Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-27 / 98. szám
I. flVFCLYAM, 48. SZÄM 1991. Április 27., szombat A tanya állni fog! JL ■ ■ ■ W ;-.Í-S ' —~ “ ' > - V \ /ÍS'.V: ' í'í1;.;:.:.-: , ' 0, , MEGJELENIK MINDEN HÉTFŐN, SZERDÁN, PÉNTEKEN, SZOMBATON DAß A szeszélynek is van ha* tára, amiért is április kisasszony magába szállhatna. Alone beismerje, komisz dolgot művelt ebben az évben Igaz, mi még csak hallgassunk. Mifelénk nem hintett havat a cseresznyevirágra. Csak a ibolya didereg a kertek aljában, s a mécsvirág napokig nem nyitott szirmot a táborfalvai tóparton. Nem elírás, jól tetszett érteni. Táborfalvának van tava, sőt nem is egy, hanem kettő. A térképen hiába keresnék, még nincs feltüntetve. Amikor utoljára térképezték e tájat, a tavak helyén egy tőzeges hajlat volt, amibe egyesek — az éj leple alatt — szemetet hordtak. A közelben lakókat joggal irritálta a buckák közt gyűlő szemét, de még azok is szót emeltek, akik bár nem itt laknak, szívükön viselik a község küllemét. NEM LESZ SZÉGYENFOLT — Valami olyasmit kellene kitalálni, ami elvadítja a szemetelőket, másrészt úgy kialakítani a környezetet, hogy ne legyen szégyenfoltja a falunak. Ez a bölcselkedés Gazsá Józseftől származik, aki maga is a közelben lakik. £s nemcsak a mondás, a megoldás is az ő fejéből pattant, ki: csináljunk horgásztathat a tőzeges helyére! Mondani könnyű. De kétszer egy hektárnyi területét kitakarítani, kimélyíteni, elegyengetni, majd partot emelni köré — ez bizony nem gyerekjáték. Mondták is sokan: Bolond egy ötlet. Akkor lesz abból tó, meg akkor lesz abban ponty, amikor a templom- torony tótágast áll, s úgy kongatják a harangot. Történt mindez 1987-ben, amikor a templomba még kevesen jártak, de már a kommunista műszakokra sem tolongtak, vagy ha igen, csak morogva tették. DABASI HÍRLAP Verető munkatárs: Matula <*y. Oszkár. • Munkatárs: Pacbner Edit. 0 Fogadónap minden hétfőn 14-töI 17 öraig a szerkesztőségben. Címünk : Bp. VIII. kér., Somogyi B. u. 6. sz. Pf.: Ml. ír. »X. 1446. Telefon: 138-3399/283 — Harmincötén álltunk munlcába ’87 tavaszán. Köztünk olyanok is, akik soha nem fogtak pecabotot a kezükbe. Nem is a pecázás, hanem a szép iránti vágy hajtott bennünket. Hozta ki-ki, amije volt. Munkagépet, vontatót, motoros fűrészt, de jól jött a kapa és az ásó is. TÁRSADALMI MUNKÁBAN A meder elkészült. De honnan a víz? Táborfalva környékén még egy csermelyt sem találni, szűk- markúan mérte a vizet a természet errefelé. — Két kutat Járattunk, és két motoros szivattyút telepítettünk, azt is a saját pénzünkből. 1988-ban már vígan csordogált a víz az első tóba, s még az év októberében megérkezett az első 10 mázsa ponty Tömörkényből. Látta volna, hogy álltak sorba a komák a felvételi kérelemmel! Olyanok, akik ’87-ben kiröhögtek, rajtunk köszörülték a nyelvüket a kocsmában. Előbb hergeltük őket, de aztán engedtünk. Ma már 70 tagunk van, és bejegyzett h orgászegyesü- létként működünk. Pedig nem olcsó mulatság. Az éves tagdíj 2500 forint, plusz 15 óra társadalmi munka. Ezért évente maximum 16 kiló halat lehet kifogni. Méretes halakat, harminc centi felettit. Mese nincs, a naplóba minden dekát beírunk. Aki kifogta a maga porcióját, az már csak bámészkodni jöhet a tóhoz. Ügyis kijönnek. Bámészkodni, beszélgetni, egymást ugratni. Manapság olyan a tópart, mint régen a kaszinó. Ezen a borongós áprilisi hétvégén sem kihalt a tópart, igaz, most nem pecáz- ni és nem trécselni gyűltek össze az emberek. Horgásztanya épül társadalmi munkában. S bár manapság már nem vonják meg a mozgóbért, ha valaki nem megy önként, ide szép számmal eljött a tagság. Ügy terveztük, hogy itt rendezzük meg a május elsejei majálist — mutat széjjel a tóparton Lackó János, a polgármester. — A tanya lesz a „buliközpont’’. Itt főzik majd a birkapörköltet az asszonyok, és ide hordják az itókát a férfiak. A majdani tanyának egyelőre csak a váza áll, nyers akácfa gerendákból ácsolták. A tetején most kezdtek el ügyködni a nád- verők, most érkezik a2 első teherautó az első fuvar sóderral. Mint laikus, kétkedve nézem az alkotmányt, nehéz elhinni, hogy május elsejére ebből ház lesz: betonpadlóval, falakkal, zsalugáteres ablakkal, villannyal, folyó vízzel, gáztűzhellyel és hűtőszekrénnyel. Déltájban már más a véleményem. Egy traktorral kombinált szalagfűrésszel annyi gerendát, lécet vágtak, hogy fele is elég lenne. S még nincs délután, a tetőt befedték, szép nádsátor sárgálllik a tartóléceken. Közben befut egy téglaszállítmány. Szokatlan méretű bontott tégla. Száz évig tartották a csurgai tanyasi iskola fedelét. Az iskola meghalt, le kellett bontani. De a tégla tovább éli az életét. Horgásztanya lesz belőle. GYŐZŐDJÖN MEG SAJÁT SZEMÉVEL —•> A majálisra elvárjuk — mondja búcsúzóul a polgármester. — Győződjön majd meg a saját szemével, ha a táborfalvaiak akarnak valamit, azt meg is csinálják. Május elsejére a tanya állni fog! • Már nem kételkedem, elhiszem. De azért élek a meghívással és elmegyek. Matula Gy. Oszkár Van aki fázik, van aki nem. Az akácfarönkök emeltetése közben kimelegszik az ember, (felső képünk) Önerőből Kábeltévé Lehet, hogy Ócsának saját kábeltévéje lesz? Egy vállalkozó felajánlotta, hogy kiépít egy 11 csatornás műhold- és egy helyi kábeltévérendszert, amennyiben lenne rá igény. A polgár- mesteri hivatal nem tervezte be a költségvetésbe ezt a kiadást, a felszerelés önerőből történne. Az igény- felmérés hamarosan elkezdődik. Előreláthatóan 20 000 forintot tesznek ki a költségek háztartásonként. Tápiószelén a KoDA Rt.-ben egy beszélgetés közben merült fel a kérdés. Lesz-e idén majális, felvonulás május elsején? Egyáltalán: milyen a viszonya most — rendszerváltás után — az itt dolgozóknak május elsejéhez? — Munkaszünet május első napja. Biztosan ennyit tudunk, semmi többet — tárta szét karjait Tóth Béla hegesztő csoportvezető, szakszervezeti titkár. A felvetés — tanácstalansága ellenére — láthatóan nem érte váratlanul. — A szaktársak, kollégák sűrűn kérdezgetik, hogy megyünk-e maid a Népkertbe május elsején? Nagyszerű természeti adottságokkal megáldott az a hely! Korábban mindig oda vonultunk, ott majá- iisoztunk. Munkatársak családdal. Melósok. irodisták, főnökök, öregek, fiatalok. Néhány éve éppen mi csináltunk —-UUJ-U—l"B. "'■■■ i Mcgyünk-e a Népkertbe? ott egy szabadtéri színpadot. Szemben, a lejtőről néztük a kabarét, nevettünk Kabos és mások viccein. Közben sör, virsli, birkapörkölt főtt a bográcsban. Beszélgettünk, disku- ráltunk. Erre szántuk a napot. — Ha a melósoké lett volna tényleg az a nap, s nem az „elvtársak” ünnepeltetik magukat! Akkor nem lenne rossz a szánk íze — jegyezte meg Horváth László művezető. — Szerintem a felvonulások is kellettek, most sem vagyok ellene. Legfeljebb a pártvezc- tök arcképei helyett színes léggömböket fognánk a kezünkben! — szúrta közbe Szabó Ferenc lakatos. — Végül is mi a gond? Miért nem szervez majálist — akár felvonulással, vagy anélkül — a szakszervezet? — tettem fel kérdést a szakszervezeti vezetőnek. — Eddig a tanács készített programot, koordinált. Mi közreműködtünk. Ezúttal nincs mihez besegíteni! Vegyük kezünkbe a dolgot? Nem is tudom , . , Sörjegyre, virslire pedig van szakszervezetünknek pénze. De lesz-e művész, sör, virsli, bazár? E nyitva maradt, kérdésen töprengve bandukoltam a gyárkapu felé. Szemből jövet ismerős arc, érdeklődő tekintet. Hogy? A szakszervezet? Melyik? Egyáltalán: van itt ilyen? I. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM 1991. ÁPRILIS 27., SZOMBAT MEGJELENIK MINDEN KEDDEN. CSÜTÖRTÖKÖN, SZOMBATON Ki gondoskodjon róluk? Nem zárják be Az elmúlt évi adatok szerint megyénkben a legkisebb gyermekek ellátását közel háromezer-kétszáz önkormányzati és kettőszázharmincöt üzemi bölcsődei hely biztosítja. A bölcső- déskorú népesség csökkenése következtében az intézmények kihasználtsága alacsonyabbá vált, ami a gondozás minőségi javulását eredményezte. De mi lesz az elkövetkező hónapokban ezekkel a bölcsődések’kel? Egyre több településről érkeznek furcsa hírek: a normatív támogatás, a fejkvótarendszer életbe lépésével nemcsak a kistelepüléseken, de már a városokban is megszüntetnek bölcsődéket. Lehetséges, hogy az önkormányzat úgy kezdené a spórolást, hogy bezárja a bölcsődéket?” — tette fel egy háromgyermekes anyuka a kérdést. A nagykátai kisgyermekesek körében hetek óta azért is tart a szokatlanul nagy zúgolódás, szervezkedés (sőt az aláírásgyűjtés megszervezését is fontolgatják), mert elterjedt a hír, hogy a városi önkormányzat képviseiő-testülete a bölcsődei helyek számának csökkentését határozta el. Már a Tápiómenti Hírlap is többször írt arról, hogy az úgynevezett normatív támogatás bevezetésével az önkormányzatok nehéz, mondhatnánk kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. Minden egyes megszavazott, kiadott forintot háromszor is meg kell nézniük, mert sajnos igen sok, alapellátást biztosító költségre nincs pénz. Nincs sehonnan sem! Eddig persze könnyű volt, hiszen hosszú időn keresztül senki, az ott élők sem vitatták, hogy a közpénzek hová folynak el. Most viszont az állampolgár mindenre kíváncsi, sőt mindenről számlát akar! Noá, Nagykátan jelenleg hatvanhét gyermek jár bölcsődébe, * folyamatban van ötnek a felvétele. Mint ahogy az az önkormányzat képviselő-testületi ülésén is megfogalmazódott, külön normatív támogatást bölcsődei helyek után nem kapnak. A 0—3 évesek után járó fejkvóta nem elég. Vallják, hogy a várost az különbözteti meg a többi településtől, hogy magasabb színvonalú ellátást biztosít. „Ha aszerint mérlegelünk, hogy üzlet-e Nagyká- ta önkormányzatának a bölcsőde, rosszul tesszük — hangsúlyozta a képviselő- testület egyik tagja. — A bölcsődét működtetni kell! Kedvezőtlen politikai visszhangja lenne az intézmény megszüntetésének.” De miért is merült fel az a kérdés, hogy csökkentsék a bölcsődei helyek számát, illetve vonjanak össze bölcsődéket? A jelenlegi bölcsődében hatvan férőhely van, de nyolcvanhét gyermek is volt már itt. Az engedélyezett dolgozói létszám huszonhárom. Ez negyven gyermekre lett megszabva. A huszonhárom engedélyezett státusból jelenleg tizenöt állás betöltött. Mégis túl soknak, tartják Nagyká- tán a működési kiadásokat. Egyértelmű volt a képviselő-testület véleménye: mérlegelni kell — de! De alapvető kötelesség az emberekről való gondoskodás, azt pedig tudomásul kell venni, hogy a gyerekek és az idősek igenis törődést igényelnek. Alakult, egy ad hoc bizottság is, amelynek tagjai az intézmény vezetőivel közösen áttekintették, hogy milyen kiadások csökkenthetők, illetve hogyan lehet például bizonyos felújításokat, karbantartási munkákat átcsoportosítani. Bodrogi Györgyné, Nagykáta polgármestere a képviselő- testület előtt hangsúlyozta, hogy az önkormányzatnak nem az a célja, hogy Nagy- kátát valamilyen módon is visszafejlessze. Az minden intézmény esetében egyértelműen kiszámítható, hogy a normatív támogatás nem jó. Sajnos a mostani költségvetésben is fellelhető egy olyan „lehetőség”, hogy a pénz ugyanúgy folyjon el, mint eddig. Ilyenformán takarékoskodni kell. Bár az is tény, hogy a fejlesztési és fenntartási költségeket szerencsétlen dolog egymás rovására előtérbe helyezni. Mégis gazdálkodni kell. Ez volt az egyik legfőbb tanulsága a nagykátai bölcsődeügynek. Természetesen a képviselő-testület a bölcsődét továbbra is működteti. Deák Attila TAPIÖMENTI hírlap Vezető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. 9 Munkatárs: Deák Attila. • Fogadónap minden csütörtökön 10—12 óra között Nagykátán a művelődési központban. FLEXUM-kupa Győzelem Az országos körzeti válogatottak tornáján, a „FLE- XUM”-kupában: Nagykáta körzet—Kun- szentmárton körzet 1-0 (1-0) Nagykáta, 300 néző, vezette: Holló Gy. (Bokor E., Rózsavölgyi G.). Nagykáta körzet válogatottja: Ács K. (Szentmártonkáta) — Bugyiás P. (T.györgye), Dem- kó A. (Kóka), Czakó B, (T.- szőlős), Dobi I. (Szentmártonkáta) — Hajnal J. (T.györgye), Józsa L. (T.sző- lős), Bezzegh I. (T.szele) — Szabó I. (Kóka), Répás L. (Kóka), Gál S. (T.-szőlős) összeállításban kezdett. Csere: Gál helyett Gulyás Cs. (T.szölős) a 70., Répás helyett Dobi J. (Szentmártonkáta) a 82. percben. Bár mindkét csapat kissé megilletődötten kezdett, csapatunk azonnal támadólag lépett fel. Néhány kihagyott lehetőség után, gyors bal oldali támadást követően a 24. percben vezetést szereztünk. Gál S. jó labdával viharzott el a bal oldalon, magas ívű beadásából Répás L. védhetetlen felhőfejessel vette be a vendégek kapuját. A mérkőzés végéig támadásban maradt csapatunk, de a legjobb gólhelyzeteket is kihagyták csatáraink. Két kapufa és 4-5 tiszta ziccer igazolta, hogy a jobb csapat nyerte a korrekt játékvezetés mellett lezajlott mérkőzést. Fejős Pál edző a győzelemmel elégedett volt, de dohogott a sok kimaradt helyzet miatt. Csapatunk jelentős lépést tett az országos 8 közé kerülést jelentő csoportgyőzelem felé.
