Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-08 / 81. szám
Húsz percig keresték a csapokat iyújtogatás? Baleset? Szándékos gyújtogatásról suttognak Gyálon az Iglódi utcai faháznál történt tűzesettel kapcsolatban, melynek három károsultja van: egy ruhakölcsönző, egy látszerész és egy büfétulajdonos. Az összkár 2,6 millió forint volt, a vörös kakas kéretlen látogatását kivált a büféhelyiség sínylette meg. Van-e alapja a szándékossági gyanúnak? Ennek próbáltunk utánajárni Gyálon. A „véletlen”-soro- zat egy betöréssel kezdődött március 23-án éjszaka, amikor közel 100 ezer forint értékben cigarettát, csokoládét, ételhordókat, gázpalackot és egy mikrohullámú sütőt dobbantottak meg a büféből. A nyomozás épp csak el-' kezdődött, amikor március 26-ról 27-re virradóra két járőröző rendőr — Németh Gyula zászlós és Szebeni József törzsőrmester — 3.10 perckor a távolból tüzet észlelt. A helyszínre érve látták, hogy a faház gyulladt ki. Azonnal riasztották a dabasi, valamint a XVIII. kerületi tűzoltókat. Ez utóbbiak 15 percen belül a helyszíI. ÉVFOLYAM, 37. SZÄM 1991. Április 8., hétfő Vegetáriánus tapasztalatok Különkonyhán Részben az ismeretterjesztő könyvek és előadások hatására, részben barátok, ismerősök tapasztalataitól kedvet kapva, mind jobban terjed a vegetáriánus táplálkozásmód. Egyesek az indiai filozófia „ahimszá” (nem ártás) elvéből kiindulva, mások egészségi szempontok miatt mondanak le a húsevésről, de a végeredmény — a korábbinál lényegesen jobb közérzet — ugyanaz. Szabóné Lőrentei Erzsébet, a felsőpakonyi általános iskola 52 esztendős tanára 1987. január elsején mondott le a húsokról. — Egészségi szempontból lettem vegetáriánus. 19-20 éves koromtól kínlódtam az epémmel, rendszeresen kellett orvoshoz járnom, rengeteg orvosságot szedtem. A nagy fordulatot egy budapesti eszperantó rendezvény jelentette, ahol, mint segítők vettünk részt a férjemmel. Ezeken a rendezvényeken mindig túl zsírosán főznek. Valakinek panaszkodni kezdtem, aki dr. Oláh Andor „Reformkonyha” című könyvét ajánlotta. A könyvet nyomban meg is vettem, és egyik napról a másikra Abbahagytam a húsevést. Ovo-lacto vegetáriánus lettem, ami annyit jelent, hogy tojást és tejet is eszem. — Milyen változásokat tapasztalt? — Az epém tökéletesen rendbe jött, már nem kell orvosságokat szedném. Ráadásként reumatikus problémáim is megszűntek, és a vérnyomásom sem ingadozik. — Hogyan oldja meg otthon a főzést? Külön menüt készít, vagy a családja is vegetáriánus lett? — Már estik ketten vagyunk otthon a férjemmel, mindegyikünk magának főz. A lányom hajlamos átállni, az unokáim is szeretik a vegetáriánus konyhát, de azért nem vetik meg a rántott húst sem. — A természetgyógyászat más területeivel is foglalkozik? — Elvégeztem egy ref- lexológia-tanfolyamot, ahol anatómiát, gyógynövény-ismeretet és reformétrend- összeállítást is tanultunk. — Terjeszteni is kellene ezt a tudást... — Tervezek egy életre- formklubot, de egyelőre nem érek rá megszervezni. A férjemmel társadalmi munkában eszperantót tanítunk, másrészt úgy érzem, még nekem is van mit . tanulnom a természetgyógyászat terén. er—ed nem voltak, a dabasiak — tekintettel a 40 kilométeres távolságra — valamivel később érkeztek. A gyors intézkedés ellenére a tűzoltók mégsem tudtak időben és kellő eredménnyel akcióba lépni, mivel 20 percig keresték a tűzcsapot. Az ügyben nyomozást folytató rendőrtiszt állítja, ez elsősorban a helyi törpevízmű- társulat vétke, amikor a hálózatrendszert kiépítették, az Iglói utcában nem jelölték meg szabványsze- rűen