Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-06 / 80. szám

I. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM 1991. ÁPRILIS 6., SZOMBAT D U hLAJAJ S7.E.NIENUKEI SZIGET « CSEPEL-SZIGET • OUNAKESZI • RÁCKEVE • SZIGETSZENT­MIKLÓS • TÖT • GÖD Látlelet egy gödi lakóházban őket senki sem kárpótolja Nem kell sokai találgatnunk, miért beteges a magyar népesség. Elég, ha a történelmünket tekintjük át. Itt van példának a Gödön lakó Zölei Lajos esete, akinek néhány pontos panasza nyomán jutottam el a Lánchíd útra 10. szám alatti, községi tulajdonban lévő házba. Az idős em­bernek cs teleségének viszonylag nem lenne rossz a nyugdíja — persze, csak az átlaghoz képest — hisz a férj 8 ezer 2ft0-at, a felesége 5 ezer 900-at kap havonta. Ne­héz, ledolgozott esztendők után élvezhetnék az őszidő nyugalmas napjait, ha lenne hozzá nyugalom és egész­ség, ha nem lenne infláció, betegség. No meg a rengeteg fizetnivaló, amik közül nem is biztos, hogy mindent kö­telesek fizetni. Szoba-konyha az egész lakás, amit egyetlen olaj­kályha fűt a konyhából, na­gyon drágán. Az asztalon nagy halom gyógyszer, amit sorra venni sem könnyű, melyikük, miből, mennyit reggel, délben, este, étkezés előtt meg azután. Az orvosok pontosan meg tudják állapítani a diagnó­zist. Zölei úr azért jár ne­hezen, ölven méterig elha­ladva is izzadság árán, mert nemrég agyvérzése volt, felesége a szívével bajlódik, többet fekszik, mint fent van, bár főzni, kettejük körül rendet ten­ni még így is muszáj. Az életút társadalmi-gaz- dasági-politikai eseményei és a betegségek közt már nem az orvosok dolga ösz- szefüggéseket keresni. Sej­teni azonban lehet, hogy van közöttük valami. Az idős ember ugyan 17 évet töltött el Budapesten a Geo­fizikai Műszergyárban, majd a nyugdíj előtti pár évet a Dunakeszi Hűtőház­ban, de fiatal korában a MÁV-nál dolgozott. Ott pedig rendelkeztek vele. Így került Heves megyéből a mai Sturovóba, akkor Párkánvnánára, ahol elő­ször szétbombázták az ott­honát, aztán meg 1946. áp­rilis 10-én, mivel nem volt hajlandó magát szlováknak nevezni, 50 kilogrammos csomaggal átdobták az is­mét hátratodt magyar ha­táron, s meg sem állhatott Baranya megyéig. Ott ugyan szép kertészetet te­remtett magának, de mikor jött az első kollektivizálás, ismét költözhetett. Negy­venkilencben került a mai lakóhelyére, ahol fiatalab- ban még nem okozott gon­dot, hogy nincs fürdőszoba, éjjel is ki kell ballagni az udvari mellékhelyiségbe, de most. betegen, neki és élete párjának, bizony ez nagy megpróbáltatás. A konyhai vízcsap beve­zetéséért tavaly telt le a tíz évig tartó havi 176 fo­rintos részlet. A havi lak­bér csak 281 forint lenne egyelőre, de ahhoz tavaly hozzácsaptak 95 forint di­jat, amiért a derítőt időn­ként kiszivattyúzzák. A ház bérlője öt egyedül élő öz­vegyasszony, akiknek leg­feljebb a lányai laknak még itt, Zöleiékkel együtt ta­nácstalankodnak: Ha egy­szer nem sajátjuk ez a la­kóház, s a derítőhöz be sem köthetik az utcán haladó csatorna mellékágát, akkor miért állapítottak meg ne kik először 20 ezer, aztán 26 ezer forintra emelt csa tornadíjat ? Ezt Lovászi Lajos pol­gármester sem érti, de ígé­ri: utánanéz a dolognak. A házbeliek másik reménysé­ge viszont, hogy mint hal­lották, részletre, kis ka­matra megvehetnék a há­zat, már nem teljesül. Az új önkormányzat nem akar olcsón túladni a saját va gvonán. Azt nem a polgármester Ami változatlan Jo ismerős hívott. Mindig tájékoztat, ha valami ér­demes dolog történik a településen. Megfogadtam a tanácsát, odautaztam a helyszínre. A példa való­ban nemes, mint ahogy ő mondta. Tejet osztottak jutányos áron a nagycsalá­dosoknak. Asszonyok áll­tak sorban egy asztal előtt, ahol ketten is adminiszt­ráltak valamit, mert ná­lunk adminisztráció nélkül még a tel esedé-ny eket sem lehet teletölteni. Óvatos kérdéseimre kény­szeredett válaszokat kap­tam az anyukáktól, mint­ha nekik kellett volna szé­gyellniük, hogy idekény­szerültek. Elhangzott egy figyelmeztetés is, hogy vár­jak. Majd mindjárt jön az illetékes, aki nyilatkozhat, az adminisztrálok, az osz­tók nem. No meg. miről is kellene nyilatkozniuk? Talán arról, hogy ki ad­ta az olcsó vagy ingyen- tejet, ami majdnem mind­egy. Ügyls a nyakán ma­radhatott a termelőnek. Nem vártam, továbbáll- tam. Egy gyűlésen az önkor­mányzat szociális bizottsá­gának az elnöke számolt be testületének jeles tet­téről, A településen élő művészek és barátaik mű­sorából 126 ezer forint gyűlt össze jótékony cé­lokra. Ebből a megítélésük szerint legjobban rászoru­ló 95 családon tudtak va­lamit segíteni. Üjabb lépé­sük lesz egy diszkontáru­ház felkeresése, ahonnét élelmiszer-szállítmányokkal térnek haza, s azt nagy­kereskedelmi áron oszthat­ják szét. Szóba került még egy mosóporakció is, amit nagy gonddal kell meg­szervezni. Ezek valóban gyönyörű példák. Dicséretes ember­baráti törekvések. Kérdés, mit és mennyi gondot tud­nak ezekkel megoldani, s meddig bírják erővel, pénzzel, akár helyi szinten is. lelkesednem kellene, de inkább szomorú vagyok egy hasonlat miatt. Szok­ványos méretű, folyadék­kal telt palackot iátok ma­gam előtt, melyre«: tartal­ma akkor is jelentősen fo­gyatkozik, ha egy decit ón tenek ki belőle. A tenger szintje viszont változatlan, k. r. i. nek kell felsorolnom, hogy Zöleiék évi X ezer 900 li­ter fűtőolaját ide szállítva 18 forintért kapják literen­ként. Másnak talán olcsó lenne, nekik, akik mindent kénytelenek megfizetni, még a havi 5-600 forint vil­lanyszámla is sok. Különö­sen, ha egy hónapban 1 ezer 200 forint a gyógyszerszám­lájuk. Udvarukban a gázvezeték csonkja. Beszereltetné a 65 éves Szente Rozália, ha győzné, de itt mind az öt lakónak hétezer körüli a nyugdíja. Ráadásul naivan alá is írták az utcabeliek­kel együtt, hogy kérik a ge­rincvezetéket. Emiatt azzal ijesztgetik őket, hogy adó is jár érte, s ha nem fizetik a részletet, akkor letiltják a nyugdíjból. Hát vezesse be azt a gázt a tulajdonos és emelje meg a lakbért — mondogatják Gimesi Gézá- néval együtt, akinek na­gyobb a lakása, de a bére is másfélezer. Igaz, komfor­tért, s neki besegít a csa­ládja is. Náluk sem kevés a baj. Hallgatom és alig győzöm jegyezni őket. Évtizedekig tartó napi robot. Gyár, hivatal, packá- zós főnök, kis fizetések, vi­lágháborúk. Szerény kár­pótlás lenne ezért a nyugal­mas öregség, de ez is csak kevesek osztályrésze. Kovács T. István Válasz a telefon-előfizetőnek Nyomógombos ajándékkészülék a vita eredménye Tisztelt Előfizetőnk! Távbeszélőállomásának meghibásodásával kapcsola­tos panaszát megvizsgál­tattam. Levelében ön is el­ismeri, hogy „a Távközlési Vállalat az adott határidő­re teljesítette vállalását”. Készülékének üzembe he­lyezése óta az alábbi hiba- bejelentéseket tette: 1991. jan. 11. 07.30 javítás időpontja: jan. 14., 14.30, jan. 16., 14.30, jan. 22., 06.30, javítás időpontja: jan. 22., 08.00, febr. 13., 21.00 a vo­nal mérése és a próbahí­vás alapján a készülék jól működik. A hibák száma nem iga­zolja azt az állítását, hogy készüléke használhatatlan. Ezt bizonyítja a több mint 1500 Ft-os távbeszélő­számlája is, amit a lebo­nyolított beszélgetések alapján állítottunk ki. Valóban „nehezen tud­tunk időpontot egyeztetni", mert ön kizárólag a kora reggeli, vagy a késő esti időpontokat javasolta. A lakásán hagyott érte­sítőkről azért láthatta, hogy dolgozóink többször megpróbálták a kapcsolat- felvételt. A március 28-án önnel folytatott telefonbeszélge­tés során arról tájékozta­tott, hogy beszélgetés köz­ben több alkalommal „cse­rél” készüléket, ami egy­értelműen a beszélgetés megszakadását eredmé­nyezheti. Elnézését kérem az is­métlődő hibákért, és az eb­ből adódó kellemetlenke­désekért. Utasítottam a Dél-Pest Megyei Távközlé­si Üzem vezetőjét, hogy az előzmények miatt kisérje fokozott figyelemmel az ön állomásának működését. Kárpótlásul — színvá­lasztási lehetőséggel — egy új, értékes, jó minőségű nyomógombos készüléket küldök önnek abban a re­ményben, hogy a jövőben panaszmentesen tudja használni. k Tisztelt Űjságírónő! Sajnálattal állapítottam meg, hogy az 1991. már­cius 22-én a Dunatáj Hír­lapban megjelent „Meddig kell meg várni?" c. nyílt levele — mely egyéi'telmű- en indulatból íródott — sok olyan általános megállapí­tást, homályos utalást tar­talmaz, melynek semmi köze telefonkészüléke meg­hibásodásához. Poénnak szánt, hatásva­dász, személyeskedő, a Táv­közlési Vállalatot és sze­mélyemet is sértő kijelen­téseire nehéz indulatmen­tesen, korrekten válaszol­ni. Nem is veszem fel a kesztyűt, mert az írás stílu­sa. hangvétele egyértelmű­en minősíti annak íróját! Amit nem vitatok, s elis­merek, szolgáltatásaink színvonala nagyon sok kí­vánnivalót hagy maga után. Sem mennyiségileg, sem minőségileg még nem tudunk olyan szolgáltatást nyújtani, amit a közvéle­mény és ön is joggal elvár. Vállalatunk már meg­tette a kezdeti intézkedé­seket az új szolgáltatási magatartás kialakítására. Remélem, hogy munkánk eredményét a közeljövőben már ön is tapasztalni fog­ja. Hegyi István a Budapest Vidéki Távköz­lési Igazgatóság igazgatója k Tisztelt Hegyi úr! Leveléhez a következőket szeretném hozzáfűzni. A levél korántsem indu­latból íródott, hiszen indu­latos akkor voltam, amikor sokadik alkalommal volt rossz a készülékem, soka­dik alkalommal közölték a hibabejelentőnél, hogy ami- ’ kor otthon tartózkodom, nem tudnak kijönni, vagy sokadik alkalommal hiába Tavaszvárás a Mogyoró-hegyen Újraéled a természet Visegrádon. A Pilisi ÁiJami Parkerdőgazdaság által példásan rendben tartott Mogyoró-hegyen azonban még nem indult be a sze­zon. Nincs ugyan vendége már a kedves kis madár­etetőnek, ám az erdei mű­velődési háznak sem. Ma- kovecz Imre termőfölddel, fűvel borított, koronával' ékesített különleges épít­ménye csak később nyit ki, hogy a kirándulókat megismertesse a Pilis cso­dálatosan gazdag flórájá­val és faunájával. Az éledésnek persze van­nak már egyéb jelei. A bátrabbak már lakókocsi­val kimerészkednek a kempingbe, bár a hajnali hidegek ellen még elkél a fóliatakaró. (Erdősi Ágnes felvételei) érdeklődtem. A levelem egyébként gyenge, halvány lenyomata annak, amit szóban szerettem volna időnként elmondani. Sértő kijelentéseimet pedig meg­tartottam magamnak, pe­dig felháborodásra lett vol­na okom, elegendő a cé­gükkel folytatott három hónapos, hiábavaló küzde­lem után. A kesztyűt pedig kérem vegye fel, hiszen ellenkező esetben csupán a felelősség alól való elegáns kibújás­nak tekinthetem válaszát. Megjegyzését, miszerint önök határidőre átadták a rendszert, továbbra is cini­kusnak érzem, hiszen a ha­táridő után három hónap­pal bízhatok csak a telefo­nomban. Ha bízhatok. Ezért továbbra is igényt tartok a késedelem miatt három hónapi kötbérre. ön említette a többszöri hibabejelentést. Ez talán bizonyítja, hogy valami mégsem működött megfe-. lelően. Egyébként szeret­tem volna csak egyetlen­egy esetben bejelenteni a problémámat! Egyébként nem tudom, honnan vették, hogy a próbahívásnál jól működött a készülék, hi­szen egy alkalommal tartot­tak ilyen próbát, s a felét sem értettem annak, amit a munkatársuk mondott. Épp ezért még mindig csodálko­zom azon, hogy 1500 forin­tos számlát küldtek ki. Ké­rem ennek a felülvizsgála­tát! Arra hivatkozik, hogy lakásomon értesítőket hagy­tak. ami azt bizonyítja, hogy dolgozóik fel szerették volna velem venni a kap­csolatot. Elárulom: egyet­lenegyszer sem hagytak értesítést. Csupán most, a cikk megjelenése után ar­ról, hogy van fehér tele­fonjuk. Három és fél hó­nappal ezelőtt is ezt kér­tem, ám akkor hiába. Végezetül nagyon köszö­nöm, hogy rövidesen a meg­felelő minőségű és a meg­rendelt színű készülékhez jutok. Sajnálom azonban, hogy ennek eléréséhez egy meglehetősen kemény han­gú, újságban megjelentetett levélre volt szükség. Koráb­ban nem újságíróként, ha­nem mint egyszerű állam­polgár hiába küzdöttem ezért. Remélem, a jövőben nem kell ilyen megoldás­hoz folyamodnom. Tisztelettel Fiedler Anna Mária újságíró, szigetszentmiklósi telefon­igénylő Orvosi ügyelet Dunakeszi körzetében. Éjszakai ügyelet: Április 6. szombat: dr. Németh Ágnes, 7. vasár­nap: dr. Sárossy Tibor, 8. hétfő: dr. Varga Eszter, 9. kedd: dr. Tornyi András, 10. szerda: dr. Fűzi József, 11. csütörtök: dr. Fürstner László, 12. péntek: dr. Guj- di Judit, 13. szombat: dr. Tornyai András, 14. vasár­nap: dr. Zámori Attila. Nappali ügyelet: Április 8. hétfő: dr. Fűzi József, 9. kedd: dr. Fürstner László, 10. szerda: dr. Gógucz At­tila, 11. csütörtök: dr. Tor- dasi Éva, 12. péntek: dr. Németh Ágnes. DUNATA.J HÍRLAP Vezető munkatárs: jvi r*zí* Katalin. • Munkatársak Vasvári Éva és Kovács l István. 9 Fogadónap: min den hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Címünk Bp. VIII., Somogyi Béla u fi. l*f.: 211. ír. sz.: 1446. Te lefon: 12*-4761, 1:58- 1067.

Next

/
Oldalképek
Tartalom