Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-10 / 108. szám
Mai tárlatnyitó Eremművészet Visegrádon I. ÉVFOLYAM, 82. SZÁM 1991. MÁJUS 10., PÉNTEK D U KAJÁJ t^uitop bLL.viL.NüKEI-bZIUEX £ CSEPEL-SZIGET O DUNAKESZI % RÁCKEVE f SZIGETSZENTMIKLÓS • FŐT • GOD Emléktábla a templom falán Kóló, belgrádi vendégekkel Az ünnepi kalácsot Jakcsity Iván esperes szentelte fel. Előtte Somhegyi Tamás, a férj, az asztalnál jobbra, karján gyermekkel Miatovics Krisztina, a feleség. Az idén legfiatalabb házaspár mint a kalács adományozói (Erdősi Ágnes felvétele) Visegrádon, a Salamon- toronyban rendez kiállítást a budapesti Műcsarnok. A pénteken 17 órakor megnyíló tárlat közönsége az Éremművészek Nemzetközi Szövetsége anyagából váAkibcn nincs kellő elszántság és erő — bele se fogjon az építkezésbe. Már az első nekifutás földre parancsolja az ábrándozókat, üsszekuporgatott pénzükből épp hogy az építőanyagok egy részére futja. Ahogy halad a munka, a gondok is szaporodnak, a többség úgy érzi, az égbe szökő árak mellett Dárius kincse is kevés volna. Dunavarsányban meglepően sok ház épül. Némelyeken már áll a tető, másokon csak a fal. A meglevő épületrészekből ítélve, ha elkészülnek, szépek lesznek — tágas, kényelmes otthonok várják majd a beköltözőket. Ez azonban még odább van, addig sok a munka. Több helyütt látni építőanyagokat; ke fűiket, gerendákat. Aki teheti, bevásárol, tartalékol, félve az újabb és újabb áremelési hullámtól. Egy év alatt is sok minden lett drágább. László István a családjával Sepsiszentgyörgyről érkezett 1987-ben. Mindenüket feladták Erdélyben annak reményében, hogy mozgássérült gyermekük megfelelő orvosi ellátásban részesülhet Budapesten. A hétéves kisfiú most is kórházban van hosszadalmas kezelésen. — Véletlenül kerültem Dunavarsányba — meséli a fiatalember —, eredetileg Pátyon szándékoztam letelogatott alkotásokat látó hat. A kiállító művészek között szerepel Cs. Kovács László szobrászművész, grafikus is, akinek grafikáival gyakran találkozhatnak olvasóink lapunk hasábjain. lepődni több erdélyi menekülttel. Sajnos azonban nem tudtunk szót érteni, vita vitát követett, s ahelyett, hogy összetartottunk volna, ellentétek keletkeztek. Idejöttem, s itt szívesen fogadtak. A volt tanács segített az albérlet megszerzésében, s a telket is elérhető áron, kétszázezerért vettem. Az építési kölcsön négyszázezer forint, a gyerekek után kétszázezer a vissza nem térítendő támogatás, a kamatmentes kölcsön pedig száz- ötvenezer forint. Sok — és mégis kevés. Ezzel befedem a házat, de a tetőre már nem futja. A fiatalember távolinak ítéli a végkifejletet, mégis örömmel mutatja, mi van készen. Alul a pince, garázs, kazánház s a műhely. Itt csinálja majd a felesége a székely kerámiát, az asszonyka ugyanis Koronáról való, a híres fazekasmester, Páll Antal rokona. A férj pedig gyertyaöntéssel foglalkozik, s ebből akar a jövőben is megélni. S bár most üres a pénztárca, elfogyott a pénz, mégis optimista. Űgv érzi, aki tud és akar dolgozni, annak nem kell a jövőtől félni. Beljebb, a faluban épít a huszonhárom éves Koncz Gábor. A rokonok kalákában dolgoznak, szakember irányításával. A fiatal házigazda mosolyogva mászik le a tetőről, nincs oka paPrímtamburán pendül a gyönyörű dallam, harmónikaszú idéz távol balkáni emlékeket, tambiirabráesa és cselló hangja pezsüíti velük együtt a vért. Perdül a körtánc, kecsesen szép mozdulatokkal járják a kólót a pomázi szerb templom kertjében, a helyi zenekar kíséretével. Egy fiatalember a zenészek mellett terem, parányi kis szerszámot emel az ajkához. Ettől kezdve cserfes kismadár módjára színezi, vidámítja előadásukat a frulica hangja. Borbéiy Mihály, a Vujicsics együttes tagja cifrázza. — Ha itthon búcsú van, minden zenész összetalálkozik — mondja. — ön szerbnek vagy magyarnak tekinti magát? — Igazából egyiknek sem és mindegyiknek. Szlovák és magyar rokonaim vannak, talán valahol szer- bek is. Csodálatosan szép emléke marad a látogatónak arról a Szent György-napi búcsúról, melyet minden évben a község védőszentje napján tartanak a pomá- ziak. SZENTELT KALÁCS A délutáni vecsernyét Bozsity Jovan, Budakalász görögkeleti katolikus plébánosa szolgáltatta. Ünnepi kalácsot az egyházközség legfiatalabb házaspárja készített és adományozott, melyet Jaksity Iván esperes, a szentendrei püspökség vikáriusa szentelt fel már a templomkertben. Itt ízlelhették meg a népünnepélyen részt vevők. naszra, őszre beköltöznek az új házba. — Anyósomék segítettek — meséli —, nélkülük semmire sem jutottunk volna. Az ő telkükön építünk, mindent ők finanszíroztak, mi csak a két gyerekre tettünk ígéretet, ami kétszázezer forintot jelent. Novemberben ástuk az alapot, most csináljuk a tetőt, azt hiszem, ez rekordidő. A fiatalember anyósa, Mártonyi Lászlóné jól ismeri a gondokat. Azért is igyekeznek minél előbb befejezni a munkát, mert ami ma elmarad, jövőre többe lesz. — Ma már nem panaszkodhatunk — mondja —, mindent lehet kapni, nem kell hónapokig várni és járni az építőanyag után. Csak pénz legyen, mert olcsó áru nincsen. Gazdag a választék, akár húszféle tégla is van — ilyen és olyan hőtároló tulajdonságokkal —, csak legyen, aki megvegye. A fiatalok önmaguk erejéből képtelenek erre. A kislányom Délegyházán tanítónő, férje távközlési technikus, de megszűnőben van a munkahelye. A pénz pedig romlik, úgy gondoltuk tehát, nem lehet jobb helye, mint hogy segítünk a gyerekeknek. Akinek önálló otthona van, másképpen kezdi az életet. Va. É. A házaspár, M iatovics Krisztina és Somhegyi Tamás Budapesten ismerkedett meg egymással. Krisztina antikvár könyvesbolt pénztárosa. A férje, Somhegyi Tamás bárzenész. — A nemzetiségem érdekli? Többféle van bennem. — Én meg majdnem teljesen szerb vagyok, s egy kis részben bolgár — közli Krisztina, akinek a családjában szerbül beszélnek, így keresztelték a gyerekeket. Dr. Golub Iván orvos, a Magyarországi Szerb Demokratikus Szövetség helyi elnökségének tagja, országos küldöttje emlékeztet rá, hogy Magyarországon négy szerb templom ünnepli sárkányölő Szent György napját. A budapesti szerbeké, a sombere- ki, a magyarcsanádi és a pomázi. A pravoszláv hagyományok szerint ugyanis minden helységnek és egyházközségnek megvan a maga választott védőszentje. A szerb egyházban úgy, mint az orosz és a grúz egyházban Szent Miklós, Mihály és Gábriel arkangyal után a legfontosabb az itteni választott. HÁROM ÉVSZÁZAD Emléktábla is jelzi a templom falán a tavalyi évfordulót. Pontosan háromszáz éve élnek velünk együtt a pomázi szerbek. Mint ahogy a házasságok is mutatják, békében és megértésben. A táj színeit gazdagító, értékeit gyarapító szlovákokkal, svábokkal, magyarokkal. A község lakosságának jelentős arányát teszi ki újabban a cigányság. A pomázi szerbségnek ma már 250—300 főnyi a népessége. Miatovics Györggyel, Ra- fajlovics Zoricával, a szerb klub vezetőivel az anyanyelvi kultúra ápolásáról és fejlesztéséről kezdenénk beszélgetni. A hajdani szerb iskola egyik kis terDUNATAJ HÍRLAP Vezető munkatárs: Móza Katalin. Q Munkatársak: Vasvári Éva és Kovács T. István. • Fogadónap: minden hétfőn l?—16 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. Vili., Somogyi Béla u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 13®-4761, 138-1667. mébe vonulunk, melyet visszakaptak, s átadja a polgármesteri hivatal nemsokára az épület többi szárnyát is. Önálló klubélet alakulhat ki, amihez az itt vendégeskedő és a helyszínen műsort készítő belgrádi rádió és a jugoszláv nagykövetség képviselői másodszori hozzájárulásként hoztak értékes könyveket. A feltárásra váró állomány már háromezer kötet körül van. SZALAGRA KERÜL Perceken belül változik a szín. Egyszerre csak Dra- gomir Brajkovity rendező, neves szerb költő mellett ülhetek, akivel kultúránk közös vonásairól cserélünk eszmét, aztán Alekszandr Dragojlovics szerkesztő mondja el, hogy zenei anyagot is hozlak, s úgy látom, hangszalagra kerül amint megfogalmazza: Szeretnénk, ha minél többen hallgatnák a belgrádi rádiót, amely a tények közlésére szorítkozik, nem a kommentálásra. Felszólal Marko Marko- vics, a nálunk is jól ismert sportriporter. Köszöntőt mond Kulin Imre pomázi polgármester, aki a konkrét tetteket tekinti fontosnak, nem a szokványos gesztusokat. Beszéde tartalmához hasonló, vagy még gyakorlatiasabb Nedelko- vics Milánnak, a Magyar- országi Szerbek Demokratikus Szövetsége elnökének mondandója, aki már a konkrét helyi lépésekhez kér segítséget. Az ünnep után ezek következnek. Kovács T. István DÉLEGYHÁZA Faluszemle Május 23-án, a délegyházi polgármesteri hivatalban 13 órakor sorra kerülő — egyórás — nyilvános képviselő-testületi ülés után rendhagyó programmal folytatódik a munkanap: a képviselők, illetve a délegyházi intézmények és vállalatok vezetői autóbuszba ülnek, s körüljárják a környéket. Elmennek az önkormányzat intézményeibe, felkeresik a település cégeit, s bejárják az üdülő- területet. A „körséta” célja a falu minél jobb megismerése, s persze a vezetők eszmecseréje. Este Gal- latanyán, egy vadászházban fejeződik be a program, ahol fehér asztal mellett beszélik meg a látottakat. Tűzoltók versenye Immár hagyomány, hogy o Ráckeve és Szigetszent- miklós vonzáskörzetéhez tartozó önkéntes, vállalati-, ifjúsági- és gyermektűzoltók versenyét a környék valamely településén megrendezik. Az idén Délegyházára esett a választás, az esemény időpontja pedig május 11-e, szombat. A reggel kilenc órakor kezdődő versenyre tíz község nevezett be, s mintegy százötven, kétszáz jelentkezőt várnak. A versenyzők elméleti tudásukról tesztlapok kitöltésével adnak számot, majd pedig a gyakorlat következik. A víztömlőkkel — lehetőleg minél pontosabban — egy célpontot kell lelocsolni, de lesz poroltás is — időre, a gyors kezelést összemérve. A verseny sok látványos elemet tartogat. VITAEST FOTON Téma lesz a rendőrtiszt Annak idején lapunk is beszámolt arról az ügyről, amely hetekig foglalkoztatta a fótiakat. Magasra csaptak az indulatok Veres Dániel rendőrtiszt körül. Ma este 18 órai kezdettel a Fóti Közbiztonsági Egyesület rendez fórumot a régi pártház épületében, ahol mindenki elmondhatja véleményét erről az ügyről. A rendezők remélik, hogy a támadások kereszttüzében álló rendőrtiszt is megtiszteli jelenlétével a vitaestet. DÖMSÖDÖN Citerázhatnak A tiszta forrásból táplálkozó népzene egyik jellegzetes hangszere a citera. E hangszer oktatását szeretné beindítani a dömsö- di Petőfi Sándor Művelődési Központban Varga István. Ezért május 10-én 16 órára a házba várják mindazokat, akik szeretnének megtanulni citerán játszani. Május második felében is érdekes programokat kínál a ráckevei Ács Károly Művelődési Központ. Szombaton, 18-án este nyolc órától „iu0”-b0lra invitálják az érdeklődőket; ez azonban senkit ne tévesszen meg, nem inni, hanem Ivó neve napján — táncolni kell. A belépőjegy ára 150 forint. A programszervezők nemcsak a felnőttekre, de a gyerekekre is gondoltak, ők május 24-én a Mátyás király és az ördög című mesejátékokat tekinthetik meg. És természetesen a megszokott rendben működnek a klubok és a szakkörök is, szerdánként a tiniklub, hétfőn és szerdán KRESZ-tanfolyam, kedden gyermekrajz szakkör, kedden és csütörtökön a néptánccsoport tagjai találkoznak, vasárnaponként pedig a kártyaklub tagjai hódolhatnak játékkedvüknek. Cs. Kovács László: Apám emlékezetére. Művészet és tudomány. Az érem anyaga kő és bronz. Kiállítva először 1981-ben a visegrádi Salamon-toronyban. Másodszor 1987-ben az Egyesült Államokban rendezett Világ Érem Biennálén Pannonhalma újjáépítése — anyag: kő. — 1987. USA A pénz pedig egyre romlik Ami elmarad, jövőre többe lesz Ráckeve Május végi programok
