Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-04 / 78. szám
I. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM 1991. ÁPRILIS 4., CSÜTÖRTÖK U NAJAJ üia SZENTENDREI-SZIGET % CSEPEL-SZIGET « MIKLÓS • DUNAKESZI FÓT • GÖD • RÁCKEVE • SZIGETSZENT. Vonzóvá tenni a szépet Megtartani az itt élőket Csendes a vidék, mozdulatlan a víztükör. Az iidülőházak aj- taja-ablaka zárva — a nyárön zsivajgó és élettel teli Dutia-parti környék most kihalt. Aporka szemet nyugtatóan szép nyaralóövezetében háromszáz üdülőtelket számlálnak, s az ott élők, nem véletlen állítják, hogy különleges adottságokkal bír a táj. Minden együtt van, ami a pihenni vágyók álma: a fővárostól kocsival egy óra, üdítő a vízpartja, Aporka pedig az igazi magyar falu hangulatát árasztja. — Történtek már eddig is lépések e jó adottságok kihasználására — mondja Berényi János polgármester —, de nem igazán éltünk a lehetőségeinkkel. Más volt a szemlélet, más : volt a rangsorolás mikéntje, s persze hiányzott az a vállalkozói réteg is, amelyre alapozhattunk volna. Azt ugyanis be kell lát- ' nunk, hogy az önkormányzat csak segíteni és ösztönözni tudja az idegenforgalom fellendítésének törekvését, anyagi források hiányában mint Önálló vállalkozó nem léphet porondra. Szerencsére nálunk is vannak az ügy iránt ér- . deklődő, s némi tőkével rendelkező magánszemélyek, akik tudnak és mer- , nek áldozni. Az elképzelés ’ az lenne, hogy a tanyai, falusi turizmus kiépítésével megpróbáljuk idecsalogatni a magyar és a külföldi ' vendégeket. A feltételek adottak. Vidék, szép környezet, víz — mindezt párosítani kellene a jó szolgáltatással, infrastruktúrával. Mert a vendégnek kell ugyan a falu, de kell a meleg víz és telefon is .,. Pénz, sok pénz kellene i tehát. De — mint tájéköz- ; tat a polgármester — a Kiskunlacházától való elváláskor pénz nélkül ma- | radtak, azazhogy forrásaik- ; ból csak a legszükségesebbre futja. A huszonkétmilli- : óból —- ez lenne az idei ; költségvetési összeg — ti- ; zenhatmillió forintra van fedezet, a TÁKISZ-hpz beadott pályázat alapján pedig hatmillióra számítanak. Érthetően fejlesztéseket nem terveznek, csupán meglévő értékeik megóvására, fenntartására gondolhatnak. Bevételi lehetőségeik ugyancsak korlátozottak. Az idén nem kerül sor a helyi adók kivetésére sem, úgy vélik, a lakosság terheit nem lehet tovább növelni. Marad tehát az utolsó mentsvár, a földingatlanok, a lakó- és üdülőtelkek értékesítése: ez azonban nem jelent akkora összeget, amelyre túlzott terveket lehetne építeni. Szerényen, okosan, megfontoltan és takarékosan — az idei év gazdálkodásában ezen szempontok az irányadók. Ügy az elektromos- és az úthálózat, mint az intézmények — az óvoda épülete, az iskola tető- szerkezete — esetében csak a karbantartás a terv. A jelenlegi helyzetet mindennek ellenére nem érzi elkeserítőnek a polgármester. Szó sincs kilátástalan- ságról és kiúttalanságról — igenis vannak erkölcsi és anyagi tartalékok. — Amikor az önállósulásról határoztunk — mondja —, számoltunk ennek hátrányával. Tudtuk, hogy nem dúskálunk majd az anyagi javakban, de éreztük — és érezzük. — azt is, immár a miénk ez a falu, magunk döntünk a sorsáról. És pozitívumokról sem szabad megfeledkezni. Megszűnt az utazgatás egy-egy hivatalos ügyben, hiszen helyben intézhetők dolgaink; nem máshonnan irányítanak bennünket, hanem mi mondjuk meg: hová és merre tartsunk. S mindezt úgy tehetjük, hogy a régi kötelékek ma is segítenek, amit Lacházával közösen érdemes csinálni, azt