Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-10 / 83. szám

i, évfolyam, 57. szám 1991. Április 10., szerda D U NAJÁJ SZENTEN DREI-SZIGET • CSEPEL-SZIGET 0 DUNAKESZI 0 RÁCKEVE 0 SZIGETSZENT­MIKLÓS 0 FÓT 0 GOD Furcsa levél a főpolgármestertol A hadisarc megváltható? Amikor megalakult a fővárosi önkormányzat, sok agg­lomerációs település vezetői bizakodtak abban, hogy va­lamilyen minőségi változás következik be Budapest és a környező községek kapcsolatában. Külön fejezet e kapcso­latban az infrastruktúra, ezen belül is a vízellátás kérdése. A Dunakanyar egy részén, a Szentendrei­szigeten csápos kutak tucat­jai szívták és szívják el a vizet a Pest megyei telepü­lések alól. Néhány éve még a főváros alig titkolt' célja volt Kisoroszit olyan hely­zetbe hozni, hogy elsorvad­jon, elmeneküljenek onnan az emberek, mert a fővá­rost tápláló ivóvízkutakat védeni kell a szennyezéstől. Ahol vezetékes hálózatot építenek ki, ott gyorsan csatornázni is kellene. Ám a Fővárosi Vízművek még a csápos kutak tevékenysé­gé miatt víz nélkül maradó községek vezetékhálózat­kiépítéséhez sem járul hoz­zá anyagilag, nemhogy a csatornázáshoz. Még az előző Parlament­ben Polgárdi József, Szi­gethalom országgyűlési képviselője interpellált a község vízellátása ügyében, hadisarcnak nevezve azt az ötvenmillió forintot, ame­lyet a főváros vízkontin­gens címén kért. Az telje­sen kézenfekvő megoldás­nak látszik, hogy a pesti csápos kutak közelében ne saját mélyfúrású kutakkal biztosítsák a szigethalmi Vízbázist, a település vezetői nem is ingyen kérnék a napi háromezer köbméter ivóvizet a fővárostól. — Mindenki jól tudja, hogy annak idején a Cse­pel-szigeti kutak nem csak a főváros költségvetéséből, hanem jelentős állami tá­mogatással épültek. Ezek a létesítmények nekünk csak kellemetlenséget okoznak — magyarázza Németh Gá­bor szigethalmi polgármes­ter. — Hiszen a kutak vé­delmében bezáratták a tö­köli szeméttelepet, ki kell vinni a kommunális hulla­dékot a szigetről. Taksony­ba szállítják, s ez sokkal többe kerül. A szennyvizet sem lehet lerakni a Csepel- szigeten. Természetesen nem kívánjuk, hogy a fő­város ingyen adjon Sziget­halomnak vizet, de tisztes­séges, reális árat kérjenek! Magam nagyon remény­kedtem abban, hogy új szellem költözött a buda­pesti városházára. Ezért ír­tam Demszky Gábor főpol­gármesternek őszintén fel­tárva, hogy Szigethalmot milyen kellemetlen helyzet­be hozta a fővárosi kutak közelsége, és hogy a fővá­ros által kért vízkontin­gens összege szinte lehetet­lenné teszi a vízhálózat megépítését. — Németh Gábor egy levelet tesz elém. Budapest főpolgár­mestere helyett egy olvas­hatatlan szignó szerepel, ám az írás hangneme nem hagy kétséget afelől, hogy a szellem, a hozzáállás mit sem változott! „Szigethalom nagyközség fővárosi vízellátási rend­szerről történő ellátását le­vele alapján megvizsgáltat­tam, melyre az alábbi vá­laszt adom: A kért 3000 köbméter/nap ivóvízmeny- nyiség átadására a műszaki feltételek rendelkezésre állnak. Mint Ön előtt jól is­mert, a Csepel-szigeten he­lyezkednek el a főváros ivóvíztermelő kútsorai. A vízminőség az utóbbi évek­ben romlott, elsősorban a sziget csatornázatlan tele­pülésein elszikkasztott szennyvizek káros hatása­ként. Ebből a megfontolás­ból első lépésként a közku­tas ellátást támogatja a fő­város, és azon ingatlanok bekötését közcsőhálózatba, melyek zárt rendszerű szennyvíztárolóval rendel­keznek. Elérendő célként a csatornázást, illetve a szennyvíztisztító létesítését tartjuk kívánatosnak, lehe­tőleg a vezetékes vízellá­tással egyidejűleg. A vízműfejlesztési hoz zájárulás mértéke 1991-ben 30 ezer forint/köbméter (a Csepel-szigeti települések vonatkozásában) a kért víz mennyiségre számolva 90 millió forint. T. Polgármester úr kéré­se alapján megvizsgáltat­tam annak a lehetőségét, miként lehetne a fenti összeget mérsékelni, eset­leges természetbeni kom­penzációval. Ez alapján a következőkről tájékozta­tom: A főváros számára je­lentős gondot jelent a kommunális hulladék, va­lamint a fővárosi csatorna- hálózatból, illetve szenny­Dunaharaszti Nemzetiségi óvoda A kisebbségi jogok ér­vényesüléséről gondos­kodva fontos elhatározás született Dunaharasztiban, nevezetesen: az I. sz. óvo­dát nemzetiségi, de magyar csoportokkal is működő (német—magyar nyelvű) óvodává szervezik át. Lé­vén. a költségvetés kiegé­szítő hozzájárulást bizto­sít e célra, így anyagilag is 8 ^ßUan megalapozott a terv meg­valósítása. A döntést az indokolja, hogy az óvoda a település nemzetiségi területén működik, ugyan­akkor központi elhelyez­kedésű is. Másrészt a gyermekek hatvannyolc százaléka már eddig is né­met nyelvű foglalkoztatás­ban vett részt, s úgy tűnik, az elkövetkezőkben is lesz erre igény. A képviselő-tes­tület a kulturális bizottsá­got bízta meg a tárgyi és személyi feltételek fel­mérésével. illetve az át­szervezéssel. víztisztítóból származó víz­telenített iszap ártalom- mentes elhelyezése. Ez ügyben évek óta folytat­tak szakembereink — Pest megyei települések tiszt­ségviselőivel — tárgyaláso­kat, készültek konkrét ter­vek, melyek lakossági el­lenállásba ütközve meghiú­sultak. (Kommunális hulladék elhelyezésére feltárt tér­ségek: Érd, Kerepestarcsa, Sóskút; víztelenített szennyvíziszap elhelyezésé­re feltárt térségek: Fót- Csomád, Gödöllő, Kerepes­tarcsa, Mogyoród, Vácdu- ka.) Amennyiben T. Polgár- mester úr segítségével si­kerülne a Pest megyei érintett önkormányzatok­kal megállapodásra jutni, lehetőséget látok — kölcsö­nösség alapján — a vízmű­fejlesztési hozzájárulás mérséklésére, esetleges el­engedésére.” Eddig a levél, amelyhez kommentárt aligha kell fűzni, legföljebb, hogy a szigethalmi vízhálózat ki­építésének teljes költsége alig több, mint a főváros által kért 90 millió forint. Az azonban érdekes gondo­latokat ébreszt, hogy mi­lyen elképzelései lehetnek az önkormányzatokról a legnagyobb önkormányzat fejének, ha egyik polgár- mestert akarja rávenni a másik polgármester meg­nyerésére, olyan ügyben, amely az érintett lakosság legteljesebb ellenállásába ütközik. Móza Katalin Csipkerózsika-d lo m ? A jó ügy mellé álltak Minden logikai bravúr nélkül egyértelműnek tű­nik, ha egy adott pénzösz- szeg felett más szerv vagy személy rendelkezik, mint aki el akarja költeni — abból semmi jó sem szüle­tik. Venczel Éva, a duna- varsányi művelődési ház igazgatója többéves tapasz­talat árán élte meg e fonák helyzetből adódó érdekel­lentéteket, nemegyszer ki­szolgáltatott helyzetbe ke­rülve. De nemcsak a mű­velődési ház, más, a volt Gameszhez tartozó in­tézmények is érezték a közös gazdálkodás hátrá­nyait, s örömmel fogadták az önállósulást. —- Vitathatatlanul több előnye, mint negatívuma van a települések szétvá­lásának, s a gaimesz meg­szűnésének — mondja az igazgatónő —, mivel a nagyközségi érdekeket fa­vorizáló megközelítési mó­dot egy egészségesebb szemlélet váltotta fel. De ugyanakkor nehezebb is; az első buktatókon át kell jutni, az önállóság iskolá­ját ki kell járni. Engem meglepett, hogy hagynak dolgozni, sőt, egy-egy új ötlet és elképzelés kivite­lezéséhez nemcsak ösztön­zést és biztatást adó part­nerekre, de segítő munka­társakra is találok az ön­kormányzat, illetve a kép­viselő-testület tagjaiban. Ez persze csak könnyíti, de nem oldja meg a bajainkat — a gondokra nekünk keli! orvoslást találni. Tennivaló pedig bőven van. A házat — pedig nem túl öreg — rosszul építet­ték, nincs megoldva a fű­tés. a dologi költségvetés felét éppen ez utóbbi viszi el. A rendelkezésre álló 2,5 millió forint tehát éppen arra elég, hogy működje­nek és íűtsenek. A többi, szép tervek pénz hiányá­ban — egyelőre — Csipke- rózsika-álmukat alusszák. — Persze nem törődhe­tünk bele mindenbe — folytatja Venczel Éva —, próbálunk olyan szolgál­tatásokat adni, amelyek pénzt hoznak. Könyváru­sítással. videókölcsönzés­Péfizes emberek szórakozása Kegyetlen játék Bullterrierek harcáról, titkos harcba küldéséről írt az Esti Hírlap április 5-i száma. Dunakeszi vagy Főt határában pénzes emberek, nagy tétért uszítják egy­másra az élethalálharcot vívó kis testű, de annál harciasabb ösztönű kutyái­kat. — Hivatalosan nem tu­dunk a dologról — közöl­ték a Magyar Ebtenyésztők Országos Szövetsége titkár­ságán. — Csak hivatalosan nem tudják? — Nem nyilatkozom — közölte egy hölgy a vonal végén, aki viszont hozzá­tette, hogy hallgatásának oka a félelem. Azoktól, akik ott valami kiserdőben űzik ezt a kegyetlen játé­kot, tartani kell. Kultur« ember ilyesmit nem tesz. Huszár Sándor főhad­nagy, a dunakeszi rendőr- kapitány helyettese min­denesetre legalábbis tiltott szerencsejátéknak tekinti az ilyesfajta szórakozást. — Magam is az újságban olvastam erről — közölte Széchy Ágnes, a Fauna Klub elnöke, aki szerint kevés a konkrétum a lehet­séges fellépéshez. Egyéb­ként legfeljebb a helybéli főállatorvoshoz lehetne fel­jelentést tenni, de azzal semmi sem oldódna meg, mint ahogy történt ez pél­dául a nagybörzsönyi szafaripark ügyében is. — Emlékeztetne, hogy ott mi volt? — Amerikai bölényeket hoztak be, s szakértelem nélkül, korhadt szalmával etették őket, így sorra hul­lottak el az állatok. Sajnos nálunk csak elavult, régi .törvények intézkednek, s ezeknek is alig szereznek érvényt. Civilizált orszá­gokban tiltják az ilyen kutyaviadalokat. Van, ahol nézőt és tulajdonost egy­formán becsuknak érte. Még Ferenc József ide­jében hozták azt a rende­letet, ami szerint állatot botrányt okozó módon ti­los kínozni. Sajnos, kétna­ponként kényszerülünk ha­sonló visszaélésekkel fog­lalkozni — mondta végül az einöknő. — Az ilyen ügyek meg­haladják a hatáskörünket — közölte Hevesi László, a Magyar Országos Állatvé­dő Egyesület munkatársa. — Állatkínzásnak és tiltott szerencsejátéknak tekint­hető rendőrségi ügyről van szó. A nagy pénzekért fo­gadók nevetve kifizetnék a bírságot. Konkrétumok is­meretében legfeljebb fel­jelentést tehetnénk, de leg­inkább a megfelelő állat- védelmi törvényekre lenne szükség. — S — n. sei. tanfolyamokkal kísér­letezünk, de működtetünk — bérleti díj ellenében — ci­pészt és harisnya-szemfel- szedőt is a házban. Talán kezdetlegesen, de igyek­szünk vállalkozni, s az eb­ből származó pénzből fi­nanszírozzuk az értékes kultúrát. Citerazenészeink- nek, néptáncosainknak így biztosíthatunk feltételeket a működéshez, s persze hagyományos klubjainkat is fenn tartjuk. Elsősorban a gyerekekre, fiatalokra és az öregekre számítha­tunk, a középosztály dolgo­zik, pénzt keres. De nem könnyű helytáll nun k, hi­szen éppen a fiataloknak sajnos nem feltétlenül az értékes kultúra kell: mi igencsak nehezen tudnánk — más kérdés, hogy nem is akarjuk! — felvenni a versenyt a faluban műkö­dő Bulesz diszkóval szem­ben. Az igazgatónő — mind­ezek ellenére — kicsit hi­vatásból is, de mindig ter­vez, még akkor is, ha pil­lanatnyilag nincs minden­re fedezet. Mást és újat akar, s határozott el-képze- 'lése van. mit csinálna, ha pénze lenne a háznak. — Először is kialakíta­nám a tetőteret, lévén ez egy szovjet típusú, a kicsi, meghitt termeket mellőző épület. Nyitott házzá ten­ném az intézményünket, mert a jelenleg is működő szakkörök kapcsán tudom, milyen sokat jelent a gye­rekeknek a közös elfoglalt­ságok öröme. Megcsinál­tatnám a központi fűtést, a jelenleginél több szakmai tanfolyamot szerveznék, s a tehetséges gyerekekre különösen odafigyelnék. És sok-sok technikai beren­dezést, gépet és számító­gépet vennék, mert ez a jövő. S hogy mindez csak el­képzelés? Azért nem egé­szen. Ahol az önkormányzat — mint itt. Dunava-rsány- ban — művelődési alapít­ványt hoz létre, s ahol nem­csak elvben, de a gyakor­latban is a jó ügy mellé áll­nak, akiknek kell — ott van remény egy jobb kilátású jövőre. Va. É. Költségvetés, iskola, óvoda Testületi ülés Foton Rendkívüli ülést tart ma, szerdán este 6 órakor a község házasságkötő ter­mében Főt önkormányza­ta. Mérei Sándor polgár- mestertől a napirend felől érdeklődtünk. — A költségvetés készí­tésekor néhány, kérdést nem sikerült véglegesen rendezni. Ezt kell megvi­tatni és meghatározni — mondotta. — Az a hír érkezett hoz­zánk, hogy februári hatá­rozatuk ellenére mégis lesz ökumenikus iskola Foton. — A Fóti ökumenikus Kulturális Egyesület lehe­tőséget kapott az önkor­mányzattól arra, hogy a volt református iskola egy külön részében, amely jelenleg az 1. sz. általános iskolához tartozik, osztályt alakítson ki. Ezenkívül a kisalagi művelődési ház­ban indulna felmenő rend­szerű oktatás szeptember­től. — Ez tehát egészséges kompromisszum ? — Így van, bár a FÖKE azt is kéri, hogy az önkor­mányzat vizsgálja felül a március 11-én hozott hatá­rozatát. ami szerint leke­rült a napirendről az 1. sz. iskola átadása az egyesü­letnek. — Ügy tudjuk, a római katolikus egyház a Fő téri óvodát is kéri. Eh­hez hozzájárulnak? — Sebők Sándor káplán úr szóban jelezte, hogy az igényt be fogják nyújtani, de ez még nem történt meg. — Hogyan fogadja mind­ezt a község lakossága7 Nyugalom van, vagy fe­szültség? — A feszültséggel szá­molni kell. Én magam szeretném már mindenki számára kedvezően ren­dezni ezeket a vitás kérdé­seket. Ideje nekilátnunk sok egyéb tennivalónknak. Nyugodt körülmények kö­zött. K. T. L Másodszor dobban Visegrádi A pomázi központú Zöld Szív természetvédő gyer­mekmozgalom idén ápri­lis 26 és 28 között tartja II. országos találkozóját Visegrádon. Amint Orgová- nyi Anikótól, a gyermek­mozgalom alapítójától meg­tudtuk, a találkozó fő cél­ja lehetőséget nyújtani, az ország különböző pont­jairól ideutazó csoportok­nak. hogy egész éves mun­kájukról érkezésük napján beszámoljanak. Finom, de veszélyes Családi viták témája a gomba. Melyik a jó? Kitől érdemes elfogadni? Med­dig szabad tárolni? A Dunakeszi József Attila Művelődési Központ ve­zetője az erdei finomságok kedvelőin akar segíteni, új tanfolyamával. A gomba­ismerő kurzusra április 16-ig jelentkezhetnek az érdeklődők. a Zöld Szív találkozó Á második napon erdei kirándulásokra kerül majd sor, ahol a gyerekek rajzo­kat, fényképfelvételeket ké­szíthetnek. Különtúrákat szerveznek a botanikát ked­velő csoportoknak, mások íjászbemutatón vehetnek részt, a Kaán-forrásnál ki­rándulók pedig az itt fel­állított vízkémiai, víztoio- lógiai kutatóállomás szak­mai munkájával, vala­mint az Apáti-patak élő­világával ismerkednek. E programok méltó befejezé­seként este a visegrádi mo­ziban természetfilmeket vetítenek majd a részt vevő gyerekeknek, az utolsó na­pon pedig a Mátyás király­múzeumot tekinthetik meg az érdeklődők. , DUNATA.I HÍRLAP Vezető munkatárs: Máza Katalin. 0 Munkatársak: vasvárt Éva és Kovács T István. 0 Fogadónap ^min­den hétfőn 1-—16 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi Béla u. 6. Pf.: JM. Ir. sz.: 1116. Te­lefon: m-1761, 138-1667.

Next

/
Oldalképek
Tartalom