Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-30 / 100. szám

1991. ÁPRILIS 30„ KEDD XXXV. ÉVFOLYAM, 100. SZÁM t CSEREBERE ALAPON CSÖKKENTIK A HIÁNYT Halmozódnak a takarmánykészletek Nem lesz utódszervezet Mikor szűnik meg a KGST? A tavalyi aszályról már sok szó esett, és arról is, hogy panaszkodtak a gaz­dák, a szárazság elvitte a gabona- és a takarmány­termés egy jelentékeny há­nyadát. Az ország takar­mányimportra szorult. Még az elmúlt év őszén tonna­számra érkeztek hazánkba a Nyugat-Európában vásá­rolt szemes termények, köz­tük az osztrák árpa, illetve az USA-ból a kukorica. Azután felütötte a fejét a húsbőség. A kényszertar­tásra ítélt állatok, köztük is a sertés- és a szarvasmar­ha-állomány etetése azon­ban tetemes költségráfor­dítással jár. A méregdrága takarmányokat viszont a gazdák nem képesek meg­venni. Most mind gyakrab­ban lehet arról is hallani, hogy takarmánybőség ke­letkezett. A Herceghalmi Kísérleti Gazdaság táptakarmány- üzeméből, Pörzs István igazgatótól szerzett értesü­lések szerint jelenleg, mint­egy 100-120 tonnányi sze- mestakarmány-felesleg van náluk. Többnyire tengeri, árpa és búza, de akad szó­ja is. A felesleget átadják partnereiknek, s lényegé­ben ezáltal cserebere ala­pon ők is hozzájutnak hiányzó alapanyagokhoz. A partnerek jó minőségű takarmánnyal való ellátá­sára a herceghalmi Hunga- hib Sertéshústermelési Rendszer évek óta nagy gondot fordít. Ez a törek­vésük együtt jár a mérsé­keltebb ár kialakításával. Ennek egyik megjelenítője a kukorica, árpa, búza, szó­ja keverékéből összehozott, és mázsánként 900-1000 forintért értékesített háztá­ji táp. A neve is jelzi, hogy kimondottan a kistermelők számára készítik. A takar­mányüzem új, speciális háztáji takarmánysorában találhatók a sertés és a már említett baromfi keve­réktakarmányok és kon- centrátumok, valamint a granulált nyúltápok. Mind több jel mutat arra, hogy az állattartók a jövő­ben előnyben részesítik a szemes- és szálastakarmá­nyokat, amelyeket a vissza­kapott földeken, a magán- gazdaságokban termeszte­nek meg. A tápféleségeket amolyan serkentőként kí­vánják felhasználni. — Súlyos gazdasági és szociális feszültségek hal­mozódtak fel az országban — hangoztatta Nagy Sán­dor. az MSZOSZ elnöke a termelő ágazatok szak- szervezeteinek nagygyűlé­séin hétfőn. az Építők Székházában. A magas infláció mellett radikáli­san csökkennek a reálbé­rek. s egyre nagyobb tár­sadalmi rétegek kerülnek szembe napi megélhetési gondokkal. Nagy Sándor a munka- vállalókra. a nyugdíjasok­ra nehezedő terhekről szól­va kiemelte: miközben az Érdekegyeztető Tanács ülé­sein éles vitákban eluta­sítottak néhány száz mil­liós. de a munkavállalók helyzetét jelentősen javító tételeket, addig 100 mi'- liárd forint értékű kár­pótlási törvényt fogadott Várhatóan május köze­pén Moszkvában összeül­nek a KGST-országok ál­landó képviselői, hogy át­tekintsék a szervezet meg­szüntetésével kapcsolatos dokumentumtervezete­ket. Ezt az teszi lehetővé, hogy az elmúlt héten Moszkvában tartott szakér­tői szintű megbeszélésen csökkent a tagállamok köz­ti nézetkülönbség a szerve­zet felszámolásával kapcso­latban. A megszüntető határoza­tot a KGST-tanácsülés mondhatja majd ki az el­képzelések sz'erint június­ban. A legutóbbi — mi­niszterelnöki szintű — ta­nácsülésnek február végén Budapest lett volna a há­zigazdája, az ülés azonban a nézetkülönbségek miatt az utolsó pillanatban el­maradt. Abban egységesek a tag­államok, hogy a KGST-t meg kell szüntetni. Ennek a technikai lebonyolítása az elképzelések szerint úgy alakul, hogy a megszüntető Háromszázezer tonna nyerskőolajat dolgoz fel az angliai British Petrol ré­szére a százhalombattai kő­olajfinomító. A bérfeldol­gozásról szóló szerződést. hétfőn írták alá a BP és a magyar finomító képvise­lői. Az egyezség szerint az Adria csővezetéken — de nem kizárt, hogy a Barát­éi a Parlament. Ennek egye­lőre felmérhetetlenek a kö­vetkezményei az állam- adósságot. a költségvetést és az inflációt tekintve egyaránt. Ezért a kormányzathoz, a munkáltatók érdekképvi­seleteihez fordulnak — mondotta Nagy Sándor. Tűrhetetlennek tartják, hogy az állami vagyon privatizálása a dolgozók kizárásával zajlik: szüksé­ges a munkavállalói rész­vényprogram mielőbbi ki­dolgozása. Május 1-jéről szólva Nagy Sándor kifejtette: ez a nap összefogásra, közös fellépésre ösztönzi a dol- gazókat. Ehhez többek kö­zött arra is szükség van, hogy a szakszervezeti moz­galom megnyerje az em­berek bizalmát, s valósá­gos erőt jelentsen a szoli­daritás elve. határozat aláírása után mintegy három hónappal jogilag is hatályát veszti az alapokmány. Ez idő alatt minden egyes ország tör­vényhozása hatályon kívül helyezheti a KGST alapok­mányát, illetve a szervezet felszámolását végző bizott­ság —■ amely többek között a közös vagyon sorsáról hi­vatott dönteni — befejezi munkáját. A moszkvai KGST-palota és az ahhoz tartozó épületek — egyes becslések szerint — ma mintegy 500 millió dollárt érnek. A május közepén tartan­dó moszkvai ülésen minden bizonnyal szóba kerül az esetleges új együttműködé­si forma. Ezzel kapcsolat­ban csak annyi bizonyos, hogy nem lesz utódszerve­zet, ugyanis Magyarország, Csehszlovákia és Lengyel- ország után Románia és Bulgária is csak egy euró­pai, konzultatív jellegű együttműködési formát tart elképzelhetőnek, természe­tesen a Szovjetunió részvé­telével. ság Il-n is — érkező olajat júliustól kezdi finomítani a Dunai Kőolajipari Válla­lat. A feldolgozott motor­benzint. dieselolajat, gáz­olajat, fűtőolajat és propán­bután gázt a BP osztrák és magyar piacokon tervezi értékesíteni. A bérfeldolgozással a százhalombattai finomító kapacitását igyekeznek ki­használni: a becslések sze­rint évi egymillió tonna idegen kőolaj feldolgozásá­ra van lehetőségük. A BP- vel kötött szerződés az el­ső nagyobb tételt jelenti, de nem az első munkát. A DKV-ban ugyanis a Ma­gyar Állam Vasutak részé­re kezdenek hasonló jelle­gű munkát a napokban. Ennek során az Adria cső­vezetéken érkező 25 ezer tonna francia gázolajat kell szétválasztaniuk a csőben keveredő kőolajtól. Az MTI értesülése sze­rint Antall József minisz­terelnök a Fidesz kezdemé­nyezésére összehívta a hat­párti egyeztető tárgyalást. Az első megbeszélésre ked­den délután 17 órakor ke­rül sor. Ennek témája a tárgyalássorozat ügyrendje és témaköre. A keddi ülé­sen — amelyen a sajtó nem lesz jelen — a hat parlamenti pártot három­három tagú küldöttségek képviselik. Hack Péter tudomása sze­rint az SZDSZ delegáció­jában Kis János pártelnök, Pető Iván frakcióvezető és Wekler Ferenc vesz részt. Az SZDSZ képviselője meg­lehetősen sajátosnak tartot­ta, hogy a meghívót csata hétfőn kapták meg az ese­ményre. Ez „eléggé barát­ságtalan lépés”, ennek el­lenére az SZDSZ ott lesz, mert nem kíván akadályá­vá válni a tárgyalásnak. Az MSZP a tárgyalóde­legáció összetételéről ked­den délelőtt dönt — közöl­te Jánosi György, a párt alelnöke, aki egyébként valószínűsítette, hogy a megbeszélésen Horn Gyula pártelnök és Gál Zoltán frakcióvezető lesz jelen. A párt egyébként továbbra is amellett van, hogy a tár­gyalások mindvégig a leg­szélesebb nyilvánosság előtt folyjanak, mert olyan kér­désekről lesz szó, amelyek­ről a nyilvánosságnak joga van folyamatos tájékozta­tást kapni. A Kereszténydemokrata Néppárt tárgyalócsoport­ját az elnökhelyettes, Var­ga László vezeti, tájékoz­tatta Surján László pártel­nök az MTI-t. Surján László szerint a tárgyalá­sok olyan esélyt jelentenek, amelyet kár lenne kihagy­ni. Utalt azonban azokra a fenntartásokra, amelyeket a többi párt is — a KDNP- hez hasonlóan — megfo­galmazott : a tárgyalócso­portok nem helyettesíthetik sem a kormányt, sem a Parlamentet. Az MDF tárgyalócsoport­ját Szabó Iván, a Magyar Demokrata Fórum elnöksé­gi tagja, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke vezeti a kedden kezdődő hatpárti egyeztető tárgyalásokon. Nagy Ferenc József, a Független Kisgazdapárt el­nöke még nem tudta ha­tározottan megmondani, hogy ki fogja képviselni a pártot a kedden kezdődő hatpárti tárgyalásokon. Az MTI kifejezett kérdésére nem zárta ki annak lehe­tőségét, hogy Torgyán Jó­zsef is tagja legyen a tár­gyalódelegációnak. hiszen — mint mondta — „ő is a párt képviselője”. A Fidesz országos vá­lasztmánya és a parlamen­ti frakció döntése alapján a fiatal demokraták dele­gációjában Orbán Viktor, Áder János és Módos Már­ton ül a tárgyalóasztalhoz. GYANÚS NAP L étezhetne az emberi faj az értéktermelés, az­az a munka nélkül? Bármerre nézünk, a munka teremtette, formálta világ tekint reánk. Szellemi és fizikai erők frigye a teremtett emberi világ. Tökéletlen a frigy, gyümölcse-gyer- meke sem más: fogyatékos. Szülő a gyermekre, gyermek a szülőre tekint gyanakodva: miért ilyen?! A túlhaladott világ tudatunkban fekete lyukká válik, a holnap fénylő csillag. Csak éppen a jelenről nem tudjuk — mi, a bármikor éltak/ők —, feketedik-e, fényesedik-e, avagy mindig is fény és sötétség határán álil: szürke. Holnap ismét május elseje van, sok-sök évtizede a munkások ünnepe. Nem kommunista lelemény! Leírom, nyugtatandó azokat, akik erénnyé emelt tájékozatlanságukban mindenben pártállamot, bol- sevizmust, visszarendeződést gyanítanak, vélnek felfedezni. Nem kommunista lelemény a május el­seje, mégis: manapság gyanús nap. Száz esztendő­nél is régebben, 1890-ben már volt május elsejei ünnep Magyarországon. Ennek ellenére az idén még az is elhangzott az új rend némely, mindenre rálicitáló, botcsinálta apostolának szájából, hogy ne legyen! Százegy után ne legyen meg a száz- kettedik munkásünnep. Mert minek?! Mert ki(!k)- nek?! Ha valami, akkor éppen az összefogás, a szoli­daritás az, ami ma legfőbbként hiányzik a magyar társadalomból. Ma a megyében már százezer felett van azoknak a száma, akik a válságos helyzet tel­jes kiszolgáltatottjaivá lettek, akik önerejükből már nem képesek sanyarú jelenükön változtatni. Ma a megyében, az év első három hónapjában megkétszereződött a munkanélküliek száma, s en­nek a veszedelmes sokszorozódásnak koránt sincs vége! Akkor tehát kiknek és miért gyanús — el- törlendő? elfelejtendő? — ez a nap? Kit, mit és miért kellene attól félteni? Minden hatalom irtózik a hatalomba nem eresz- tettektőd. A kevés a soktól. A kirekesztők a kire­kesztettektől. Az edit a tömegtől. Ezer évek ha­gyománya ez. Miért pont most lenne másként, ha tegnap is, tegnapelőtt is ez volt a helyzet? A de­mokráciát soha nem kóstolt országban a (lehetsé­ges) demokrácia is kirekesztésekkel, kizárólagos­ságokkal kezdődik. Csakhogy: lehet-e milliókat (munkásokat, bérből, fizetésből élőket) a nekik és értük és általuk létezőből, a hatalomból kirekesz- teni? Lehet. Megtette Ferenc József, Horthy, Ráko­si, Kádár rendszere. A mai hatalom szélesre tapo­sott úton jár! Akarva, akaratlanul? Elődeihez ha­sonlóan mást hirdet és mást cselekszik. A szabad, a demokratikus, a független Magyar- országon nincs tényleges-lényeges érdekkép­viselet, érdekegyeztetés, milliók mindennapi életének alapvető elemeiről úgy jöhetnek létre dön­tések, hogy ezeknek a millióknak semmiféle tör­vényes, szervezett vagy valóban élő lehetőségük- formájuk nincsen érdekeiknek még a kifejezésére sem, nemhogy érvényesítésére. Mert költő, had­vezér, politikus volt egy személyben, szerezhetett elég tapasztalatot. Zrínyi Miklós írta: „Azt láttam a világon, hogy nem a gyorsaké a pálya, nem a bölcseké a kenyér, nem az erőseké a harctér, nem a tudósoké a gazdaság, nem a művészeké az elis­merés, hanem mindenben az idő és a véletlen ha­tároz." A szavakban benne a sorsunk. A három és fél évszázada papíron nyugvó szövegből mit tettek semmissé a történelmi események? Mikor és kik ír­hatják majd le a citátum ellenkezőjét?! Mészáros Ottó Végterméknek titulált állami gondozottak Botrányos leváltás után botrányos kinevezés? (CIKK A 11. OLDALON) Gy. L. Legyen eró a szolidaritás A szakszervezetek elutasítják a kárpótlási törvényt HÁROMSZÁZEZER TONNA NYERSKGOLAJ Bérmunkák

Next

/
Oldalképek
Tartalom