közösen tesszük. Ilyen az orvosi ügyelet, a tűzoltóság, de központi gyermekélelmezési konyha is ott működik nálunk csak melegítik az ételt. Aporka úgy lépett tehát az önállósulás útjára, hogy nem égette fel kapcsolatait Lacházával. Vannak azonban gondjai, amelyeket csak maga oldhat meg, ilyen az elvándorlás megállítása. Már értek el ebben eredményeket; 1986-ban tették meg az első lépéseket, negyvenkét lakótelek kialakításával és értékesítésével. Akkor nyolcvan—százhúsz ezer forintért, s részletfizetési kedvezménnyel jutottak hozzá — elsősorban a fiatal, házasuló — családok. Most ismét kezdik az akciót: újra negyvenkét telek vár értékesítésre, egy részük azonban már a hatszáz négyszögölt is eléri, hogy aki akar, gazdálkodjon is. — Arra törekszünk — mondja végezetül a polgár- mester —, hogy amink van, azt kihasználjuk. Nincsenek a realitásoktól elrugaszkodott elképzeléseink, tisztában vagyunk helyzetünkkel, korlátáinkkal és képességeinkkel. Ügy tartjuk, hogy Aporkát, amely tagadhatatlanul szép és kedvező természeti adottságokkal megáldott, vonzóvá is tegyük. Ha élénkülés következne, biztosan szívesen megmaradnak az i,tt élők, s örömmel jönnének az idegenek is. Mi ezt reméljük, s ebben mindenki részvételét várjuk. Vasvári Éva A gyermeki képességhez igazodva Waldorf-iskola Visegrádon Néhány éve még a hivatalos oktatásügy is értetlenül állt az úgynevezett Waldorf-pedagógia előtt. Az első ilyen módszerrel működő óvodákat néhány sznob szülő próbálkozásának minősítették. Mára megváltozott a helyzet, mivel bebizonyosodott; a Waldorf-módszer rendkí-. vül humánus, természetközeli, az ilyen óvodába, iskolába járó gyermekek sokkal könnyebben ismerik meg a világot, az oktatás, ismeret- átadás tempója a kis tanítványok egyedi képességeihez igazodik. Sok szülő éppen azért választotta ezt az iskolát gyermeke számára, mert nyomasztotta, mekkora törést okoz majd az írás- olvasás tudományával ismerkedő kisdiákban az, hogy az óvodás erősen érzelmi kötődései hirtelen megszűnnek. A Waldorf- pedagógia egyik alapelve viszont éppen a tanító és diák között kialakuló erős érzelmi kötődés. Az ilyen iskolákban nem az az elsődleges cél, hogy a kisdiák már karácsonyra tudjon olvasni, hanem, hogy év végére megtanulja. Ám amelyik gyermek előbbre jár társainál, annak sem kell végigunatkoznia azokat a heteket, hónapokat, ameddig a többiek megszerzik a hiányzó tudást. A Dunakanyar Waldorf- egyesület a visegrádi Kis- faludy-iskolában az őszi tanévtől újabb Waldorf- osztályt indít. Az általános tanterven' kívül már az első osztálytól oktatnak idegen nyelvet, természetesen ennek tanításában is maximálisan figyelembe veszik a gyermeki képességeket. így elsősorban szituációs játékokkal, foglalkozásokkal és nem grammatikai módszerekkel tanítják az angolt és a franciát. A Waldorf-iskolákban kiemelt figyelmet szentelnek a művészeteknek, így szerepel a tantervben zenetanulás, rézművesség, agyagozás és néptánc is. Az iskolában nem hittant, hanem vallástörténetet tanulnak a kisdiákok, megismerkedve az ó- és újszövetséggel is. Az egyesület célja, hogy olyan iskolát működtessen, ahol a gyermekek nem veszítik el kezdeti nyitottságukat és alkotóképességüket. Ebben az iskolában a szülőknek fontos szerep jut: igényli a folyamatos kapcsolattartást és a gyermekek munkájának nyomon követését. A Waldorf-iskola a szülők anyagi áldozatvállalásával működik, a fenntartással kapcsolatos döntéseket a közgyűlésen saját maguk hozzák meg. Az egyesület vezetői remélik, hogy a nehéz gazdasági helyzetben is lesznek olyan szülők, akik vállalják a havi, 1500-2000 forintos hozzájárulást, annak érdekében, hogy gyermekeiket a legjobb útravalókkal indítsák a XXI. század felé. A Waldorf-iskolával kapcsolatos felvilágosításokat az érdeklődő szülők Tahiban a Lenin u. 7. szám alatt kaphatják meg szombatonként 15 és 16 óra között. Beiratkozni is itt lehet április végéig. M. K. Vita az orvosi rendelőről Sérelem senkit sem ér Lapunk március 20-i számában, „Ne döntsenek nélkülünk” címmel adtuk közre Dunakeszi olvasónk levelét. Eszerint a város Bercsényi utcai orvosi rendelőjének megszüntetését ellenzik a körzet betegei. A levélre vonatkozó választ dr. Néder Miklós igazgató adta meg, aki az alábbiakat írta szerkesztőségünknek. Az önkormányzat azt tervezte, hogy a Lenin úti és a .Bercsényi utcai rendelőt egy helyre telepíti, nevezetesen a két körzet határán levő Elmü-épü- letbe. így egyik körzet lakossága sem károsodott volna. A Bercsényi utcai rendelőnek a központi szakrendelőnkbe telepítése nem került szóba, az téves információn alapult. Egyelőre, körülbelül 2 évig még nem is áll az önkormányzat rendelkezésére a volt Elmü-épület, tehát nem aktuális a költözés. Meg kívánom jegyezni, hogy az úgynevezett szóló rendelők fenntartása igen gazdaságtalan, pazarló működtetés. Ha legalább két orvos rendel felváltva, kifizetődőbb a fűtés, a műszerek telepítése, nem is szólva arról, hogy nem négy, hanem 8 órát tölt ott az orvos, így könnyebben megtalálható. Továbbá, a Bercsényi utcai rendelőhöz tartozó körzet a legkisebb lélekszámú a városunkban. Ahány utca lakóit érzékenyen érintene egy esetleges költöztetés, legalább annyinak lenne közelebb. Fekvő betegekhez továbbra is házhoz megy a körzeti orvos. Sérelem senkit nem érne, az elképzelt hely a két körzet határán van, jól megközelíthető, az út szilárd burkolatú, nem kap tengelytörést a mentőkocsi, közel a gyógyszertár. Minden kilométerkőnél jól felszerelt orvosi rendelő, ahol csak egy-egy orvos rendel,1 irreális igény. Gól és más helyzetek ■ jéli W ¥ > • . ►- ...' - • 'X'v í., t Gólhelyzet a kapu előtt. Meg néhány hónap, és ezek a nagyfiúk befejezik általános iskolai tanulmányaikat. A kérdés, hogy hol és mivel folytatják a tanulmányaikat s egyáltalán az életet. Egyelőre ez jobban foglalkoztatja a szüleiket, mint őket. A kisalagi általános iskolában tavasszal élénkül a mozgás, bár nem csak a tornaórákat nehéz beosztani úgy, hogy minden osztálynak megtartsák az órákat. Az udvar sem túl tágas. (Kováes T. István felvétele) . A Duna sem rejtette a bűnjelet Ékszerek a táskában Kalifák évszázadokig elásott kincseinek sem lehet fordulatosabb- históriája, mint azoknak az ékszereknek, melyeket számzáras diplomatatáskában loptak cl egy szigetszentmiklósi víkendházból, majd visszakerültek a tulajdonoshoz. Kezdjük a végén; az eltűnt nyakláncok, karkötők, egyebek az utolsó fordulóban valóban váratlan helyről, egy rendőrautó ülése alól kerültek elő. Meglelt a számzáras táska is, amit a Dunából fogtak ki egy egészen más bűnügyben nyomozó Fejér megyei rendőrök. Láttam a nem mindennapos leletet, melyet jelenleg bűnjelként őriznek a Szigetszentmiklósi Rendőr- kapitányságon. A víz alapos pusztító munkát végzett rajta, és mégis érintetlenül maradt belsejében az a hét nejlonzacskó, melyekbe egykor az ékszereket csomagolták. Jól olvashatók a címkék is arról, hogy hány grammot nyomott egy-egy tasakban a nemesfém. Az állatorvos receptje Sajátos véletlen segítette a Fejér megyeieket abban, hogy felismerjék: a Dunából kifogott holminak valami köze van Szigetszent- miklóshoz. Találtak a táskában ugyanis egy olyan receptet, melyen rajta volt helybeli állatorvos bélyegzője. S mivel nyilvánvaló, hogy ez a holmi csak bűnügyből eredően kerülhetett a folyóba, ■ felvették kapcsolatot a szigetszent- miklósiakkal, akik már javában nyomoztak az ügyben, ......... A z előzmények röviden a következők; egy szigetszentmiklósi polgár feljelentési tett, hogy ismeretlen tettesek elloptak a házából egy diplomata- táskát, amiben ékszerek voltak, továbbá 150 ezer forint. A kárát több mint egymillió forintra becsülte. Természetesen ilyen esetben sok kérdés felvetődik a vizsgálótisztekben. így például az, hogy miért éppen egy könnyen elmozdítható táskában tartotta az értékeket? S ha már így volt, miért hagyta őrizetlenül? A nagy balhé A magyarázat szerint a károsult néhány nappal korábban; eladta a gépkocsiját,. melynek az árát ékszerek formájában egyenlítették ki. Váratlanul úgy alakult, hogy egy napra Bécsbe kellett .utaznia, és azt hitbe, hogy a kertben tartott két nagy testű farkaskutya éppen elegendő lesz a ház őrzésére. Ám mégsem így történt a dolog. . A vizsgálók több körülményre is felfigyeltek. Egyik az volt, hogy a tettesnek jól kellett ismernie a körülményeket, egyebek között azt is, hogy a házigazda éppen nem lesz otthon. Tudhatta, hogy értékek vannak a házban és azt is, hogy nem kell félnie a kutyáktól, mert az ismerőst nem bántják. Figyelemre méltó dolog volt az is, hogy a károsult figyelmeztette a nyomozókat; ha előkerülnének az értékei, a fiának ne adják ki azokat, mivel meglehetősen könnyelmű és sokat italozik. A fiatalember kihallgatása helyes vágányra terelte a felderítést. Elmondta ugyanis, hogy a betörést megelőző napon a diszkóban megismert haverjaival ment el az apjá házába, ipivel a további szórakozáshoz pénzre volt . szüksége. Az „öreg” ugyannem tartózkodott otthon* de a kabátja zsebében találtak annyi pénzt, ameny- nyire szükségük volt, majd odébbálitak. Az akkori látogatók között volt a 17 esztendős Gy. Attila. és H. Tibor is. Gy. Attild kihallgatásakor gyorsan beismerte, hogy ő 'csinálta meg ä „nagy balhét” melynél H. Tibor is segédkezett. Tudták, hogy aznap nem találnak senkit otthon és mivel „frankó nagy köd volt”, arra számítottak, hogy senki sem jegyzi meg. annak a Ladának a rendszámát, . melyen Szigét- szentmiklósra mennek. A számzáras táskát valóban könnyen sikerült mégkaparintani, és miután az ékszereket kivették belőle, Gy. Attila Budapesten egyik hídról behajította a Dunába. A legkevésbé sem számított arra, hogy ez onnan valaha is előkerül... A címkék szerint A két fiatalember, amikor a rendőrök a kapitányságra vitték őket, még azt hitték, nincs minden veszve, és az ékszereket a járőrkocsiban elrejtették. Ám amikor már érezték, hogy szorul a hurok, ezt is bevallották, s így a kincsek néhány héttel a lopás után, március elején előkerültek. A feljelentésben egyébként jóval több ékszer szerepel mint amennyinek a címkék szerint a táskában lennie kellett. Mennyi volt a kincs valóban? Ügy tűnik, kevesebb, mint ameny- nyit a károsult bejelentett, de több annál, amennyit a tolvajok- eddig beismertek. Az ügyben még folyta-; tódik a vizsgálat. Ga. J. DUNATA.I HÍRLAP Vezető munkatárs-: Mópa Katalin, o Munkatársak Vasvári Éva £s Kovács T. István. £ Fogadónap: minden hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi Béla u. 6. Pf.: 311. ír. sz;: 1416. Telefon: 138-4761, 138-1C67,
