Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-30 / 100. szám
Nyolcszor másfél millió dollár Felnőttek az óvodában ^ A Csepel Autógyár Művelődési Központja ugyanúgy § készült, mint sok hasonló intézmény a hatvanas évek S elején. A vállalat dolgozói óriási lelkesedéssel, tár- S sad almi munkában, kommunista szombatokon építet- S ték fel a szocreál stílusában a hatalmas művelődési ^ házat és könyvtárat. Maga a hely — ahol található — is ^ különös képződmény. Szigetszentmiklós közigazgatási területén, ám távol a várostól van a Gyártelep, ahol s szakorvosi rendelőintézet, központi gyógyszertár, élel- S miszer- és iparcikkáruház van. Közlekedési csomó- S pont ez, ahová azonban minden egy dolog, a Csepel S Autógyár miatt került. Jogi tanácsok Munkaruha-térítés • Helyettesítés év {•ázása • Kifagadás az örökségből — A szakszervezet még mindig fenntartónak számít — mondja Soós Mihály. a művelődési központ és könyvtár igazgatója. — Valójában azonban ez a szerep már teljesen formális, a vállalati szak- szervezeti bizottság erre az évre harmincezer forint támogatást ígért. A vállalattól szintén ígéretként másfél millióra számíthatunk. Ezek az összegek csak töredékét jelentik az éves költségvetésünknek. A ház helyzete teljesen bizonytalan, hiszen az autógyár jövője most már a szanáló szervezet kezében van. s nem lehetetlen, ha kedvező ajánlatot kapnának a művelődési házra, gondolkodás nélkül eladnák. Ebben a helyzetben talán rendkívüli merészségnek tűnik, amibe a művelődési ház belevágott. Soós Mihály bársony kötésű okiratot tesz elém. pályázatukat az Emberi erőforrás fejlesztési programra. Világbanki hitelből nyolc olyan regionális központot kívánnak létrehozni, ahol átképeznék a munkanélkülieket. Valamennyi centrum egyenként másfél millió dollár fejlesztési támogatást kapna. független lenne minden jelenleg működő oktatási intézménytől és valamennyi minisztériumtól is. Utcára kerülnek — Tudom, hogy a Csepel Autógyár helyzete sokkal rosszabb annál, mint amit hivatalosan nyilvánosságra hoznak. Vagyis az előre jelzettnél jóval többen kerülnek utcára. S az autógyár nem az egyetlen ilyen cég a környéken. Sajnos, ezek az előrejelzések alapot adnak a pályázatunkhoz — mondja az igazgató. A Csepel Autógyár szomszédságában két modern, majdnem üres gyári óvoda is található. Ezek minimális átalakítással hatvan- nyolcvan ember kulturált elhelyezését tennék lehetővé. A nagyobb csoportszobákban elméleti képzés folyhatna, vagyis a művelődési ház és az óvodaépületek felnőttoktatási központként működhetnének. Az igazgató szerint akár már idén szeptemberben megkezdhetné munkáját ez az átképzési központ, amennyiben, a pályázatot elnyerik. Ezer szállal Az igazán izgalmas kérdés persze nem az. hogy hol szállásolnák el a képzésre vagy átképzésre jelentkezőket, hanem az, hogy milyen szakmát tudnak a kezükbe adni? Olyat, amely birtokában nem kell a szakinak egy-két év múlva ismét az átképzési központhoz fordulnia. — A szomszédunkban jól felszerelt szakmunkás- képző intézet működik, az autógyár üzemei is remek hátteret biztosítanának a szakmunkásképzéshez — magyarázza Soós Mihály. — Csakhogy minek képezzünk olyan szakmákra embereket, amelyekre nincs igény? Az oktatott szakmákat egyedül az határozná meg. hogy hol létesülnek új munkahelyek. Tehát, ha valahol egy vállalkozó. mondjuk kosárfonó. üzemet nyit. akkor neki nevelünk kosárfonókat, annyit, ahányra a vállalkozásnak igénye van. Ebből következik, hogy a gyakorlati képzést is oda vinnénk, ahol az új munkahely van. Ha beindulna ez a központ. az átképzésre jelentkező munkanélküli kapna egy listát a választható lehetőségekről. Vagyis biztos lehetne abban, hogy ameny- nyiben kitanulja a virág- kötészetet. a porcelánfestést vagy a szegkovács- szakmát — ugyanott munkát is kap. Természetesen, mindehhez olyan vállalkozók kellenek, akik már felismerték, milyen előnyöket rejt az. hogy szakmunkásaikat maguk taníthatják be. sőt a jelentkezők közül ki is választhatják őket. — Ezer szállal kötődöm az Autógyárhoz — folytatja az igazgató. — Évekig vezettem az oktatási osztályt. vagyis a képzésről is van fogalmam. A szívem szólal meg. amikor a bizonytalanságtól gyötrődő munkásokra gondolok. Milyen jó lenne, ha az elkerülhetetlen felmondással egy időben megkaphatnák a lehetőséget az átképzésre. nem a bizonytalanság, a kilátástalanság várná őket. amikor több évtizedes munka után végleg becsukódik mögöttük a gyárkapu. Az igazsághoz tartozik, hogy a központhoz fordulók jelentős része nem átképzésre. hanem első szakmára jelentkezne. Hiszen éppen a segéd- és betanított munkásréteg a leginkább veszélyeztetett e tekintetben. Az ő számukra a gyártelepi átképzési központ — ahová hónapokra beköltöznének — nem egyszerűen egy szakmát, új lehetőséget jelentene, hanem egv másfajta, gazdagabb. értelmesebb élet megismerését. A jól felszerelt könyvtár, a színházi előadások, kiállítások, ismeretterjesztő előadások, talán hatnának a sok év után ismét aktívabb munkára fogott szürkeállományra ... Állandó bizonytalanság A világbanki pályázat eredményhirdetése május 15-én lesz. Mint Soós Mihály megtudta, rengeteg pályamunkát adtak be szerte az országból. Budapest és Pest megye munkaerőhelyzete hasonlíthatatlanul jobb. mint például a borsodi vagy szabolcsi területeké. Mi történik. ha nem nyerik el a világbanki támogatást? — Hozzászoktunk, hogy akárcsak a gyár. mi is állandó bizonytalanságban élünk. Többmilliós költségvetésünk döntő hányadát eddig is saját bevételekből fedeztük — válaszol az igazgató. — Szakmai tanfolyamokat szerveztünk. miközben úgy igyekeztünk a felszínen maradni. hogy ne kerüljünk túl messzire eredeti rendeltetésünktől. a művelődés szolgálatától. Telt ház van állandóan a Pest Megyei Rendőrfőkapitányság igazgatásrendészeti osztályának ajtajai előtt, Székeken üldögélnek — gyakran családostól — a türelmesnek éppen nem nevezhető várakozók. Az ügyintézés pedig gyors és udvarias. Ám valaki mindig benyit, érdeklődik, siet, magyarázni próbál — ami nem könnyű, hiszen gyakran csak törve vagy alig beszélik zz itt várakozók a magyar nyelvet. Megszaporodott a forgalom, nagyon sok a bevándorló, a külföldi munka- vállaló, a tartózkodási en. gedély meghosszabbítását kérő férfi és nő. Mint Lakatos Sándorné őrnagytól, az igazgatásrendészeti osztály vezetőjétől megtudom, az ilyen jellegű forgalom az első negyedévben a duplája volt a tavalyinak, ami ugyancsak erősen emelkedett a korábbihoz képest. Idén az első negyedévben • Cs. L. gödi üzletkötőnek előírták, hogy munkáját mindig öltönyben végezze. hithez a munkahely ruiiautailv&nyokát bocsát a rendelkezésére. Ez a jövedelem adóköteles-e? — kérdezi. Korábban a munka- vagy formaruha helyett a munkáltató nem adhatott pénz- beni megváltást. Ezt a jogszabályt azonban hatályon kívül helyezték, így ma már a munkahely maga dönti el, hogy a dolgozónak milyen módon biztosítja a munkavégzéshez szükséges ruházatot. Amennyiben a számviteli szabályok szerint a munka- és formaruhát fogyóeszközei között tartja nyilván, annak költségeit eredménycsökkentő ráfordításként kell elszámolni. A munkaruhát a munkáltató csak használatra adja át a dolgozónak, afelett a rendelkezési jogot a dolgozó nem szerzi meg, így sem jövedelme, sem jövedelemadó-fizetési kötelezettsége nem keletkezik. Más a helyzet abban az esetben, ha a munkavállaló nem munkaruhát, hanem megváltást kap. Ilyen esetben csak akkor mentesül a személyi jövedelemadó megfizetése alól, ha az általa betöltött munka jellege olyan, hogy a munkaruha nagyfokú elhasználódásnak, szennyeződésnek van kitéve. • G. S. nagykőrösi adminisztrátor külföldre utazott. ahol súlyosan megbetegedett. Távolléte ideién munkahelye igazolatlan hiányzás miatt munkaviszonyát megszüntette. Mi ilyenkor a jogos eljárás? — kérdezi. Ha a dolgozó a munkahelyén három egymást követő munkanapon át igazolatlanul nem jelenik meg, a munkáltató jogellenes kilépés címén, az utolsó munkában töltött nappal munkaviszonyát megszűntnek tekintheti. Előfordulhat azonban — mint példánkban is —, hogy a mulasztás nem volt igazolatlan, ezért a dolgozó utólagosan kérheti a munkaviszony helyreállítását. Erre akkor van lehetőség, ha a dolgozó igazolatlanul van ugyan távol, de távolléte jogszerű, és ezt bizonyítani is tudja. Az utóbb igazolható jogszerű okok egyike lehet 1160 ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolványt adtak ki, és csaknem eny- nyit hosszabbítottak meg. Tavaly több mint 12 ezren kérték a tartózkodási engedély meghosszabbítását, s ennek mintegy a fele román állampolgár volt. Sajnálatos módon megszaporodott azoknak a bűn- cselekményeknek a száma is, amelyeket külföldiek követnek el a megye településein. A legtöbb lopás és rablás. de előfordulnak életellenes bűncselekmények is. Jelenleg több mint húsz külföldi személy ellen folyik büntető eljárás. Hallgatom az ügyfeleket, akik már munkát vállaltak, többnyire valamelyik kittben, és albérletük is van, ami manapság egyre nehezebb dolog Magyarországon Harmincéves forma fiatalember kerül éppen sorra; Romániából érkezett. Mentegetőzik; én beszélni például a dolgozó személyében rejlő ok, betegség, de lehet rajta kívül álló is, például járatkiesés stb. Amennyiben az utólagos igazolás eredményes, a munkahelynek a már megszüntetett munkaviszonyt helyre kell állítani. Természetesen munkabér erre az időre nem illeti meg a dolgozót. Amennyiben a munkáltató ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, a dolgozó kérelemmel fordulhat a munkaügyi döntő- bizottsághoz. • Egy villanyszerelő-cso- portvczetőnelc helyettesítenie kellett leépített dolgozótársát. A munkahely azonban helyettesítési díjat nem állapított meg számára. Arra hivatkozott ugyanis, hogy korábban túl sokan voltak, és a leépítés visszaállította a természetes létszámot. A dolgozónak kötelezettsége, hogy munkakörének ellátása mellett távol levő munkatársát is helyettesítse. A helyettesítés az átmenetileg távol levő munkatárs kiesett munkáját pótolja. Ezen többletteljesítményért helyettesítési díj is megilleti a pluszmunkát végzőt. A jogszabály tehát a helyettesítési díjra való jogosultsághoz két együttes feltételt ír elő. Csak az átmenetileg távol levő dolgozó helyettesítése követelhető meg, és ezenkívül az eredeti munkakörön belül jelentős többletmunkát kell végezni. A munkahelyi feladatok ésszerű felülvizsgálata következtében igen sok, korábban szükségesnek tartott állásról kiderül azok feleslegessége, és az ott dolgozók munkaviszonyát megszüntetik. Ilyen esetben tehát nem lehet szó sem az átmeneti többletmunkavégzés, sem a jelentős pluszmunka megállapításáról. Így a dolgozót nem illeti meg a helyettesítési díj. • Súlyos bűncselekmény történt az egyik vidéki kisvárosban néhánv évvel ezelőtt. Egy ideggondozás alatt álló fiata’ember súlyosan megsebesítette édesapját, de a bíróság megállapította. hogy betegsége miatt nem büntethető, és ezért zárt intézetbe utalták. Olvasónk úgy véli. ezt a gyermekét nem illeti meg semmi a vatvonanoi, é« szeretné őt kitagadni. A tulajdonos maga dönti el. milyen módon rendelkezik halála esetén vagyonákicsi magyar ... Rövidesen kiderül, hogy nagyjából ennyi a szókincse. Bejön a sógor is a helyiségbe, ó tolmácsol. A fiatalember Lóréven dolgozik, a Duna- menti tsz-ben. A sógornál lakik — egyelőre. Harminc napra szólt a tartózkodási engedélye, meghosszabbítják. A következő ügyfél egy fiatalasszony, ő bevándorlási engedélyt szeretne kapni, minél hamarabb. Ugyanis két gyereke van, és mint mondja, azok után „jár” a családi pótlék. Kft.