Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-20 / 92. szám

I. ÉVFOLYAM, 66. SZÄM 1991. Április 20., szombat B U DA_V ID E KI BUDAÖRS • Érd • szAzualombatta bagy • Törökbálint • pii.iscsaba t • NAGYKOVÁCSI 0 BUDAJENÖ • PILISVÖRÖSVAR • BUDAKESZI • BIATOR- I PATY • ZSAMBÉK • SOLYMÁR • TÁRNOK • PERBAL • TÖK O TINNYE • ÜRÖM Olcsón veit nemzeti konszenzus Boldogtalan százezrek Csalódás érte a szervezőket, s talán a politikus vendégeket is a minap Budakeszin, a művelődési házban. A helyi MDF-szer- .vezet rendezte fórumra — ahová előadóként hívták meg Sá­rossy Lászlót, a Földműv»lésügyi Minisztérium politikai állam­titkárát, és Szauter Rudolfot (MDF), a körzet országgyük'td képviselőjét —, alig-alig voltak kíváncsiak a helybeliek. Pedig a napokkal korábban kiplakátolt es^mépj' korántsem érdekle- lieei témával csalogatta a lakosságot, ugyanis a-készülő kárpót­lási törvényről, illetve a német nemzetiségű állampolgárok kár­pótlási tervezetéről volt szó. Márpedig, ha ez a téma éppen egy nemzetiségi tele­pülésen nem csigázza fel az érdeklődést, az nem magyarázható teljességgel azzal, hogy aznap este közvetítette a televízió a Magyarország—Szovjet­unió labdarúgó-mérkőzést. Ma már tudjuk, hogy ab­ban a küzdelemben nem sikerült kárpótlást ven­nünk, de vajon hogyan ala­kul majd a törvény sze­rinti kárpótlás? Nos a T. Ház köztudo­mású, még nem fogadta el a törvényt, sőt a tervezet az Alkotmánybíróságot jár­ja, s az is ismert, hogy en­nek okát az egyes pártok miképp magyarázzák. A számháborúnak, miszerint 47, 49, vagy 45, netán 38 le­gyen a kiindulópont, im­már vége. A tervezet most csak az 1949 után elvett íöldek, lakások, üzemek, üzletek, patikák egykori tu­lajdonosait kárpótolja. Mindez azonban nem jelen­ti azt, hogy az MDF meg­feledkezne a már koráb­ban elszenvedett sérelmek orvoslásáról — jelentette ki mindkét politikus. Pusztán arról van szó — hangsú­lyozták —, hogy a kárpót­lást két lépcsőben hajtják végre, magyarán többek között például a magyar- országi németek most nem kerülnek sorra. Becslések szerint elsőre másfél millió ügy vár ren­dezésre. A jogosultak — amennyiben ezt hiteles do­kumentumokkal igazolják —, kárpótlási jegyet kap­nak. Ezt a tervezet értel­mében földre válthatják be annál a tsz-nél vagy állami gazdaságnál, ahol az egy­kori tulajdonuk volt, még­hozzá azonos aranykorona­értekben. Arra azonban nem lehet garanciát vállal­ni, hogy az új tulajdon az egykori földdarab lesz, sőt ilyen helyzet bizonyára csak kivételes esetben for­dul elő. A tulajdonosoknak viszont kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy gon­doskodnak a terület meg­műveléséről. — Akik ezt nem akarják, vagy nem tudják vállalni, azok a kárpótlási jegyüket fordíthatják értéke szerint lakásvásárlásra, részt ve­hetnek vele az állami tu­lajdon privatizációjában, kérhetik a társadalombizto­sítástól életjáradék folyó­sítását, illetve a jegyet, ér­tékesíthetik is — sorolta a lehetőségeket Sárossy Lász­ló. — Óva intek azonban mindenkit attól, hogy ügyé­nek rendezése során bár­kinek honoráriumot lees­sen, vagy hogy a jegyet el­kótyavetyélje. Erre elsősor­ban azok figyelmét érde­mes felhívni, akik ma vál­lalkozók, vagy azzá kíván­nak lenni, mert üzletmene­tükben a kárpótlási jegyet csak akkor használhatják fel, ha eladják, kivéve azt az esetet, amikor állami tu­lajdont akarnak megszerez­ni azzal. Szauter Rudolf 14 község, köztük Budakeszi választó- polgárainak szavazata alap­ján lett országgyűlési