Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-11 / 84. szám

MO NO RI XXXIII. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM 1991. Április ii„ csütörtök íJÍE3€*h és.. Nem csak bólogatnak A népi ülnökökről leginkább csak ilyenkor beszélünk — amikor a megválasztásukról van szó. De ilyenkor az­tán sokat. Amúgy viszont csend van körülöttük. Mert magától értetődő, hogy ott ülnek a bírói pulpituson, mint Európában mindenütt. De tény, hogy a laikus részvétel­lel tárgyalt ügyek száma Európában is, Magyarorszá­gon is csökken. ségekből. Az ő bírósági Wélmlmteh, Alkalmi társaságunkban nem mindenki ismeri közelebbről a másikat. Mégis, hamar bizalmasra fordul a beszélgetés, mert olyan témákkal kezdtük, amihez mindenki ért. Vagy legalábbis van róla vé­leménye: a foci, a kerti munkák, a barkácsolás .... Azután valaki megjegyzi, neki most igazán min­denre van ideje, mert munkanélküli lett. Ettől kezdve persze divatos fordulatot vesz a beszélgetés — politizálunk és panaszkodunk. De pártokról, politikusokról szó sem esik. Csak úgy általános­ságban jegyzi meg a mellettem ülő korombeli gép­kocsivezető: „Lehet, hogy az országban demokrá­cia van, de nálunk olyan kemény a diktatúra, amilyen még az ötvenes években sem lehetett.” S elmesél egy kerek történetet arról, hogy ho­gyan játsszák ki munkahelyén a főnökei egymás ellen a dolgozókat, hogyan kényszerítik ingyenes túlmunkára őket a munkanélküliségről elejtett megjegyzéseikkel... Újságíró vagyok, mondom, szívesen utánanéznék a dolognak, mert tanulsá­gosnak látszik. Meg ne próbáld! — sápad bele —, nekem két gyerekem van, a feleségem gyesen. Már keresem az új munkahelyem, ha sikerül, utána részletesen elmondok mindent... Látom rajta: fél. S nincs egyedül. Két ügyben ugyancsak a félelem hátráltatja a tájékozódásun­kat. Két termelőszövetkezetből érkeznek folyama­tosan a névtelen levelek, néha személyesen a pa­naszosok — egymástól függetlenül —, s egyre in­kább kirajzolódik, hogy nem alaptalanok az állí­tásaik. Am mégsem tudunk előrelépni, mert a ki­alakult helyzet legjobb ismerői, szenvedő alanyai nem adják nevüket, arcukat az információikhoz. „Ma átszervezés címén bárkit az utcára lehet ten­ni” — mondja egyikük, és sorolja a példákat. Nem győzködöm tovább. Nehéz lenne annak a felelősségét felvállalni, hogy épp miattam, írásom miatt kerüljön az utcára. Vagyis a félelem ismét felülkerekedett az igazságon. De meddig még?! —ki Tdrhulúloeatóbaii * O Beavatási kísérlet taglódon Kisgazdapiac Köztudott, hogy Mag­lódon — kisebb-nagyobb csetepaték után — ideig­lenesen megszűnt a ko­rábban sikeresnek indult kisgazdapiac. A FKgP maglód-nya- ra'lói szervezetének el­nökétől kapott tájékoz­tatás szerint azonban a jövő hónap — május — 4-én, reggel hat órától ismét találkozhatnak a szokott helyen az eladók és vásárlók. Éttől kezd- ve minden hónap első szombatján sertésvásár is lesz. m Pénzügyek Ma, csütörtökön 15 óra­kor tartja soros ülését az üllői képviselő-testület a házasságkötő teremben. Na­pirend szerint az 1990. évi pénzügyi terv végrehajtása s ingatlanokkal kapcsola­tos ügyek kerülnek megtár­gyalásra. A Pest Megyei Asztali­tenisz Szövetség éveken át a versenysportra helyezte a hangsúlyt, miközben az utánpótlás nevelése el- hanyagolódott. Mintegy két éve felismerték ennek hát­rányait, s olykor a szom­szédos megyék bevonásával is rendszeresen szervez­nek újonc- és serdülőver­senyeket. Az újonc- és ser­dülőkupa versenysorozat első fordulóját még a múlt ősszel rendezték' meg, ahol a BSE, .a Vác, a Dunaúj­város és a Generál együt­tese jókora pontelőnnye) startolt. A vecsési, NB II-es bajnokságban sze­replő asztalitenisz-csapat utánpótlása bár lényege­sen kevesebb pontszámot nyert, de a kupaküzdelmek bizakodásra adtak okot. Ügy tűnik, nemcsak Ve- csésen látták ezt így, hiszen a kupa tavaszi fordulóját éppen a vecsési utánpótlás­nevelés elismeréseként ren­dezték a nagyközségben. A Dunaújváros, Szentend­re, Vác, Cegléd, Budaörs, Monor, Tatabánya, a BSE mellett ezúttal a Komárom és a fővárosi Gamma is elküdte a kanosuk labda ap­ró mestereit Vecsésre. Az egész napos versenyen mintegy 120 újonc és ser­dülő korosztályú fiatal .vett részt, közöttük olyanok is, akik szinte alig érték fel az aszfalt, de irigylésre méltó tehetséggel ütögettéik á labdákat. Közülük is ki­emelkedett Bársony Ber­nadett budaörsi, Szabó Zsolt váci és Szintűn Kati, a BSE versenyzője. Nagy várakozás és fi­gyelem kísérte a vecsési tehetséges Várnai Balázs Öregfiiík Szombaton Megkezdődött az öregfiúk labdarúgó-bajnoksága. Az első két fordulóban: Monor —Farmos 3-1, Dunaharasz- ti—Monor 3-2. Az MSE kilencvenéves. fennállása és Negyedi And­rás emlékére, aki mind a két csapat vezetőségi tagja volt, április 13-án, szomba­ton barátságos mérkőzés lesz a pestszentlőrinci öreg- fiúk csapatával a monon pályán 17 órakor. Id. Tóth János A Monori Városi Bíró­ságra hetven népi ülnök megválasztását irányozta elő az Igazságügyi Miniszté­rium. Ezzel szemben ötven- hétre érkezett javaslat a városból és a környező köz­ős a hasonló tehetségű ceg­lédi Veress Győző mérkő­zését, ahol a tét a döntőbe jutás, volt. 1-1-es állásnál a vecsési fiú taktikája bizo­nyult jobbnak, s a döntőt a másik ágon bejutó, ugyancsak vecsési Szántó Perivel, vívta, s jókora tap­sokat is kaptak a tetsze­tős, hosszú adogatások, le­ütések. Várnai érettebb technikája és fegyelme ré­vén kerekedett felül. A serdülő fiúknál Orosz­ki Viktor, Újhelyi László, Agócs Péter váci verseny­zők nem engedtek beleszó­lást a helyezésekbe. Az újonc lányoknál a Komá­romból átjáró Gádor Éva V. osztályos létére a me­zőny fölé magasodott,. s Miihl Ágnes, Marosi Kati, Szvitán Krisztina előtt utcahosszal nyert. A páros- versenyeken az. Oroszki— Agócs és a Gódor—Ko­vács páros első helyezése végig egyértelmű volt. Ve- csésnek a Várnai—Szántó páros egy III. helyet tu­dott még hozni. A kupa­verseny sorrendje végül ez lett: 1. BSE, 2. Vác, 3. Ceg­léd, 4. Gamma. Orosz Károly ÍRÁSAIMBAN már több alkalommal is említés tör­tént Beleznainé Podma- niczky Annamáriáról. Iga­zi arcát azonban még nem ismerhetik a kedves .olva­sók. "Az ő költségén jelent meg 1794-ben az-„Uránia” c. folyóirat. Ennek előszavá­ban a . szerzők (Kármán és társai) így írnak: „...akit szeret a vallás, kit tisztel a. haza ezen fő nemesség egy díszének, egy valóban Fő­asszonynak tisztelettel be­nyújtják munkátokat a ki­adók ...” Jó nevű család­ból származott. Édesapja báró Podmaniczky János, édesanyja Osstroluczky Ju­dit volt. Nyolc gyermekük közül ő volt a hetedik. 1731- ben született Aszódon. A magyar irodalom irán­ti szeretet lángként lobog benne élete folyamán. Férj-, hezmenetele után a Belez- nai ésaládba kerül, és Pes- • ten meg Pilisen is kasté­lyok, paloták űrnője lesz. Mindkét helyen lehetősége nyílik arra. hogy kimutas- - sa ragaszkodását írók. köl­tők, művészek társaságá­hoz, Télen a pesti paiotá­reszvetelüket a városi ön­kormányzat. első szóra jó­vá is hagyta. Időközben már hárman visszaléptek, különböző okokra hivatkoz­va., Leginkább anyagiak­ra: egyikük személygépko­csival szeretett volna átjár­ni a tárgyalásokra, de a bí­róság ezt nem tudja téríte­ni, másikuknak megadóz­tatták volna a csekélyke tiszteletdíját... Dr. Hunya Miklóssal, a városi bíróság elnökével váltottunk né­hány szót arról: mi válto­zott a népi ülnökök meg­választása után. — Korábban mindig hatvan ülnökünk volt. Hat­van százalékuk dolgozott aktívan. A nyugdíjasokra mindig számíthattunk, A bíróság elnökének egyéb­ként mindig volt lehetősé­gé. rá, hogy ha nyilvánva­lóvá vált égy-.egy ülnök passzivitása, be sem hívta. ■ A monori bíróságon tehát nem lehetett jellem­ző, hogy az ülnök csak ül, és Itólogat. Vagy nem is bó­logat, csak ül. — A polgári ügyeknek azon részében, amelyek ki­fejezetten jogi szakismere­teket igényelnek, az. ülnök valóban legfeljebb csak bólogathatott. Január el­sejétől ezek az ügyek már nem is kapnak — mert ele­ve nem igényelnek nép­részvételt. A családjogi és személyiségjogi perekben viszont az ülnökök nagy ré­sze aktívan közreműkö­dött. s a büntetőügyekben való részvétéire is az akti­vitásuk volt - jellemző. ■ Magam is tanú va­gyok rá. A gyömrői szociá­lis otthonban történt bán­ban, nyáron a pilisi kas­télyban rendez, irodalmi ta­lálkozókat. Korának szin­te minden jelentős írója megfordult ezeken az ösz- szejöveleleken. Sok híres íróval levelezett. így Ka­zinczy Ferenccel , is,. aki már főiskolás korában ' is megjelent apjával és test­vérével egy Miklós-napi köszöntésen. (A gyóni kas­télyban !) Beleznainé irodalmi sza­lonjaiban igen változatos műsorok kerültek bemuta­tásra. Zenei - számok mel­lett szavalatok, élőképek színesítették a műsort. A pilisi kastélyban bemuta­tott élőképek közül szeret­nék egyet leírni. Korabeli tudósítás alapján teszem. Ilyenkor a sok meghívott előkelő vendég mellett a falu népének is lehetősége nyílt a főúri szereplőkkel eset kapcsán a helyszíni tárgyaláson például több — igen jó — kérdést hallot­tam, amit az ülnök tett fel. — A bírói karnak most is volt ajánlási lehetősége. Azokat, akik már bizonyí­tották. hogy igen alkalma­sak a feladat ellátására, kértük újra jelölni. Az ön- kormányzatok respektál­ták ajánlatainkat. 9 Ezért fedezhetők lel a névsorban a — jobb szót hirtelen nem tudok rá — „sztár ülnökök”, akik hosz- szú-hosszú évek óta dolgoz­nak a monori bírák mellett, s akik a munkájukról már jó ideje közismertek. Mint a monori Itudai Ferenené és Nagy Pálné, a vecsési Fekete Józsefné, a gyömrői Kakucska József, az ecse- ri Számwéber Ervinné. — Igen. Budai Ferenc- nére és Fekete Józsefnére például nemcsak hogy mindig biztonsággal szá­míthatunk. de ők magán- vádas büntetőügyekben önállóan békítenek is. 9 A névsor adataiból az is kitűnik: sok a nyugdíjas. — Jó fele az ülnököknek. Az ötvennégyből harmin­cán új emberek, a nők és férfiak aránya pedig 31—23 a gyengébb nem javára. S hadd tegyem még hozzá: vállalta olyasvalaki is a feladatot, akinek a részvé­tele igen kellemesen érin­tett bennünket. Akiről szó van: dr. Istenes Ádám, a monori rendelőintézet fő­orvosa. Biztos vagyok ben­ne, hogy szakmai tudása hasznunkra lesz. K. Zs. .4 városban Véradás önkéntes véradást tarta­nak ma — április 11-én —. reggel 8-tól 16 óráig Mono- ron, a művelődési központ­ban. bemutatott élőképet meg­tekinteni, 1790-ben meghal II. József, a ka'apos király. Halála előtt sok rendeletét visszayonaíják vele. Azt is, amely korlátokat szabott a magyar nyelv hasznúi áfá­val kapcsolatban. Ekkor egy kis időre újból fellán­golhatott a „nemzeti érzü­let”. Ebben az esztendőben rendezték meg ezt a szép életképet: A színpad egy puszta, sziklás tájat ábrázolt. . Itt feküdt megbilincselve a jelképes „magyar