Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-05 / 79. szám
NA NE! Ballépés jobbra Sikerült megint egy ballépés! Holott bizonyosan jobbnak (jónak?) szánták, akik dirigálták ezt a fura bal-jobb, bal-jobb marsolást. Kiderült, január elseje óta a Politikai Foglyok Szövetsége által delegált „szakértők” szakértenek a Nemzetbiztonsági Hivatalnál. Az ügyben megszólalt a hivatalt is felügyelő tárcanélküli miniszter, a hivatal megbízott főigazgatója, némely párt képviselője, a Pofosz-hoz hasonló szervezetek néhány prominense, beszéltek persze az urak is, akik Pofosz- megbízatásként szakértenek ... Csinos botrány. Mégsem mondom rá, na ne! Ne tessék ilyet csinálni. Kiik-kifc azt csinálnak (hazánkban ennek a hagyományai mély gyökerűek és gazdagok), amit hagynak nekik tenni. Evés közben azután megjön az étvágy ... Valamikor a szovjet tanácsadók ültek a Belügyminisztérium ilyen-olyan szervezeteinél (is), most meg pofoszos urak tüsténkednek az újonnan létrehívott -hivatalban. Még erre a mintha-csak-tegnap-lenne sejtésre sem mondom azt, na ne! Amikor azonban a magyarázkodásra kényszerült illetékesek arról szeretnének meggyőzni, hogy történt és történik mindez a politilcamentesség és az alkotmányosság jegyében, akkor azt. mondom, na ne! Ezt már azért ne! Ha nem jött össze a trükk, akkor nem kellene erőltetni... A trükk ugyanis az, hogy a szakértő uraknak semmiféle szakértelmük nincsen, tehát ha nem képesek szakérteni, akkor vajon mit csinálnak? Mire ügyelnek? S ha bárkikre, bármikre is, milyen alapon? Az Ország gyűlésé a felügyelet és bármi másnak a joga a titkos- szolgálatok felett. Az állampolgár valahogyan a Parlamentjében jobban bízik ... (m) Kritikus év az idei Szerencsehívó Az idei első konjunktúrajelentéséről tájékoztatta csütörtökön Budapesten a KOPINT-DATORG Konjunktúra-, Piacikutató és Informatikai Intézet a sajtó képviselőit. A jelentés, amely a magyar gazdaság és a világgazdaság helyzetét és kilátásait elemzi, 1991-et kritikus évnek ítéli a gazdasági folyamatok szempontjából. A jelentés összeállítói a magyar gazdaság számára o legnagyobb veszélyt az infláció felgyorsulásában látják. E veszély egyik oka a kelet-európai külkereskedelem összeomlása. Az év első két. hónapjában a dollárelszámolásra való áttérés miatt felgyülemlett exportárukészletek értékét — amelyekre szerződés ugyan van, de akkreditív nem nyílt — 160 millió dollárra becsülik. A felgyorsult inflációs nyomáshoz hozzájárulhatnak még olyan belpolitikai folyamatok is, mint például az ön- kormányzatok esetleges működésképtelensége, a társadalmi feszültségek növekedése. Mindez a pénzügyi egyensúly fölbomlásához vezethet — figyelmeztetnek az elemzők. A piackutató intézet szakértőinek véleménye szerint ugyanakkor szerencsés esetben 1991-ben lefékeződhetnek a gazdaságot befolyásoló negatív folyamatok. Erre utaló jelnek tekintik, hogy ez év elején is jól alakult a konvertibilis fizetési mérlegünk, számos megállapodást kötöttünk nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, és nem utolsósorban azt, hogy — a hazai és bécsi feketepiaci árfolyamokból ítélve — a forint a legszilárdabb kelet-európai valuta. Alapvetően kedvező változásra, gazdasági fellendülésre azonban még jövőre sem számíthatunk — állítja az intézet jelentése. man maradtak. Jómagam nem vettem részt a szavazáson, mert az eredményt előre lehetett sejteni. Ügy tűnik, tíz önkormányzati képviselő véd- és dacszövetséget kötött. Nem tartom tisztességesnek, hogy a jegyzőt kizárták a bizottságból, így a jogi oldalt senki sem képviselte — mondta Teleki Gyula. — Nem alkalmas egy pöttyös ember a vezetésre! Szakmailag és etikailag sem megfelelő — így Kádár László. — A bizottságban is túlsúlyban voltak az ő barátai, élvtársai! — vette át a szót Steigerwald Ottó. — Politikai vagy érdekszövetségi alapon választották. A voksolás után az MDF nem arra az oldalra állt, ahová kellett volna. Egyébként ez a testület nem rossz szellemileg, jól átlát dolgokat, és ha összefogna, hatékonyabban tudna dolgozni — tette hozzá a polgármester. — Nem lehet egy olyan testületben dolgozni, ahol az egyéni érdekek dominálnak. Itt a falu érdekeit, a pártelképzeléseket és szellemet kell képviselni. A keresztény erkölcs nem engedi meg, hogy a volt káderfiúból vörös báró legyen. Ez nem elfogadható. Én például ebben a testületben a KDNP elveit, a keresztény értékrendet és a nép érdekeit is képviselem. Valószínűleg nagy baj az is, hogy a képviselők nem ismerik a viselkedési szabályokat. Szinte minden személyeskedésbe megy át. Itt olyan a munka, mint a régi tanácsrendszerben. Ha váltás van, nem lehet összeolvadás. Márpedig itt összeolvadás van — hangoztatta Kádár László. Hogy mit hoztak fel Benkovics doktor ellen ? Hát szakmailag alkalmatlan, erkölcsileg szintén, mivel a helyi MSZMP vezetője volt és most is MSZP-s. Meg a tv-ügyet. Ez egy a múlt évre visszanyúló dolog, amikor is az előző munkahelyéről, a szociális otthonból Benkovics Gyula hazavitt kölcsönbe egy videót és egy televíziót. A beszélgetésen megjelentek elmondták, és le is írták, hogy ez tisztességtelen és erkölcstelen. A képviselő-testület a pályázók sorából február 22-én választotta ki Ben- kovicsot és nevezte ki igazgatónak. Hamarosan, március másodikén tiltakozó levelet kaptak, amelyben az állt, követelik, hogy a testület vonlja vissza a kinevezést. Abban a levélMOST MINDENKI ÓVATOS Csak bagóért vásárolnának A kistermelők az utóbbi hónapokban kiábrándultak a szarvasmarha- és sertés- tartásból, de elkeseredésükön kénytelenek úrrá lenni, hiszen a megélhetésük, a vállalkozásokba fektetett tőke doppingolja őket. Kerepestarcsán a Homokdűlő utcában tíz tehenet tart Molnár Balázs. A tejet a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat veszi át. Évekkel ezelőtt a Molnár portára telepítettek egy 600 literes hűtőberendezést, azért, hogy a környék gazdáitól begyűjtsék a tejet, s azt addig tárolják, amíg a tejipari vállalat el nem szállítja. Mostanság már csak Molnár Balázs spájzolja be teheneinek napi 200 liternyi tejét, mert társai felhagytak az állattartással, s más területeken kívánnak szerencsét próbálni. Tápiószentmártonban a helyi Aranyszarvas Termelőszövetkezetben egymást érik azok a külföldiek, akik cégük képviseletében keresik a lehetőségét a közös vállalkozásoknak. Információink szerint vonzza a tőkét a nagyközségben található téeszstrand- fürdő, de eleddig csupán tárgyalásokat folytattak annak idegenforgalmi hasznosításáról. A nyugati partnerek ugyanis óvatosak, s nem különben a magyar fél is, hiszen amíg nem születik meg az új tulajdon-, illetve szövetkezeti törvény, addig, mint mondják, minden a levegőben lóg. Jártak olaszok az Aranyszarvasnál, és fölkerestek több helybéli farmert is. Őket az állatvásárlások érdekelték, a minőségi sertés, borjú és szarvasmarha. Vettek is volna azon az áron, amit történetesen a magyarországi húsipari vállalatok kínálnak a portékákért. Külhonban ugyanis szintén rendkívül tájékozottak a felhalmozott húskészletekről s az ólakban, a kistermelők portáin hízó sertésekről. Gondolják, hogy itt a nagy lehetőség az olcsó vételre, viszont a szövetkezetnél sem kapkodják el. Óvatosságuk érthető, hiszen egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy a közeljövőben lendületet kap a szovjet export, s akkor kiürülnek a raktárak és az ólak egyaránt. Az persze már újabb kérdés, hogy azután mi lesz az esztendő második felében, netán jövőre. Lehet, hogy a pesszimisták jóslata beválik, s húsimportra szorul az ország? Ma még megbízható forrásokból olyan értesülések keltek szárnyra, hogy meghaladja a hatmillió forintot a megyében található túlsúlyos sertések értéke. Spanyol, izraeli, holland és német üzletemberekkel tárgyaltak a kerepestarcsai Szilasmenti Tsz vezetői. Ez a mezőgazdasági