Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-10 / 108. szám

I. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM 1991. MÁJUS 10., PÉNTEK BUDA-VIDÉKI xJúiia BUDAÖRS • ÉRD • SZAZHAI.OMBATTA • PILIS VORÖSV AH • BUDAKESZI • B1ATOR- BAGY • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA O PATY • ZSAMBIÍK • SOLYMÁR • TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENO • PERBAL « TOK • TINNYE • U ROM Műemléki rehabilitáció Zsámbékon Magukénak érzik a falut A zsámbéki művelődés! ház falán ez a térkép tartja nyilván azokat a kiemelkedő, nagy értéket képviselő he­lyi műemlékeket, amelyek meghatározzák a község ar­culatát, és amelyeket igyekeznek eredeti szépségüket megőrizve átmenteni (A szerző felvétele) Ki kinek rúgott öngólt? >» Május húszadikán Erdőn felszáll a füst „Valaki biztosan igazgató lesz*’ címmel adta közre a Kurír április 8-i, délutáni kiadásában Érd város „rengeteg megoldat­lan kérdései közül” a művelődési ház igazgatói székének beiül’e- séiie.z fűződő észreve el kei, s a cigány-z auiáz sorséi,. í?'cbe:n az írásban fogalmazódik meg: „a mai pályázat elbírálói nem mások, mint akik eddig halálra ítélték a város művelődését. Sarkad! úr elmondása szerint — az egyik pályázó S.jrkadi Gá­bor — a polgármester már kijelölte az igazgatót, s kérése elle­nére elmaradt a nyilvános megharigatás. S ezzel függ össze a má ik érdi gond: a cigány színház a város közpou- •áhea. ..T. Ju­dit, a veszprémi színház tagja. Kérvényeit mindenütt k Vzhez vették, az épület áll, s választ, engedélyt nem adtak ki szá­mára . . A piacon sétálókat, érdeklődő polgárokat kérdezte meg az újságíró az ügyről. Mert mint a cikk végén kidre ül; „a -polgármesteri nem találták a helyén.” A napokban összejöttek azoknak a szervezeteknek a .tagjai, akik szívükön viselik és fejtik Zsámbék múltját, je­lenét és jövőjét. A Műemlék Baráti Kör meghívására a Zsámbéki Tájvédő Kör, a Zsámbéki Gyermekbarát Egye­sület és a Zsámbéki Erdélyi Baráti Kör képviseltették ma­gukat, de a helyi lakosok kö­zül is akadtak érdeklődők. A rendezvénynek a helyi műve­lődési ház adott otthont. Jelen volt az Országos Műemléki Fel­ügy etöségröl dr Valter Ilona régész, aki a zsámbéki ásatá- .‘S'ílí vezetője, Vor áh Agnes, a romtemplom létesítményfelelő­se, valamint Kiss József kert­tervező. Alighanem fontos ered­ménynek tekinthető mind­az, ami ez alkalommal meg­született. Vagyis egy olyan térv, amely megcélozza a Zsámbéki Medence tétérté­keinek, a zsámbéki műem­lékeknek az állagmegóvá­sát. Ezen túl még a zsám­béki műemlékek környeze­tében az épületek jellegé­hez igazodó és az adott kor­ban jellemző történelmi parkok létrehozása is sze­repel a tervben. Tény, hogy a községben az átlagosnál több műemlék vagy hely­történeti érték található. De akad olyan utcarészlet is, amely falutörténeti je­lentőséggel bír. Ilyen például az ismert rom­templom vagy a középko­ri utcasor, az egykori Zichy- kastély, ahol jelenleg a tanító- és óvónőképzés tör­ténik. A főiskola épülete, egy régi középkori vár he­lyére épült, nem barokk kastély, de idézi a korábbi barokk hangulatot, az épü­letkoszorú pedig egy szé­pen kialakított barokk ud­vart fog közre. Korábban Zsámbék műemlékei és helytörténeti értékei elha­nyagolt, elszomorító álla­potban voltak. A lakosság összefogásának eredménye­Nem keli tcnkremenr.i Szeszfőzde Pátyon A lakott területen túl, a Biatorbágyi út mellett épít szeszfőzdét az Aroma BT Pátyon. Az önkormány­zat saját földjével szállt be a vállalkozásba: 2500 négy­zetméteres területét anpor- tálta a BT külső tagjaként. Ennek fejében az évi ha­szon 8-10 százalékára szá­mít. A BT beltagjai — két fővárosi vállalkozó —épí­tik meg a szeszfőzdét, s ők .állják á berendezés költsé­geit is." • A pátyiak eddig a toki szeszfőzdébe vitték a gyü­mölcsöt, augusztus 1-jétől azonban helyben várják a gazdákát. A vállalkozás ter­mészetesen nem csak Pátyra épít; teherkocsival járják majd az országot, s a felvásárolt gyümölcsből főzött pálinkát maguk pa­lackozzák, s kínálják majd a nagy- és kiskereskede­lemnek. 6 hírlap ként viszont megindult egy rendeződési folyamat, ami önmagában még mindig kevés lenne. Szerencsére mások is szívügyüknek te­kintik az értékmentést, így a kisközség rövidesen talán hasonló gyöngyszem lesz Pest megyében, mint Szent­endre. Pedig számtalan tra­gédiával teletűzdelt, viha­ros múltú település ez. A falu kollektív emlékezete többször is megszakadt — tudniillik elmenekült, vagy kihalt a lakossága. Először a török időkben a jani­csárok kegyetlenségei elől bujdosott el a nép békésebb vidékekre, mindössze két család maradt helyben. Ek­kor a Zichy család német telepeseket hívott be. 1946- ban már hatezer főt szám­lált a lakosság, amikor őket is utolérte a kitelepítés. A zömmel nemzetiségi csalá­dok, szinte valamennyien elindultak más hazát, má­sik otthont keresni. Húsz család élte túl Zsámbékon a zűrös éveket. Ezután a Szerte a világon — ahol burgonyát termesztenek — nagy riadalmat keltett a burgonyabogár megjelené­se. Ezen nincs is csodálkoz­nivaló, ha egy kis számolást végzünk arra vonatkozólag, hogy milyen pusztítást vé­gez egy nyáron egyetlen bo­gár az utódaival együtt a burgonyában. Egv nőstény bogár körülbelül ötszáz pe­tét rak le, kikelésük után ez ugyanennyi lárva. Egy lár­va egy közepes nagyságú burgonvaleveiet fogyaszt el, ötszáz lárva ötszáz levelet, ez nagyjából öt burgonyatő összes levele. Ugyanezen lárvákból fejlődő bogarak már ötször annyit fogvaszta- nak. ez újabb huszonöt bur­gonyatő, vagyis összesen már harmincöt. Ez csak az első nemzedék kártétele. A második nemzedékben az ötszáz bogárból — ennek fele nőstény — kétszázötven rak le 250X50. azaz ezerkét­százötven petét. Akinek kedve van továbbszámolni és megteszi, könnyen rájön arra, hogy annyi bogár bő­ven elegendő arra, hogy egy kert összes burgonya-, para­Csallőköz szlovákiai részé­ből érkeztek magyarok. De jöttek az erdélyiek, és ju­tott hely a jászsági, kunsá­gi zsellércsaládoknak is. Ma mintegy négyezer lakos él Zsámbékon. Szeretnék Zsámbékot igazán maguké­nak érezni, és tesznek is ezért. Az Országos Műem­lékvédelmi Felügyelőség szakemberei ingyen készí­tik el a komplett tervet a Törökkút és környezeté­nek helyrehozatalához. A rehabilitációs program ré­szeként parkosítás, szobor- csoport felállítása, a teme­tőkertek helyrehozatala is megvalósulhat majd. Mind­ez persze nagyon sok pénz­be kerül, de érdemes meg­említeni, hogy a helyi la­kosok közül Brunner Jó­zsef vállalkozó például in­gyen készíti el a játszóte­ret a Törökkút melletti parkban. Ezt a szemléle­tet látva, szívesebben ad támogatást ilyen célra a Műemlékfelügyelőség is. Virág Márton dicsőm-, padlizsántermését tönkretegye. Érthető hát, hogy amikor — százegyné- hány évvel ezelőtt — a Rajna folyó mellett megta­lálták az első burgonyabo­garat Európában, a lelő­hely környékén 4-5 hektár­nyi területet petróleumánál meglocsoltak és felgyújtot­tak. majd a földet mésztej- jel és hamuzsírral kever­ték össze, hogy a benne lé­vő petéket és lárvákat is elpusztítsák. Hasonlóan jár­tak e! néhány évvel később Angliában is. A franciák nem vették ennyire komo­lyan a dolgot, el is sza­porodott náluk a lárva és a bogár, majd egész Európában úgy, hogy még ma is ennek isszuk a levét. Magyarországon 1947- ben találtak először burgo­nyabogarat az ország nyu­gati részén. Az irtás azon­nal teljes erővel megkez­dődött olyan eredménnyel, 0 A leírtakat olvasván kérdések sora: a polgármes­ter az önkormányzati testü­let feje felett átnyúlva je­löli ki az igazgatói? Elma­radt a nyilvános meghallga­tó.! ? Alikor minek írtak ki pályázatot? — a kérdés címzettje Harmat Béla. Érd polgármestere, akit keres­tem, s meg is találtam. — A pályázatok beérke­zésének határideje, a Pest Megyei Hírlapban közre­adott hirdetés szerint is április 8-a volt. öten pá­lyáztak. Csak a tisztánlátás miatt jegyzem még: Sarkadi Gábor a huszonkét soros pályázatát a határidő lejár­ia után nyújtotta be. Pedig a hivatalban figyelmeztet­tem, időben ad ia be. De egy napot késett. Éppúgy, mint egy másik pályázó a Csepel- szigctról. A nyilvános meg­hallgatásra április 16-án került sor. A kulturális bi­zottság erre az időpontra a pályázókat meghívta, mind­össze Sarkadi Gábor nem jelent meg! Jómagam ezen a nyilvános meghallgatáson egyéb elfoglaltságom miatt nem vettem részt. Viszont olt volt a művelődési bi­zottság, az alpolgármester, T. Mészáros András s a művelődési központ dolgo­zói. Véleményt nyilvánít­hattak titkosan, bár sza­vazati joga csak a bizott­ság tagjainak volt. A sza­vazatok alapján megállapí­tott sorrend javaslatként kerül május 20-án a képvi­selő-testület elé. A végső szót az önkormánvzat tes­tületé mondja ki. Csak úgy, mellékesen jegyezném meg, a vádakat ép ésszel nehéz megérteni. Hiszen a Kurír cikkírója Sarkadi Gábor mellé áll Kihagyva a szá­mításból ilven apróságokat: pályázata nem tartalmazta az intézmény vezetésére vo­natkozó »szakmai koncep­cióját. Hogv maid szóban? De a meghallgatásról is tá­vol maradt. Huszonkét sor — míg a másik négy pályá­zó vaskos dossziét adott be ... © Miért nem fogadta a Kurír újságíróját? Hiszen, ha a kérdéseket állja, az ér­di viszonyokról nem szüle­hogy 1950-ben Magyaror­szágon nem volt már bur­gonyaboga:-. Később újabb rajok repültek be, és a szi­gorú intézkedések ellenére egyre jobhan nyomultak előre kelet felé. Ma már az eg esz otszág területen megtalálható. Házikertben a legegyszerűbben — és eredményesen.— úgy irthat­juk, hogy kézzel összeszed­jük a petéket, lárvákat és a bogarakat, majd megsem­misítjük. A peték legin­kább a levél fonákján talál- halók, a lárvák összeszedé- se pedig azért kíván nagy figyelmet, mert a burgo- ny alevél megmozdításakor a földre vetik magukat, így elkerülik a gazda fi­gyelmét. Nagyobb területen permetezéssel vagy poro­zással irthatok. Bancol ro­varirtó szerrel kielégítő eredményeket értek el a há- zikertskben. Széli László tett volna ilyen felemás ér­tékelés, piacon beszerzett információ. — Sarkadi Gábor jelez­te, hogy jön, s újságírót is hoz magával. Tíz órára mondtam, hogy fogadom. Az említett időpont helyett jóval tizenkettő után keres­tek hivatalomban. Nem mo­sakodásként mondom, mert nincs miért: a szakorvosi rendelőintézet hivatalos be­járásán vettem akkor már részt. 0 Miért nincs a művelő­dési háznak kinevezett igazgatója, csak megbízott? — Személyes, szóbeli be­jelentés alapján a hivatal­nak 1991 januárjában pénz­ügyi revíziót kellett elren­delnie a művelődési köz­pontban. Nem az uióbbi egy évet, hanem kettőt vizsgál­tattunk egységesen. Ponto­san azért, hogy a szemé­lyeskedést elkerüljük, hi­szen ekkor a művelődési központ igazgatója Pató La­jos, a volt tanácselnök test­vére volt. A revízió a gaz­dálkodás általános meneté­ben, a létszám-, a bérgaz­dálkodás területén tárt fel hiányosságokat. Javasolva a szervezeti és működési sza­bályzat módosítását. De nem máról holnapra . .. Szeretném egyértelművé, világossá tenni, mint ahogy az érintettnek is meg­mondtam: személyes jellege a vizsgálatnak nem volt. A többi, más településen mű­ködő művelődési házak munkája sem jobb. Fegyel­mi előszele sem volt a dó­dé a szakorvosi rendelője körzetében jóval több, még vagy 20-22 ezer ember él. Megírtuk annak idején, hogy a német Lions klubtól ajándékba kapott a mentő- szolgálat egy kocsit azzal a kiköté-sel, lehetőleg egy né­met nemzetiségi település­hez közel helyezzék el. Így került előbb Csillaghegyre, majd az önkormányzat és az OMSZ tárgyalásai után egv másik kocsival együtt Pilisvörösvárra. Az ideigle­nes mentőállomást a falu költségvetési üzemében he­lyezték el. Hírül adtuk azt is, hogy a rendelőintézetiek nagy ter­vet dédelgetnek: szeretné­nek fektetőt építeni, s men­tőállomást egv helyen, a szakorvosi rendelő mellett, hogy a 35 ezer ember közül megbetegedőket igazán szakszerűen láthassák el; csak azt küldjék tovább Budapestre kórházba, akit kell, s ehhez legyen hely­ben mentő. Az élet azonban fordított egyet a dolgon: az önkor­mányzat a közelmúltban döntött arról, hogy mielőbb létesüljön állandó mentőál­lomás Vörösváron. Dr. Sebes Gábor, a ren­delőintézet igazgatója azt mondja: — Minden szakmai érv amellett, szól, hogy így le­gyen. Az orvosi és a men- tőügyeiet szolgálati együtt­működését úgy lehet jól el­látni, ha a kettő közel" esik egymáshoz, ha állandó a lógnak. De Pató I,ajos a jegyzőkönyv elkészülte után azonnal felmondott... 0 Miért akadályozzák önök a cigányszínház létre­jöttét, működését? Miért tartanak keresztbe a vállal­kozó J. Juditnak, a veszp­rémi színház egyik tagjá­nak? — Az építési engedélyt János Juditnak (mert róla van szó) 1990. de­cember másodikén kétlaká­sos családi házra adták ki, melynek földszintjén üzlet­helyiségek lennének. Aztán kiderült, komplett kultúr­termet alakítottak ki a föld­szinten. Kértek az átminő­sítést cigánvszínházra. Ám az éoítésügvi szabványok itt közbeszóltak. Csak a kul­túrterem követ elmén veinek felel meg a földszinti rész. Jónás Judit ezek után lever let írt Kulin Ferencnek, a Parlament kulturális bizott­sága elnökének s a Pest megvei közgyűlés elnökének is. Mi csak erkölcsi támo­gatást tudtunk volna adni..; — Csak a pontosítás ked­véért jegvezném meg: Jónás Judit minden beadványát úgy kezdi: ....... én, mint a p écsi színház tagja ...” De hát tévedni ugye, emberi? Mindenesetre nem áll. hogy a hivatal a e'VánvszÍT'iViz létét nemzetiségi vasv faii okok miatt, úgvmond, gá­tolja. Itt egyszerűen egv engedély nélküli építkezés történt, eltűntek a föld­szinti válaszfalak, s , .áll a színházterem”. Jónás Judit hozzátartozói pedig, mint a beruházás cselekvő részesei, most az épület elé építendő pavilonok, kereskedelmi egységek felállítására kér­nek engedélyt. Erre pedig a helyszín nem alkalmas. Még tűzrendészeti szem­pontból sem lehet itt szín­házterem. Hiszen az épület nem járható körbe. Parkoló kialakítására mellette, kö­rülötte a beépítettség miatt pedig nincs mód. kapcsolat. És ez nem zár­ná ki, hogy a majdan fel­épülő, térségi feladatot el­látó fektetőt is „kiszolgál­ja” a mentőállomás. Az biz­tos, hogy már az ideiglenes megoldás is javította e 35 ezer ember mentését, gyor­sabban kerültek kórházba a betegek, s a nem sürgős ese­tekben is kevesebbet kel­lett várakozniuk a kocsivá, ha például a törött lábuk­kal kötözésre indultak. Ami pedig a jövőt illeti; csak annyi biztos, hogy há­romállásos lesz az állomás, arra áz esetre, ha egyszer kerül valahonnan egy har­madik kocsi. Az elhelyezés­re négy tervváltozat is ké­szült, s ebből az orvosok hármat bizonyosan támo­gatnak, azokat, amelyek olyan ingatlanok átalakítá­sával számolnak, melyeit a rendelő közelében találha­tók. S még annyit: mivel a mentőállomás nem csak a pilisvörösváriaknak jó, a helyiek számítanak a többi környékbeli önkormányzat — a pilisszentlászlói, a pi­liscsabai, a tinnyei, a soly­mári, a pilisszentiváni — anyagi hozzájárulására. V. G. P. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. • Munkatársak : Fe­kete Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. <* Fo­gadónap minden hétfőn 14— I" óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. Vili., Somo­gyi n. ti. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 118-4761, 13»­4067. Kertészkedőknek Bogarak és riadalmak Varga Edit Végleges mentőállomás lesz Csak az nem mindegy: hol Pilisvörösváron 13 ezer.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom