Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-30 / 100. szám
I. ÉVFOLYAM, 74. SZÄM 1991. Április 30„ kedd D U hLAJAJ ilüiNUttc:i*äAIG£l tÖiSPEL-SZlGEX MIKLÓS . DUNAKESZI • RÁCKEVE FŐT • GÖD SZIGETSZENTKit szúrt meg a Fenyőtű ? Cirkusz és ''" Szigetújfalun a tíztagú önkormányzat egyik képviselője, Appct János jó ideje nem látogatja a testületi üléseket. Nem sűrű elfoglaltsága miatt, hanem tiltakozásként. Ugyanakkor nem adta vissza mandátumát, nem vonult vissza, csupán kivár. A testület Appel János nélkül is jól elboldogult, a falunak sem igen tűnt vol. na fel az egyik képviselő rendszeres távolléte, hiszen nem látogatják olyan sokan, pláne nem rendszeresen a nyilvános üléseket. Van azonban a Szigetújfalui Környezetvédő és Környezetszépítő Egyesületnek egv újságja, a Fenyőtű, amely gondoskodott arról, hogy a falugyűlés előtti napokban a település apra- ja-nagyja értesüljön, miért is választotta a tiltakozás e különös módját Appel János, A polgármester úr nem szereti a stílusomat, címmel terjedelmes írás látott napvilágot a lapban. Az újfalusi falugyűlés úgy indult, mint a többi hasonló ilyen rendezvény. Bár a részvételi arány szokatlanul magas volt. Az alig kétezer lelket számláló településen csaknem ötszázan voltak kíváncsiak a polgármester és a testület beszámolójára. ök. Varga József polgár- mester, az apparátus dolgozói és a testületi bizottságok vezetői lelkiismeretesen beszámoltak mindarról a munkáról, amelyet a választások óta végeztek. A legnagyobb érdeklődés talán a szociális bizottság vezetőjének mondandóját kísérte, ugyanis a Fenyőtű irodalmi műfajban elkövetett, igaz, enyhén didaktikus modorban fogant írásokban számolt be a segély elosztásról. Az összesereglett csaknem félezernyi ember — ha cirkuszra vágyott, mint ahogyan azt a polgármester beszámolója végén sejtetni engedte — nem csalódott. Az elsők között kért szót Appel János testületi tag, mert nem állhatta meg szó nélkül a sértést, amely egy hölgytől érkezett — miszerint: a választáskor kapott több száz szavazat nem neki, hanem a becsületben megőszült édesapja iránti tiszteletnek szólt. Appel János a vádat visszavágva hosszasan, de lényegesen terjedelmesebben adta elő ugyanazt, amit a Zöldek lapja leírt, hogy a testületben kialakult 7:3-as arány — három képviselője jutott be a környezetvédőknek — lehetetlenné teszi az ellenvéleményt, örök kisebbségben szavazgatni pedig nem ió. A sértett képviselő egy bizonyos zártkertté nyilvánítási ügyet sérelmezett, azt állítva, hogy a dologban érdekelt több önkormányzati képviselőtársa. Valójában azonban nem ők. hanem néhány helyi család képviselője utasította visz- sza a rágalmakat, vagy éppen támadással felelt a támadásra. így került szóba a segélyek elosztása, illetve az építési kamatmentes kölcsönök odaítélése. Nagyjából ekkor szabadultak el az indulatok. Egy fiatalember méltatlankodva kérdezte, miért nem jutott neki az építési hitelből, mire a polgármester azt válaszolta; azért nem, mert beadványából úgy tűnt, a faluban a díjbeszedői munkát bizonyosan társadalmi munkában végzi, e bevétel ugyanis nem volt feltüntetve a kérvényen. Erre az atyafi azt kérdezte, hogyan kaphat kölcsönt olyan család, aki nem is A Sámli Sramli ébresztője Majális a