Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-20 / 92. szám
I. ÉVFOLYAM, 66. SZÄM 1991. Április 20., szombat B U DA_V ID E KI BUDAÖRS • Érd • szAzualombatta bagy • Törökbálint • pii.iscsaba t • NAGYKOVÁCSI 0 BUDAJENÖ • PILISVÖRÖSVAR • BUDAKESZI • BIATOR- I PATY • ZSAMBÉK • SOLYMÁR • TÁRNOK • PERBAL • TÖK O TINNYE • ÜRÖM Olcsón veit nemzeti konszenzus Boldogtalan százezrek Csalódás érte a szervezőket, s talán a politikus vendégeket is a minap Budakeszin, a művelődési házban. A helyi MDF-szer- .vezet rendezte fórumra — ahová előadóként hívták meg Sárossy Lászlót, a Földműv»lésügyi Minisztérium politikai államtitkárát, és Szauter Rudolfot (MDF), a körzet országgyük'td képviselőjét —, alig-alig voltak kíváncsiak a helybeliek. Pedig a napokkal korábban kiplakátolt es^mépj' korántsem érdekle- lieei témával csalogatta a lakosságot, ugyanis a-készülő kárpótlási törvényről, illetve a német nemzetiségű állampolgárok kárpótlási tervezetéről volt szó. Márpedig, ha ez a téma éppen egy nemzetiségi településen nem csigázza fel az érdeklődést, az nem magyarázható teljességgel azzal, hogy aznap este közvetítette a televízió a Magyarország—Szovjetunió labdarúgó-mérkőzést. Ma már tudjuk, hogy abban a küzdelemben nem sikerült kárpótlást vennünk, de vajon hogyan alakul majd a törvény szerinti kárpótlás? Nos a T. Ház köztudomású, még nem fogadta el a törvényt, sőt a tervezet az Alkotmánybíróságot járja, s az is ismert, hogy ennek okát az egyes pártok miképp magyarázzák. A számháborúnak, miszerint 47, 49, vagy 45, netán 38 legyen a kiindulópont, immár vége. A tervezet most csak az 1949 után elvett íöldek, lakások, üzemek, üzletek, patikák egykori tulajdonosait kárpótolja. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az MDF megfeledkezne a már korábban elszenvedett sérelmek orvoslásáról — jelentette ki mindkét politikus. Pusztán arról van szó — hangsúlyozták —, hogy a kárpótlást két lépcsőben hajtják végre, magyarán többek között például a magyar- országi németek most nem kerülnek sorra. Becslések szerint elsőre másfél millió ügy vár rendezésre. A jogosultak — amennyiben ezt hiteles dokumentumokkal igazolják —, kárpótlási jegyet kapnak. Ezt a tervezet értelmében földre válthatják be annál a tsz-nél vagy állami gazdaságnál, ahol az egykori tulajdonuk volt, méghozzá azonos aranykoronaértekben. Arra azonban nem lehet garanciát vállalni, hogy az új tulajdon az egykori földdarab lesz, sőt ilyen helyzet bizonyára csak kivételes esetben fordul elő. A tulajdonosoknak viszont kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy gondoskodnak a terület megműveléséről. — Akik ezt nem akarják, vagy nem tudják vállalni, azok a kárpótlási jegyüket fordíthatják értéke szerint lakásvásárlásra, részt vehetnek vele az állami tulajdon privatizációjában, kérhetik a társadalombiztosítástól életjáradék folyósítását, illetve a jegyet, értékesíthetik is — sorolta a lehetőségeket Sárossy László. — Óva intek azonban mindenkit attól, hogy ügyének rendezése során bárkinek honoráriumot leessen, vagy hogy a jegyet elkótyavetyélje. Erre elsősorban azok figyelmét érdemes felhívni, akik ma vállalkozók, vagy azzá kívánnak lenni, mert üzletmenetükben a kárpótlási jegyet csak akkor használhatják fel, ha eladják, kivéve azt az esetet, amikor állami tulajdont akarnak megszerezni azzal. Szauter Rudolf 14 község, köztük Budakeszi választó- polgárainak szavazata alapján lett országgyűlési képviselő. A 14 községből tizenegy német nemzetiségű település, s kilencben volt kitelepítés. Ezért joggal számíthatott volna a képviselő arra, hogy mondandójára többen kíváncsiak. — Elvünk az, hogy senkit sem szabad diszkrimi- nálni, tehát az MDF-nek ki kell kényszerítenie, hogy a '49 előtt sérelmeket szenvedettek — zsidók, németek, felvidéki magyarok, székelyek, kárpátaljaiak — sőt a málenkij robotra hurcoltak — ügye rendeződjön — mondta Szauter Rudolf. — Csakhogy mindez hosszú tárgyalásokat igényel a szomszédos országokkal, s ha ebbe most be- lemegyünlc, ki tudja, meddig elhúzódott volna még a kárpótlás. Ezért kerül sor a kát lépcsőben történő rendezésre. A második „kosár” már kevésbé terheli meg a költségvetést, mivel mintegy ötmilliárd forintról van szó, szemben a mostani 80—100 milliárddal. Az MDF törekvése az, hogy a ’49 előtti ügyek rendezésére lehetőleg még az idén térjünk vissza. Beszédes adat, hogy a felvidéki magyarok például 170 ezer holdat hagytak Szlovákiában, míg Magyarországon csak 17 ezer hold maradt a szlovákok után. Erről nem lesz egyszerű megegyezni, ráadásul létezik az a Rákosi- féle megállapodás, miszerint a magyar állam nem tart igényt a hátramaradt vagyonra. Szauter Rudolf szerint a Magyarországi Németek Szövetségének elnöksége által indított aláírásgyűjtési akció nyitott kapukat dönget, ugyanis az itthon maradt, de vagyonukból kiforgatott németek kárpótlását nem vették le a napirendről, csak ők is az úgynevezett második lépcsőben kerülnek sorra. A tényékhez tartozik, hogy a német szövetség a következő szöveget bocsátotta közre: „ha a Parlament a kárpótlás mellett dönt, az országban élő németeket a többi érintettel azonos mértékben és időben illesse meg a kárpótlás”. Ezért is igaz a megállapítás, amit Sárossy László tett: tisztában vagyunk vele, hogy a közhangulat fe- i lemásan alakul, ha a törvény értelmében megkezdődik a kárpótlás. Lesznek ugyanig boldogtalanok, mert várniuk kell még, vagy mert nem jogosultak, hiszen nem vettek el tőlük semmit. Ugyanakkor kárpótolt százezerekben is meglehet, ott motoszkál majd a gondolat, hogy kárpótolták bár, de mégiscsak ki- semmizték. Mert tény — és ezt sem rejtette suba alá az államtitkár —, hogy iszonyú nehézségek közepette, de az elszenvedett méltánytalanságok után mégiscsak rendkívül olcsón jutunk a nemzeti konszenzushoz. Fazekas Eszter Biatorbágy kultúrájáért Ebner Tibor, Horváth Imre, dr. Kelemen Gáspár és Pa- lovics' Lajos negyvenezer forintos indulótőkével alapítványt hozott létre. A kezdeményezés a hagyományok ápolásáért, újak teremtéséért, a kulturális, művészeti értékek feltárásáért és megvédéséért, a természeti szemlélet kialakításáért, a természetvédelmi területek ápolásáért és megóvásáért, a közterületek csinosításáért jött létre. Felvállalja az alapítvány a céljaival szimpatizáló klubok. egyesületek megalakulásának és működésének elősegítését, kulturális rendezvények tőkealapjának biztosítását, helyi kiadványok megjelentetését, sőt az oktatás színvonalának javítását és a biatorbágyi műemlékek felújításának elősegítését is. Az alapítvány vagyonát kuratórium kezeli, s dönt a kamatokból származó összegek felhasználásáról is. Az alapítványhoz bárki csatlakozhat, aki annak céljaival egyetért. S talán mondani sem kell, hogy a befizetett összesek az adóalapból leírhatók. A messiás eljövetele A budaörsi Jókai Mór Művelődési Ház otthont adott Jehova tanúinak ösz- szejöveteleire. Legközelebb április 21-én, vasárnap reggel kilenc órai kezdettel tartják foglalkozásúikat, melyen a messiás eljöveteléről beszélgetnek. Rendőrségi kocsiügyek Érden A régi reflex visszatér? Az alföldi, csúfosan paraszt Párizsnak nevezett Hódmezővásárhely híressége meg harangozója manapság egyre-másra eszembe jut. Á város százötven centiméterre nőtt, kackiás bajszú hordószónoka, Oláh Mihály bátyám — isten nyugosztalja — valamikor az ötvenes évek elején imigyen kezdte ünnepi beszédét: „Innen, Hatrongyosról — Vásárhely tanyavilágához egykoron tartozó rész — üzenem Trumannak .. /’ S közben igencsak forgatta öklét az ég felé. Az USA akkori elnöke nem rettent meg. Ám a harangozó nagy kópé lévén, ettől kezdve ahányszor csak valamiféle ünnepség szónoka Oláh Mihály bátyánk volt — márpedig sokszor volt —, félreverette a harangot. A botrány közepette pedig adta a mamlaszt, a félkegyelműt. Igaz, bennfenteseknek azért a harangozó bevallotta, ha az öreg félreharangozik, akkor ő is megteheti. Hisz a szamárság szamársággal párosulhat.., Mi tagadás, még a hetvenes éveli elején, amikor Oláh Miska bátyám a szakmai bizottság elnökeként bárhol megszólalt, mindig elindult a suttogás. Merthogy az öreg hallott valamit, de „félreharangozik”. Nem kis igazság volt ebben, mert fái szavakon lovagolt. Csak úgy, szőrén, nem nézve, milyen lóra is tett. Így aztán olykor azt dicsőítette, akit éppen pocskondiázni kellett volna — széllel szemben locsolt. Oláh MisVárakozó állásponton Mi lesz az emlékművekkel? Azt hiszem, szerencsésnek mondhatom azt, hogy elmúlt mar a szobordöntö- getések időszaka, s ezzel együtt' a túlfűtött indulatok is elcsitultak. Mégis benne él az emberek tudatában a gondolat, hogy a tőlünk idegen ideológia, vagy a történelmi tényeket, eseményeket hamis színben feltüntető tárgyak (emlékművek) kivonuljanak hétköznapi életünkből. Pilisvörösvárott a világi'.: mm. ' > •< V Az ürömi szovjet — ’45-ös — emlékműről már hónapokkal korábban eltávolították (valakik) az ötágú csillagot háborús emlékműnél ünnepeitek legutóbb a polgárok. Különlegessége a dologinak, hogy ugyanott található a szovjet hősi emlékmű is, alig 15 méterrel arrébb. A 19-es főút menti településeken, így Ürömön és Piliscsabán is állnak a szovjet háborús emlékművek, meg a katonasírok márvány- és műkő obeliszkjei. Ezek további sorsa felől érdeklődtem a polgármesteri hivatalokban. Horváth Péter, Üröm polgármestere és dr. Lajos Róbert jegyző elmondták, hogy a Fő utcai emlékműről valakik már korábban eltávolították az ötágú csillagot. Annak idején tendenciózusan a templomok közelébe telepítették. az ilyen és ehhez hasonló emlékműveket, ami mindig is irritálta a vallásos embereket. A főtéri építményt mégis csak a községrendazési terv elkészülte után bontják majd l!e, mert forgalombiztonsági szempontból is rossz helyen van. A katonasírokhoz a temetőkben természetesen nem nyúlnak, mert az kegy&letsértés lenne a háború áldozataival szemben. A háborús halottaknak meg kell adni a kegyeletet, függetlenül alttól, hogy az áldozatok milyen egyenruhát hordtak! Piliscsabán — mint Kasza Péter polgármester elmondta — a szovjet kato- nasírok ápolását írásban rögzített megállapodásban vallatta az önkormányzat. Ezekről az emlékművekről fotódokumentációt is magúkkal visznek a kivonuló szovjet^ csapatok. A Felszabadulás és az Űj utca sarkán lévő, illetve a Ezen a vörösváii sarló-kalapácsos eb diszken nem a türelmetlen kezek hagyták nyomukat, hanem az idő ... (A szerző felvételei) „Karátság park” érniük-* műveinek sorsáról a későbbiekben dönt az önkormányzat. Az azonban biztos, hogy a szovjet katonák teljes kivonulásáig nem nyúlnak egyikhez sem, a fölösleges indulatok ébresztését elkerülendő. Vörösváron hasonlóan várakozó állásponton van az önkormányzat. Az azonos álláspontok, úgy hiszem, nagyon is érthetőek, hiszen a két nép közötti igazi barátság kialakulásának valójában csak most teremtődnek meg a feltételei. Aszódi László Antal ka bátyám hasonmásával volt szerencsém az utóbbi időben többször találkozni, telefonon értekezni is. Hallott valamit, feljelentett valakit, megdolgoztatta már isten tudja, hányszor az ügyészséget, a katonai bíróságot, még a köztársasági elnök irodáját is foglalkoztatta (vagy foglalkoztatja beadványaival). Olyasmikkel, amiket már feljelentése alapján a katonai bíróság vizsgált, kivizsgált, most újra közread. Legutóbb azzal örvendeztetett meg telefonon, hogy az Érdi Rendőr- kapitányság kocsiügyeiről küld egy feljegyzést. A régi reflex visszatért. Az Oláh Miska bácsi korabeli. Akkor is mindig megpróbáltam angolosan kitérni felszólalásai elől — leléptem, de sajnos a telefon hamarabb odaért a főszerkesztőhöz. De túléltem. Ez a reflex tetette fel velem a kérdést, amúgy latinosán, „in médiás rés”, azaz a dolgok kerülgetése nélkül vágjunk a közepébe: Vannak-e, ha vannak, milyen gépkocsiügyei vannak az Érdi Rendőrkapitányságnak ? — kérdeztem dr. Mihály István rendőr őrnagyot, a kapitányság vezetőjét. — Legnagyobb örömünkre vannak gépkocsiügyeink. A tárnoki önkormányzat egy Lada Niva gépkocsit vásárolt a helyi rendőrállomás munkájának megköny- nyítésére. Két kocsit az érdi önkormányzattól is kaptunk. A diósdiak ugyancsak vettek egyet. A százhalombattai önkormányzat a megyei rendőr-főkapitányságra küldte be a pénzt, hogy vegyenek nekünk gépkocsit munkánk megkönnyítésére. Ezek a mi kis „gépkocsiügyeink”. Szerencsénkre! Mert azt jelentik, hogy ön- kormányzati segítséggel gépkocsiparkunk a korábbi nyolcról tizennégyre gyarapodott. Az önkormányzatok pénzén. Ezeket a tőlük kanott, általuk vásárolt gépkocsikat a Pest Megyei Rendőrkapitánvság szervizében gondozzák, vizsgálják felül, gondoskodnak működtetésükről. i Hát, „Mihály bátyám”, maga már megint félreharangozott. Hallott valamit, csak nem tudja, hogy mit. Vagy egyszerűen arra specializálta magát, hogy köz- társasági elnöktől lefelé mindenkinek munkát adjon? Azon nem gondolkodott el, hogy az alaptalan rágalmakból, a régi nótából rendszerváltás ürügyén sem kér senki? Varga Edit SOLYMÁR Pályázatot hir etetlek A solymári képviselőtestület ez évi költségvetésében szerepel az önkormányzati intézmények: általános iskola, művelődési ház. napközis iskola, bölcsőde, községháza, valamint a Mátyás király utcai óvoda fűtésrendszeré-, nek gáizfűtés-re történő átállítása. Most pályázókat keres:- a fenti munkák elvégi—ire. A jelentkezők április 30-ig tehetik meg ajánlataikat a település polgármesterén él. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezeííi munkatárs: Fazekas Eszter. © Munkatársak: Fekete Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. © Fogadónap minden hétfőn 14— 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. Vili., Somogyi B. u. 6. PL: 311. Ír. sz.: 1146. Telefon: 138-4761, 13840G7.