kép­viselő. A 14 községből ti­zenegy német nemzetiségű település, s kilencben volt kitelepítés. Ezért joggal számíthatott volna a képvi­selő arra, hogy mondandó­jára többen kíváncsiak. — Elvünk az, hogy sen­kit sem szabad diszkrimi- nálni, tehát az MDF-nek ki kell kényszerítenie, hogy a '49 előtt sérelmeket szen­vedettek — zsidók, néme­tek, felvidéki magyarok, székelyek, kárpátaljaiak — sőt a málenkij robotra hur­coltak — ügye rendeződ­jön — mondta Szauter Ru­dolf. — Csakhogy mindez hosszú tárgyalásokat igé­nyel a szomszédos orszá­gokkal, s ha ebbe most be- lemegyünlc, ki tudja, med­dig elhúzódott volna még a kárpótlás. Ezért kerül sor a kát lépcsőben történő ren­dezésre. A második „ko­sár” már kevésbé terheli meg a költségvetést, mivel mintegy ötmilliárd forintról van szó, szemben a mosta­ni 80—100 milliárddal. Az MDF törekvése az, hogy a ’49 előtti ügyek rendezésére lehetőleg még az idén tér­jünk vissza. Beszédes adat, hogy a felvidéki magyarok például 170 ezer holdat hagytak Szlovákiában, míg Magyarországon csak 17 ezer hold maradt a szlová­kok után. Erről nem lesz egyszerű megegyezni, rá­adásul létezik az a Rákosi- féle megállapodás, misze­rint a magyar állam nem tart igényt a hátramaradt vagyonra. Szauter Rudolf szerint a Magyarországi Németek Szövetségének elnöksége ál­tal indított aláírásgyűjtési akció nyitott kapukat dön­get, ugyanis az itthon ma­radt, de vagyonukból kifor­gatott németek kárpótlá­sát nem vették le a napi­rendről, csak ők is az úgy­nevezett második lépcsőben kerülnek sorra. A tényékhez tartozik, hogy a német szövetség a következő szöveget bocsá­totta közre: „ha a Parla­ment a kárpótlás mellett dönt, az országban élő né­meteket a többi érintettel azonos mértékben és idő­ben illesse meg a kárpót­lás”. Ezért is igaz a megálla­pítás, amit Sárossy László tett: tisztában vagyunk ve­le, hogy a közhangulat fe- i lemásan alakul, ha a tör­vény értelmében megkez­dődik a kárpótlás. Lesznek ugyanig boldogtalanok, mert várniuk kell még, vagy mert nem jogosultak, hiszen nem vettek el tőlük semmit. Ugyanakkor kárpótolt százezerekben is megle­het, ott motoszkál majd a gondolat, hogy kárpótol­ták bár, de mégiscsak ki- semmizték. Mert tény — és ezt sem rejtette suba alá az államtitkár —, hogy iszonyú nehézségek köze­pette, de az elszenvedett méltánytalanságok után mégiscsak rendkívül olcsón jutunk a nemzeti konszen­zushoz. Fazekas Eszter Biatorbágy kultúrájáért Ebner Tibor, Horváth Imre, dr. Kelemen Gáspár és Pa- lovics' Lajos negyvenezer forintos indulótőkével ala­pítványt hozott létre. A kezdeményezés a hagyomá­nyok ápolásáért, újak te­remtéséért, a kulturális, művészeti értékek feltárá­sáért és megvédéséért, a természeti szemlélet kiala­kításáért, a természetvédel­mi területek ápolásáért és megóvásáért, a közterüle­tek csinosításáért jött létre. Felvállalja az alapítvány a céljaival szimpatizáló klu­bok. egyesületek megalaku­lásának és működésének elősegítését, kulturális ren­dezvények tőkealapjának biztosítását, helyi kiadvá­nyok megjelentetését, sőt az oktatás színvonalának javítását és a biatorbágyi műemlékek felújításának elősegítését is. Az alapítvány vagyonát kuratórium kezeli, s dönt a kamatokból származó összegek felhasználásáról is. Az alapítványhoz bárki csatlakozhat, aki annak cél­jaival egyetért. S talán mondani sem kell, hogy a befizetett összesek az adó­alapból leírhatók. A messiás eljövetele A budaörsi Jókai Mór Művelődési Ház otthont adott Jehova tanúinak ösz- szejöveteleire. Legközelebb április 21-én, vasárnap reg­gel kilenc órai kezdettel tartják foglalkozásúikat, melyen a messiás eljövete­léről beszélgetnek. Rendőrségi kocsiügyek Érden A régi reflex visszatér? Az alföldi, csúfosan pa­raszt Párizsnak nevezett Hódmezővásárhely híressé­ge meg harangozója ma­napság egyre-másra eszem­be jut. Á város százötven centiméterre nőtt, kackiás bajszú hordószónoka, Oláh Mihály bátyám — isten nyugosztalja — valamikor az ötvenes évek elején imi­gyen kezdte ünnepi beszé­dét: „Innen, Hatrongyosról — Vásárhely tanyavilágá­hoz egykoron tartozó rész — üzenem Trumannak .. /’ S közben igencsak forgatta öklét az ég felé. Az USA akkori elnöke nem rettent meg. Ám a harangozó nagy kópé lévén, ettől kezdve ahányszor csak valamiféle ünnepség szónoka Oláh Mi­hály bátyánk volt — már­pedig sokszor volt —, félre­verette a harangot. A bot­rány közepette pedig adta a mamlaszt, a félkegyelműt. Igaz, bennfenteseknek azért a harangozó bevallotta, ha az öreg félreharangozik, ak­kor ő is megteheti. Hisz a szamárság szamársággal párosulhat.., Mi tagadás, még a hetve­nes éveli elején, amikor Oláh Miska bátyám a szak­mai bizottság elnökeként bárhol megszólalt, mindig elindult a suttogás. Mert­hogy az öreg hallott vala­mit, de „félreharangozik”. Nem kis igazság volt ebben, mert fái szavakon lovagolt. Csak úgy, szőrén, nem nézve, milyen lóra is tett. Így aztán olykor azt dicsőítette, akit éppen pocskondiázni kellett volna — széllel szemben locsolt. Oláh Mis­Várakozó állásponton Mi lesz az emlékművekkel? Azt hiszem, szerencsés­nek mondhatom azt, hogy elmúlt mar a szobordöntö- getések időszaka, s ezzel együtt' a túlfűtött indula­tok is elcsitultak. Mégis benne él az emberek tudatá­ban a gondolat, hogy a tőlünk idegen ideológia, vagy a történelmi tényeket, eseményeket hamis szín­ben feltüntető tárgyak (emlékművek) kivonulja­nak hétköznapi életünkből. Pilisvörösvárott a világ­i'.: mm. ' > •< V Az ürömi szovjet — ’45-ös — emlékműről már hóna­pokkal korábban eltávolí­tották (valakik) az ötágú csillagot háborús emlékműnél ünne­peitek legutóbb a polgá­rok. Különlegessége a do­loginak, hogy ugyanott ta­lálható a szovjet hősi em­lékmű is, alig 15 méterrel arrébb. A 19-es főút men­ti településeken, így Ürö­mön és Piliscsabán is áll­nak a szovjet háborús em­lékművek, meg a katonasí­rok márvány- és műkő obeliszkjei. Ezek további sorsa felől érdeklődtem a polgármesteri hivatalok­ban. Horváth Péter, Üröm polgármestere és dr. La­jos Róbert jegyző elmond­ták, hogy a Fő utcai em­lékműről valakik már ko­rábban eltávolították az ötágú csillagot. Annak ide­jén tendenciózusan a templomok közelébe tele­pítették. az ilyen és ehhez hasonló emlékműveket, ami mindig is irritálta a vallásos embereket. A fő­téri építményt mégis csak a községrendazési terv el­készülte után bontják majd l!e, mert forgalombiztonsá­gi szempontból is rossz helyen van. A katonasírok­hoz a temetőkben termé­szetesen nem nyúlnak, mert az kegy&letsértés len­ne a háború áldozataival szemben. A háborús halot­taknak meg kell adni a kegyeletet, függetlenül alt­tól, hogy az áldozatok mi­lyen egyenruhát hordtak! Piliscsabán — mint Ka­sza Péter polgármester el­mondta — a szovjet kato- nasírok ápolását írásban rögzített megállapodásban vallatta az önkormányzat. Ezekről az emlékművek­ről fotódokumentációt is magúkkal visznek a kivo­nuló szovjet^ csapatok. A Felszabadulás és az Űj ut­ca sarkán lévő, illetve a Ezen a vörösváii sarló-ka­lapácsos eb diszken nem a türelmetlen kezek hagyták nyomukat, hanem az idő ... (A szerző felvételei) „Karátság park” érniük-* műveinek sorsáról a későb­biekben dönt az önkor­mányzat. Az azonban biz­tos, hogy a szovjet kato­nák teljes kivonulásáig nem nyúlnak egyikhez sem, a fölösleges indula­tok ébresztését elkerülen­dő. Vörösváron hasonlóan várakozó állásponton van az önkormányzat. Az azonos álláspontok, úgy hiszem, nagyon is ért­hetőek, hiszen a két nép közötti igazi barátság ki­alakulásának valójában csak most teremtődnek meg a feltételei. Aszódi László Antal ka bátyám hasonmásával volt szerencsém az utóbbi időben többször találkozni, telefonon értekezni is. Hal­lott valamit, feljelentett va­lakit, megdolgoztatta már isten tudja, hányszor az ügyészséget, a katonai bíró­ságot, még a köztársasági elnök irodáját is foglalkoz­tatta (vagy foglalkoztatja beadványaival). Olyasmik­kel, amiket már feljelentése alapján a katonai bíróság vizsgált, kivizsgált, most új­ra közread. Legutóbb azzal örvendeztetett meg telefo­non, hogy az Érdi Rendőr- kapitányság kocsiügyeiről küld egy feljegyzést. A régi reflex visszatért. Az Oláh Miska bácsi kora­beli. Akkor is mindig meg­próbáltam angolosan kitér­ni felszólalásai elől — le­léptem, de sajnos a telefon hamarabb odaért a főszer­kesztőhöz. De túléltem. Ez a reflex tetette fel velem a kérdést, amúgy latinosán, „in médiás rés”, azaz a dol­gok kerülgetése nélkül vág­junk a közepébe: Vannak-e, ha vannak, milyen gépko­csiügyei vannak az Érdi Rendőrkapitányságnak ? — kérdeztem dr. Mihály Ist­ván rendőr őrnagyot, a ka­pitányság vezetőjét. — Legnagyobb örömünk­re vannak gépkocsiügyeink. A tárnoki önkormányzat egy Lada Niva gépkocsit vásárolt a helyi rendőrállo­más munkájának megköny- nyítésére. Két kocsit az ér­di önkormányzattól is kap­tunk. A diósdiak ugyancsak vettek egyet. A százhalom­battai önkormányzat a me­gyei rendőr-főkapitányság­ra küldte be a pénzt, hogy vegyenek nekünk gépkocsit munkánk megkönnyítésére. Ezek a mi kis „gépkocsi­ügyeink”. Szerencsénkre! Mert azt jelentik, hogy ön- kormányzati segítséggel gépkocsiparkunk a korábbi nyolcról tizennégyre gyara­podott. Az önkormányzatok pénzén. Ezeket a tőlük kanott, általuk vásárolt gépkocsikat a Pest Megyei Rendőrkapitánvság szervi­zében gondozzák, vizsgálják felül, gondoskodnak mű­ködtetésükről. i Hát, „Mihály bátyám”, maga már megint félreha­rangozott. Hallott valamit, csak nem tudja, hogy mit. Vagy egyszerűen arra spe­cializálta magát, hogy köz- társasági elnöktől lefelé mindenkinek munkát ad­jon? Azon nem gondolko­dott el, hogy az alaptalan rágalmakból, a régi nótából rendszerváltás ürügyén sem kér senki? Varga Edit SOLYMÁR Pályázatot hir etetlek A solymári képviselő­testület ez évi költségveté­sében szerepel az önkor­mányzati intézmények: ál­talános iskola, művelődési ház. napközis iskola, böl­csőde, községháza, vala­mint a Mátyás király ut­cai óvoda fűtésrendszeré-, nek gáizfűtés-re történő át­állítása. Most pályázókat keres:- a fenti munkák elvégi—ire. A jelentkezők április 30-ig tehetik meg ajánlataikat a település polgármesterén él. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezeííi munkatárs: Fazekas Eszter. © Munkatársak: Fe­kete Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. © Fo­gadónap minden hétfőn 14— 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. Vili., Somo­gyi B. u. 6. PL: 311. Ír. sz.: 1146. Telefon: 138-4761, 138­40G7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom