Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-10 / 108. szám

Álmok és realitások A rossz tanuló gyorsan taccsra kerül Az utóbbi hetekben szer­te az országban az általá­nos iskola nyolcadik osz­tályos tanulói kézhez kap­ták az értesítést, amelyből- megtudhatták, valóra vál­tak-e továbbtanulási re­ményeik. A révbe jutottak nyugodtan várhatják az őszi tanévkezdést, azok- azonban, akiknek két hely­ről nemleges válasz érke­zett, nehéz napok elé néz­nek. A Pest Megyei önkor­mányzati Hivatal népjóléti és művelődési irodáján megtudtuk, hogy a megyé­ben az idén 15 419 nyolca­dikos végez. A sokéves ta­pasztalat azt mutatja, hogy lemorzsolódás mindig van, s ezért hozzávetőlegesen 14 500 továbbtanulni akaró gyerekkel lehet számolni. Közülük hétezer kilencszá- zat felvettek a megyei is­kolákba. ötezer-hatszázan pedig a fővárosi tanintéze­tekben tanulhatnak tovább. Akadnak olyanok is, akik valamelyik szomszédos me­gye iskoláiba kerülnek, tie róluk nincsen pontos ki­mutatás. Ezért csak hozzá­vetőlegesen lehetne meg­mondani, hányán vannak- azok, akiknek egyelőre az ősztől még nem biztosított a helyük az iskolapadban. Az azonban biztos, hogy azok a diákok, akik a bi­zonyítványukba csak kette­seket tudtak szerezni, most- kutyaszorítóba kerültek. Elégséges osztályzatokkal- ugyanis sehol sem akarják fogadni őket. Bár a gim­náziumokban és a szak­középiskolákban is akadnak még elvétve üres helyek, de oda nem gyenge tanulókat várnak. A szakmunkáskép­zőkbe pedig az ismert okok miatt — mind kevesebb vállalat biztosítja a gyakor­lati képzést — szintén ke­vesebb nyolcadikost tud­nak felvenni. Ezért aztán jobban válogathatnak, ki kerül be. kit utasítanák el. A tapasztalat az, hogy a kisiparosok sem szívesen bíbelődnek a tanulóképzés­sel, hiszen a munkanélkü­liség miatt gyakorlott szak­emberek között válogathat­nak. A Pest Megyei Pedagó­giai Intézet pályaválasztá­Margó FŐ A FEJÜNK Kéretlen, furcsa, de ta­gadhatatlanul nyomatékos igazolását adja a szakkép­zés fontosságának a mun­kanélküliség. Igen, a munkanélküliség, mert ez a kegyetlen rosta szépítés és minden más szempont mellőzésével, csupán a mi. mit ér érvényesítésével működik, fis sajnos való­ban működik, mert a me­gyében, az ország többi területéhez mérten ugyan némi késéssel — ami földrajzi okoknak éppúgy betudható, mint bizonyos gazdaságszerkezeti jel­lemzőknek —, nem csak megjelent a munkanélkü­liség, hanem mértéke gyorsan növekszik. S aho-' gyan gyorsul ez a tempó, úgy jut éles fény arra, miért fő a fejünk. Már­mint a: a fő, mi van a fe­jünkben. Bármilyen más bizony- kodásnál többet mond a szakképzettség értékéről, fontosságáról az a tapasz­talat, hogy míg a megyé­ben egy-egy segédmun­kásra. ha álláskereső (az­az munkanélküli) egyti­zednyi bejelentett betöl­tetlen álláshely jut (azaz tíz álláskeresőre egy hely) addig a szakmunkások esetében ez 0,5, azaz min­den két elhelyezkedni akaróra jut egy-egy fel­kínált hely. Nagy különb­ség? Hatalmas. Sokak szá­mára keserves bizonyíté­ka ez a helyzet annak a korábbi győzködésnek, mely azt kívánta elhitetni a szülőkkel, hogy a szak­ma jó kenyér, a szakmun­kásság nem lebecsülendő rang, a megszerzett isme­retanyag foka egyben az egzisztenciális biztonság­nak is magasabb fokát te­szi lehetővé. Tévedés lenne ezt a ta­pasztalatot leszűkíteni csupán az iparra. A rend­kívül gyorsan létszámot apasztó mezőgazdasági üzemekben is az a helyzet a megyében, hogy elsőnek a minden képzettség nél­küli, alacsony ismeret- szintű emberektől válnak meg. amint ez a helyzet a kereskedelemben is. Meg­egyező ezzel a helyzet a szellemi foglalkozásúak esetében. Náluk tíz állás­keresőre jut egy-egy eset­leg elnyerhető álláshely, ám a szellemi „segédmun­kásoknak", azaz a képzet­leneknek, az egyszerű ügyviteli munka, mechani­kus lebonyolítóinak gya­korlatilag lehetetlen elhe­lyezkedési lehetőséget ta­lálni. A fizikai vagy szel­lemi foglalkozásúak e képzetlen tábora, aligha véletlen módon, hanem nagyon is jellemzően a nőket sújtó hátrányokra, nagyobb részben lányokat, asszonyokat foglal magá­ban. A szinte nullával egyenlő álláskínálat ese­tükben azzal azonos, hogy hosszú ideig vannak mun­ka nélkül. Ennek ismere­tében viszont nem megle­pő a tény: tavaly a me­gyében átlagosan 112 napot töltött segélyen egy-egy .munkanélküli. S ha ez az átlag, akkor ér­zékelhetjük igazán, mi sújtja azokat, akik az át­lag feletti időt kénysze­rülnek kihúzni a segély forintjaival. Mindezek ismeretében aligha elsietett a követ­keztetés, ami szerint a szakképzettnek jobban van döntési lehetősége kritikus helyzetben, mint a képzetlennek, s hogy az előbbi hamarabb talál is­mét kenyérkereseti lehe­tőséget, mint az utóbbi. A takaratlan különbségte­vés idejét éljük, meglepő tehát, mennyire nem ér­zékelik még mindig ezt a családok, a szülők. A re­alitások ismeretében az elvárhatónál sokkal ke­vesebb szülő látta be az adott helyzetet az idén is: ezt bizonyítják a pályavá­lasztási tapasztalatok, a gyerekek jelentkezési lap­jai. Különösen a lányok esetében kétségesek a szülői (s minden bizony­nyal az ifjúi) elképzelé­sek. Mivel maguk a fel­nőttek is magukra vonat­kozóan nehezen hiszik el az ajtókon kopogtató ve­szedelmet ... Mészáros Ottó si csoportját naponta 50-60 szülő keresi fel tanácsért, hol helyezhetné el gyere­két. Az itt dolgozó munka­társak sok elkeseredett em­berrel találkozhatnak, s bár mindenkinek igyekez­nek segíteni, de a tanulók­nak a realitáshoz kell kö­zelíteniük elképzeléseiket. Előfordulhat, hogy aki óvó­nő szeretne lenni, annak be kell érnie a nőiruha-készítő szakmával. Gondot jelent, amikor a munkáltatók az utolsó pillanatban jelentik be, hogy a vállalt képzést mégsem tudják megkezde­ni. Hogy pontosan hány gye­rek nem tud továbbtanulni, majd csak - a tanév végén derül ki. Addig még sok változás történhet, az azon­ban biztos, hogy a demog­ráfiai csúcs még jövőre sem kerül leszálló ágba. H. É. A tizedik Az országos színházi ta­lálkozót idén tizedik alka­lommal rendezi meg a Magyar Színházművészeti Szövetség a Művelődési és Közoktatási Minisztérium és a Művészeti Szakszer­vezetek Szövetsége anyagi támogatásával. Az eddigi gyakorlattól eltérően a ta­lálkozó nem budapesten, hanem Kaposvárott lesz május 18. és 26. között. A kaposvári Csfky Ger­gely Színházban, a prog­ram keretében bemuta­tandó darabokat a mostani színházi szezon új bemu­tatóiból kurátor válogatta. A találkozó díjait szakmai zsűri ítéli oda nyolc kate­góriában. PROGRAMOK EGESZ METRE Ezt látni, hallani kell Természeti értékeink ve­szedelmes pusztulása ag­godalommal tölti el az em­bereket. Ez a felismerés - készteti a művelődési há­zak programkészítőit, hogy a kultúra eszközeit is igénybe vegyék a termé­szetvédelmi feladatok meg­ismertetésére. Érden e gondolat jegyé­ben ezekben a napokban környezetvédelmi hét kere­tében a legkülönbözőbb módokon — a .közvéle­mény-kutatástól a diák- konferenciákon keresztül a turizmusig — hívták fel a lakosság figyelmét a kör­nyezet megóvásával kap­csolatos tennivalókra. A hét záróakkordjaként ma, pén­teken a gyerekeket mozgó­sítják. Reggel 9 órakor a művelődési központban ki­állítás nyílik azokból a raj­zokból, amelyek az e té­mában kiírt pályázatra ér­keztek. A kiállítás megnyi­tásával egy időben, a mű­velődési központ előtt, asz­faltrajzversenyen vehetnek részt a fiatalok. Ugyan­csak a természet szépségei­nek megismertetésére, má­jus 12-én, vasárnap a kö­zeli Fundoklia-völgybe ve­zetnek kirándulást. A részt venni szándékozók reggel 9 órakor az érdi Volán-pá­lyaudvaron találkoznak. Pomázon külföldi ven­dégeket fogadnak ezen a hétvégén. Öberhausen- Rhauzenből érkezik önkor­mányzati delegáció. Vasár­nap, délután 6 órától a nemzetiségi klubok és együttesek, valamint a mű­velődési ház művészeti csoportjai szórakoztatják a delegáció tagjait és a helyi lakosokat. Solymáron május 12-én, vasárnap délután 4 óra­kor a művelődési házban jótékonysági hangversenyt rendeznek, amelyen a ran­gos szólisták mellett a he­]yi zenekar nyújt zenei él­ményt. Cegléden vasárnap dél­után 6 órai kezdettel a mű­velődési központban a Ját­szótér Gyermskszínpad tartja nyilvános vizsgáját. A műsoron a tehetséges fiatalok egyebek között je­leneteket mutatnak be A kis herceg című mesejáték­ból és a Kincskereső kis- ködmön színpadi változa­tából. Pilisvörösváron május 11- én, szombaton, este 7 órá­tól svábbált rendeznek, amelyen a talp alá való ze­nét valódi német zenekar, a Stuttgart környéki fú- vósegyüttes szolgáltatja. Pénteken, május 10-én a szekszárdi Németi Színhíz együttese lép fel a műve­lődési házban. Német nyelven a Nadrág című vígjátékot adják elő. Budapesten, a XV. kerü­leti . Csokonai Művelődési Házban a számítástechnika iránt érdeklődőknek Ami- ga-show címmel rendeznek korszerű számítástechnikai berendezésekből vásárt és kiállítást. A Fehérvári úti folklórcentrumban május 10-én, este háromnegyed ki­lenc órai kezdettel a Törek­vés táncegyüttes ad műsort, A kőbányai Pataky Műve­lődési Házban szintén ma este, 7 órakor Pege Aladár és együttese ad koncertet, A képzőművészet iránt érdeklődők a váci Madách Gödöllőn, a Petőfi Sándor Művelődési Központban május 20-ig az 50 eszten­dős Páll Antal köröndi fa­zekasmesternek a székely falu cserép- és díszítési for­máit bemutató kiállításán az erdélyi népi művészet­tel ismerkedhetünk. K. Z. Vásár­menetrend Pest megyében ezen a hétvégén mindössze há­rom településen tartanak vásárokat. Országos állat- és kirakodóvásárra szom­baton Nagybörzsönybe, vasárnap Dabasra vagy Sülysápra kell mennie an­nak, aki eladni vagy vá­sárolni szeretne. H.a valaki nem sajnálja a fáradságot, érdemes va­sárnap elutaznia Kunszcnt- mártonba, ahol a hagyo­mányos vásáron többek között a szűrszabók is fel­vonultatják tetszetős porté­káikat. A tojássárgájái nem vették meg A „krémje” és a közepe is eladó Vett-e már ön, kedves olvasó, olyan tojást, melyre az eladó azt mondta, hogy a sárgája továbbra is az üvC* ma­rad? Vagy az üzlet úgy is létrejöhetne, hogy csak a tojás héjára és a fehérjéjére futja a vásárló pénzéből, s a sárgája akkor is a tulajdonosé.' Ugye nevetséges? A Ilungaroring területét azonban így adták el, a föld ilyen feltételekkel cserélt gazdát. A Rákosvölgye Termelő- szövetkezet területe bizo­nyult annak idején megfe­lelőnek egy Forma—1-es pálya megépítésére. A ter­melőszövetkezettől az állam megvette a területet. Hogy miért így, azt próbáltuk megtudni a gazdaság jelen­legi elnökétől, Hegyi Páltól, aki 1935-ben még elnökhe­lyettes volt. 9 Miként lehetséges, hogy az állam a földterület közepét nem vette meg a Rákosvölgyétől? — Ez akkor lehetséges volt. én úgy nevezem, hogy magyar módra. Az állam már akkor is pénzhiánnyal küszködött, ezért az a dön­tés született, hogv a köze­pe. az a ma vitát kiváltó 34 hektár a termelőszövetke­zeté marad. 9 Már több versenyso­rozat lezajlott a pályán. Eddig miért nem hasznosí­tották önök a területet7 — Szerettük volna hasz­nosítani. voltak elképzelé­sek. ajánlatok, de hatalmi szóval leintettek... A te­rület hasznosításával egyéb­ként az utóbbi időben az Idegenforgalmi Propapan- da Vállalat foglalkozott, de ők nem fizettek rendesen, és felbontottuk velük a szerződést. De mi magunk akkor sem vágtunk bele a hasznosításba. Nem, mert ahhoz reklám- és propagan- daszakismeretre van szük­ség, ami egy termelőszövet­kezetnél hiányzik. Az sem lett volna megoldás, ha mi kiállunk az utcára és hir­dettük a területet. 9 Hogyan kerültek kap­csolatba a C. C. Co nevű, Peldmajer Anna vezette céggel? Miben állapodlak meg? — Ök kerestek meg min­ket az idén januárban. A terület a birtokunkban van, és természetesen hasznosí­tani szeretnénk, mivel itt, a 28 éve élvonalban lévő gaz­daságban is jócskán akad­nak gondok. A tejet nehéz eladni, a sertéseket le kell vágni. tehát abból kell pénzt csinálni, ami. hoz va­lamit. A megállapodás? Bérbeadásról beszélnek, de ez így nem bTaz, Hasznosí- tási szerződést, kötöttünk velük. Ez a cég a reklámra specializálódott. Nekünk az a jó, ha minél több pénzt tud kihozni a területből.' Hogy mi módon, az az ő dolguk. Kényelmesebb és biztosabb, mintha mi fog-' lalkoznánk ezzel. A tulajdo­nosok mi vagyunk, ő pedig hasznosítsa törvényes kere­tek között. Ez a földterület olyan, mint egy nyeles te­lek, tehát, szo’galmi utat biztosítani kell. Hogy meny-’ nyit kapunk? Ez maradjon ' a mi titkunk. 9 Most, hogy kirobban a botrány, és ország-világ tudja, mit vár Peldmajer Anna, s mit akar megvaló­sítani, még mindig úgy lát­ja, hogy ez a gazdaságnak így jó? Nem tervezik fel­bontani a szerződést? — Erről szó sincs. Ügy .vélem, nem követtünk el hibát, nem adtuk bérbe, csupán hasznosításra a te­rületet. Nekünk az a cé­lunk, hogy minél többet profitáljunk, hangsúlyozom, tisztességesen. • Hegyi Pál mesélt néhány történetet, ami a Hungaro- ringgel kapcsolatos, és az elmúlt évek fejetlenségét bizonyítja. Az. hogy a kö- zéoső területre az államnak akkor nem volt pénze, az egy dolog, de ő emlékszik azokra az időkre, amikor építették a pályát. Először egy mélyépítő volt a veze­tő, ö alagutat, négyszer négy és fél métereset ter­vezett, hogy megközelíthes­sék a területüket. Aztán le­váltották, s jött egy híd­építő, az már jobbnak lát­ta egy híd megvalósítását, de szó volt a pályán való átjárásról is. A Hungaro- ringgel kapcsolatos botrá­nyok tragikomédiájának nevezte azt az értesülését — melyet két-három hónapja a sajtóból tudott meg —, miszerint az egész terület a Rákosvölgye nevén van. Ezt állítólag a Számvevőszék vizsgálata derítette ki. Meg­jegyezte: ha ö olyan, fogad egy ügyvédet, és eladhatja újra az egészet? Ez azért mégis nevetséges — tette hozzá. 9 Beszél-e a közeljövő­ben Feldmayer Annával, és kíván-e tanácsokat adni neki? — Ez az ő játszmájuk. ■ Hogy miként hasznosítják a területet, azt ők tudják. Hogyan vívják harcukat Ecicstone-nal, az is rájuk tartozik. A más játszmájá­ba nem illik beleszólni. ‘ 9 Milyen megoldást lát­na ön jónak? — Ha tényleg tiszta vizet akarnánk önteni a pohárba, az államnak meg kellene tőlünk vennie azt a közép­ső 24 h"ktárt is. 9 Eladnák? — Igen, tisztességes áron eladnánk az államnak, hi­szen a többit is ő vette meg. Hegyi Pál tsz-elnök egye­bek között elmondta, a Hungaroring gondjai abból adódnak, hogy túl sok a gazda, s mindenki mást akar. Feldmaver Annáról pedig úgv vélekedik, okos nő. meglátott valami lehető­séget. amire más nem gon­dolt. Arra viszont, hogv mii hoz ki belőle, még tippje sincs. Árvái Magdolna Imre Művelődési Központ­ban két kiállítást is meg­tekinthetnek. A Madáoh- galériában május 12-én még látható Paulikovics Iván szobrászművész alko­tásainak bemutatója. Az emeleti galérián erdélyi képzőművészek alkotásai­ból rendeznek bemutatót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom