Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-24 / 95. szám
Vita a kárpótlásról Mindenkinek mindent vagy senkinek semmit? Üjabb 23 törvénymódosító javaslatot terjesztettek a képviselők a kárpótlási törvényhez, jelentette be a ház elnöke, ami már most valószínűvé teszi, hogy hosszas procedúra előzi meg a törvényjavaslat elfogadását. Az is kiderült, hogy a képviselők egy része név szerinti szavazást kért, ami még inkább meghosszabbítja az „átfutást”. A szavazás a módosító indítványokról egyébként már tegnap elkezdődött. Mielőtt a képviselők rátértek volna a tegnapra tervezett kérdések és interpellációk megtárgyalására, Hága Antónia (SZDSZ) hívta fel a figyelmet arra, hogy az egész országban kilakoltatási hullám folyik. G. Nagyné Maczó Ágnes az ellen tiltakozott, hogy Si- dó Zoltánt, a szlovákiai magyar szervezet, a CSEMA- DOK elnökét atrocitás érte Pozsonyban, kis híján kidobták egy vonatból. Az interpellációk és kérdések sora mintha a régi Parlamentet idézte volna. Álmos, ha úgy tetszik, nyugodt hangnemben tették szóvá a képviselők az egyébként legsúlyosabb társadalmi problémákat, például azt, hogy nem jól működik a munkavállalói érdekegyeztetés, nem világos a magyar kormány közel-keleti politikája, vagy azt, hogy nem lehet tudni, mi lesz a Rába Vagon- és Gépgyárral. A kárpótlási törvény vitája, mint már többször, most is alkotmányügyi purparléval kezdődött. Szigetiig István (SZDSZ) szerint az önkormányzati la- kásvagyont érintő kárpótlási javaslatok korlátozzák a testületek lakáseladási lehetőségeit. Erről azután komoly vita kerekedett, amit természetesen nem tudtak eldönteni, s ezért a kérdéskört értelmezésre átadták az alkotmányügyi bizottságnak. Mindenkinek mindent, vagy senkinek semmit, ez a kárpótlási törvényről folyó vita lényege, mondta Bal- sai István igazságügyminiszter, aki végső soron arra utalt, hogy kompromisszumos megoldásnak kell győzedelmeskednie. Arról is szólt, hogy a kormány nemcsak a volt föld- tulajdonosoknak, de minden más kárvallottnak is igazságot szeretne szolgáltatni. Az ország közvéleményét most az izgatja, vajon a kormánypárti képviselők, mindenekelőtt a kisgazda- pártiak megszavazzák-e a kompromisszumos javaslatot. Balás István (MDF) szerint, amennyiben az ellenzék egységesen nemmel szavaz, minden bizonnyal a kormánypártiak is jobban összetartanak, hogy megvédjék a koalíciós kormányt. A Független Kisgazda- párt is nyilvánosságra hozta, melyek azok a minimális követelések, amelyek számukra is elfogadhatóvá teszik a kárpótlási törvényt. Nem tudják elfogadni a helyben lakás előírásait a kárpótlási jegy földre válthatóságakor, valamint azt sem, hogy előírják a művelési kötelezettséget a visz- szakapott földterületre. Ragaszkodnak továbbá ahhoz, hogy a kárpótlásra jogosultak körét kiterjesszék az egyenesági leszármazottakra és a házastársakra, valamint ahhoz is, hogy 1000 aranykoronában jelöljék meg a kárpótlási érték minimumát. helyei# peiiilkái Tudjon a tiszt „külföldiül” öt fegyvernem és a határőrség tisztjeit készítik fel hivatásukra Szentendrén, a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán. Nem is olyan régen még követelmény volt a leendő tisztekkel szemben: legyenek elkötelezettek, s alaposan felkészültek — ideológiailag is. • Vajon hozott-e változást ez ügyben a rendszer- váltás? Megszűntek-e az iméntieket nyújtó tantárgyak? Kérdéseinkre Szabó János mérnök-vezérőrnagy, a főiskola parancsnoka válaszol: —■' Két, a régi rendszerhez igazodó tanszékünket megszüntettük. Az egyiket, a pártpolitikait teljes egészében, a másik a marxiz- mus-leninizmus tanszék, ennek a tantárgyait is kiiktattuk. Megalakítottunk viszont egy társadalomtudományi tanszéket és a régi tantárgyak helyett most politológiát, politikaelméletet, közgazdasági alapismereteTanul az ellenzék A kormányon nem fog a jó szó, sem a bírálat, sem a konstruktív tanács, de még a belső ellenzék építő jellegű kritikája sem. Nem. A kormány teszi a magáét. Félresöpri egyetlen jótéteményének* Kupa Mihálynak ellenvetéseit a kárpótlási törvény megvalósíthatósága kapcsán, s persze önmagához hűen, rendületlenül bírálja a sajtót. Az ellenzék bezzeg nem ilyen, ök tanulékonyak, hallgatnak a jó tanácsra, az okosabbra, a józan észre, és készek minden változásra. Hétről hétre szolgálnak meglepetéssel, hol egy árnyékkormány fölállításával, hol egy árnyékkormánvprogram beharangozásával, de legutóbb még önmagukat is fölülmúlva szolgáltak a sajtó ledorongolásával. Az SZDSZ parlamenti frakciója, nevezetesen a vezetőjük, Pető Iván sajtótájékoztatót hívott össze a plenáris ülés szünetében, hogy a szabaddemokratákat új színben tüntesse föl a fölszabadított sajtó képviselői előtt. A hatás nem maradt el. Az újságírók végre megtudhatták, hogy a szabaddemokraták ugyan szabadon szeretik még a sajtót is, de leginkább azt szeretnék szabadon, ha minden lépésükről dicshimnuszokat zengene a szabadon ténykedő szabadságpárti újságíró-társadalom. Valahogy így képzelhették: Pető Iván hivatalos, baráti látogatást tett a testvéri Németországban, ahol több elvtársával együtt építő jellegű eszmecserét folytatott magas rangú állami és pártvezetőkkel. A találkozó meleg, baráti hangulatban zajlott le, Pető Ivánt és a kíséretében lévő delegációt hazaérkezésekor Ferihegyen a Minisztertanács magas rangú képviselői fogadták. Nincs igaza Pető Ivánnak. Ezek a tudósítások megszülettek, sőt meg is jelentek. Az összes magyar újságban. A dátum ugyan eltér kicsit az aktuális naptártól. De erre csak az újságírók vetettek pillantást. Jakubovits Csakazértis Új szociáldemokrata lap Csakazértis címmel új szociáldemokrata szellemiségű lap jelenik meg május elsején — tájékoztatták tegnap a sajtó meglepően nagy számban megjelent képviselőit az egyelőre havonta megjelentetni tervezett újság szerkesztői. A lap kiadója, a Szabó Ervin-ala- pítvány négyezer példányban jelentette meg az első számot, méghozzá úgy, hogy minden cikkíró és szerkesztő meggyőződésből, anyagi ellenszolgáltatás nélkül — régebben úgy mondtuk volna: társadalmi munkában — vett részt a kiadvány összeállításában. A szerkesztőbizottság elnöke a magyar szociáldemokrácia nagy öregje, dr. Révész András a tegnapi lapindító sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a Csakazértis nem egy párt, hanem a szociáldemokrata szellemiség lapja kíván lenni, új fórumot teremtve a demok- r ratikus baloldal gondolatkörének. Az első szám készítői, írói, nyilatkozói között ennek megfelelően szinte minden, magát a szociáldemokrata eszmekor hívének valló politikai tömörülés tagjai szerepelnek — persze nem pártjukat, szervezetüket, hanem személyes véleményüket képviselve. A lap nevét egyébként vezércikkében Szalai Pál a „Csak azért is szavazz a szociáldemokratákra!” régi, 1947-es jelszóból vezeti le, és azt az álláspontját fejti ki, hogy Magyarország ma erős „balközép” mozgalomra vár, mely egyszerre humanista és plebejus, a bérből és fizetésből élők fejével gondolkodik és ragaszkodik az emberi szabadságjogok teljességéhez. Egy ilyen mozgalom — bárhogy is nevezzék — szociáldemokrata lesz, fogalmazza meg a publicista, akinek — nyilván munkatársaival együtt — erős belső meggyőződése: csak azért is lesz magyar szociáldemokrácia! , B. A. két, a filozófia alapjait, valláselméletet, hadtörténelmet, hadijogot, hadi- gazdálkodást tanítunk. Ezek egy részét fakultatívan. ® S roi maradt kötelező? — A filozófia alapjai, a közgazdasági alapismeretek, a politikaelmélet és a politológia. De például azt, hogy a hallgató etikát szeretne-e tanulni, vagy vallástörténetet — maga döntheti el. O Változott-e a tanári kar? — Igen, a tanári ltar is cserélődött az iméntieknek megfelelően, s a tantárgy- struktúra maga is változik tovább, mert a hároméves képzési rendszerről ősztől át kívánunk térni a négyévesre. Ehhez az alapdokumentumokat most készítjük, éppen a múlt héten írta alá az órakereteket a hadügyminiszter és a művelődési miniszter, ugyanis az oktatásnak van polgári vetülete is, a végzősök polgári diplomát is kapnak. Talán mondanom sem kell: ezzel szigorodik a felvételi eljárás is, melynek során a nyelvtudásra, az általános műveltségre és a fizikai fejlettségre fektetünk súlyt. Ó Milyen nyelvtudás szükségeltetik ahhoz, hogy felvegyék a jelentkezőt? S kötelező lesz-e a diplomával a nyelvvizsga? — A felvételnél inkább a nyelvkészség, az idegen nyelv elsajátításának képessége kívánatos. De a főiskolai diploma minimális feltétele az alapfokú nyelvvizsga legalább egy idegen nyelvből. Nálunk angol, német, orosz, francia és szeptembertől olasz is tanulható. O Változott-e a hallgatói létszám? Hisz’ maga a hadsereg e tekintetben „visz- szavonulóban van”, s nyilván tiszt sem kell annyi mint korábban ... — Már két évvel ezelőtt egyharmadára csökkentettük a beiskolázottak számát, akkor csak száz hallgatót vettünk fel az öt fegyvernemre. A hatodikat, a határőrökét nem számítom, ez a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozik. Tehát 10—15 elsőévest veszünk fel egy-egy fegyvernemre, a következő oktatási évben is. V. G. P. A Hungahib malacokat utaztat Az export útja A sertéstartók szerint semmi előrelépés sem tapasztalható a meghizlalt állatok forgalmazásában. A vágóhidakon még mindig teljes a telítettség, a húsipar képtelen megszabadulni a felhalmozott készletektől. Ezért valósággal unikumként hat az az értesülés, miszerint Herceghalszín ing és a mindehhez dukáló pöttyös csokornyakkendő alatt, hamisítatlan angol hidegvért hord. A hozzá tartozó humorral. Míg az ülésteremben a kormánypártok módosítják a kormányt, T. G. M. a büfében különórát tart. Balján a hűséges sétapálca, jobbjában a csésze fekete — végtére is, nem echte angol ő —, jobbra egy szervusz, János bátyám, a barátaim Gazsinak szólítanak, balra egy több száz éves parlamenti demokráciában honos kifejezés, egy művelt angol is belesápadna, olyan akcentussal. Jobbra elmeséli parlamentünk és kormányunk legfőbb "hibáit, Szentágothay János jobbra dől a nevetéstől, balra elmeséli, hogy a sétapálcán kívül még mennyi játékszere van a fiúknak — jobbról-balról sápadnak a nők. Miniatűr esszék kávézás közben a kormányzás hovatovábbjáról meg a csúzlik fölülmúlhatatlansá- gáróL Majd T. G. M., mint egy igazi úriember, fejet hajt, elnézést kér, és ezüsttel berakott sétapálcájának társaságában fölkeresi a nagyérdemű törvénykezést. Szavazásra időzítve megjelenését, hiszen a pontosság királyok, lordok és az ő udvariassága. Értelmi fogyatékosok pedig ezentúl is lesznek. Klóba a rendszerváltás, hiába a demokratikus parlament egyes képviselőinek kapálózása, gyogyósok voltak, vannak, sőt sajnos lesznek is, amíg ember él a földön. Eme sajnálatos tényt sajnos, tudomásul kell vennünk. Nemcsak azért, mert az Értelmi Fogyatékosok Érdekvédelmi Szövetsége fölháborodott azon a képviselői nyilatkozaton, amqly szerint ez a szervezet a pártállam maradványa lenne. Bár azon is elgondolkozhatunk, hogy hogyan jut egy kormánypárti képviselő, nevezetesen az MDF-es Halász István képviselő eszébe, hogy a hülyeséget a pártállam találmányának titulálja. Mikor is ősidők óta ismert tény, hogy a zsenik, a hülyék és a bolondok rendszerektől függetlenül, társadalmi berendezkedésre fittyet hányva jönnek a világra. És élnek benne. És ha jól körülnézünk, nem is kell Halász Istvántól olyan messzire menni, hogy meglássuk, az értelmi fogyatékosok száma nem csökkent a rendszerváltás óta. Legföljebb ebben is tisztábban látunk, mint annyi minden másban. S hogy érdekvédelmi szervezetük nem működik az új rendszerhez alkalmazkodva? Hogy a régi pártállami módszereket követik, amikor valószínűleg még két ajánló kellett, hogy valakit fölvegyenek a társaságba? Ebben igaza lehet a honatyának. Szerintünk is változtatni kéne a módszereken. Hatékonyabban, pártszerűbben, többpárt- szerűbben kellene működtetni az értelmi fogyatékosok szervezetét. Hogy minél előbb a végére járjunk a rendszerváltásnak, s mindenki az őt megillető helyre kerüljön. Protekciótól mentesen. — jakubovits — Már amikor dolgoznak Budaörsön néhány hét múlva beköltözhetnek a boldog tulajdonosok az úgynevezett Épinves sorházak utolsónak épült családi házaiba. Pontosan 49 épület áll már, s zárja körül a tízemeletes panelóriásokat. A tágas, 3—5 szobás, barátságos otthonoknak áruk is van, hiszen 3 és fél, 4 és fél millió forintért lehetett megvásárolni őket. Jelenleg az alvállalkozó — a helyi BÉKÜ — emberei az utolsó simításokat végzik a sorházak körül — már amikor dolgoznak (Hancsovszki János felvetéle) mon a Hungahib Sertéshús-termelési Rendszer az idén Görögországba és Olaszországba exportál állatokat. Ebben a hónapban, bartellüzlet keretében a Cseh és Szlovák Köztársaságba szállítanak 25-30 kilogrammos malacokat. A herceghalmiak sorozatos tárgyalásokat folytatnak további exportlehetőségekről is. Ennek köszönhetően minden eshetőség megvan arra, hogy Hollandiába, Jugoszláviába, a Szovjetunióba és Romániába is szállítsanak a Hungahib- állományból. Ilyen értékesítési lehetőségek közepette készül a tizenöt éves múltra visszatekintő Hungahib a május 15-én tartandó jubileumi partnertalálkozóra Herceghalmon. Az eseményen dr. Neszmélyi Károly, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára a magyar agrárgazdaság átalakulásának és fejlődésének programjáról tájékoztatja majd a részt vevő szakembereket. Ez a rendezvény lehetőséget ad annak elemzésére, hogy milyen jövő előtt áll a hazai sertéstartás, s ezen belül is milyen távlatok nyílhatnak a Hungahib további hazai és nemzetközi térnyerése előtt. A témával kapcsolatban dr. Csire Attila, a cég genetikus szakembere elmondta, hogy a tanácskozást követően az érdeklődők kiállítás keretében megismerkedhetnek a termelési rendszer üzemeiben készülő takarmánykeverékek gyártósoraival, a tartástechnológiai berendezésekkel. Megtekinthetik a Hungahib tenyészállatait, valamint a kistermelők számára ajánlott farmer- gazdaság modelljeit. Ciy. L.