nyelv”. (Báró Prónay Piroska alakí­totta.) Ekkor két deli ifjú, akik Bessenyei és Batsányi álarcát viselték, odaléptek a leláncolt alakhoz, és meg­oldották béklyóit. Ezután a „felszabadult magyar nyelvet” virágos, ele tövi­sekkel borított úton egy Beavatási Kis-riet címmel a gyömrői Petőfi Sándor Műve­lődési Házban megnyílt Altdor­fer Csaba fotókiállítása. A tár­lat április 20-ig naponta 14- tol 18-ig látogatható. Az ifjú fővárosi fotográfus nem bízott semmit a véletlenre. Képeinek egy részéhez magyarázatot is fűzött, amelyek segítenek a látnivalók jobb megértéséhez. Érdemes legelőször elol­vasni azokat a sorokat, amelyek a fényképezés aranyszabályai is lehelnek, s amelyeknek a tárlailáto- g'ato is birtokába juthat. „A fényképezés egyetlen fe­lelőssége az olyan objekti­vitás keresése, amely be­csületes a fényképezővei és a fénykép Irmájával szem­ben.” Vagy: „A fényképező­gép sem bonyolultabb, mint az írógép”. „Ha látni aka­runk, meg kell őrizni érzé­kenységüket és mernünk kell a valósághoz közelíte­ni. Ne féljünk szakítani a megszokással és a rutinnal. Legyünk állandó edzésben, a „Géniusz” fogadta őket. A kivilágított kastély ajta­jában ott állt Kármán Jó­zsef ... Ő készítette a jele­netet, és ő írta a kísérő szö­veget is. amelyet a jelenet alatt fennszóval mondott el. A kastély kertjének fái közt egy hosszú táblán ez volt olvasható: „Vivat An­na-Maria Belesnai”. Az élő­kép után bál. majd tűzijá­ték szórakoztatta a jelen­levőket ... EL KELL MONDANOM, hogy nemcsak az irodalom és művészet, hanem faluja és jobbágyai bőkezű nagy­asszonya volt. Mindenkin segíteni tudott és akart. 1893-ban halt meg. Végrén- deletiíeg 590 Rh. forintot hagyott kedves pilisi job­bágyaira. Csilíó Mihály tudatosan és ösztönösen al­kotnunk kell.” Ezek a jó tanácsok L’ Artic francia fotográfus in­telmei, s úgy gondolom Alt­dorfer Csaba jól tette, hogy ezáltal, is beavatja a tárlat­látogatót a kulisszatitkok­ba. Képei komorak, de ezen cseppet sem kell elcsodál­koznunk. Mai 'zilált, zava­ros világunkban a fotográ­fus sem bújhat ki a saját bőréből. Altdorfer fényké­peinek többsége jobbára pesszimizmust sugároz. A szomorú „Vidámpark”, a Berlin fölött az ég” a Ta­tabánya — Mésztelep’!, az „Alászállás” című fényké­pekből is kitűnik: a kiállító nem nagy optimizmussal ,tekint a jövőbe. Az egyko­ri szocialista brigádmozga­lom karikatúrája az a fotó, amelyen az élüzem faliúj­ságja látható. A hármas jelszót így értelmezték a munkások: Dolgozni: keve­set. Tanulni: semmit. Élni: marha jól. Sajátos élet- szemlélet, annyi szent. Altdorfer Csaba kedvenc témája a természet — azon belül is a magányos fák, gyökerek fotografálása. Mindezt éber és pontos megfigyeléssel örökíti meg azjöbjektív. Egyik legfeltű­nőbb kompozíciója a „Ku- kucs ...” című kép, ame­lyen egy szemüveges férfi kandikál kifelé, de nem tudni, mit lát. Érdekes, s mindenkép­pen rendhagyó a fekete le­pelén elhelyezett, hevenyé­szett fotósarok, amely mint­ha a fotóművész lakásába vezetné el a tárlatlátogatót. Altdorfer Csaba képei meg- hökkentőek, tehetségről árulkodnak. Mindenképp érdemesek arra, hogy mi­nél többen megnézzék az elkövetkezendő pár napban. ,'r József MONORI HÍRLAP Monor, Kossuth u. 71. a A szerkesztőség vezetője: Vereszki Janos. # Munka­társak: Gér József és Kob- lencz Zsuzsa. # Postacím: Monor, Pf. 51. 2201. Tele­fon: 157. • Fogadóórák és hirdetésfelvétel: hétfőtó! péntekig S-ttM 11-ig. Ügyes apróságok Pattogó kaucsuk szüntelenül nézelődnünk, PILISI LEVELEK Bőkezű mecénás volt kis- hajlékhoz vezették, ahol

Next

/
Oldalképek
Tartalom