ni a várható 20-25 millió forintos árbevétel teljesíté­séhez. Az eredmény részben az időjárástól függ. Sajnos a Budai úti kiskertekből máris riasztó hírek futottak be. A virágzásban lévő ko­rai meggy-, cseresznyefaj­ták és a sárgabarack egy ré­sze elfagyott, s ez bizony csökkenti a várható ter­méskilátásokat. A termelők és a felvá­sárlók között jó a kapcso­lat. Igyekeznek átvenni mindazt, ami eladható. Per­sze azt ma már látni kell, hogy néha könnyebb meg­termelni, mint értékesíteni az árut. Kisebb felvásárló­helyeket nem tartanak fenn, mivel ezek működte­tése túlságosan költséges. E helyett gyümölcsszezon­ban inkább szombaton és vasárnap is nyitva tartják Pesti úti telepüket, hogy minél frissebben vehessék át az árut. Lesz, ami majd a Nagykőrösi Konzervgyár­ban köt ki, de a Hungaro- fruct Kft.-vel is előzetes megállapodást kötöttek bi­zonyos árufélék továbbítá­sára. Május első napjaiban — minőségtől függően — az alábbi árak szerint vásárol­hattunk a városban: a sa­láta darabja 14-20, a retek csomója 8-20, a hegyes erős paprika 10-18, a töltenivaló 16-22, a zöldhagyma cso­mója 10-14, az új karalábé darabja 16-20 forint volt. (t.) A ceglédberceli és al- bertirsai telepről az idén már Svédországba is szál­lítottak kölest, lencsét, fénymagot és babot. Az itthoni piac bővítése érdekében nagykereske­delmi árusításra is egyre inkább vállalkoznak. A FOTK a fővárosban már két mintaboltot tart nyit­va. A harmadikat az idén Cegléden szeretnék meg­nyitni, de ehhez még meg­felelő helyiségre lenne szükségük. Remélhetőleg mielőbb megtalálják, mert az olcsó áruval a lakosság pénzt takaríthatna meg. CSÜTÖRTÖKÖN Előadás Május 16-án, csütörtökön 8 órakor a honvédségi lak­tanya nagytermében A Szov­jetunió a változások tükré­ben címmel Matus János, a Magyar Külügyi Intézet tu­dományos főmunkatársa tart előadást a . magyar- szovjet kapcsolatokról. ceglédi hírlap Cegléd, Kossutb tér 1. © A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. © Munka* társ: Rozgonyi István. © Postacím: Cegléd, pf. 19. 27<a. Telefax és telefon: (20) ti-400. © Telex: 22­6353. © Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Kö­zönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csü­törtök, péntek 9-töl 12-lg, szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (20) 10-763. **/SB%uiav

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom