Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-03 / 102. szám

Konferencia a kisebbségi kérdésekre] Göncz Árpád Genfien Göncz Árpád köztársasá­gi elnök svájci munkalá­togatásának csütörtöki nap­ját Genfben töltötte. Meg­beszélést folytatott Jan Martenson ENSZ-főtitkár- fcelyettessel. A baráti meg­beszélésen a köztársasági elnök megerősítette, hogy Magyarország kész az 1993-ra tervezett emberi jogi világkonferencia meg­rendezésére. Az ENSZ fő­titkárhelyettese jóindulatú támogatásáról, egyetértésé­ről biztosította a magyar kezdeményezést, de jelezte, hogy Csehszlovákia is be­jelentette hasonló szándé­kát. Az előkészítő bizottság rövidesen megkezdi mun­káját, s várhatóan az ENSZ idei közgyűlésén döntenek majd a helyszínről. Jan Martenson, aki az ENSZ emberi jogi központ­jánál? a vezetője is, el­mondta, hogy szeretnék Magyarországgal szorosabb­ra fűzni kapcsolataikat. Javaslatként egy, már a közeljövőben megtartandó konferencia megrendezésé­nek gondolatát vetette föl, amelynek Budapest adhat­na otthont, és a kisebbségi kérdésekkel foglalkozna. Göncz Árpád a nap so­rán látogatást tett az Euró­pai Részecskekutató Köz­pontban, ahol Carlo Rubbia főigazgató, Nobel-díjas fi­zikus tájékoztatta az intéz­ményben folyó kutatómun­káról. A köztársaság elnök ezenkívül megbeszélést folytatott a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet veze­tőjével, Michel Hansenne főigazgatóval Magyarország és a genfi székhelyű szer­vezet együttműködéséről. Genfi tartózkodása során Göncz Árpád látogatást tett a Genfi Magyar Egyesület környvtárában, majd részt vett a genfi magyarság képviselőivel szervezett ta­lálkozón. Tájfun dúlt Bmjladeshen Több mint 47 ezerre emelkedett csütörtökön a bangladesi tájfun okozta halálos áldozatok száma. A dakkai kormány akár több mint 100 ezer áldozattal is számol, és nemzetközi se­gítséget kért, mivel az or­szág nem képes egyedül megbirkózni a nehézségek­kel. Egyes gazdaságilag fejlett országok és az Euró­pai Közösségek már el­kezdték a segélyek folyó­sítását. Az Európai Közösségek csütörtökön 9,6 millió dol­lár segélyt (ebből Nagy- Britannia 2,4 millió dollárt) biztosítottak Bangladesnek élelmiszerek vásárlására, 2.4 millióért pedig orvosi felszereléseket, sátrakat küldenek a Vöröskereszttel. Hollandia 1,1 millió dollár, Németország pedig 150 ezer dollár értékű humanitárius segélyt ad Bangladesnek. Nagy veszélyt jelent a ko­lera megjelenésének lehe­tősége. Újcél) lövöldözés Horvátországban Az elnök pámékuíén érkezeit Csütörtök délben heves lövöldözés kezdődött egy Vukover környéki faluban, s a horvátországi település­sel rögtön megszakadt a te­lefonkapcsolat. A Boroml- selóban történtekről egy­előre kevés a megbízható értesülés, itt az éjszaka fo­lyamán állítólag megöltek két rendőrt. Az esetről Zágrábban nem adtak ki közleményt, s az újságírók nem utaz­hatnak a helyszínre, mivel — mint közölték velük — az akció már befejeződött. Brsadinba, ahol szerdán megöltek egy szerb férfit, szintén rendőri erőket ve­zényeltek. A gyilkosságról többféle hír terjedt el. Elő­ször azt közölték, hogy az áldozat és a gyilkos között régi keletű harag volt, újabb hírek szerint erről szó sincs, csak azért kellett a nyugdíjas férfinak meg­halnia, mert szerb zászlót vitt magával a falu utcáin. Csütörtökön több helyütt rövid időre megszakadt a vasúti összeköttetés, mert megrongálták a síneket, vagy mert telefonon azt közölték, hogy aláaknáztak egyes pályaszakaszokat. Az adott helyen ellenőrizték a síneket, s a forgalom azóta helyreállt. Plitvicén, ahová mára „békemenetet” hir­dettek a Szerb Demokrata Párt aktivistái, a helyzet nyugodt volt," de a körzetet lezá rták. Zadar ban viszont nagyobb zavargások voltak csütörtökre virradóra ab­ban a negyedben, ahol zö­mében katonatisztek élnek. A randalírozásban lerom­boltak több üzletet és meg­rongáltak néhány autót. A zavargások megfékezése során állítólag többen meg­sérültek. Szintén Horvátországgal kapcsolatos az a hír, hogy a Crna Gora-i belügymi­nisztérium megerősítette, hogy megtámadták Franjo Tudjman horvát elnök gép­kocsiját, amikor Cetinjéről, a köztársasági csúcsérte­kezletről távozott. A hor­vát elnök autóját kövekkel megdobálták, az elkövető­ket — hangzik a Crna Go­ra-i közlemény — felelős­ségre vonják. Franjo Tudj­man egyébként korábban távozott a cetinjei sajtóér­tekezletről, éppen azért, mert sértő kérdést tettek fel neki azzal kapcsolatban, hogy miért érkezett páncé­lozott gépkocsival. A közjá­ték miatt a Crna Gora-i vezetés azóta bocsánatot kért Franjo Tudjmantól. A zágrábi rádió csütörtök délután közölte, hogy Po- laca helységben megtá­madták a horvát belügy­minisztérium járőrét, s megöltek egy 23 éves rend­őrt. A támadók a rádióköz­lemény szerint ismeretlen terroristák voltak. Polacá- ban a lakosok barikádokat építettek a helységbe veze­tő utaknál. A jugoszláv néphadsereg páncélos alakulatai — tan­kok, szállító járművek és mentőautók is — elindultak a Vukovar környéki Boro- vo Selóba. ahol délelőtt halálos áldozattal járó fegyveres harc volt a hor­Nyilvánosan megkövette a német közvéleményt Helmut Kohl kancellár azért, mert a német egye­sülés pillanataiban elmu­lasztotta figyelmeztetni a németeket a várható adó­emelésre — írta csütörtö­kön, a Die Zeit. „Bizonyára okosabb do­log lett volna figyelmeztet­ni, hiszen nem vesztettünk volna annyi szavazatot” — mondta Kohl a CDU és sze­mélyes választási vereségé­re célozva az április végi rajna—pfalzi tartományi választáson. A német egy­ség utáni első általános választás előtt Kohl követ­kezetesen azt állította, hogy az egység nem von majd maga után adóeme­lést, aztán 1991 februárjá­vát rendőrök és a helybeli szerb lakosok között. A horvát belügyi alaku­latok nem hivatalos ma­gyarázata szerint megpró­báltak behatolni a faluba, ahol hírek szerint szerda este foglyul ejtettek egy horvájt rendőrautót, egy másikat pedig tűz alá vet­tek. A helybeliek azonban elbarikádozták magukat, és sortűzzel fogadták a rend­őröket. Több rendőr meg­sebesült, s életét vesztette a vinkovaci rendőrállomás operatív osztályának veze­tője. Egyelőre nem ismere­tes, hogy a harcokban hány rendőr és hány helybéli se­besült meg, s az sem ki­zárt, hogy a borovóiaknak is van halottjuk. ban kiadós adóemelést je­lentett be, hivatkozással az öbölháború költségeire is. A Die Zeitnek adott nyi­latkozatában Kohl azt mondta, meg volt róla győ­ződve, hogy elkerülhetik az adóemelést. Véleményével szöges ellentétben a szo­ciáldemokrata Oskar La­fontaine váltig állította, hogy a kereszténydemokra­ták növelni fogják az adó­terheket. A rajna—pfalzi tartományi választásokon részt vett állampolgárok körében végzett közvéle­ményfelmérés szerint a szavazók nagy része nem bocsátotta meg a kancel­lárnak, hogy nem tartotta meg ígéretét — írta a Die Zeit. [ Külföldi események - f egy mendajfbsgss j Magyarország gyorsítja az áttérés ütemét a szabadpiaci­gazdaságra a fájdalmas recesszió ellenére, amelyet rész­ben a Szovjetunióhoz kapcsolódó régf kereskedelmi rend­szer szétesése okozott — mondotta Kupa Mihály magyar pénzügyminiszter Washingtonban az AP-DJ amerikai gazdasági hírügynökségnek. A Várhatóan a Magyaror­szágra irányuló csúcstechnológia-export korlátozásainak további csökkentéséről dönt a hónap végén a COCOM párizsi tanácskozása — mondotta Kőhalmi Zsolt, az exportellenőrzés tárcaközi bizottságának elnöke az MTI washingtoni tudósítójának. A Magyar—egyiptomi pénzügyi tárgyalásokat tartottak a hét elején Kairóban. A George Bush amerikai elnök akadályokat gördített annak útjába, hogy amerikai vállalatok műholdalkatré­szeket exportáljanak Kínába, mivel szerinte ennek ag­gasztó következményei lehetnének a tömegpusztító fegy­verek elterjesztésére nézve — közölte Mariin Fitzwater a Fehér Ház szóvivője. Kohl elnézést kért A szavazók haragtartók Csődeljárás, garanciavállalás, aszálykár Tájékoztató a kormány üléséről A kormány elfogadta s az Országgyűlés elé ter­jeszti a csődeljárásról a fel­számolásról és végelszámo­lásról szóló törvényjavas­latot — tájékoztatta Lász­ló Balázs szóvivő a kor­mány csütörtöki ülésén hozott döntéséről a sajtó munkatársait. Hozzátette: a törvényjavaslat egyrészt felváltja a felszámolási el­járást szabályozó 1986-ban kelt törvényerejű rende­letet, másrészt bevezeti a csődeljárás új intézményét. Beiktatásával kiválasztód­hatnak azok a gazdálko­dók, akik még helyre tudják állítani fizetőké­pességüket, másfelől a törvény módot ad a szük­séges felszámolások eddi­ginél gyorsabb, a hitelezők érdekeit jobban védő sza­bályok szerinti lefolytatá­sára is. A szóvivő az ülés napi­rendjén szereplő további témaköröket ismertetve el­mondta: a kormány tör­vénymódosító javaslatot fogadott el, és terjeszt a Parlament elé a költségve­tési garanciavállalással kapcsolatos kérdésekről. A módosítás arra irányul, hogy a kormány a magas összegű kereskedelmi ügy­letekhez, beruházásokhoz — a kőolaj, földgáz, szén és villamosáram beszerzé­sének kivételével — saját hatáskörében az eddigiek­nél nagyobb mértékben vállalhasson garanciát a költségvetés terhére. A ga­ranciavállalás jelenlegi, törvényben megszabott fel­ső határa a költségvetés ki­adásának fél százaléka: a kormány ezt kívánja há­rom százalékra emelni. A három százalék feletti ér­tékhatárt meghaladó ga­ranciaigényeket pedig — a hatályos törvényben fog­laltaknak megfelelően — eseti előterjesztés alapján tárgyalja az Országgyűlés. A kormány első olvasat­ban megtárgyalta a lakha­tás, a lakásbérlet, a lakás- használat és a lakáshoz ju­tás szabályozásának alap­elveiről szóló előterjesz­tést, s megbízta a különbö­ző minisztériumok képvi­selőit tömörítő tárcaközi bizottságot, hogy egy hó­nap múlva döntésre kész javaslatot terjesszen a tes­tület elé. Rendeletet alko­tott továbbá a mezőgazda­sági dolgozók tavalyi, az aszálykár miatti vesztesé­gének mérséklésére, s erre a célra 1 milliárd 380 mil­lió forintot fordít. A kár­pótlásnál az átlagos termés­hozamhoz viszonyított ter­méskiesés 15 százalékon felüli részét veszik alapul. A párt megtépázott hi­telét, megbecsültségét, te­kintélyét csak akkor állít­hatjuk vissza, ha az esemé­nyek tanulságát minden téren levonjuk, fogalma­zott Oláh Sándor főtitkár csütörtökön, a Független Kisgazdapárt sajtótájékoz­tatóján, a nagyválasztmány viharos hétvégi ülésén tör­téntekre utalva. A főtitkár bejelentette, hogy 10 napon belül a párt minden illetékes testületé megvitatja a nagyválaszt­mány eseményeit. Ez alatt az idő alatt elkészül a szó szerinti jegyzőkönyv, és egy erre a célra létrehozott bi­zottság megtekintheti az ülésen készült összes vi­deofelvételt. Ömolnár Mik- ■ lós főtitkárhelyettes el­mondta, hogy a Magyar Te­levízión és a Fekete Dobo­zon kívül forgatott még egy külföldi társaság is. Mivel a pártra most tisz­tázó és megújító időszak vár, a főtitkár szigorú fe­gyelmi eljárást helyezett kilátásba mindazok ellen, akik ezt megzavarják. Be­számolt arról is, hogy fel­kérték a tagszervezeteket: A gazdálkodók ezen alap 34 százalékát, de legfeljebb a kár összegét igényelhe­tik, a kistermelő magán- személyek pedig az alap legfeljebb 34 százalékát kérhetik kárpótlás gyanánt. A kormány rendeletet ho­zott a Központi Ifjúsági Alapról szóló 1988-ban hozott minisztertanácsi ren­delet módosításáról is. Esze­rint az alap felhasználásá­ról — a gyermek- és ifjú­sági szervezetek vélemé­nyének ismeretében — az Ifjúságpolitikai Kabinet dönt. két hónapig inkább csak taggyűléseket tartsanak, ne nyilvános rendezvényeket. Oláh Sándor szerint párt­fegyelemmel erősített ön­mérsékletre lesz az elkövet­kező napokban szükség. Oláh Sándor ismertette azt az állásfoglalást is, amelyet az FKgP nagyvá­lasztmánya a koalícióban való részvételről fogadott el. Távlatot kapott a koalí­ció, mondta Oláh Sándor, és az FKgP nemcsak szük­ségesnek érzi a koalíció­ban való részvételt, de a koalíció megerősítését is kívánja. Fontosnak tartja azonban a koalíciós szerző­dések kiegészítését, a párt­programok egyeztetésén alapuló precíz részletezését. A megállapodásnak rögzí­tenie kell, hogy az FKgP milyen feltételek mellett vállalhatja egyes ágazato­kért a miniszteriális és po­litikai felelősséget. Az ál­lásfoglalás megfogalmazza azt az igényt, hogy a kár­pótlási törvényhez kapcso­lódó rendeletek megalko­tásáért elsősorban a kis­gazdapárti miniszterek le­gyenek illetékesek. Két hónapig kisgazda-penitencia Egészségügyünk olyan ementáli, amiben már nincs is sajt ^ Készülőben van az új egészségügyi törvény, amelynek ^ feladatáról, szerkezetéről márts megoszlanak a vélemé- nyék. A Magyar Otvosi Kamara főtitkárával, dr. Doklo- S rlts Bélával a kamara ezzel kapcsolatos álláspontjáról S beszélgettünk. A kamara ma már az orvoslársadalom- § nak majdnem felét tömöríti, Doktorits Béla főtitkár te- ^ hát nemcsak a maga álláspontját hangoztatta, amikor ^ kijelentette, hogy a jelenleg még érvényben levő 1972. évi egészségügyi törvény alapjaiban sem felel meg a mai ’ kor követelményeinek. Az ország egészségügyi helyzetére súlyosan hat ki az új törvény hiánya. A kamara abban is egyetért a minisztériummal, hogy ez­úttal nem egy új alaptör­vényre van szükség. Sokkal inkább egy „törvényhal­mazt” szeretnének, amely­nek egyes elemeit később, a változó igények és lehető­ségek szerint lehetne mó­dosítani. ELLÁTATLAN MARAD A VIDÉK? E ponton túl viszont már megszűnik az egyetértés. Doktoriís Béla szerint a Népjóléti Minisztérium — saját érdekeinek megfele­lően — hol elismeri, hol észre sem veszi a kamarát. Bizonyíték erre, hogy fon­tos kérdésekben, legutoljára például a népegészségügyi és tisztiorvosi törvény meg­alkotásánál figyelembe sem vette a kamara véleményét. A főtitkár szerint az egész­ségügyi kormányzat fél fel­vállalni az orvostársadalom álláspontjának képviseletét. Voltak ugyan előzetes tár­gyalások, de amint a néze­tek távolodni kezdtek egy­mástól, a minisztérium a vég„5 egyeztetésből azonnal kihagyta a kamarát, sőt ha­tározott tiltakozásuk ellené­re terjesztette a Parlament elé a törvényt. Ennek kö­vetkeztében most olyán helyzet alakulhat ki, hogy egy megyei vagy városi tiszti főorvosnak saját sze­mélyében, egymagában kell garantálni és ellenőrizni a kellő szakmai színvonalat a magánorvoslás minden te­rületén. Fenyeget az a ve­szély, hogy Budapesten ren­geteg magánrendelőt nyit­nak majd, ugyanakkor ellá­tatlan marad a vidék. A kidolgozásra váró tör­vényeknek számtalan kér­dést kell majd szabályoz­niuk. A legközismertebbek talán a bér körüli feszült­ségek. Egy 1989-ben végzett vizsgálat adatai szerint az alkalmazotti kategóriának megfelelő, tehát főorvosnál alacsonyabb beosztásban dolgozó orvosok, nővérek bére 40 százalékkal volt alacsonyabb az ipari alkal­mazottak fizetésénél. Azóta ez az arány elérte a 100 százalékos elmara­dást. A megoldás érdekében nem kellene mindent ma­gunknak kitalálni, a tör­vénytervezők meríthetné­nek a külföldi tapasztala­tokból. Az orvosok is szíve­sen beleegyeznének, ha nem fizetést kapnának, hanem a végzett munka alapján közvetlenül számolhatnának el a biztosítóval. Ebből a folyamatból a beteg auto­matikusan kirekesztődne —

Next

/
Oldalképek
Tartalom