-ben dolgozik, a férje nem akar bevándorolni. Szomorú, sápadt kis nő, súlyos gondokkal. Segítséget vár, sürget, követel, itt, ahol ugyancsak sokan vannak hasonló helyzetben ... Egy másik fiatal hölgy is sürgeti a bevándorlási engedélyt, mint mondja terhes, és ilyen állapotban hosszú idő lenne kivárni a kilencven napot. Szeretval. A végrendelkezési szabadság azonban a törvény által korlátozva van. A gyermek és a házastárs bizonyos esetekben akkor is jogosult az örökrész felére, ha ezzel az örökhagyó nem ért egyet. Az örökhagyónak jogában áll, hogy minden különösebb indoklás nélkül annak a rokonának az öröklését, akit kevésbé tart arra érdemesnek, az őt egyébként megillető örökrész felére csökkentse. Ezt a döntést nem kell indokolnia, bármiféle ok miatt arra sor kerülhet. Vannak azonban olyan esetek, amikor a rokon kitagadható az örökségből. A kitagadásra akkor kerülhet sor. ha a rokon az örökségre érdemtelenné válik. A törvényben felsorolt okok bekövetkezése esetén az érdemtelen rokon nem jogosult az öröklésre. Az érdemtelen magatartást tanúsító örökös esetében nincsen szükség arra sem, hogy az örökhagyó végrendeletben kifejezésre juttassa: nem kívánja, hogy örököse utána örököljön. Ha arra olyan személy hivatkozik, aki ezáltal jogokat szerez, vagy kötelezettségek alól mentesül, önmagában is alkalmas arra, hogy az érdemtelen személy ne örökölhessen. A bűncselekményt elkövető személyekkel szemben kitagadásnak van helye, ha az örökhagyó házastársa, vagv annak eevenes ági rokonai ellen súlyos bűncselekményt követ el. Ugyancsak kitagadásra vezethet, ha az elkövetőt öt évet meghaladó szabadságvesztésre ítélték. Mindezekből következően tehát a sérelmet okozónak olyan súlyos cselekményt kell elkövetnie, amely a társadalmi közfelfogás szerint érdemtelenné teszi őt az örökségre. Adott esetben azonban ilyen tudatos magatartásról nincs szó, hiszen a beteg elkövető cselekményéért nem tartozik felelősséggel, tehát őt kitagadni nem lehet. Az örökhagyó csak az örökségből zárhatja ki azzal, hogy a hagyaték mértékét a köteles részre szorítja. Dr. Sinka Imre né megkapni majd az esedékes szociális juttatásokat Egy férfiú érkezik — kétes tisztaságú öltözékben — akinek az útlevele „elveszett" nincs semmiféle okmánya, öt napot kap arra, hogy bemenjen a román nagykövetségre, és elhagyja az országot. Azután jön még egy etióp fiatalember, aki a disszertációját készíti, és most átköltözik Dunakeszire. Sima ügyintézés, gyorsan távozik. Öt egy újabb fiatalasszony követi, akinek nem stimmelnek az okmányai; a férjem egy picit eltévesztette az adatokat — mondja —, nem tudja, mikor születtem ... Közben többször benyit egy idős hölgy, aki az unokaöccse ügyét próbálja intézni — már ismerik őt. Korábban felvették a kapcsolatot a Menekültügyi Hivatallal, s kiderült, az ifjú ember — az állítással ellentétben nem menekült. Jóképű, jókedvű fiatalember jelenik meg, Romániából jött, és itt akar maradni. Most nősül, a lakás megvan, jó munkát szerzett a sógor. Délben féd órára bezár a hivatal, ebédidő. Azután folytatják a munkát, mindig újabb ügyfelek érkeznek ... Ga. J« Móza Katalin Eevámforflék és imni kaváliis lék Éii'beszélni, kicsi magyar. ©o
