Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-14 / 111. szám
-------------------------------------- 1991. MÁJ Ara: íM»0 í«ri«< ^ * * tV XXXV. ÉVFOLYAM, 111. SZÁM 1991. MÁJUS 14., KEDD Göncz Árpád saját döntése Négy kérdés m Alkotmány bí srós ág hoz Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke az április 24-én elfogadott kárpótlási törvény alkotmányosságát illetően hétfőn levelet intézett az Alkotmánybírósághoz. Az államfő — aki döntését hétfőn sajtóértekezleten ismertette — négy kérdést tett fel, amelyek jellege miatt az egész törvényt át kell tekintenie a testületnek. Göncz Árpád — mint mondta — azért döntött így, mert a rendkívül fontos jogszabályról nem alakult ki társadalmi konszenzus, a különféle érdekvonalak mentén rendkívül eltérőek a vélekedések. Ezek nagy része nála „csapódott le". Igen sok felszólítást, kérdést kapott a végrehajtási utasítás azonnali követelésétől az alkotmányos hibák felemlegetéséig. A köztársasági elnök emlékeztette a jelenlévőket, hogy a törvényt a Parlament nagy többséggel szavazta meg, ám fennáll annak veszélye, hogy amennyiben nem egyértelmű valamennyi pasz- szusa, az hosszú ideig elhúzódó vitákhoz vezethet. Megítélése szerint ezért o legfontosabb, hogy a törvény támadhatatlan és alkotmányosan kikezdhetetlen legyen. Ennek érdekéAutós helyett sajtos cég lesz a Csepel? Ugrásra készen várja a frekvenciamoratórium feloldását az osztrák—magyar érdekeltségű Rádió M. Kft., amely a vállalkozókat megcélozva, országos hatáskörű kereskedelmi rádióadóként kíván működni. Mint Pálfy József, a társaság ügyvezető igazgatója (nem azonos a neves újságíróval — szerk.) elmondta: a fele-fele részben osztrák és magyar hozzájárulással alapított cégben a villachi adóstúdióval rendelkező RTN Radio, a Vállalkozók Országos Szövetsége, a Nép- szabadság és a Csepel Autógyár vesz részt. Az induláshoz szükséges anya- * giakkal rendelkeznek, de a frekvenciamoratórium feloldása után az alaptőkét jelentősen emelik. A Rádió M országos adó kíván lenni, amely azonnali szinkrontolmácsolással magyar és német nyelven közöl (magyar területen) üzleti híreket és reklámokat, bel- és külpolitikai híreket — ez utóbbit a Népszabadság hír- szerkesztőségére támaszkodva. A frekvenciamoratórium feloldásáig a partner RTM International villachi adója sugározza a magyar vállalkozók hirdetéseit Karintia egész területén, valamint Burgenland déli és nyugati részén, de a rádió hatósugara kiterjed olasz és jugoszláv területre is. A hasonló profilú magyar műsorok sugárzása a moratórium feloldása után legkésőbb három hónappal indulhat. yc Gondolom, nemcsak lapunk szerkesztőségében okozott meglepetést a fenti hír. Mivel késő délután a Csepel Autógyárban már senki nem volt, aki kérdéseinkre választ adott volna, máshonnan szerzett információink alapján most csak annyit közölhetünk: a Csepel 200 ezer forint tőkével tíz százalékban tulajdonosa a kft.-nek. No és állítólag területéből, pontosabban szólva az általa kezelt állami tulajdonból ajánlott fel az adóállomás kialakítására egy részt. Ezek szerint, ha az alvázak nem mennek olyan jól, próbálkozzunk az éterben közlekedni. Kérdés azonban, sikerül-e ezzel a profilidegennek tűnő vállalkozással a gyár dolgozói számára új munkahelyeket teremteni. Reméljük, a válasz nem az lesz: egynek igen ... (bpa) ben intézte kérdéseit az Alkotmánybírósághoz. Göncz Árpád soron kívüli választ vár arra: alkotmányos-e, hogy a tulajdon visszajuttatása helyeit a törvény mintegy erkölcsi kötelezettségként juttat részleges kárpótlást; alkotmányos-e a kárpótlás jó részének különböző későbbi időpontokban alkotandó külön törvényekre utalása, részben az 1949. június 8-a előtti tulajdonelvonások, részben az egyház és más testületek esetében; alkot- mányosak-e a törvénynek azon rendelkezései, amelyek az elvett tulajdon tárgyai szerint jelentős megkülönböztetéseket tesznek különböző állampolgári csoportok között; alkotmányosak-e a törvényben a települési önkormányzatok, illetve a szövetkezetek terhére megállapított kötelezések? Göncz Árpád annak a reményének adott hangot, hogy az Alkotmánybíróság napokon belül elbírálja felvetéseit, egyértelmű választ adva. Az államfő hangsúlyozta, hogy nem vétót emelt a törvény ellen. Amennyiben az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a jogszabály egyetlen vonatkozásban sem törvénysértő, természetesen azon nyomban aláírja a törvényt. Göncz Árpád hozzátette; fellépését nem a kárpótlás ügyének késleltetése, hanem mielőbbi, az egész társadalom számára megnyugtató lezárása vezette. Arra a kérdésre válaszolva, hogy konzultált-e a parlamenti pártok vezetőivel, kijelentette: „Saját döntésemet hoztam meg.” I Nyolc és fél év fegyház KÉSES SZATÍR A NŐI MOSDÓBAN (CIKK A 4. OLDALON) Felemás szolidaritás — teljes siker Bár az ÉDOSZ és az ÉFÉDOSZSZ vezetői cáfolták, hogy csatlakoztak volna a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség országos figyelmeztető sztrájkjához, és csak együttérzésüknek adtak hangot, mégis legalább 200 ezren vettek részt a hétfői kétórás munkabeszüntetésben. Legalábbis ezt állította késő délután Báto- nyi Sándor, a Szolidaritás elnöke, aki elmondta, hogy mindazokban az üzemekben leállt a munka, ahol működik tagszervezetük, de nem csak ott. A BUG tatabányai gyárában hétfőn reggel 6-tól 8 óráig álltak a gépek, a délelőttös műszák mintegy hétszáz dolgozója vett részt a figyelmeztető sztrájkban. Az Oroszlányi Szénbányák márkushegyi bányaüzeménél viszont csak negyve- nen-ötvenen szálltak le a szokásosnál később a föld alatti munkahelyükre. Haj- dú-Bihar megyében az Állami Építőipari Vállalatnál mintegy 500 dolgozó a reggeli 6 órás kezdés helyett 8 órakor vette fel a munkát. A Dunakeszi Konzervgyár főmérnöke, Pribll György határozottan elutasította már a sztrájk gondolatát is. Szerinte a néhány órás munkabeszüntetés nem old meg semmit. Ebben a gyárban az ágazati szakszervezet sem szervezett megmozdulást. Hasonlóan vélekedett a sztrájkra való felhívással kapcsolatban a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatóhelyettese, Détári Endre is. Véleménye szerint, ha náluk a váci ügy miatt munkabeszüntetésre került volna sort, akkor az könnyen elindíthatna egy olyan folyamatot, amely a káoszhoz vezetne. Néhány órás leállás — mondta — különösebben nem viselné meg a vállalatot, de a már említett utórezgései annál kellemetlenebbek lehetnének. Az érdi Benta Völgye Termelőszövetkezet húsüzemének vezetője, Kovács Béla a leghatározottabban elvetette a sztrájkot. Náluk senki nem tervezte a munkabeszüntetést. Ügy vélik, ahhoz, hogy meg tudjanak élni, először is dolgozni kell. A Pest—Nógrád Megyei Húsipari Vállalatnak a fő(Folytatás a 3. oldalon) A 74 évvel ezelőtt Szovjetunióba vitt román nemesfémkészlet azonnali visszahozatala kimenthetné Romániát szorult gazdasági helyzetéből — jelentette ki Mugor Isarescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója. A jelenlegi árfolyamon több mint 30 milliárd dollár nemesfémet 1916-ban menekítették ki a Szovjetunióba, midőn Romániát német megszállás fenyegette — tette hozzá a Rompres hír- ügynökség. A művelet brit, francia, olasz és japán garanciával ment végbe a román bankkörök azon jóslata ellenére, miszerint Oroszországban hamarosan meg fog dőlni a cári rendszer. Az 1917-es októberi forradalom után a Szovjetunió visszatartotta a kincset, mondván, hogy az valójában a román nép és nem a nemzeti bank jogos tulajdona, s a készlet azóta sem került vissza Bukarestbe. — 100 tonnányi aranyrúd visszahozatala (összesen másfél milliárd dollár értékben) jó kiindulópontot jelentene. a piacgazdaságra való áttéréshez — mondta Isarescu. Romániának várhatóan 2 milliárd dolláros fizetési- mérleg-hiánnyal kell megbirkóznia az idén. Az ország rendelkezik ugyan 67 tonnányi aranytartalékkal, ám a kormányra politikai nyomás nehezedik felhasználása ellen. Isarescu elmondta, hogy akár az említett, szovjetunióbeli kincsek visszatérése, akár Irak Romániával szemben fönnálló és az öböíválság eseményei miatt befagyasztott 2 milliárd dolláros adósságának megfizetése, akár a G—21-es csoport 1 milliárd dolláros hitele elegendő lenne a gazdaság feltámasztásához. Az aranykészletekről szó esett Gorbacsov és Iliescu áprilisi moszkvai tárgyalásain is, Gorbacsov azonban kijelentette, hogy nem ismeri a probléma részleteit, de megígérte, hogy közös szovjet—román kutató- bizottságot hoznak létre a kérdés tisztázására. — A jog a mi oldalunkon áll — jelentette ki Isarescu, — Nem először fordul elő a történelemben — fűzte hozzá. Érettségizők a szerelemről Vajon Berzsenyit, vagy inkább a novellát? Talán inkább mégis a szerelmet választanám! Erről töprengtek tegnap a magyar írásbelin az érettségiző diáitok. Képünk a dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium IV/A osztályában készült a döntés előtt (Erdős! Ágnes felvétele) AZ ÁR EILEN ÚSZVA MÁSOLAT Mintha sorscsapás zúdult volna az önkormányzatok 'nyakába! Egyszerre fenyegeti veszély az oktatást, az egészségügyi ellátást, a szociális juttatásokat .. . S az ok közös, a pénztelenség. Persze, van pénzük a képviselő-testületeknek, hiszen forintok nélkül egyetlen napig sem lenne képes működni az, aminek működnie kell. Látom, nem a pénztelenség a magyarázata a mai nehéz helyzetnek, hanem ... Hogyan is fogalmazzam meg? A másolási hajlam. A kormány ugyanis — s java részben a Parlament döntéseinek következményeként — azt a módszert követi, mely mindenből lefarag egyrészt. Vitatható a módszer, de a kényszert józan fővel senki sem tagadhatja. Ami azonban országosan még valahogyan elviselhető, az helyben a visszájára fordul. Mégis, az önkormányzatok, mint láthatom, akarva akaratlanul, a kormányzati módszert másolják. Mindenből egy keveset (vagy többet) lecsípnek, lecsíptek... aminek következményeként valamennyi tevékenységi területen zavarok támadnak, válságjelenségek mutatkoznak. Semmi sem úgy szolgálja a lakosságot, mint ahogyan illene, kellene... elvárható lenne. Nehéz, roppant népszerűtlen persze a döntés, de vállalni kellene a sorrendek felállítását. Azt, hogy mit vesz a vállára az önkormányzat (mihez ad állami pénzt) és mit nem. Az egészségügyi ellátásban. az oktatásban, nem kevésbé a kereskedelemben, a szolgáltatásokban ma már jogszabályi lehetőségei is vannak annak, hogy bizonyos . tevékenységek finanszírozásából kivonuljon az állam. Az így nyert pénzt azután néhány területre lehet koncentrálni. A másolás: egyszerűbb. A rangsorolás hatásosabb .., (M)
