Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-13 / 110. szám
í. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM 1991. MÁJUS 13., HÉTFŐ D U KAJÁJ t/uvia bií.-iií.'.uuiil-aíiOlET O CSEPEL-SZIGET • DUNAKESZI • RÁCKEVE 6 SZIGETSZENTMIKLÖS • FŐT * GÖD A kárpótlási törvénynek lesznek vesztesei is A Szigetfő egy lábra állt Vajay Attila, a Szigetfő Tsz elnöke gondterhelt arccal fogad, amikor a szövetkezet jövőjéről érdeklődöm. Az elnök helyzetüket a mókuskerékben őrült iramban futó állatéhoz hasonlítja. Tavaly drága volt a takarmány, és kevés a jószág. Most rendkívül nyomottak a húsárak, a Szigetfő korszerű húsüzemének hűtőtárolói mégis dugig vannak áruval. A szövetkezet pedig kénytelen volt egy lábra állni, mivel az átalánydíjas ipari tevékenységeket meg kellett szüntetni, azok az üzemek, amelyek eddig fedezték a mezőgazdasági termelés veszteségéből adódó kiesést, sorban kft.-kké alakultak. Gyógyszer a szívre és az adósságra Augusztusban termelnek Bégen állhatott annyi autó Dunakeszin,' a gyártelep keskeny utcáin, mint kedd délután. Megmozdultak a Dunakanyarban lévő gilisztatenyésztök, akiket szakmai tanácskozásra hívott az Epáker Kisszövetkezet. A sok elegáns márkájú jármű láttán arra is gondoltunk, talán már vége a biohumusz válságának, az adósok megszabadultak a törlesztés, a szigorú kamatok szorításából. Űtitársam, akivel a József Attila Művelődési Központ nagytermébe, igyekeztünk, elégedetten nyugtázta, hogy ő eddig még mindig jól járt. Annak idején, amikor az MO-s autópálya tervei elkészültek, és megszületett a döntés: a beruházás első szakasza a Csepel-szigeten át köti össze a 6-os főutat az M5-ÖS autópályával, sokan úgy hitték, a Szigetfő megfogta az Isten lábát. Hiszen olyan földterületek értékelődnek fel általa, amelyek nemigen tudták meghálálni a még oly gondos törődést sem. A tsz-elnök asztalán gyűlnek is a különféle nyugati cégek ajánlatai, szép elképzelések bevásárlóközpontról, szállodakomplexumról, benzinkútról, tranzitraktárról. Eddig a közgyűlés dönthetett volna a földek eladásáról, ám a tagság a földtörvény reményében egyetlen hektárnyi termőterülettől sem akart megválni, mára pedig már az Állami Vagyonügynökség korlátozza a földeladást, akár a tagság ellenében is. — A közelmúltban rendkívüli közgyűlést tartottunk — mondja az elnök. — A tagokon kívül az örökösöket is meghívtuk, és alakítottunk egy földrendező bizottságot, amelyben képviselethez jutottak a földet bevitt tagok örökösei is. — Készült-e felmérés arról, mennyien kérnének vissza földet? — A háromszáznegyven földtulajdonos közül száz- hatvanan jelezték, hogy igényelnének termőterületet, s a jelentkezők fele örökös. Ugyanakkor a tsz- tagok hetven százaléka amellett van, hogy tartsuk együtt a gazdaságot, maradjon bent a föld a közösben. Nyilván, mert pontosan végiggondolták; öt-tíz hekDÉLEGYHÁZA Igazolványcsere Az előzetesen kiplakátolt időponttal ellentétben a személyi igazolványok cseréjének s az útlevelek elkészítésének időpontja május 23-a, csütörtök. Ezen a napon Délegyháza polgárai reggel kilenctől délután négyig vehetik igénybe a szolgáltatást, a polgármesteri hivatalban. A személyi igazolvány cseréjéhez — akinek lejár december 31- ig, vagy akinek megrongálódott — kettő darab fénykén, egy postán beszerezhető adatlap és harmincforintos illetékbélyeg szükséges. 8 BKE33SBSWHHÍ táron intenzív, fóliás zöldség- vagy virágtermesztést nem lehet folytatni, márpedig itt, a főváros közvetlen szomszédságában e tevékenységnek volna jövője. Csakhogy ehhez nagy tőkére van szükség, amellyel helyben nagyon kevesen rendelkeznek. Marad tehát a klasszikus módszer, a mezőgazdaság transzformálása; a megtermelt takarmány felhasználásával intenzív hústermelés. Csakhogy a baromfipiac labilis, a sertésólak tele vannak túlkoros és túlsúlyos hízókkal, amelyek már kilónkénti ötvenforintos áron sem kellenek senkinek. A városi ember, ha volt pénze, már vett hűtőládát és feltöltötle olcsó sertéssel. Egyre több szó esik arról, hogy a jövő útja a kistermelők szövetkezéséé. Csakhogy egyhektárnyi terület 800 ezer—egymillió forintnyi beruházást igényel. Szigetszentmiklós körzetében talán 15-20 termelő rendezkedett be ilyen gazdálkodásra. A többség csak számolgatja, mibe is kerülne egy hektár felszántása, be- takaríttatása. Ezekkel a kiadásokkal ugyanis tudnak számolni, hiszen a tsz ezer forintért szántja, háromezerért betakarítja a hektárnyi földet. De hogy milyen ára lesz majd a terménynek, arról még keveset tudni. Azt is könnyű végiggondolni, hogy a magángazdaságban megtermelt kukoricát is el kell helyezni valahol, és mi van, ha a magas nedvességtartalom miatt szárításra szorul? Kérdőjelek egész sora nyomasztja a Szigetfő tagságát. — Az átalakulás, az ipari üzemek kiválása miatt harminchatmillió forintnyi üzemi eredményünk esett ki. A sorban állás mindennapos, nekünk csaknem háromszor annyi a kintlévőségünk, mint a tartozásunk. Ám míg tavaly 5 millió forint volt a bankkamat, az idén tizenötmilliónkat viszi el. Igyekszünk a felszínen maradni, talán sikerül exportpiacot szerezni a húsüzemünk termékeinek. Többéves tervszerű beszerzés eredményeként olyan gyártóberendezéseink vannak, amelyek a magasabb vásárlói igények kielégítésére is alkalmasak. Vetünk, dolgozunk, de hogy mi lesz az aratás után, azt nem tudjuk. — Ügy tűnik, a kárpótlási törvénynek lesznek súlyos vesztesei, például az évtizedek óta itteni bérelt földterületen gazdálkodó bolgárkertészek. — Helyzetük rendeződik. Kicsit később kötöttünk velük szerződést az idén, éppen azért, hogy a visszaigényelt földek sorsát rendezhessük. Ha valamelyik kertész olyan területen gazdálkodik, amelyet kikért a tag vagy az örökös, akkor az illetővel kell bérleti szerződést kötnie. Igaz, már az árban is nekik kell megegyezniük. Lesznek a változásoknak más kárvallottjai is. Például a föld nélküli tagok, az adminisztratív dolgozók, a traktorosok, műhelyesek. De félnek a nyugdíjasok is, hogy egy átalakuló szövetkezet biztosítja-e nekik az évi hárommillióra rúgó szociális ellátást, és mi lesz a háztáji járandósággal? A helyi gazdakör tagjai reálisan látják a helyzetet, és nincsenek éles nézetkülönbségek a szövetkezet vezetői és köztük. Nem így áll a dolog a helyi kisgazdákkal, akik érzelmi oldalról közelítik meg a kérdést. Tény: a két szakszövetkezet hatvankilencmilliós vagyonát a Szigetfő Tsz négyszázmilliósra növelte. A gazdaság sok szigetszent- mikVósinak és környékbelinek adott biztos kenyeret. Most mégis a maradék tagság — hiszen az utóbbi esztendőkben évi száz-százötvennel csökkent a létszám — bizonytalan jövőbe néz. Vajay Attila keserűen fogalmaz; a mezőgazdasági nagyüzemeket nem kellett szétverniük a kisgazdáknak, megtette ezt helyettük az új agrártámogatási rendszer. Móza Katalin Még néhány hét, és újra kirajzanak a nyolcadik osztályosok. Különös módon nem azt kérdezzük: ki hol nyaral az idén? Először arra vagyunk kíváncsiak; mivel folytatja az életét? Leányfalun nem nagy intézmény a Móricz Zsig- mond Általános Iskola. Mindössze negyvennyolc gyerek végez ebben az évben. Feltehető, hogy annak a három-négynek is van már helye valahol, aki két héttel ezelőtt még nem tudta, hová kerül. Igaz, ebben szerepet játszott a bizonyítványba jegyzett osr'llyzat is. Az bizony a Most pedig sokat vár a gyógyhatású epaolaj előállítására vállalkozó új cégtől. Velük szerződött, nekik már nem humuszt, hanem az olaj alapanyagának való gilisztákat szállítja majd. Az aranylázhoz volt hasonló évekkel ezelőtt a bio- humusz-termelés. A felvásárló cégek nem mindegyikét vezették úgynevezett dzsentlemenek, s mint mondják, a válság még mindig nem ért véget. A piac hiánya kicsit érthetetlen, mert a szakemberek szerint, a biohumusz alkalmazása bővebb és egészségesebb termést hozó. A vegyszerek helyett ajánlatosabb lenne tehát az elterjesztése. A tenyésztők szempontjából most már a gilisztaeladás lenne a kivezető út. Ezzel kapcsolatban az Epaker vezetői viszont azt hangoztatják; ők a maguk várható kapacitásával nem a válság feloldására, hanem a szív- és érrendszeri panaszokat megszüntető vagy mérséklő, a koleszterinszintet csökkentő hatóanyag előállítására vállalkoztak. Az eicosapen- tainsav-alapanyag biogilisztákból való kivonásával, amit Nyugaton tengeri halakból nyernek. Véletlen az egybeesés, hogy az éppen aktuális pénzügyi gondokon is segít a hamarosan megnyíló üzem, amely már most fel tudja dolgozni a hazai biogilisztakészletet. Sőt, attól tartanak, hogy az nem is lesz elég a folyamatos termeléshez. Nem azért, mert a tenyésztő kevés, közepes alá sikerült. Pedig ma, négyesnél gyengébbek aligha számíthatnak felvételre a középiskolákban. Do még a szakmunkásképzők is válogatnak. A felkészültebbek mindegyikének sem mondhatják gyakorló hely hiányában, hogy felveszik őket. A leányfalui gyerekek, akiket nagy gonddal, az épület adottságaihoz képest modern felszerelésekkel oktatgattak tanáraik, részben a Móricz Zsigmond Gimnáziumban, Szentendrén tanulnak tovább. Né- hányan Budapestre utazhanem az alkalmazott tecnológia rossz, a telepek kezelése szakszerűtlen. Dr. Pacs István egyetemi tanár egy kicsit meg is rázta a lelkeket zsúfolt ház előtt tartott előadásával. Kiderült, hogy sokan egész másként csinálták eddig, s most az elmondottakat azért vonták többen kétségbe, mert nekik mások a régi módszert ajánlották korábban. Abszolút tökéletes technológia, igaz, nincs. Ezt az előadó is elismerte. A tenyésztési ismeretek folyamatosan gyarapodnak, a módszerek változnak. Azt azonban mindenki megszívlelhette, hogy ehhez a vállalkozáshoz sem szabad könnyelműen hozzáfogni. Érdemes előtte szaktanácsot kérni. Számolni azzal, hogy a tárgyi feltételekhez családi beruházás kell. Sokféle kártevő veszélyezteti a végeredményt, ismerni kell a védekezés módját. Az Epaker részletes tájékoztatót sokszorosított szerződő partnereinek. Ezenkívül kapható volt a helyszínen dr. Pacs István—Puskás Ferenc: Giliszta, biohumusz című könyve, melyet a Mezőgazdasági Kiadó Kft. jelentetett meg 1990-ben. Ezt érdemes elolvasni minden kezdetek kezdeteként. Valahol a harmadik órában kezdett már fogyni a többség türelme a kérdezőkkel szemben. — Mikor kezdik az átvételt? Mondják meg, menynyit fizetnek? — Halljuk az igazgatót! — szóltak közbe a terem különböző pontjairól. Tripon László gatnak majd. Lesz, aki a drágán közlekedő váci komppal kel át a Dunán naponta, esős őszben, zi- mankós télben. Vagy a kollégiumban lakik, ami előreláthatólag szintén nem lesz olcsó szállás ezután. A bal parti városban közgazdasági érettségit akarnak szerezni, kereskedelmi szakközépiskolába járnak majd Leányfalu fiataljai. Hannes László, a szent- endre-izbégi általános iskola igazgatója úgy közli, mint aki nagy feszültség alól szabadult: — Már csak két gyerek sorsa vár megoldásra. Ök gyengén végeztek. A hatvan nyolcadikos tíz százalékának az első próbára sehová sem sikerült bejutnia. Minden lehetséges megoldást felkutattunk. Nem mindenki tud olyan pályát választani, amilyet szeretne,' de lesz helye. Egyelőre ez a fontos. Minden korábbi esztendőnél nehezebb volt helyet találni növendékeinknek. Ez egyben intő példa is. A gyerekek elszoktak a magas követelményektől, melyek teljesítéséhez szellemi erőfeszítések kellenek. Az osztályzat egyre inkább számítani fog mindenütt. Magasabbra teszik a mércét. Szülőnek, gyereknek ezt kell szem előtt tartania. K. T. I. ügyvezető igazgató a tize egyedik ilyen tanácskoz son vett már részt, az c szág különböző régióiban, naponta tucatszámra ka ja a leveleket. Felvállal azt is, hogy tárgyal az C szagos Takarékpénztár v zetőivel a hitelekkel te helt tenyésztők érdekébe Főként persze szerző partnerei indulásában é dekelt. Mint rövid tájéke tatójában elmondta: 1 létszámú munkatársi gi dájuk nem győzi máské mint úgy, hogy regioná koordinátor és tanácsa csoportokat alakítanak k Biogiliszta Tenyésztők C szagos Szövetsége közi működésével, szakember megbízásával. — Van-e már piac? Va ez is csak olyan komolyí lan vállalkozás, mint a te bi? — kérdezte egy férfi terem közepén, mire igazgató azt válaszolta: Európában és azon túl na az érdeklődés. Több gazc sági partner szándéknyil; kozata érkezett hozzáji Hamarosan tudománj műsort láthatnak a nézői Sky Chanel adásában szó lesz róluk a hazai Delta című műsorában. Győr, Pest és Fejér ír gyében az első konténer kihelyezése után júniusb indul a felvásárlás. A f dolgozó üzem előrelát! tólag augusztusban ke; meg a működését. Ezrek várnak erre a p lanatra. Kovács T. Islvár Minden éjjel járőröznek A Délegyházán janu; ban megalakult önkén polgári őrség ma, md; 13-án fontos állomását érkezik, ekkor tartja ki gyűlését. A szervezet ve; tői és tagjai értékelik elvégzett munkát, s t; felvételekről, illetve l szerzési kérdésekről dön nek. Mint a szervezet lét: hozásának kezdeménye: jétől, Bulyáki Antal polg; mestertől előzetesen ms tudtuk, az idő egyért műén igazolta a polgári i ség hathatós működését. negyvenhárom jelentke: vei induló, s ma már h venkilenc taggal műke szervezetnek nagy viss: tartó ereje van, a falut érezhetően csökkent a 1 törések és garázdaság száma. A megalakulást 1 vető első időkben csak szí ványosan, hétvégek négy-nyolc fő teljesít szolgálatot, ma azont minden éjjel járőröznek tagak — a hivatásos rend' ség, illetve a magáns: mélyek gépkocsijával, közgyűlés feladata épj a beszerzésekről törté döntés meghozatala; a t vek szerint egy terepj< gépkocsit vennének a p gári őrség közös haszi latára. A működés any; fedezetét a Délegyhi nyugalmáért elnevezi alapítvány biztosítja, an lyet még a szervezet mi alakulásakor hoztak lét A munkához CB-rádiól is szükség van, ebben Autótechnika Vállalat aj; lőtt fel segítséget'; o < gépkocsiba telepíthető Ci szándékozik adni az < kénteseknek. DUNATA.I hírlap Vezető munkatárs: IVfó5 Katalin. O Munkatársai Vasvári Éva és Kovács ‘ István. ® Fogadónap: mii den hétfőn 12—16 óráig szerkesztőségben. Címűn! Bp. VIII., Somogyi Béla 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. T lefon : 138-476 k, 138-1067. Leányfalu iskolásai is szívesen dolgoznak a számítógéppel. Képünkön egy sportverseny eredményeit értékelik (A szerző felvétele) Tanulságos adatok Magasabb lett a mérce
