Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-26 / 97. szám

Elvárások Határozott, felkészült Április 23-án megkezdő­dött a Pest Megyei Randőr- főkapi'tányság kapitányi pályázatára jelentkezők személyes meghallgatása. A dabasi pályázat elbírálására Ócsán került sor, a meg­hallgatás zártkörű volt. Dr. Búza Attila ócsai polgármester a szünetben összefoglalta az általa kép­viselt önkormányzatok el­várásait. Elmondta, hogy olyan határozott személyi­ségű, szakmailag felkészült kapitányt szeretnének látni a dabasi rendőrség élén, aki a bűnmegelőzésre fordítja az erejét, és meg 'tudja szer­vezni, hogy minden telepü­lésen legyen legalább egy elérhető rendőr, aki adott esetben hatékonyan tud in­tézkedni. Rendkívül fon­tosnak tartják, hogy jó kap­csolatot építsen ki a va­gyonvédő-faluvédő egye­sületekkel, mart sokan ag­gódnak e szervezetek eset­leges túlkapásai miatt. Csak Hívhatnák Kovácsné- nak vagy Horvátnénak is. Problémája annyira általá­nos, hogy inkább megőr­zőm inkognitóját. 1 Szóval, szép az egykék miatt aggódók hevülete, jo­gos a magzatvédők egyre erőszakosabb fellépése, de — bár nem az ő hibájuk — ám éppen akkor hiányoz­nak, amikor a legnagyobb szükség lenne rájuk. Mert nemcsak megszülni, hanem fel is kell nevelni egy gye­reket! Vidáman lengenek a szél­ben a frissen mosott ágy­neműk. Marika fáradtan ül le teregetés után, hogy ki­csit kifújja magát. Folyik belőle a szó, kérdezni sem kell. Története hasonló az állatorvosi lóhoz: minden, korunkra jellemző gond megtalálható benne. Három gyerekem van. A két nagyobbik már iskolás, most a legkisebbel vagyok itthon gyesen. Nemrég leve­let kaptam budapesti mun­kahelyemről, melyben kö­zölték, hogy gyes után nem várnak vissza, magyarul: felmondanak. Nem tudom, mi lesz velünk. Itt a közel­Tájékozodíak A Pénzintézeti Központ képviselője két hete talál­kozott Óesa, Felsőpakony, Alsónémedi és Bugyi pol­gármestereivel, az Őcsa és Vidéke ÁFÉSZ felszámolá­sának ügyében. Kölcsönö­sen tájékozódtak egymás álláspontjáról. DABASI HIR1A.P Vetető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. 9 Munkatárs: Pachner Edit. • Fogadónap minden hétfőn 14-től 17 óráig a szerkesztőségben. Cí­münk : Bp. vili. kér., Somo­gyi B. u. 6. sz. Pf.: 311. ír. sz. 14«. Telefon: 138-2399/283 Otthon kapnak • • • A haltartó üres, nem volt kapás sem, a fránya pontyoknak nem volt étvágyuk. Mit tesz ilyenkor egy bölcs horgász vasárnap délben, ebédidőben? Összepa­kol és elindul haza. Mert neki van étvágya, anyjukom húslevest ígért meg nokedlis pörköltet. Az unokát nem tudtuk szóra bírni, beleunt, belefáradt a vízparti futko- sásba. Szerencsére nem gyalog jött, kocsival hozták. A nagyi bevásárló kétkerekűjével, mely ráadásul két­éltű. Hétköznap az ABC-ben nyiszorog, hétvégén meg a tópartra Viszi Bélust meg a nagypapa cuccait. (Kép és szöveg: Matula) türelem van ben nincs állás, másokat is elküldenek. Hallom, hogy az önkor­mányzat külföldi vállalko­zókat vár a faluba. Talán lesz újra varroda, csoma­goló- vagy konzervüzem. Nem is lenne rossz, örül­nék, ha nem kéne ingáz­nom, már nagyon elegem volt a napi négyórás utazá­sokból! Csak azt nem tudom, mit fogok tenni, ha itt is megszüntetik az óvodát, mint ahogy már néhány szomszédos faluban terve­zik. Hogyan járok majd dolgozni? Édesanyám, aki az első két gyereknél na­gyon sokat segített, már maga is ápolásra szorul. Ebből a szempontból jobb lenne, ha itthon tudnék maradni. Persze nem-mun­kanélküliként! Nem vágyom vissza a múlt századi szokásokat, amikor az asszonynak a házi tűzhely mellett volt a helye, de három gyerek mellett mégis az lenne a legideálisabb, ha kamasz­korukig itthon lehetnék velük. Ehhez persze az ké­ne, hogy a férjem fizetésé­ből fussa öt ember eltartá­sára, Most következik, amitől a legjobban félek. Mintha nem lenne elég az ideges­kedésből, kiderült, hogy a férjemnek van valakije. Az ö munkahelye is bizonyta­lan, lehet, hogy hamarosan mindketten munkanélküli- segélyből élünk, és ahelyett, hogy jobban összetarta­nánk, lelkileg támogatnánk egymást, mással vigasztaló­dik. Elismerem, nem va­gyok túl ápolt és jól öltözött, de hát se pénzem, se időm nincs magamra. Állítólag meg kell érteni a férfiakat. De engem ki ért meg? Ma bizony sokan kérnek megértést. Férjek, önkor­mányzatok, képviselők, mi­niszterek. Akiktől kérik, azoknak lassan másuk sincs, mint a türelem. Félő, hogy hamarosan ebből is kifogynak! (pachner) I. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM 1991. ÁPRILIS 26., PÉNTEK DAkA^I WÍlfal MEGJELENIK MINDEN HÉTFŐN, SZERDÁN, PÉNTEKEN, SZOMBATON Okirat-hamisítás alapos gyanúja Félvállról vették Örkény monográfiájában olvastam, a község csizmadiái» nak céhszabadalmát száz évvel előbb datálták a valós dátumnál, 1816 helyett 1716-ot írtak az oklevélbe. Tuda­tos vagy véletlen elírás? Nehéz rá megválaszolni. Egy biztos: a történelem nemegyszer bizonyította már, hogy az effajta tévedések, a dátummal való „játszado­zások” hátterében rendszerint \’alami érdek húzódik. Az is tény, hogy az írásos dokumentumokkal való tu­datos manipulációkat már Verbőczy Opus Tripartiíuma is elmarasztalta, a római jog pedig okirat-hamisításnak nevezi és bünteti. A magyar Btk. alapján három évig terjedő elzárás jár az ilyen bűntettért. A fenti gondolatok a Da- bas Városi Bíróság népi ül­nökeinek furcsa megvá­lasztása kapcsán jutottak eszembe, melynek írásos anyagát (az eredetiek fotó­másolatait) pont azért ad­ták át megtekintésre, hogy magam is, meggyőződhes­sek róla: a dabasi polgár- mesteri hivatal manipulált a kérdéses iratokkal. A dabasi önkormányzati testületet március 7-re hív­ták össze, az ülés fő napi­rendi pontja, a népi ülnö­kök megválasztása volt. Er­re az aktusra, hivatalból, dr. Krékity Jánost is meg­hívták, a Dabas Városi Bí­róság elnök bíróját. A 683/91-es számú előter­jesztésben szó szerint ez áll: • Dabas Város önkormányzati KépviseSő-testülete a Dabas Városi Bíróság népi ülnökeinek az 1—41. sorszám alatt szereplő személyeket megválasztja. Ha­táridő : azonnal. A városi bíró­sághoz történő továbbítása március 17-ig. Felelős: a pol­gármester. Az előterjesztésnek volt egy szépséghibája. Nem volt teljes. Ócsa és Tábor­falva jelöltjei nem szere­peltek a listán, tehát azokat jog szerint nem is lehetett megválasztani. Nem lehetett, mégis meg­szavazták. Papíron. A ké­sőbb kibocsátott 11—4/1991- es számú kivonaton, mely hivatkozik a március 7-i döntésre, már 50 név sze­repel, a polgármesteri hi­vatal utólagosan becsem­pészte az ócsai és táborfal­vai jelöltek nevét a listára. A tévedés ténye kizárt. Ugyanis az ócsaiak majd csak március 11-én küldik el Dabasra a 329/991. szá­mú levelüket, benne a je­löltek nevével. A táborfal­vai jelöltek lemaradása már kevésbé érthető, hisz Laczkó János polgármester már március 5-én elküldte a 223/91-es számú levelet a jelöltlistával. Senki nem érti, miért volt szükség erre a törvényte­lenségre. s arra is nehéz magyarázatot találni, leg­alább utólagosan miért nem tájékoztatták a két érintett polgármestert az esemé­nyekről. A fentieknek ugyanis az a következmé­nye, hogy az ócsai és tábor­falvai népi ülnökök mind a mai napig nem kapták meg a kinevezési okiratukat, jól­lehet a dabasi polgármes­teri hivatal nem 41, hanem 50 darab okiratot bocsátott ki. Vajon hová tűntek azok, amelyeket Ladányi Zoltán­ná, Migács Imre, Fábián György, Radics Jánosné, Horváth Erzsébet, Farkas Mihályné, Laduniczki Jó­zsef, Szabados Jánosné és Takács Gyula részére állí­tottak ki? Az ügyre vonat­kozó kérdéseimmel a legil­letékesebbhez, dr. Krékity Jánoshoz fordultam. — Bíró úr! Úgy informál­tak, hogy többrendbeli ok­irat-hamisítás alapos gya­núja áll fenn. Hamisítvány­Ilié a föld, kié a bolt? Megállapodásuk szerint — amennyiben a Pénzinté­zeti Központ elfogadja — az ingatlanok eladására eb­ben az évbén nem kerül sor. Elhangzott, hogy az önkormányzatok tegyenek ajánlatot, mennyiért akar­ják eladni az üzletek által elfoglalt földterületet. A polgármesterek nem akar­nak megválni e területek­től, mert ezzel elveszítenék a hasznosítás jogát. Előfor­dulhat ugyanis, hogy a la­kosság ABC-t igényelne, de a földterület új tulaj­donosának jobban megéri, ha játéktermet üzemeltet. Az ÁFÉSZ-boltok a hu­zavona idején is üzemel­nek! p. e. EZ AZ MZ MEGKERÜLT Forró nyomon Volt honfitársakkal szí­vesen találkozom, örömmel váltok szót, ám ez az ér­zés negatív előjelűvé lesz, ha rendőrségi jegyzőköny­vekben, fogdában vagy börtönben kell szembesül­jek egy-egy megtévedt föl- dimmel. Sajnos egyre töb­ben vannak, s mind vasko­sabb balhékat csinálnak. És ami még fájóbb, a vétke­sek zöme Brassó, Marosvá­sárhely és Kolozsvár kör­nyékéről átszökött, áttele­pedett, vagy illegálisan Ma­gyarországon tartózkodó romániai magyar. A közelmúltban két ilyen fiatalember került horogra Gyálon, a 21 éves Korpu Levente gyáli, és Szőcs László 21 éves budapesti lakosok. Mindkettejüknek ideiglenes tartózkodási en­gedélye van, s mindketten Gyergyóból szöktek át. Az eset egy lélekszakad­va megtett bejelentéssel kezdődött. Nagy László gyáli fiatalember este 23 órakor állított be a helyi rendőrállomásra panaszt tenni ismeretlen tettes el­len, aki a házuk elől ellop­ta a motorját, egy majd­nem új MZ-t. Az ügyeletes riasztotta a járőrkocsit és a faluvédő egyesület hirtelen mozgó­sítható tagjait. A járőrök megejtették a helyszíni szemlét, s a forró nyomon elindulva, két órán belül le is zárták a nyomozást. Kalmár Márkus zászlós és Fejér Ottó törzsőrmes­ter egy sikátorban pillan- tottákrneg az ellopott mo­tort, rajta két személlyel. A fiúk — felismerve a rendőrségi Ladát — leug­rottak a motorról és futva próbáltak meglógni a ker­teken keresztül. Pechükre addigra a rádión leadott jelzések alapján a faluvé­dők is a helyszínre értek, s közösen nyakoncsípték őket. Egyikük — állítólag — cinikusan azt mondta: becsületes munkával öt évig sem szedném össze a motorravalót. Aki mer, az nyer. Mi ráfáztunk. A fentiek kiegészítéséül szólaltassunk meg egy rendőrt is. — Őket elfogtuk. De ki tudja, hány lezáratlan ügy van, melynek „főszereplői" idegen állampolgárok? Jön­nek, látnak — és visznek. Megcsinálják a balhét, el­adják a lopott holmit, az­tán szép csendben lelép­nek, hazamennek. Nálunk nincsenek nyilvántartva, hiába találunk ujjlenyoma­tot, ha nincs mivel össze­vetni. Nagy Lászlónak szeren­cséje volt, az ő MZ-je meg­került. De éppen úgy átke­rülhetett volna a határon túlra is. E sorok írója ta­pasztalatból mondja, hét év alatt még soha nem kérték tőlem a kocsim forgalmi igazolványát, csupán a rendszámtáblára pillogtak a vámosok. Azt pedig könnyű kicserélni, például egy román rendszámtáblá­ra. (— matula —) nak számít a módosított névsor, valamint az ócsai, illetve táborfalvai jelöltek nevére kiállított megbízó­okmány is. Mondana vala­mit ezzel kapcsolatban, ne­tán minősítené? — Szeretném, ha szó sze­rint jegyezné: az üggyel kapcsolatban nem kívánok a sajtónak nyilatkozni. Amit mondhatok, csupán annyi, a szolgálati út betar­tásával már megtettem a jelentést a felettesemnek, a Pest Megyei Bíróság el­nökének. Miért ilyen szófukar, Krékity úr? Utólag, mások­tól megtudtam, nyomós, sze­mélyes okai vannak, hogy ne nyilatkozzon. Ez persze nem azt jelenti, hogy egy másik írásban ne térjünk vissza a hallgatás okára ... Mint az ügyben érdekel­tet, dr. Balázs Attilát, Ócsa polgármesterét is megke­restem. Meg volt lepődve, tőlem szerzett tudomást a dolgokról. Ezt megelőzően Csengődi Mihálynéval, a polgármes­ter; hivatal titkárságveze­tőjével beszélgettem, aki elmondta, a kérdéses idő­szakban — tehát valamikor március 7. körül — egy dél­előtt felhívták Dabasról, és ő telefonon bemondta ugyan a jelöltek nevét, de a hivatalos levelet csak már­cius 11-én postázta (a te­lefonálgatás megtörtént Tá­borfalva esetében is). — Ön jogászember. Mi a véleménye az eljárásról? — kérdeztem dr. Búza Attilá­tól. — Ellentmond a törvé­nyességnek. Csengődiné te­lefonközlése nem tekinthe­tő hivatalosnak — ha netán erre hivatkoznának. Ennek az alapján még akkor sem születhetett volna döntés a mi jelöltjeinkről, ha rajta is van a nevük a listán. Á törvényesség betartása sze­rint a dabasi testületet még egyszer össze kellett volna hívni egy pótválasztásra. A történtekért késés címén sem érzek felelősséget, a döntés határideje március 17. volt, tehát mi időben megküldtük a névsort. Valaki — nem jogász, de a jog tisztelője — emigyen kommentálta a dabasi ba­kit. — Függetlenül az ügy fajsúlyától, jellemző, meny­nyire félvállról veszi a da­basi önkormányzat a tör­vényes formák betartását. Ma ezt, holnap azt... és holnapután a teljes tör­vénytelenség, az anarchia lesz úrrá felettünk. Matula Gy. Oszkár Hétvégi labdarúgás Szombat 15 és 17 óra: Felsőpakony—Gyál. Serdülőmérkőzések, 17 óra: Örkény—Dabas ÉKÜ, Kakucs—Újlengyel, Da­bas SE—Inárcs, Bugyi—Üj- hartyán. Vasárnap 15 és 17 óra: Alsónémedi—Táborfalva, Inárcs—Dabas ÉKÜ, 17 órakor: Tatárszentgyörgy— Öcsa.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom