Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-22 / 93. szám
Rázós kérdések az áramszolgáltatásról Szigetelnek Egymásra mutogattak Köznapi csendélet CEGLÉDI XXXV. ÉVFOLYAM, 93. SZÄM 1991. Április 22., hétfő (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Ruhavásár Német egyenruhák, valamint más ruhaneműk kedvezményes vására várja az érdeklődőket április 26-ig Cegléden, a Magyar Honvédség helyőrségi klubjában. Lomtalanítás Abonyban is akadnak olyan polgárok, akik álmatlanságban szenvednek, és éjjel, nem a kijelölt helyen rakják le a háztartási szemetet. Takarékoskodnak a közösség rovására, mert sajnálják a havi 70 forint kukadíj kifizetését. Persze az illegális szemetelők a lakosság kisebb részét jelentik, ám az általuk okozott környezetszennyezés nem megengedett. A szeméthegyek eltüntetése érdekében az abonyi polgármesteri hivatal lomtalanítási akciót tart április 27-ig. Ennek jegyében április 23-án és 27-én környezetvédelmi napot is rendeznek. A polgárok ritkán gondolnak az áramszolgáltató vállalatra, ám az utóbbi időben mégis többen értetlenkedtek a korábbinál nagyobb összegű villany- számla láttán,. A díjbeszedők nem győztek magyarázkodni, türelmesen végighallgatni a sirámokat, dörgedelmeket. A LAKOSSÁG EZT MÁSKÉPP ÉRZI — Miről is volt szó tulajdonképpen? — fordultunk kérdésünkkel Fazekas Istvánhoz, a Démász ceglédi kirendeltségének vezetőjéhez. — Az áramdíjak hosszú évek óta kisebb mértékben emelkedtek, mint más energiahordozók. A lakosság ezt mostanában mégis másképp érzi. Tavaly nyáron volt egy áremelés. Miután 1990-ben megszűnt az egész éves számlázás, és ismét visszatértünk a kéthavonkénti elszámolásra, kaptak egy nagyobb összegű végszámlát. Ugyanakkor növelte a tételeket, hogy a téli hónapokban egyébként is több a háztartások fogyasztása. — Milyen a fogyasztók fizetési fegyelme? — A körzetünkhöz tartozó harmincegyezer fogyasztó közül havonta ál. Visszavittem — fizettem Különbség Két könyvtárnak vagyok beiratkozott olvasója. Nemcsak beiratkoztam, hanem könyvet is szoktam kölcsönözni. És ami ezzel olykor együtt jár, néha későn viszem vissza, tehát nem az előírt három héten belül. Nemrégiben — rajtam kívül álló okok miatt — mindkét könyvtárba egy hónappal később juttattam visz- sza a könyveket. De kétféle előzmény és következmény jellemezte ugyanazt az eseményt. Az egyik könyvtár kétszer rs szigorú felszólítást küldött, másodszor már azmm Nim A Szabadság filmszínházban április 22-én, hétfőn, 6 és 8 óraikor Kötözz meg, és ölelj! színes spanyol filmszatíra; 23-tól 25-ig, keddtől csütörtökig, 6 és 8 órakor Tini nindzsa teknőcök, színes amerikai sci-fi. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. © A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. 0 Munkai- társ: Rozgonyi István. 0 Postacím: Cegléd, Pf. 19. 270a. Telefax és telefon: (20) 11-400. 0 Telex: 226353. 0 Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Közönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig, szerda 10—17 óráig. Telefon: (20) 10-763. zal a kitétellel, hogy fizessem vissza a könyvek árát. Nem fizettem vissza, bár Bulgakov műveit kedvelem. Visszavittem a három kötetet. Ennek nyomán fizettettek velem 48 forint késedelmi pótlékot. Amikor kifizettem, még csodálkoztak, hogy nem óhajtok újabb könyvet kölcsönözni. A másik eset a ceglédi könyvtárban történt. Vgyancsak egy hónap késedelemmel vittem vissza három könyvet. Előtte semmiféle felszólítást nem kaptam. A kedves könyvtáros hölgy szépen visszavette, és javasolta, hogy válasszak újabb kötetet. Jó szívvel bóklásztam a polcok között. Utána pedig beléptem a városi könybarátok táborába. ötven forinttal... — Már szervezik Nyelvtanfolyam • A hagyományoknak megfelelően az idén nyáron is intenzív nyelvtanfolyamot és alapfokú nyelvvizsgaelőkészítőt szervez felnőtteknek és gyermekeknek a ceglédi helyőrségi klub vezetősége. Angol és német nyelvre lehet jelentkezni a 40 órás tanfolyamra a nép- I művelőknél. tálában kétszázan késnek a számla kiegyenlítésével. Húsz-harminc esetben kikapcsoljuk az áramot. Persze ez rendszerint konfliktusokkal jár. — Milyen a hálózat állapota? — Hatszáz kilométer kisfeszültségű, ugyanennyi közép- és nagyfeszültségű vezeték tartozik Pusztavacs és Törtei közötti területünkhöz. Ebben nem szerepel a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok tulajdonában lévő száztíz kilométernyi vonal, összességében az országos átlagot tükrözik a viszonyaink, de ennél rosszabb a helyzet a város elosztóhálózatában. Ennek az a fő oka, hogy mire a tanács eljutott volna a rekonstrukció ütemének felgyorsításához, elfogyott a pénz. JELEZTEK, MEGHALLGATTÁK — A városban hol a legproblematikusabb a helyzet? — A városmag kábelhálózata eléggé elavult. A vezetékek érzékenyek, sérülékenyek, nehezen javíthatók. A kisfeszültségű légvezetékek a városmag és a körgyűrű közötti részeken kimaradtak a fejlesztésből. Kis keresztmetszetűek, ráadásul a vasoszlopok nem bírnak el nagyobb terhelést. — Mi a helyzet a tanyavilágban, ahol a változások nyomán előbb-utóbb bizo-nyára megnövekszik az igény? — A tanyavilágban futó vezétékek áltálában a szövetkezetek, gazdaságok tulajdonában vannak. Ezek a húsz-harminc éves vezetékek, amelyek részben akkor sem voltak szabványosak, mára elavultak. Már 1977 óta minden lehetséges alkalommal és fórumon jeleztem, hogy ebből baj lesz. Meghallgattak, de nem tettek semmit. 1988-ban a városi tanács vb-ülésén már visítottam, ez egy kétségbeesett kiáltás volt. A testület elhatározta, hogy megoldást keres, de erre már nem került sor. — Miért volt ilyen borúlátó? — Nem láttam a tulajdonost. Akié a hálózat, az nem érezte magát igazán a gazdájának. A téesz — mint fogyasztó — kivonult ezekből a hálózatokból. A lakosság részéről sem tapasztaltam a tulajdonosi szemléletet. Mindenki másra mutogatott. Év végén a termelőszövetkezetek — látva a helyzetet — felmondtak a fogyasztóknak. A hálózat egy része azonnali beavatkozást igényelne, van ami még kibír két- három évet. Kis hányada kevés műszaki beavatkozással normális hálózattá alakítható. Ezek a gondok a város nyakába estek. Beszéltem erről a polgármester úrral. Nyilván ő is osztja a véleményemet: politikai kérdés, hogy a tanyákon villany legyen. Ebben mi is segítünk, de a legnagyobb terhet a lakosság viseli. — Volt-e már erre példa? — Csemőben két év leforgása alatt harminc kilométernyi hálózatot építettek át, Mikebudán 5,5 kilométernyit. Cegléd környékén még hatvan ' kilométernyi vezetéket kellene rendbe tenni. HÍVÁS NÉLKÜL JÖNNEK — A feladatokhoz megfelelő a szakembergárda? — Kollektívánk szívügyének tekinti á színvó-* nalas szolgáltatást. Ha üzemzavar van, figyelmeztetés nélkül is bejönnek. Ugyanakkor a lakosságtól türelmet kérünk, ha fennakadás van. Két dolgot jó lenne széles körben megérteni : a hibákat nem szándékosan okozzuk, a villany árát nem mi szabjuk meg — mondta befejezésül Fazekas István. T. T. A panelházak szigetelése hosszabb-rövidebb idő elteltével elöregszik, az illesztéseknél a lakások nedvesednek. A Beloiannisz utcai tízemeletes épületeken gumicsíkokkal s tömítőanyaggal végeznek utólagos szigetelést a Polydom Rt. dolgozói (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Áremelés várható Továbbra is fűtenefc A hivatalos fűtési szezon április 15-én Cegléden is befejeződött, ám a mostoha időjárás miatt a Ceglédi Városgazdálkodási Vállalat távfűtői továbbra is dolgoznak. A rendelet szerint ugyanis nem hagyhatják abba a távhőszolgáltatást, ha a napi átlaghőmérséklet három napon át 12 Celsius-fok alatt marad. Cegléden napjainkban 16Ö5 lakást fűteneík így. Juhász József, a 47 éves igazgató elmondotta, hogy nem ezen a lakossági szolgáltatáson kívánnak meggazdagodni, és örülnének, ha az idén a távfűtés nem lenne veszteséges tevékenység. Emellett figyelembe kellene venni, hogy sók a kintlevőségük, vagyis sokan igénybe veszik a távfűtést, a* melegvíz-szolgáltatást, de „elfelejtenek” fizetni. A távfűtési díjat tavaly augusztus elsején jelentősen emelték. Sajnálatos, hogy a közeljövőben — az állami támogatás csökkenése miatt — további áremelés várható. Ehhez azonban a kormány döntése szükséges. Enyhe vigasz, hogy az áremelés egy vagy két lépcsőben történik. A ceglédi távfűtők mindenesetre talpon varrnak. A fűtési készenlétet május 15-ig tartják. Egy nap alatt bármikor fűthetővé tudja tenni p 26 dolgozó a lakásokat és a közintézményékét. A két fűtőmű kiisSé sok 1605 lakáshoz, de hát így tervezték egykor. A hálózat. karbantartása, az,, elavult berendezések kicserélése sem olcsó mulatság. Az idén az önkormányzati hatáskörbe került vállalat az állóeszközök felújítására négymillió 200 ezer forintot költhet. Lehotai Sándor üzemmérnök, a távfűtők vezetője mindenesetre bizakodik, hogy amit vállaltak, becsülettel teljesítik. <r.) Megdöbbenéssel olvastam a Ceglédi Hírlap március 29-i számában megjelent, az „Elköltöztek” című, — r — aláírással jegyzett cikket. Bár nem vagyok tollforgató, úgy érzem, 23 évi pedagógusi, 17 évi gyermek- és ifjúságvédelmi munkával a hátam mögött le kell írnom, miért látom helytelennek a cikkben közzétett döntést, miszerint a munkaügyi szolgáltatóirodát a Pesti út 7. sz. alatt lévő házba költöztették. A fenti helyen hétfőn, szerdán és pénteken reggel 7 órától már több mint száz munkanélküli áll sorban, és várakozás közben „mondanak nem egészen szalonképes szavakat” (idézet a cikkből: eldobálják az udvaron a cigarettacsikket, a napraforgó és tökmag héját). Lehet, hogy ez a költözés „üdvös” intézkedés volt, mert így nem téveszti meg a gyanútlan idegent a Olvasónk levele városban, és nem hoznak szégyent Táncsics emléktáblájára. Én azonban helytelenítem az eljárást a következő miatt. Az udvar egyik épületében a Bem József Szakmunkásképző Intézet tanú-. lói kerülgetik a tömeget. Annyi előnyük van ezeknek a fiataloknak, hogy nekik már nem kell "majd — talán — keresgélni a munkaügyi szolgáltatóirpdát, ha megkapják a szakmunkás-bizonyítványt. Az udvar másik épületében — ahol az irodát elhelyezték —, a Vö- röskefeszt-szervezet dolgozója árusítaná a különböző kiadványokat, amit nyugodt körülmények között kellene elszámolnia és bekönyvelnie, hogy ne a saját zsebéből kelljen a hiányt kifizetnie. De közben az ajtót sűrűn zörgeti a várakozó tömeg. A folyosó végén a család- segítő központ dolgozói fogadnák azokat a lelki zavarokkal, családi problémákkal küszködő, szorongó embereket, akik végső kétségbeesésükben a családgondozókhoz fordulnának, hogy elmondhassák bánatukat; meghallgatásra leljenek, és segítséget kapjanak bajaik megoldására. „Bizalommal jöhetnek” (idézet a március 28-i, Megpályázható c. cikkből), ám az ajtó előtt több mint 100 ember riasztja el a lelkileg sérült embereket, akik visszafordulnak, magukba zárva tovább hurcolják bánatukat, megoldatlan problémájukat, emésztve önmagukat. Én másképpen látom ezt a kérdést. Például a Rákóczi úti volt bölcsőde épülete — úgy gondolom — megfelelne a munkaügyi szolgáltatóiroda számára, hiszen jó állapotban van a létesítmény, telefon is van benne. De úgy látszik, ezt a döntést találták praktikusabbnak. S remélhetőleg felelősségteljesen is tették. Ha a minisztériumi rendelet miatt nem lehetett megszüntetni egy intézményt — nevezetesen a családsegítőt —, elsorvasztani így is lehet, ha az nem tetszik egyes városatyáknak. Dr. Petrík Andtásné
