Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-02 / 76. szám
Tegyenek törvénycsokrot az asztalra (I.) A legfőbb aggály, hogy bevezetik Jogi tanácsok Mostohagyermek Jogai • Gyermektar- tásdíi megelőlegezése • Szövetkezeti részjegy visszafizetése • 1929 előtti szolgálati idő beszámítása A közoktatási törvény tervezete foglalkoztatja ezekben a napokban a közvéleményt A pedagógusoknak március 31-ig volt idejük arra, hogy véleményüket írásban eljuttassák a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által felkért szakértői munkacsoporthoz, amely kidolgozta a szakmai koncepciót. A Pedagógusok Szak- szervezete a múlt héten állásfoglalást hozott nyilvánosságra az ismertté vált közoktatási törvény szakmai tervezetéről. Erről kérdeztük Szöllősi Istvánnét,' a szakszervezet főtitkárát. — A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy a tanulói jogok teljesítésének pontosan körülírt feladatában az állami felelősségvállalás csak a teljes körű finanszírozásban valósítható meg. Ez nem zárja ki az önkormányzatok felelősségét, a területükön működő intézmények további támogatását. Hangsúlyozzuk, hogy a közoktatási törvény csak a többi, nevelési-oktatási feladatot ellátó szakmai törvénnyel összefüggésben ítélhető meg. Rámutatunk arra, hogy a vizsgarend- szert — mint egyedüli szabályozót — nem tartjuk elegendőnek. Deklaráljuk, hogy az iskolatanács, az iskolaszék a társadalmi igények megfogalmazójaként Több kultúra, az emberek hétköznapjaihoz kötődő gazdaság és kevesebb direkt politika — így jellemezte a hamarosan megújuló új MTV 1-et Bányai Gábor intendáns. A tervek szerint már május 6-án az új rendszerben sugároznak, bár — mint az intendáns mondotta — éz most még csak a vezetés közös, szép álma, és egyelőre nem akarnak felébredni. Az egyes csatorna vezetése exkluzív szerződést kötött Endrei Judittal, Antal Imrével, Vágó Istvánnal, Baló Györggyel, Benda Lászlóval és Rózsa György- gyel, igy e közismert tévés személyiségek majd csak az egyes műsoraiban lesznek láthatók. A program szerkesztői az egyéniségek, személyiségek „varázsára” áz eddigieknél amúgy is fokozottabban szeretnének építeni, így változik a bemondók szerepköre is. Arra törekszenek, hogy ne egy papírról olvassanak fel olyasmit, amit ki is lehet írni, vagy képben megmutatni. A cél az, hogy a bemondók a műsorok házigazdái legyenek, szituációkban jelenjenek meg — fogalmazta meg elképzelését Bányai Gábor. . Az új struktúrában bővül az adásidő: hétköznapokon 5.50-től, 12-ig, majd 15 órától éjfélig, a hétvégeken pedig a déli „szieszta’’ nélkül, csaknem folyamatosan sugároznak majd. Folyamatosan egyeztetnek a Vit- ray-féle „kettessel”, szeretnék elkerülni a főműsor- időben sugárzott játékfilmek összecsúszását. Keddenként és csütörtökönként ezért nem a megszokott időben, hanem csak fél kilenckor kezdődik majd a film az egyesen. (A többi napokon a kettesen nyolcra befejeződik a játékfilm.) Természetesen több jeés az iskolai munka segítőjeként fogadható el. Rámutatunk arra, hogy az óvodai nevelést a közoktatás részének tekintjük. (g Miként fogalmazható meg a pedagógusok legfőbb aggálya a törvényjavaslattal kapcsolatban? — Az, hogy kiforratlan társadalmi körülmények között akarják bevezetni. A mélyponton lévő gazdasági helyzetben ugyanis nem szabad olyan törvényt készíteni, amely ezeket nem veszi figyelembe. A múlt év végén kilencvenöt intézmény jelentett be működésképtelenséget. Sikerült ugyan segíteni rajtuk, de a probléma újratermeli önmagát. Ennek útját keli állni. B Hogyan? — Világosan meg kell végre mondani, mennyibe kerül Magyarországon az oktatás. Mik azok az alapfeladatok, amelyek a tan- kötelezettek ellátásához lenleg futó műsor meg fog szűnni az új struktúrában — válaszolt az MTI kérdésére az intendáns, ám rögtön hozzátette: ma nem lehet megmondani, hogy ezek közül melyik körül Zavarodik majd botrány. A tévések műsorokat akarnak készíteni, s ezért készek a megújulásra is. Erre mindenkinek lehetősége lesz — szögezte le Bányai Gábor. A szerkesztők és műsor- készítők számára jelent újdonságot, hogy májustól az egyes műsorainak nézettségi és tetszési indexét naponta mérik, s így a nézők ítélete már az adások másnapján megismerhető lesz. Megjelent az említett napilapban jóval korábban — 1990. október 7-én — egy cikk F. Takács István újságíró tollából, mely egy fórumon elhangzottak alapján arról tudósított, hogy egyes, Dunakeszin szolgálatot teljesítő rendőrök megvesztegethetők: fél disznóért, egyebekért szemet hunynak bűncselekmények fölött. A cikk címe: Fél disznót ér egy rendőr becsülete? A fórumot követően Dezső Gyula őrnagy, a Dunakeszi Rendőrkapitányság vezetője feljelentést tett a Budapesti Ügyészség Nyomozó Hivatalánál Veres Dániel ellen két eset kapcsán: vesztegetés, valamint hivatali visszaélés gyanúja miatt. szükségesek. Mi egyaránt annak tekintjük az óvodai ellátást, az általános iskolai napközit, a kollégiumi, gyermekvédelmi, szakképzési intézmények működtetését. Ugyancsak ide soroljuk a gyógypedagógiai kisegítő iskolát, illetve az eh ■ hez kapcsolódó bentlakásos intézményeket. Ü3 Mi lenne a következő lépés? — Ha az alapfeladatokat már meghatároztuk, azt is meg kell mondani: ‘•‘Jet fogja ezeket finanszírozni és milyen arányban? Van-e erre garanciájuk az önkormányzatoknak? Nemigen! A közoktatási törvény csak a többi, nevelési-oktatási feladatot ellátó, valamennyi intézménytípusra vonatkozó szakmai törvénnyel és a garanciákat adó államháztartási törvénnyel, valamint a pedagógusok jogállását deklaráló törvénnyel együtt — összefüggéseiben — ítélhető meg. A reálbércsökkenés, az infláció, a munkanélküliség egyidejűleg létezik, így nem várható, hogy a szülők fedezzék a költségeket. Marad tehát az állami költségvetés. H Mit szeretne elérni a pedagógus-szakszervezet? — A társadalom ismerje meg a közoktatási törvény szakmai tervezetét, mondjanak róla véleményt, s csakis társadalmi konszenzussal elfogadott törvénytervezet kerüljön a Parlament elé. Amikor azonban bármit is nyilatkozunk a törvénykoncepcióról, tisztában kellene lennünk a többi, oktatással kapcsolatos törvénnyel —í? ezek viszont még váratnak -magukra. Mi a problémák megoldását ugyanis kizárólag törvénycsokor elfogadásával tudjuk elképzelni. ★ (A pedagógus-szakszervezet-főtitkára által fölvetett problémákról kérdeztük Honti Máriát, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkárát. Az interjút holnapi számunkban közöljük.) Vennes Aranka mi is történt itt tulajdonA vizsgálat az egyik cselekményre vonatkozóan megállapította, hogy elévült, a másik esetben pedig azt, hogy nem történt visz- szaélés. Ennek közlését kérte a törzszászlós az újságtól, ilyenformán: „Kérem az olvasókat, kollégákat. ismerősöket és egyáltalán az embereket, ne higgyék el azt a sok szörnyűséget, amit öt ember zúdított ránk a nyilvánosság előtt. Bn ezek után éppúgy, mint ezt megelőzően, igyekszem teljes emberként a lakosság, az emberek érdekében becsületesen élni és dolgozni.” Veres Dániel írása megjelent, ám az újságíró terjedelmében kétszer akkora, ellenkező előjelű kiegészítést fűzött hozzá, hivat• E«y fiatalember egy elvált asszonyt vett feleségül, , akinek négyéves kislánya van, akit azonban nem tudott űrökbe fogadni. Ilyen esetben örököl-e a gyermek? — érdeklődött. Az örökbefogadás megváltoztatja a gyermek családi jogi jogállását, a korábbiakat megszünteti és újakat keletkeztet. Az örök- befogadás folytán a vér szerinti családi jogállásból származó szülői jogok és kötelezettségek megszűnnek. Ezek a következmények csak akkor nem érvényesülnek, ha az egyik házastárs a másik házastárs gyermekét fogadja örökbe. Ilyenkor a vér szerinti szülők jogait és kötelezettségeit az örökbefogadás nem érinti. Ha az örökbefogadás bármiféle okból nem következik be, a házastárs közösen nevelt gyermekére a mostohagyermek jogállása vonatkozik. A mostohagyermek bizonyos esetekben azonos jogokat élvez a vér szerinti gyermekkel, tehát tartásra tarthat igényt, azonos módon kell gondoskodni a testi, szellemi, erkölcsi fejlődéséről, a polgári törvény- könyv szabályai szerint közeli hozzátartozónak minősül és a lakásbérleti jogviszony folytatása esetén nincs különbség a tekintetben, hogy a leszármazó vér szerinti vagy mostohagyermek. A törvényes öröklés szabályai azonban a mostoha- gyermekre nem terjednek ki, azok csak az örökbe fogadott gyermekekre vonatkoznak. Amennyiben a szülők a közösen nevelt mostohagyermeket haláluk után anyagi juttatásban kívánják részesíteni, azt végrendelet, halál esetére szóló ajándékozás, illetve tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés formájában biztosíthatják a számára. • T. Z. őcsai olvasónk «gyedül neveli két gyermekét. Fivált férje a gyermektartást rendszertelenül fizeti, és er. súlyos gondot okoz számára, mivel munkanélküli. Mit tehetek ilyen esetben? — kérdezi. Amennyiben a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen, és a gyermeket gondozó személy nem képes a kozva arra, hogy „a vizsgálat egyes-egyedül Veres Dániel viselt dolgaira terjed ki, ezek közül is csak kettőre, továbbá ... arról nem is beszélve, mi lett volna, ha nem vesztegetésként, hanem nemi erőszakként kezelik az ügyet, hiszen ez a minősítés sokkal jobban megfelel a történteknek, s ebben az esetben még nem beszélhetnénk elévülésről”. Nos, ezek a sorok amellett, hogy igazán nem alkalmasak egy ember megtépázott becsületének a helyreállítására, az illetékes nyomozó hivatalt is kioktatják arról, mit kellett volna tennie. De lássuk a tényeket: mik voltak a Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal megállapításai? Kérdéseinkre dr. Gáspár Attila főügyészhelyettes elmondta, hogy két ügy szerepelt a feljelentésben. Az egyik a következő: a fóí'um után gyermek számára megfelelő tartást biztosítani, a bíróság a gyermektartásdíjat megelőlegezi. A gyermektartásdíj megelőlegezésének akkor van helye, ha a bíróság a tartásdíjat jogerős határozatban már megállapította, vagy a tartásdíjat külföldi bíróság olyan határozatával állapította meg, amelyet nemzetközi szerződés alapján végre kell hajtani. A gyermektartásdíj megelőlegezéséről a bíróság soron kívül, peren kívüli eljárással határoz. Nincs helye a tartásdíj megelőlegezésének akkor, ha a bíróság megállapítja, hogy a megelőlegezett tartásdíj megtérülésére remény nincs (pl. a kötelezett külföldi tartózkodási helye ismeretlen, vagy lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj nem érvényesíthető nemzetközi szerződés alapján). Ugyancsak nem előlegezhető meg a tartásdíj akkor, ha a díj fizetésére kötelezett sorkatonai szolgálatot teljesít. • Egy kisszövetkezetben dolgozott J. A.-né Albert- lraán. A belépéskor részjegyet vásárolt azzal, hogy ezt nyugdíjazáskor kifizetik számára. Most nyugdíjba került, de a részjegyet mégsem kapta meg, mivei a szövetkezet feloszlik. Hogyan kaphatom visz- sza pénzemet? — kérdezi. A szövetkezeti tag köteles vagyonával is hozzájárulni a közös gazdálkodáshoz, amelynek egyik formája lehet a részjegy jegyzése, vagyontárgynak vagy pénznek a szövetkezet tulajdonába, használatába adása. A részjegy alapján a tagot a szövetkezet eredményéből osztalék illeti meg. A részjegy másra át nem ruházható, mentes a tag tartozása miatti végrehajtás alól. A részjegy összegét a tagsági viszony megszűnése esetében vissza kell fizetni, kivéve, ha a szövetkezet veszteséges gazdálkodása miatt felosztható vagyon nincs. A kilépéskor a tag és a szövetkezet megállapodhat abban is, hogy a részjegyet vagy más vagyoni hozzájárulást a tag visszaadja a szövetkezet vagyonába. Ezzel szemben természetesen az osztalékra továbbra is jogosult. valaki panaszt tett a Dunakeszi Rendőrkapitányságon Veres ellen. Eszerint 1984-ben(!) a törzszászlós gépkocsijával elhagyatott helyre vitt egy hölgyet és szerelmi ajánlatot tett neki, mondván, ha teljesíti az óhaját, akkor nem jelenti fel az udvarlóját közlekedési szabálysértés miatt. Ez volt hát az a nem éppen új keletű vesztegetési história, melyet laptársunk „némi nemi erőszak” alcímen részletez. Dr. Gáspár Attila megállapítása: — Több mint hat év telt el azóta, az ügy tehát akárhogy minősítjük, elévült. Nemi erőszak esetében egyébként mindössze 30 napos a" magánindítvány beadásának a határideje. A törvény szerint ami addig nem fájt, azután se fájjon. A másik ügy. amelyben visszaélés gyanúja merült- fel: a feljelentés szerint a törzszászlós visszaadott egy bűnjelként lefoglalt gépkocsit, amiről tudnia kellett volna, hogy lopott. Az ügyészségi vizsgálat ezzel szemben megállapította, hogy csak egy későbbi speciális szakértői vizsgálat során derült ki: a gépkocsi alváz- és motorszáma hamis. A gépkocsi kiadását A személyiség varázsa a tv-ben Közös, szép álom A törzszászlós tiStcskozik Mennyit ér egy rendőr becsülete ? ^ Veres Dániel rendőr törzszászlós kétségbeesetten ^ tiltakozik, védeni akarja a becsületét. Irt egy új- $ ságcikket, mely a Mai Nap 1991. március 24-1 szá- | mában látott napvilágot. De nézzük röviden az S előzményeket, hogy $ képpen. Á tagsági viszony meg- szűnését követően az év végi mérleg jóváhagyásától számított 30 napon belül lehet kiadni a részjegy ösz- szegét. Amennyiben a szövetkezet jogutód nélküli megszűnéséről hoznak határozatot, el kell készíteni a zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot. Ebben a tartozások ki- egyenlítése után fennmaradó vagyon felhasználásáról is dönteni kell. A részjegyek összegét a tagok között, az év végi részesedés céljára szolgáló összeget pedig a tagok és az alkalmazottak között lehet felosztani. Abban az esetben tehát, ha felosztható vagyon nincs, a befizetett részjegy megtérítését igényelni nem lehet. • Több olvasónkat érintő ügy.ben döntött az Alkotmánybíróság:. A testület 1391. március 31. napjával meg&lilapította, hogy a tár- d alom bizto sít ás i törvén y- nek az a rendelkezése, amely szerint az 1929. január 1. előtti szolgálati időt figyelembe venni nem lehet, alkotmányellenes ezért azt megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság határozata szerint a társadalombiztosítási törvény azon rendelkezése, amely az 1929. január 1-jét megelőzően a korábbi nyugdíj jogszabályok alapján kitöltött szolgálati idő beszámítását tiltja, az érintetteket (nevezetesen a közszolgálati nyugdíjbiztosításban, a bá- nya-nyugbér biztosításban és a vállalati nyugdíjbiztosításban állott személyek) szerzett joguktól fosztotta meg. A rendelkezés sérti azt az alapvető, a biztosítási jogviszonyból eredő elvet, amely szerint a biztosítónak a járulékkal fedezett időszakra a megfelelő társadalombiztosítási ellátást biztosítani kell. Az Alkotmánybíróság határozatát követően tehát az Országgyűlésnek kell mérlegelni, hogy az 1929. ja; nuár 1-je előtt nyugdíjbiz- tösításban részesültek szolgálati idejének beszámítását teszl-e lehetővé, vagy a szolgálati idő elismerését az 1929. január 1. előtti időszakra mások számára is biztosítja. Dr. Sinka Imre egyébként a bűnügyi osztály akkori vezetője engedélyezte. Veres Dániel törzszászlós 1991. január 15-től saját kérésére a Váci Rendőr- kapitányságon dolgozik. Gergényi Péter századost, a Váci Rendőrkapitányság megbízott vezetőjét kérdeztük: hogyan ítéli meg a tevékenységét ? . — Elégedett. vagyok a munkájával, magatartásával. Ami a múltat illeti, a vizsgálat lezárult és felmentő határozat született. Én természetesen ennek hiszek, nem a szóbeszédnek. A Budapesti Nyomozó Hivatal döntését egyébként a Dunakeszi Rendőrkapitányság vezetője is elfogadta. Panasszal, fellebbezéssel nem élt ellene, bár ehhez joga lett volna. F. Takács István cikkében mégis újabb falugyűlést emleget, ahol az emberek előadhatják bizonyítékaikat. De miért akar újabb bizonyítékokat, mikor — legalábbis ebben az ügyben — már megszületett a minden illetékes által elfogadott felmentő határozat. Hiszen nem fél disznót ér egy rendőr becsülete... Gál Judit