Pokolszigeten A mozgás, a sport, az egészséges életmód áll a május elsejei rendezvények középpontjában Szigetújfalun. Reggel nyolckor a falu valamennyi utcájának lakóit zenés ébresztővel kelti a helyi Sámli Srámli fúvósegyüttes. Az egész napos majálist a sportpályán rendezik. Innen indul majd két kilométeres útvonalon a futóverseny, külön a gyermekeknek és a felnőtteknek. Lesz BMX -kerék pár - verseny, lepényevés, kötélhúzás, és persze az elmaradhatatlan kispályás foci rangadó, többek között az öregfiúk, a Tűzoltók, a Zöldek, a Strand csapat és a Vállalkozók nevezésével. Délután 15 órakor nagyszabású motorcsónak-bemutatóra. kerül sor a Duma-par- ton. Dunavarsányban két helyszínen zajlik a május 10 ^ring elsejei majális. Tíz órától Kisvarsányban az Iskola utcában lesz a sok vidámságot ígérő program: a kerékpárversenyre a gyerekeket várják a hordógurigatás pedig elsősorban az erős férfiaknak ajánlott. Évek óta nem volt agárverseny a közigazgatásilag Tahitót faluhoz tartozó pokolszigeti futballpályán. Most sem lesz rendszeresen, csak május elsején. A tahi- tótíalui lakosság hagyományőrző majálisa délelőtt kilenckor kezdődik. Lesz májusfaállítás, rúdmá- szóverseny, fogatok akadályversenye. Ezt követi a falu lovas DSK karusszellovaglása, a háziállat-bemutató, melyen szürke marhák, rackák, pásztorkutyák lesznek láthatók. Talán még az ifjabb falusiaknak is ritkaságszámba menő érdekesség lesz a helyszíni birkanyírás, a körmözés, a lópatkolás. épít új házat, s ráadásul nyugati kocsit vásárol. „Nevezze meg nyugodtan, kire gondol, hiszen úgyis azért vagyunk itt, hogy minél több sarat dobáljunk egymásra” — ajánlotta a polgármester, ám a fiatalember nem mondott nevet. A megszólított maga állt elő és előadta a kamaszkorában járó nyugati autó vásárlásának körülményeit. Nem ez a fiatalember volt az egyetlen, aki „felöltözködött” az éjszakába nyúló szigetújfalui falugyűlésen. Igaz, az említett hozzászóló legalább a saját ingét vette magára, nem úgy, mint többen mások, akik a polgármester vagy valamelyik hozzászóló név nélkül elhangzott vádjára válaszoltak. Varga József például nehezményezte, hogy egyes önkormányzati tagok az ő tudta nélkül más polgármesterekkel tárgyalnak, ráadásul a környezetvédelmi bizottság vezetőjének mondva magukat, pedig az újfalui testületnek ilyen bizottsága nincs is. Erre a kijelentésre ingerülten pattant fel az egyik képviselő, kijelentve, hogy mindez rágalom; ő nem mint képviselő, hanem mint a Zöldek tagja tárgyalt a napokban Szigetújfalu testvérvárosának, Waghauselnek a polgár- mesterével. Az igazi meglepetés ezután következett. Varga József elmondta: nem is tudott a környezet- szépítők németországi útjáról és tárgyalásairól. Ö a képviselőnek a ráckevei polgármesterrel folytatott tárgyalásaira gondolt. Afféle igazi falugyűlési hozzászólás mindössze kettő hangzott el a csaknem négyórás vagdalkozáson. Ám a tollforgató számára úgy tűnt: o helybeliek elégedetten távoztak. Volt cirkusz és volt sárdobálás, hetekig lesz miről beszélni a faluban. Hogy ez nem az a demokrácia, amire vártak, talán eszükbe sem jut. Móza Katalin Zöld nyakkendő és liliom Cserkészek a Pilis alján Óh, az a cserkészkalap! Arra nem tellett nekem soha. Derékszíjra sem, amire az volt írva, hogy Jó munkát! Egyenruháról meg nem is álmodhattunk mi, falusi gyerekek. Civilben számháborúztunk az erdőn, csak az őrsvezető úr viselt inget, zöld nyakkendőt. Aztán ez is elmúlt, jött az úttörőkorszak. Ám akkor már na- g3'obbacska voltam. Ki nem állhattam tisztelegni, jelenteni, vigyázzba állni. Any- nyira civil lettem egész életemben, hogy egyszer már a kislányomék évnyitóján is elmorogtam magamat: — Fenébe ezzel a militariz- mussal! Mi köze az úttörő- jelentés-tételnek, csapat- zászlónak a matekhoz meg a fizikához? Meg is rángatták a kabátomat, hogy hallgassak már. Most meg én kapom magam azon, nogy tudósítanom kell és nem emlékezni. Szóval, a múlt hét végén Szentgyörgy-napi találkozót tartottak a Dunakanyar falvainak cserkészei. A leányfalui fiatalok voltak a fő szervezők. Ök indították a terepjáró túrát a Boldog tanyai út végéig, ahol nagy, hatalmas. nemzetiszinű, cserkészjelvényes zászló lobogott. Akadályok is voltak útközben. Kötelet feszítettek az átjáró fölött, azon túljutva kellett ismerni az egyezményes útbaigazító jeleket. Vetélkedtek abban, hogy ki ismeri jobban a Pilis állat- és madárvilágát, növényzetét. Mindezt megnevezhették, tapintható közelségbe kerülve. Szentendre, Dunabog- dány. Leányfalu, Solymár kis és nagy cserkészeinek versenyében a kisebbek közül a szentendrei, a nagyokéban a leányfalui őrs lett az első. A meghívott budapestiek ennek ellenére kitűnően érezték magukat, s pajtásaikkal jőízűt ebédeltek a szabadban főzött paprikás krumpliból. A cserkészet bölcsőjét ringató Angliából, Svédországból és az USA-ból felnőtt vendégek jöttek érdeklődni az újraéledő mozgalom iránt. A svéd vendég különösen annak örült, hogy minderről a szabadban, a természetben tájékozódhatott, mert hisz. ott a cserkész helye, nem a négy fal között. A ma gyerekek már nem sóvárognak a szép egyenruha, a zöld nyakkendő után. Megkapták a szüleiktől, amikor beléptek az egyesületbe. K. T. I. Sok a nyaraló, Több üzlet kellene Májustól szeptemberig Dömsödön is megváltozik az élet. a Duna-parti házak és üdülők benépesülnek, a horgásztanyákon megjelennek a szenvedélyüknek hódoló tulajdonosok. A lakosság száma — elsősorban a hétvégeken — háromszorosára duzzad. Ez olykor zavarokat okoz az ellátásban. hiszen egyetlen nagy ABC várja a vásárlókat, s bár nyíltak magánkereskedések. a legnagyobb forgalom a bő áruválasztékot kínáló központi üzletben van. Mint mindenütt az üdülőhelyeken, a parkolási gondok is nyomasztóak a nyári hónapokban, s bár szeretne Dömsöd változtatni ezen, pénz hiányában nem tud mit tenni. Mindenesetre az építési területet már tartalékolták, amely esetleg alkalmas lehet egy új üzlet kialakítására. Jelenleg ezerötvenkét üdülőépület után adóznak, s húsz—harminc között van a parcellázott, értékesíthe. tő telkek szúrna. Mert minden nyári gond ellenére, Dömsöd szeretné kihasználni üdülőhelyi adottságait: ez végül is a településnek fontos célja. Táskából falatozó vasutas Az Árpád vonat próbaútja Történelmi dokumentum fotómásolata a kultúrház falán. „Folyó hó 15-én a magyar központi vasút és Vácz közti vonala nyittatik meg, és a következő napon, azaz: folyó hó 16-án a közönséges közlekedésnek adatik át, mely napon a mindennapi személy-menetek elkezdődnek, éspedig: Pestről Palotán és Dunakeszin keresztül Váczra 8 ór. regg. d.u. 1/2. 4 ór. d.u. ünnep és vasárnapokon 3/4 7. este . . A többit már a történelemből és az irodalomból tudjuk. A váci vasút megnyitását hirdették így pontosan 145 évvel ezelőtt. Azóta számtalan sínpár hálózza be az. országot úgy, ahogy Petőfi kívánta: Mint testet az erek. A dunakeszi József Attila Művelődési Központ vasút- történeti kiállítását a napokban nyitotta meg Varga Lajos, a MÁV Járműjavító Üzem igazgatója. Személyes vallomásként jegyezte meg, hogy hozzá leginkább a táskából falatozó vasutas fotója áll a legközelebb, hisz maga is szakmabeli családból származik. El is gondolkodtatott bennünket a sínek mentén delelőt tartó ember képe, aki megteremtette a feltételét annak, hogy fárasztó munkája révén mások az elegáns étkezőkocsiban mulasszák szórajukat, éhüket, közben az elsuhanó tájakra pillantva. Bizony sokan dolgoznak ezért a sínpályákon. Ki gondolná laikusként, hogy mint egy kép mutatja: még a sínek hőmérsékletét is meg kell mérni időnként. Javarészt szakmabeli volt a megnyitó közönsége. Székelyhídi Ferenc, a budapesti Törekvés Művelődési Központ igazgatója állította össze azokat a tablókat, melyek közt a vasutas dinasztiát alapító Mérnyei Lajos portréképe alatt nemzetiszínű szalagos koszorú függ. Az első magyar vasutasok egyike 1820-ban született. A Mérnyeiek közül aztán számtalan utód szegődött az utazók szolgálatába. Volt közöttük pályaőr, állomás- főnök és mérnök. Tiszteletük jeléül még egy családfa A LÁNGHEGESZTŐ CS. KOVÁCS LÁSZLÓ GRAFIKÁJA vázlata is látható a tablókon. A történelem sok szempontból ismétli önmagát. Azt, hogy a hivatás igazi művelői mennyire fontosak lettek a századfordulón és utána, bizonyítja egy felhívás az első világháború végén. Arra figyelmeztet: Meghal az ország, ha leáll a vasút. A gazdaságra, a kultúrára s minden másra visszaható iparág mindig függő viszonyban volt a politikától, az ország pénzügyi állapotától. Ezt példázza a Magyar Vasút és Közlekedés című szaklap 1929. V, 23-i számának első oldalas cikke is. Államvasutak a költségvetésben címmel. Ebben Rajz Károly MÁV-osz- tálvvezető, főfelügyelő állapítja meg: „Sajnos ezúttal is változatlanul csak 7 243 554 km üzleti hossz, szolgált a kötlségvetés alapjául ...” Elegáns szalonkocsik, lószállító vagonok, söröstartálykocsik, a kezdetben sohasem késő vonatok mozdo- nyos vezérurai számára kiadott szolgálati Doxa, ezüst zsebórák, a híres Árpád sínautó próbaútja a hegyeshalmi vonalon 1934-ben. Mint különleges jármű, még 1904-ből, egy kísérleti gőzmotor kocsi. Szomorú vasút- és politikatörténeti emlék a biator- bágyi viadukt Matuska Szilveszter robbantásos merénylete után. Képek az ötvenes, hatvanas évek modernizált berendezéseiről, régi állomások fotói, múlt, emlékek és megjegyzések, öregszik a vasút, a máról alig van mit hozzáragasztani a régi tablóképekhez. Azért a kiállítást érdemes megnézni. Május 6-ig látható a ház első emeleti folyosóján. Kovács T. István dunataj hiri.ap Vezető munkatárs: Móza Katalin. • Munkatársak: Vasvári Éva és Kovács T. István, e Fogadónap: min den hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi Béla u. K. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 118-1067.