nagyüzem elmondhatja magáról, hogy nem most tanulja a piacgazdálkodást, hiszen külkereskedelmi partnerei szinte kivétel nélkül nyugatiak. Dr. Porgányi Gyula, a tsz elnöke azonban lehangoltan mondta, hogy sajnos nincs miről tárgyalniuk mindaddig, amíg nem kerül sor a tulajdon szabályozására. Bennük maximális a vállalkozói kedv, s készek az üzletkötésekre, a tőke fogadására, de a bizonytalanra nem lehet építeni. A Szilas menti közös gazdaságban 36-féle gyógykoz- metikumot állítanak elő. Készítenek élelmiszer-aromákat, s találhatók más termékféleségek is a szövetkezet palettáján. A gyógynövények piacán pillanatnyilag nagy a pangás, mondhatni forgalmazási mélyponton vannak. Viszont a prognózisok szerint jövőre fordított helyzet várható, a külpiac képes lesz befogadni a kerepes- tarcsaiak termékkínálatát (gyócsi) ben indoklásként ugyancsak a kölcsönzött tv és a szakkísfafási A megőrzendő múlt A megőrzendő múlt — a kulturális és történelmi emlékeink feltárása, nyilvántartása és kiadása című kutatási programról és szakmai kiállításról tartottak sajtótájékoztatót csütörtökön, az MTA Irodalomtudományi Intézetének könyvtárában. Rlaniczay Tibor akadémikus elmondta: az 1982- ben létrejött kutatási program elsődleges feladata a magyar kultúrkincsek feltárása, az akadémiai intézetekben, az egyetemeken és a közgyűjteményekben folyó ez irányú szakmunka összehangolása: a szűkülő anyagi lehetőségek mellett is elősegíteni a publikálási lehetőségek megteremtését. Az ennek köszönhetően már kapható és a hamarosan megjelenő tudományos művek műfajilag is igen változatosak, sok esetben hiánypótló forráskiadványok. A megőrzendő múlt ösz- szefoglaló cím hét kutatási területet fog össze: a magyar történelem, a magyar nyelv és irodalom, a folklór, a zene, a könyv- és könyvtártörténet írott, nyomtatott és képi emlékeinek egészét, a hazai oktatás és tudomány történetét, s végül a magyarországi tárgyi kultúra emlékeit. Kőszeghy Péter, a kiadások felelőse arról szólt, hogy a programtanács szeretné magát függetleníteni a drágán dolgozó professzionális könyvkiadóktól. Alapítványi formában működő saját kiadó létrehozását tervezi, és bekapcsolódna a kiadványok országos terjesztésébe is. Ategnap-ma Volt harc, voltak kato nák. Egyesek meghaltak, lettek sírok, oroszok, németek, de bennük katonák. A sírokon, az emlék műveknél virágok. Hol több, hol kevesebb. Ünnepeltünk évtizedeken át. Ki ezt, ki azt, volt, aki tulajdonképpen semmit, de kötelező volt. Most szabadok vagyunk. Mert ugye azért valakik azzá tettek. Azok, akkor kimentek. Megszűnt a fasizmus, azok segítettek. Most ezek vonulnak. Nem látni viszont a sok boldog, ünneplő arcot. Mert ünnep volt ugye, évtizedeken át. Munkaszünet, kertkapálás, tapétázás vagy éppen családi pihenés. Most szürke hétköznap. Ha nem hívják fel rá az emberek egymás figyelmét, minden megy a maga medrében. Gyorsan felejt az ember. Április 4-e ma fe kete betűkkel szerepel naptárainkban. Nem tűnt fel tegnap semmi. A nap talán fényesebben sütött kicsit, de ez a tavasz miatt van. Voltak, akik méltatlankodtak. Tényleg: miért nem ünnep már a felszabadulásunk? így döntöttek. Így akarták. Kik? Miért? Azok. Es csak. Váltott a rendszer. Átértékelődtek a dolgok. A nap, a felszabadulásé is kérdéses. Mikor is volt? Ki tudja azt már pontosan. Azért az mégiscsiak ünnep. ,Kellene, hogy legyen’!?) Voltak elvtársak és még most is vannak, ük azért ünnepelnek, ünnepeltek. Tegnap is. Szép tőlük. Megtudtuk a megyei MSZMP-nél, legtöbb településünkön megemlékeztek. Koszorúztak néhány helyen, és beszédet is mondtak. Nem sok ember, harminc-negyven ha összegyűlt. Az MSZP-sek az ünnep előtt egyeztettek, ük majd május 9-én, a fasizmus feletti győzelem napján emlékeznek. A többiek pedig? Talán csak egy gondolattal, egy régi, piros nyakkendős gyermekkori kép idézésével emlékeztek, adóztak. Egy pillanatra idézték a régi dalokat, a hozz reá víg esztendőt boldog reményét, aztán dolgoztak tovább, s gondolom, reménykednek is. Még. Talán. — árvái — Mi marad az önkormányzatnak? Erdő helyett kopasz domb Amíg a kőspallagl polgármesteri hivatalban várakozom, böngészem a belső használatra szánt helyrajzi térképet. A falut körülvevő terület nevei között olvasom: Kertekalja, Malomdomb, Káposztások, Peres-erdő, Libalegelő, Űjszőlők, Vaskapu, Nádasrét, Vörös Haraszt, Árendás, Farkas-tó. Erdőként csak egy részterület van jelölve, ám ha a fakivágás ott gyors ütemben halad, nemsokára már ki lehet húzni a térképről, legfeljebb a Kopasz-domb nevet kaphat ja, S hogy miért? irányú végzettség hiánya szerepel. A kinevezést baráti, eszmei és koalíciós alapúnak nevezik. A követelést öten írták alá, az SZDSZ, a PDSZ, a KDNP, a Politikai Foglyok Szövetsége és az 56-os szövetség képviselői. A testület újra tárgyalta és elvetette a követelést. Pé- celen egyébként az SZDSZ kiadványa március 25-i számában foglalkozik a Benkovics-üggyel. A polgármester úgy véli, neki csak azóta van összetűzése a testülettel, amióta ez az ügy kirobbant, de bízik abban, le tudnak ülni, s megegyeznek. Kádár László úgy látja, s ezt testületi ülésen is elmondta, hogy a testületben puskaporral töltött béke- galambmosolyok mögött felfedezhető a karvalytekintet. Steigerwald Ottó pedig úgy véld, a kommunista erők kihasználják, hogy a helyi MDF és SZDSZ civakodik és ők pedig közben erősödnek. Lapunk holnapi számában a másik fél, Benko- vios Gyula véleményét közöljük, s természetesen a köztársasági megbízott döntésének is helyet adunk majd. Árvái Magdolna Azért, mert március elején intenzíven elkezdték vágni a kiserdőt. A kiserdőt, ahol cser és tölgyfák alatt pihent, játszott a falu apraja-nagyja. A kiserdő a falu szélén könnyen megközelíthető, kedvelt hely volt. A polgármester Csizmadia Vilmos kétségbeesetten telefonált, menjünk ki a helyszínre, nézzük meg, mit művelnek, a gödi termelőszövetkezet emberei vágják az erdőt. Nem egy- egy veszélyessé vált fát, hanem mindet. — Ha tényleg olyan rossz minőségű a fa, mint mondják, azért még várhattak volna vele legalább három hónapot, amikor talán a földtörvény úgy rendelkezik, hogy visz- szaadja községi tulajdonba az erdőt — mondja a polgármester, majd így folytatja: — Nekünk is jól jött volna az a mintegy 3 millió forint bevétel, mi is értékesíthettük volna. Ha másként nem, tüzelőnek, ahogyan a termelőszövetkezet teszi. A Deák Ferenc utca egyenesen a kiserdőhöz vezet, a polgármester és Sorecz János képviselő-testületi tag kíséretében, küzdve a sárral közelítjük meg a helyszínt, ahol az emberek a rönkökön ülve pihennek. Amikor jövetelünk célját említjük, igen szükszavúak- ká válnak, nem nagyon szólnak. Szerintük értéktelen a fa, amit kivágnak. Bár azért válogatva van felrakva. Nem nagyon értünk hozzá, melyik mire használható, mégis úgy véljük. van benne olyan, amely nemcsak tüzelőnek jó. A munkások nehezen beszélnek, ám egyikőjük, aki helybeli lakos, kifakad: — Nem kellett volna a falut először Márianoszt- rához, majd. Verőcefnaro hoz csatolni. No meg ilyer butaságot, hogy az iskolásokat is elvitték! Kiderül még, hogy tervben szerepelt a vágás. S hogy illegálisan vágnák a fát? Nem valószínű, hiszen az erdőfelügyelő, az erdészet engedélye nélkül ezt a termelőszövetkezet nem teheti. A termelőszövetkezet vezetője levélben arról tájékoztatta a polgármestert — aki amikor látta, mi történik a falu határán, táviratot küldött, s kérte a munka leállítását —, hogy a Bükki Parkerdő Gazdaságtól engedélyt kaptak a munkára. A hetvenhárom esztendős Richter József az erdő szélén lakik. Mint emlékezik, régi községi terület volt ez mindig. Minősíteni nem akarta a történteket. Csak annyi fűzött hozzá, hogy felesége révén — aki a tsz-ben dolgozott — neki is lenne két hold erdője. De nem engedné semmi pénzért tűzifának kivágni. (halász)