a tűzoltásra rendszeresített csapokat. (Merjük remélni, hogy az eseten okulva utólagosan minden utcát ellenőriztek, és ahol nincs, ott kiteszik a jeleket.) Informátorunktól azt is megtudtuk, a tűz keletkezésének két klasszikus okára „tippelnek”: vagy rövidzárlat, vagy eldobott cigarettavég okozta. Mivel a tűz a zárást követően három órával lobbant fel, a cigarettás változat a valószínűbb. Általában eny- nyi idő kell ahhoz, hogy a dohányparázzsal kontaktusba kerülő gyúlékony anyagok lángra kapjanak. Az eddigi nyomozás eredménye azt is kimutatta, gázszivárgás nem történt, a szerelvények megfelelnek a szabványnak. Annak sem lelték nyomát, hogy kívülről benzint, olajat, nitrohígítót vagy más, könnyen gyúlékony anyagot juttattak be a büfébe. Ki és miért tette volna? Egy piromániás őrült, vagy egy haragos vendég? Az ügyben még nem zárták le a nyomozást, egyrészt a rendőrök, másrészt a Pest Megyei Tűzoltópa rancsnokság szakértői vizs gálják az esetet. Nemcsak a tűz okát keresik — a rendőrök —, de azt is, hogy március 23-án éjjel ki járt záróra után, nem vendég ként, a faházi büfében. (—matula—) MEGJELENIK MINDEN HÉTFŐN, SZERDÁN, PÉNTEKEN, SZOMBATON Egy marék föld nélkül Lesz ez még jobb! Az ország geometriai központja. Ezt látni, érzékelni nem lehet, csak a térképeken szerepel. Túl ezen. sok nevezetessége nincs a vidéknek, hacsaknem az erdő, amit még a Chaburg hercegek telepítettek a falu köré. Jó régen volt, az akkori időkről senkinek nincs hiteles emléke. A hajdani ősök, akik még robotban ültették a fákat, rég elporladtak; s ebben az egyben még az ültette- tők is osztoztak a póri nép sorsában, csak ők nem itt Pusztavacson, hanem Ausztriában alusszák örök álmukat a Chaburg-Gothai családi kriptában. Amikor Dabas még járásközpont volt, a hozzá tartozó községek közül területileg Pusztavacs volt a második a sorrendben — 1640 lakosra 7800 hektár föld jutott. Elméletileg. Mert a valóságban — és ez ma is így igaz — mindössze 13 és egynegyed hektáros az állami tartalékföldje a községnek, de még ezzel sem ők rendelkeznek, hanem a hernádi tsz. A kezelési jog őket illeti. A parancs jön, a nyereség megy A pusztavacsi parasztságnak gyakorlatilag három, illetve tizenkét évig volt magántulajdont képező földje. Az 1947-es földosztás után a kiosztott földek kétharmad részét bekebelezte az 1950-ben megalakult Mo- nori Állami Gazdaság. A megmaradt egyharmadon gazdálkodók is csak 1959-ig örülhettek a saját „birtoknak”, őket a téeszesítés lökte vissza a földnélküliek sorába. A szegénység úgy jó, ha semmi sincs. A 3500 hektár erdőt is „eltizedelték” tőlük, azt a Szolnoki Erdőgazdálkodási Vállalat kapta meg. Ez a Szolnokhoz tartozás valójában azt jelenti: a parancs onnan jön, a képzett nyereség oda megy. Különben — igazgatótól a portásig — vagy Puszta- vacsról, vagy Örkényről jár dolgozni a kis fakitermelő telepre a személyzet. — Az jó, hogy a lakosság egy részének van állandó munkahelye, az viszont már kevésbé, hogy az erdőkitermelésből keletkező nyereség nem hozzánk folyik be — mondja Laczkó János, a pusztavacsiak polgármestere. — Azért nem jó, mert egyrészt minket illetne meg az erdőkitermelés joga, másrészt szükségünk volna a pénzre is. A községnek alig van számottevő jövedelmi forrása. Az önkormányzat nem szűkmarkú Kevés a pénz a közös kasszában. Ennek ellenére az önkormányzat úgy osz- tott-szorzott az idei költség- vetés összeállítása során, Mozi Gyál, Dózsa: április 12- én este fél 6-kor Rocky 5. (szín. am. akció), 13-án este fél 6-kor Kedves ellenségem (szín. mb. am. sci- fi kalandfilm), 14-én este fél 6-kor: Lőtávolba-n (szín. am. bűnügyi), 15-én este fél 6-kor Ovizsaru (mb. am. vígjáték). Öcsa, műv. ház: április 12-én, este 6 órakor: Münchhausen báró emlékei (mb. szín. am. vígjáték), 13- án, este fél 6-kor Élve vagy halva (szín. mb. am. western). DABASI HÍRLAP Vetető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. • Munkatárs: Paehner Edit. • Fogadónap minden hétfőn 14-töi 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. vili. kér.. Somogyi B. u. 6. sz. Pf.: 311. ír. sz. in«. Telefon: 138-238S/283 Közbiztonság 1990 Örkény nyugtalan Átfogó jelentés készült Örkény és környékének 1990-es közbiztonsági helyzetéről. A jelentést dr. Mohácsi János rendőr őrnagy terjesztette elő a helyi önkormányzati képviselő-testület ülésén, a testület felkérésére. Alighanem nyomós oka volt, hogy maga a Dabasi Rendőr- kapitányság első számú vezetője jött el Örkénybe, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba. Sajnos, a térség közbiztonsága olyannyira megromlott az utóbbi egy évben, hogy ennek következtében a lakosság tele van nyugtalansággal, s az önkormányzatnál kopogtat hathatós intézkedésért. Ennek következménye az írásos felmérés. Dr. Mohácsi utalt az 1989- es állapotokra. Már az akkori helyzet olyan volt, amiért 1990. február 1-jével egy 11 fős rendőrállomást állítottak fel Örkényen, mely Táborfalvát, Puszta- vacsot, Hernádot és Tatár- szentgyörgyöt is szolgálta. MADARAT TOLLÁRÓL,.. Nem egészen érthető okok miatt az állomás parancsnokát és három nyomozót menetközben visszarendeltek. Ez más szóval azt jelenti; fej nélkül maradt a törzs. Pont az a szakgárda távozott, mely technikai hátteret tudott biztosítani egy adott nyomozás levezetéséhez. Ehhez pillanatnyilag Dabasról kell kivezényelni nyomrögzítőket, akik az idő és távolság miatt forró nyom helyett legfeljebb langyosat lel- (het)nek. A fentieken túl a megmaradt 7 fős állománynyal sem lehet minden a legnagyobb rendben, különben miért mondta volna a rendőrkapitány: nem engedhető meg, hogy egy rendőr akár a szabadidejében is a játékautomaták, a pénznyerő automaták állandó használója legyen. A körzeti megbízott nem tehet különbséget etnikai csoportok között, azonban körültekintően kell megválogatnia barátait. Az sem a véletlen műve, hogy az állomány szakmai kvalitásait értékelve a nagyjából megfelel megállapítást az írásoá jelentésben idézőjelbe tették. Mohácsi őrnagynak igaza van: a rendőrség presztízsének visszaállítása magasabb követelményrendszer felállítását teszi szükségessé. Ezzel kapcsolatban igen dicséretes a kapitányság vezetőinek ama szándéka: a szolgálati szabályzat és a lakosságot szolgáló helyes magatartás betartását akár fegyelmi eszközökkel is kikényszerítik az állományból. Ami a bűncselekmények számát illeti, az emelkedő tendencia a jellemző. 1989- ben az Örkényi régióban 341 esetet regisztráltak, 1990-ben viszont már 432 bűncselekmény vált ismertté. Csak Örkényre leszűkítve 1989=164, 1990=218. Vezető helyet foglal el a személyi tulajdon ellen elkövetett lopás (56), és a betöréses lopás (95). Ugyanezt társadalmi tulajdon ellen 25+20 esetben követték el Örkényben. Csökkent viszont az ittas járművezetés, a tartási kötelezettség elmulasztása, a járműlopás, nem történt nemi erőszak. Az egész térségben összesen három könnyű közúti baleset történt, ez pont a fele az 1989-es mérlegnek. MEGRENDÜLT BIZALOM? Ami aggasztó, a bűncselekmények 70 százalékát ismeretlen tettesek követték el, s ezek felderítése csak 10 százalékban sikerült. Az összeredmény is siralmas, mindössze az ügyek 21,5 százaléka végződött pozitív eredménnyel. Csupán a térségben négy súlyos rablás történt, melynek tetteseit máig nem sikerült megtalálni. Ezek az esetek mélyen megdöbbentették a közvéleményt, és megrendítették a lakosság biztonság- érzetét. A súlyosabb esetek és tragédiák megelőzésének egyik eszköze a helyszíni bírságolás. A zsebre menő akut kezelést 1990-ben 182 Örkényi kapta meg, a beinkasszált kezelési díj összege 63 ezer forint volt. SEGÍT AZ ÉBERSÉG Mohácsi őrnagy behatóan elemezte a bűncselekmények megelőzésének lehetőségeit, felhívta a figyelmet a magán- és társadalmi tulajdonok gondosabb, következetesebb őrzésére. Riasztóberendezéseket, márkás, jól bevált zárszerkezeteket ajánlott, melyek megnehezítik a betörők „munkáját”. A megelőzést szolgálja a lakosság intenzívebb segítőkészsége is. Intelmül szolgáljon a rendőrkapitány nem túlzottan derűlátó prognózisa is: a bűnözési hullám fokozódásával kell számolni, erősödni fog a szervezett jellegű, utazóbűnözés. Ennek felderítése a lehető legnehezebb feladat, ezt elkerülni, kivédeni a lakosság éberségével lehet leginkább. — matula — hogy az iskola és óvoda működtetéséhez kapott állami „fejpénzt” megtoldot- ták 30 százalékkal, 185 iskolással és 71 óvodással számolva ez a pénzösszeg 3,4 millió forintot tesz ki. — A pedagógusok fizetését is emeltük 30 százalékkal. Munkát csak úgy lehet elvárni, megkövetelni, ha meg is fizetjük. Itt. helyben az általános iskola elvégzése után sok lehetőség nincs egy gyereknek. Továbbtanulni nem tud, a munkahely is igen kevés. Ezért aztán úgy kell felkészíteni őket, hogy amit itt megtanultak, az elég legyen a továbbtanuláshoz, legyen az gimnázium vagy szakmunkásképző. Vagyis az önkormányzat nem szűkmarkú. Pedig vajmi kevés a valószínűsége annak, hogy a másfelé vetődő, tovább tanuló gyerekek majdan visszatérnek egy olyan faluba, melynek egy marék földje sincs. Miért is jönnének? Hogy a hernádi tsz tagjaként a pusztavacsi földeken dolgozzanak? Vagy egy szolnoki vállalat alkalmazottjaként az őseik által ültetett fát kitermeljék? Más cselédjének lenni távolabb is lehet. Máshol dolgozni és hazajárni meg nem kifizetődő, rámegy a kereset egy része. Laczkó János optimista: lesz ez még másképp is! Szerinte gyökeresen megváltozik majd minden, ha „odafönt” döntenek végre a magántulajdon dolgában. Bár nem mondja ki, érzem a szavából, igen szeretnének megválni Hernádtól, és azért sem fájna a szíve senkinek, ha a monori mamutgazdaság sorsa beteljesedné, s a földek visszajutnának a jogos tulajdonoshoz. Hogy ki a tulajdonos? Pusztavacson ez nem probléma. Az 1947-es földhöz jutottaknak nem kell tartani attól, hogy a Chaburg- leszármazottak visszakövetelik a kisajátított földeket. A 7800 hektáros hercegi uradalom hitbizományi birtok volt. Jáger lesz a helyi erdőben' Az önkormányzat az erdőre is igényt tart, amint jogilag mód lesz rá, visszaveszik Szolnoktól. Már ami megmaradt a hajdani erdőből. A homokban otthonra talált tölgyekből, s a két igénytelen alföldi hamupipőkéből, az akácból és nyárfából. A 3500 hektárnyi rengeteg jócskán megfogyott, az utántelepítés már évek óta nem tart lépést a kitermeléssel. A pusztavacsiak szerint még nem késő, de ahhoz, hogy az évtizedek óta kivágott minden fa helyére csemete kerüljön, ahhoz elsősorban az kell, hogy a tulajdonjog visszaszálljon a községre. Reméljük, még valóban nem késő, s a most végző általános iskolásak egy részéből talán még „jáger” lesz. Nem másfelé, hanem a pusztavacsi erdőben. Matula Gy. Oszkár
