Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-25 / 96. szám
A TULAJDONLÁS BIZTONSAGA; VAGY A KAOTIKUS JOGVITÁK KORA KÖVETKEZIK? A szabad strandok nem sok jót 'ígérnek Lőttek már a kék Dunának Bár az áprilisi szeszélyes időjárás az utóbbi napokban alaposan megtréfált bennünket, már nem kell sokat várnunk arra, hogy élvezhessük a napsütést, a meleget. Sok embernek sajnos nincs arra módja, hogy a nyári szabadságát valamelyik kellemes fürdőhelyen töltse. Nekik jobb híján a strandolás kínálkozik, de nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy megjövendöljük, a felemelt jegyárak miatt lesznek, akik ezt a fürdőzést sem engedhetik meg maguknak. Akik sokallják a borsos belépődíjakat, várhatóan a folyók, tavak partján lévő szabad strandokon keresnek enyhülést a kánikulai napokon. Tavaly csak a Duna mellett 36 kijelölt szabad strand volt, s népszerűek lettek az úgynevezett bányatavak is. Sokan azonban félnek attól, hogy a látogatottság növekedésével egyenes arányban romlanak majd a higiénés körülmények, rosszabbodik a víz minősége. A Pest Megyei Köjál település-egészségügyi osztályán rendszeresen ellenőrzik a Duna, a tavak vizét. A kémiai, bakteriológiai vizsgálatok eredményét közlik az önkormányzattal. Meghatározzák, hogy az adott településen létesíthető-e szabad strand, vagy csak úgynevezett szabadidő- parkként lehet használni a helyhatóság által kijelölt területet. Dr. Mudri Katalin tisztiorvostól megtudtuk, az utóbbi években egyre rohamosabban romlik a Duna vizének minősége, s a vizsgálatok azt mutatják, hogy már csak a Ráckevei- Duna-ág mentén, Kiskun- lacháza, Ráckeve, Dömsöd, Szigetszentmárton, Szigetbecse és Makád térségében olyan a folyóvíz, hogy abba a fürdőzők is bátran beleereszkedhetnek, s ezeken a területeken szabad strandok is kialakíthatók. A Dunakanyarban — Szobtól egészen Pócsmegyerig — erősen szennyezett a víz, ami azt jelenti, hogy errefelé már csak napozni lehetne, fürödni nem. E szakaszon a Köjál jelzése alapján az önkormányzatoknak tiltó táblákat kell elhelyezniük, amelyek tudatják a közönséggel, hogy a fürdés nem ajánlatos. A tisztiorvos hangsúlyozta azt is, hogy a szabad strandokon is megfelelő hátteret — öltözők, árnyókszék, szemétlerakó — kellene biztosítania az önkormányzatoknak, de félő, hogy pénz hiányában ez sok helyütt elmarad. Hogy a Duna vízminőségére jellemző adatok egyre sanyarúbb képet mutatnak, abban nemcsak az ipari üzemek, hanem a folyó mellett lakók, víkendezők is ludasak, akik minden aggály nélkül öntik a Dunába a szennyvizet, nem törődve azzal, hogy tönkreteszik azt az élővilágot is, amely a folyó öntisztulását segíthetné. Sajnos a közkedvelt bányatavaknál sem jobb a helyzet. Szerencsére a megyében is akadnak olyan tóstrandok is, ahol kedvezőbb a kép, Veresegyházon, Örbottyánban, Foton, Do- monyban és Gyomron fürdeni is lehet, s a megfelelő háttérlétesítmények iá rendelkezésre állnak. Ahol szennyezett a víz, s nem lehet fürdeni — ismerve az emberi természetet —, nem valószínű, hogy a tilost mutató táblák sokat segítenének. Ennek megmondhatói a vízi rendőrök, akik nyaranta jó néhány tragédiát látnak a Dunán, s az a tapasztalatuk, sokszor nemhogy a tiltó tábla, de még a vízből kifogott hulla sem riasztja el a mindenre képes fürdőzőket. H. É. Sütni eséMssk kims miből Kaiokiik a maioiinar Voltak időszakok, amikor veszély fenyegette a mindennapi kenyerünket, attól kellett rettegni, hogy kevés lesz a gabona, a pékek nem tudnak miből sütni. Ma egészen más a helyzet. Haldoklik a gabonapiac. A malmokban tonnaszámra áll az őrölt és őrlésre váró kenyérnek- való. A tavalyi aszály ellenére kapható többféle takarmány-alapanyag is. A Váci Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat üzemvezetőjével, Tóth György- gyel beszélgettünk arról, hogy náluk mi a helyzet. — Mi jelenleg mindent eladhatnánk, ha lenne vevő. Sajnos az export visz- szafogásának következménye, hogy itt áll a rengeteg eladatlan gabona és liszt. Bárki bejön a malomba, kedve szerint válogathat. A legjobban annak örülnénk, ha valaki, aki exportjoggal rendelkezik, felkeresne és azt mondaná: ennyire van szüksége ennek és ennek az országnak. A normál kenyérlisztből, a barna kenyér alapanyagából, és a finompékáru készítéséhez szükséges alapanyagból is van bőven. Azt hiszem, bátran kijelenthetem, -az ország „kamrái” teli vannak eladatlan liszttel — mondta az üzemvezető. A váci malom a megye harmadik legnagyobb ilyen üzeme. A tavalyi árbevétele 161 millió forint feletti volt, a nyereséget Tóth György nem árulta el, de leszögezte, ha ez így megy tovább, ez az esztendő nem sok reménnyel kecsegtet. Tőle tudtuk meg -azt is, hogy a mende-mondákkal ellentétben van bőven kukorica, árpa és zab is, elfogadható áron. A kukoricát mázsánként 1050 forintért, az utóbbi kettőt pedig nyolcszáz forintért kínálják. Minden viszonteladót is ki tudnak szolgálni. A váci malom hamarosan rekonstrukció miatt leáll. Májusban kezdik, és előreláthatólag három hónapig dolgoznak majd a felújításon. Ennek során kicserélik a 11 hengerszéket. A gabona és a liszt, ha addig nem képesek eladni, ott áll majd raktáraikban. Arra a kérdésre viszont, ha ennyi a liszt hazánkban, sőt szükebb pátriánkban, a megyében is, akkor miért nem adják olcsóbban. A választ nem az üzem vezetőjétől várjuk, csak úgy. csendben kérdezzük. Vajon kinek lesz jó, ha ott dohosodik, és ott megy tönkre, míg állítólag több százezren élnek a létminimum alatt és nehezen tudják megszerezni mindennapi kenyerüket. —árvái— SZENT MÁRTON KÁT AI ELBOCSÁTÁSOK A tsz sem ad kenyeret Kétségbeesett emberek jelezték, Szentmártonkátán lassan tömeges lesz a munkanélküliség. A termelő- szövetkezetből egymás után bocsátják el az embereket. A munkanélküli-segélyből nem lehet megélni, munka- lehetőség meg nincs. A termelőszövetkezet elnökétől, Béres Istvántól kértünk tájékoztatást a gazdaság helyzetéről. □ Igaz-e, hogy sok embert elküldték? Mi ennek az oka? — Sajnos igaz. A gazdaság januárban négy részre vált szét, de az osztozkodás még tart. Valóban sok dolgozót küldtünk munkanélküli-segélyre. körülbelül ötvenet eddig. □ Mit tesznek, illetve tettek a kedvezőtlen folyamat megállítására? — A tagjaink és alkalmazottaink száma 220 fő. Tenni szeretnénk valamit, de ez nem könnyű.. Az elbocsátottaknak szerettünk volna munkalehetőséget teremteni, s ezért tárgyaltunk csomagolási lehetőségekről. Ez bérmunka lett volna. Ám a tervünk kudarcba fulladt, olyan keveset fizettek volna, hogy a létminimumot sem tudtuk volna a dolgozók ke- zéhe adni. □ Ügy hallottuk, hogy a tehenészetből is hamarosan elküldenek ■ dolgozókat. Miért? — Ez a hír is igaz. A tehenészet veszteséges volt. Az állatállomány szétosztása meg folyamatban van. A mi szövetkezetünk része 80-100 tehén lesz, a kivált másik három gazdaság perig úgy határozott, megszünteti ezt az ágazatot. □ Önök továbbviszik. Hogyan teszik majd nyereségessé? — Mi úgy határoztunk, leépítjük a dolgozói létszámot, a jelenlegi 33 fő helyett csak tizenöten maradnak. Megkíséreljük új módon üzemeltetni a tehenészetet, egy belső vállalkozási formát alakítunk ki. Ha ez a kis létszám ellenére nem sikerül, akkor még több lesz a munkanélküli Megszavazták a kárpótlási (Folytatás az 1. oldalról) A hosszas pártviták, egyeztető tárgyalások, jogi értelmezési bonyodalmak után megszületett jogszabálycsomag a tulajdon legalapvetőbb kérdéseinek tisztázásával a remények szerint megszilárdítja a tulajdonlás biztonságát, s ezáltal a külföldi befektetők bizalma is megnövekszik a magyarországi invesztíciók iránt. Ugyanakkor a törvény árnyoldalaihoz tartozik — figyelmeztetnek az ellenzék soraiból —, hogy az elkövetkezendő hetekben, hónapokban kaotikus jogviták kialakulásának veszélye fenyegethet. Sokan tartanak az életképtelen kisbirtokok kialakulásától a földkárpótlás vonzata- ként. Más vélekedések a kárpótlás - inflatori'kus veszélyeire hívják fel a figyelmet. Az sem kizárt — ilyen vélekedések is hallhatók —, hogy a megalkotott törvény munkát ad az Alkotmánybíróságnak is. A leszármazott is jogosult Akárhogyan is alakul a most megszületett törvény sorsa, abban mindenki egyetért, hogy a magyar törvényhozás a kérdések kérdéséhez nyúlt a tulajdonviszonyok jövőjét alapjaiban meghatározó jogszabály megalkotásával. Az elfogadott törvény alapján azok jogosultak kárpótlásra, akiknek vagyonát 1949. június 8-át követően államosították, vagy termőföldtülajdona a nevetségesen csekély megváltás fejében vagy a ki- kényszerített „önkéntes felajánlások” által a szövetkezetek tulajdonába került. A természetes személyek ezen körét a törvény mellékletében felsorolt jogszabályok pontosítják. Feltételként írja elő a törvény a magyar állam- polgárságot. Külföldi állampolgárok csak akkor kaphatnak kárpótlást, ha a □ Milyen alapon válogatnak, ki lesz a kivételezett tizenöt, aki marad? — Ez nagyon összetett dolog. Voltak ott olyanok, akik betegesek, leszázalé- kolásuk folyamatban van, továbbá akad olyan dolgozó is, aki idős szülőket ápol, és jól jön neki a munkanélküliség. Még nincs eldöntve, ki megy és ki marad. □ Hogyan fogadják a döntéseket a tagok, az alkalmazottak? — Nehézen, de nem tudnak mit tenni ők sem, mi sem. Tudomásul kell venniük. Egyébként akadnak páran, akiknek a varrodában kínálunk munkát. Sajnos ez is bizonytalan, mert a megrendelések csökkennek, ott is visszafejlesztés van. A ézentmártonkátai termelőszövetkezetet egyébként Béres István csak a szétválás óta vezeti. A kellemetlen örökséggel, a szanálási határozattal neki kell megbirkóznia. Szentmártonkátán pedig most emberek sorsa, további léte, megélhetése forog veszélyben. A kiút vége pedig még nem látható. •— árvái — sérelem elkövetésekor magyar állampolgárok voltak, vagy — mint pl. a bolgár- kertészek — életvitelszerűen Magyarországon éltek. Ha az eredeti tulajdonos már nem él, abban az esetben leszármazottai, azok hiányában özvegye a jogosult. A kártérítési igény felső határát 5 millió forintnál húzta meg a Tisztelt Ház. A kár mértékének kiszámítása átalányérték alapján történik: ingatlan esetében az alapterületnek, vállalkozások esetében az alkalmazottak számának megfelelően. Egy vagyontárgyért azonban csak egyféle kárpótlás jár. Akinek tehát egy üzlethelyisége volt, amiben vállalkozást folytatott, az vagy az egyikért, vagy a másikért kap kárpótlást. A termőföld után fizetendő kártérítés alapja az aranykorona-érték, egy aranykorona 1000 forintnak felel meg. A kárpótlás összegéről kárpótlási jegyet állítanak ki, ez bemutatóra szóló, az állammal szembeni követelést megtestesítő értékpapír. Felhasználható az állami vagyon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgyak, részvények és üzletrészek megvásárlására, termőföld vásárlására, valamint állami vagy önkormányzati tulajdonban levő lakások értékesítése során. A jogosultnak lehetősége van azonban arra is, hogy a jegyet életjáradékra válthassa. A kárpótlási jegy a mindenkori jegybanki alapkamat 75 százalékával kamatozik. Művelési kötelezettség Kárpótlási jegy segítségével termőföldtulajdont szerezhetnek a volt termőföldtulajdonosok, ill. azok a szövetkezeti tagok, akik más vagyontárgyuk elvétele miatt jogosultak a jegyre. Vállalniuk kell azonban a mezőgazdasági hasznosítást. és azt, hogy a földet öt évig nem vonják ki a mezőgazdasági művelésből. (Az előírásokat megszegők ellen a törvény szankciókat helyez kilátásba.) A szövetkezeteknek el kell különíteniük — föld nélküli tagjaik számának megfelelően — egy földalapot, melynek felhasználásáról később rendelkeznek. A kárpótlási jegyet a szövetkezet privatizációs célokra felhasználhatja. A kártérítés iránti kérelmeket a jogosult a törvény hatályba lépését követő 90 napon belül nyújthatja be írásban a közeljövőben felállítandó megyei és fővárosi kárrendezési hivatalokhoz. A kérelemhez csatolni kell a jogosultságot igazoló okiratokat, illetve utalni kell az egyéb bizonyítási eszközökre. A kérelem benyújtásakor nem kell illetéket fizetni. Kárpótlási jegyek A törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Az elfogadott törvény több lényeges pontban eltér a tervezettől. A T. Ház megszavazta például azt az indítványt, hogy a termőföldet ezer aranykorona-értékig száz százalékban vissza lehessen igényelni. A termőföld esetében tehát egymillió forint értékig nem érvényesek a degressziós kulcsok. A törvény nem követeli meg a helyben lakást a termőföldkárpótlás jogosultságának megállapításakor. Nem szerepelt az eredeti előterjesztésben a földalap létrehozása, és az sem, hogy a kárpótlási jegyet át lehessen váltani életjáradékra, vagy fel lehessen használni állami, illetve önkormányzati tulajdonban levő lakások értékesítése során. Üj elem az is, hogy nem csak a volt tulajdonosok, hanem a szövetkezeti tagok is szerezhetnek a jegyek segítségével földtulajdont. A képviselők a kárpótlási jegyek kamatozását is másként szabályozták, mint a tervezet. Torgyán hol van? Aggódunk Tárgyán Józsefért. ö, aki nem szokott hiányozni a Parlamentből, ő, aki eperoham után is, influenza közben is töretlenül járja a vidéket, ő, aki minden eszközt, még helikoptert is megragad ahhoz, hogy mindenhol jelen lehessen, tegnap nem jött el a Parlamentbe. Pedig, ha valamikor, hát tegnap, a kárpótlási törvény szavazásakor neki jelen kellett volna lennie. Neki a leginkább, ö, aki ezt az egészet kitalálta, ő, aki a választási beszédeit erre építette, ő, aki tüzelte a parasztokat, ő, aki segített karót vermi, éppen ő nem szavazhatott. Híre járta a parlamenti folyosókon, hogy beteg. Hogy igazolása van a hiányzásról. Kerestük is Torgyán Józsefet, de nem találtuk sem otthonában, sem irodájában, sem a pártszélcházban, sem a frakcióhelyiségben. Nem tudjuk elhinni, hogy ez az éöettőd olyannyira duzzadó, ereje teljében lévő férfiú önszántából mulasztotta el a tegnapi történelmi eseményt. Nem hihetjük, hogy betegen is, hogy orvosokkal támogatva is, hogy — isten ments — a halálos ágyából fölkelve is ne jött volna el a törvénykezésre. Hiszen hányszor ígérte meg a népnek, a parasztoknak, a választóinak, a kisgazdáknak, hogy ő mindig, mindenhol kiáll értük, az érdekeikért. Hiszen hányszor bírálta saját pártját, saját minisztereit, saját kormányát, hogy kevéssé igyekeznek a nép kedvében járni. Nem tudjuk elhinni, hogy cserbenhagyta népét. Hogy nem meri igent vagy nemet mondani. Nem hihetjük azt a népvezérről, hogy ilyen csúful elbánt a híveivel, találgatásra kényszerítve őket. Ezért aggódunk Torgyán Józsefért. Hova tűnhetett?
