Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-18 / 90. szám

$ú a felesleges huzavona Tejszínhab a tortán Nemrég a városi könyv­tárban tartotta összejövete­lét a ceglédi liberális klub. Az est meghívott vendége dr. Hankó Faragó Miklós, az SZDSZ országgyűlési képviselője volt, aki beve­zetőjében a parlament és a kormány eddigi munkájá­nak rövid értékelésére vál­lalkozott. A képviselő szerint a Par­lament jelenlegi működé­sére leginkább a „jogalko­tási rend rendetlensége” a jellemző. Igaz ugyan, hogy csúcsot állítottunk fel az elfogadott törvények szá­mát tekintve, nem lehet azonban semmiféle koncep­cionális elemet kimutatni a kormány törvény-előter­jesztési gyakorlatában. Ez önmagában is megnehezíti a munkát, s ezt csak tetézi a beterjesztett törvényja­vaslatok szakmailag ala­csony színvonala. A jelen­legi házszabályok „krimi­nális állapota” már csak tejszínhab a tortán. Ko­moly probléma az is, hogy a képviselők nagy része nincs tisztában saját fel­adataival, s így számtalan felesleges huzavona színte­révé válnak a plenáris ülé­sek. A koalíció nagyon gyak­ran szembekerült a közvé­leménnyel is. A felelőtlen politizálás már eddig is számtalan bel- és külpoliti­kai botrányt eredménye­zett, anélkül azonban, hogy'' ezekből levonták volna a megfelelő következtetése­ket. Ez végül olyan „hólab- dajelenséggé” válhat, amely mind mélyebb vál­ság feilé sodorhatja az or­szágot. Az SZDSZ ebben a hely­zetben válaszút elé került: vagy sodródnak tovább ők KiSencmíüios árukészlettel Diszkontárukéi: Diszkontáruházát nyitott szerdán Albertirsán a Duna Fűszért Részvénytársaság ceglédi fiókigazgatósága. A 4-es főúttól jobbra, a Bics­kei úton a helyi Szabadság Termelőszövetkezet egykori műhelyét alakították át 400 négyzetméteres kereskedel­mi létesítménnyé. Habony István áruforgal­mi vezető elmondotta, hogy teljes választékot kínálnak élelmiszerből és vegyiáru­ból. Az első napi készlet értéke közel kilencmillió forint volt, de a jövőben sem kívánják alább adni. Az árukat nagykereskedel­mi áron kínálják a lakos­ságnak és viszonteladóknak is. A szektorsemleges üzlet- politika szellemében / a vá­sárlóknak mintegy 10-12 százalékos árengedményt adnak a kiskereskedelmi boltokhoz képest. A nyitva tartást hétköz­nap reggel 8 órától délután két óráig állapították meg. Csütörtökön 8—17 óra kö­zött várják a vevőket. A ceglédi és szolnoki diszkontáruház után a szer­dán megnyílt albertirsai a harmadik a fiókigazgató­ság történetében. A negye­diket pénteken nyitja meg Varga Károlyné fiókigazga­tó a Békéscsaba elővárosá­nak számító Telekgerendá­son. Kallódó nemzedék Túlzás lenne állítani, hogy irigylésre méltó helyzetben vannak a hamarosan végző ceglédi és környékbeli általános iskolásaik. Sokan tökéletes bizonytalanságban látják a jövőjüket, már ami a továbbtanulást illeti. Egyesek mondják, hogy demográfiai hullám van, vagyis jóval több a gyermek, mint amennyi kö­zépiskolai pad áll redelkezésre. Viszont ők szegé­nyek, nem tehetnek arról, hogy az 1977 körüli években születtek. Amikor még sok leleményes kifejezés hangzott el a gyermekgondozási segély áldásos voltáról, a minél több gyermek vállalásá­nak nemzeti dicsőítéséről. Manapság aztán itt áll­nak szépen befürödve! Hullámfürdőben... Ugyanis a továbbtanulást illetően teljes a bi­zonytalanság. A megye fennhatósága, koordináló szerepe gyakorlatilag megszűnt. Az iskolák az ön- kormányzatokhoz tartoznak. Minden szakmunkás- képző, minden középiskola annyi elsőst vesz fel, amennyit akar. Pontosabban amennyit tud. Nyil­vánvaló, hogy válogatnak a legjobbak közül, és nem kapkodnak az elégségesen végzettek iránt. A nemsokára végző nyolcadikosok az idén már három iskolát jelölhettek meg a felvételi lapon. Elvégre három a magyar igazság. Persze más kér­dés, hogy a továbbiakban az iskolák — nem saj­nálva a postaköltségeket sem — szépen küldözge­tik tovább a „felnemvételi” lapokat. Az Igazsághoz tartozik, hogy aki egyik iskolában nem kellett, an­nak útilaput kötnek a talpa alá a másikban is. A kör azután lassan bezárul. Nem mehet gyedre, nem kaphat munkanélküli-segélyt, és nézheti a naplementét. Mi lesz a kallódó nemzedékkel? A választ senki nem tudja. De hát így mi lesz a jövőnkkel? (r.) Brikett nincs A hivatalos fűtési szezon ngyan befejeződött április 15-én, ám a ceglédi Tüzép- telepen — a közelgő áreme­léstől tartva — továbbra is élénk a kereslet. Tüzelő nincs — írtuk a Ceglédi Hírlap április 2-i számában, és az elmúlt két hétben semmi sem változott. Da­rázs Károlyné telepvezető kedden elmondta, hogy a napokban csupán 550 mázsa daraszenet kaptak, amely speciális kazánokban éget­hető el, ezért nem tüleked­nek érte a vásárlók. A to­jásbrikett és a német bri­kett iránt viszont élénk a kereslet, csak nem lehet kapni. Előjegyzéseket fel­vesznek, de soron kívüli ki­szolgálást az utalvánnyal rendelkezők számára sem garantálnak. is az árral, vagy pedig — hangsúlyozottan alkotmá­nyos eszközökkel — meg­próbálnak változtatni tak­tikájukon. Nem nevezhető normális állapotnak, hogy egy ellenzéki párt alig egy évvel a választások után egy alternatív kormány- programot készít. A jelen­legi gazdasági-politikai helyzetben azonban szüksé­gessé vált annak felmutatá­sa, s megfelelő koncentrá­lással lehetséges a mostani csődtömegből való kilába­lás. Egy hozzászólás kapcsán terítékre került az elszá­moltatás kérdésköre is. A képviselő véleménye sze­rint a társadalom igazság­érzete mindenképpen meg­kíván bizonyos ' mértékű számonkérést, de ennek kapcsán végleg le kellene zárni az ilyen ügyeket. Megfelelő konszenzus azon­ban ebben a kérdésben ’sincs a két legnagyobb párt között. Továbbra is szem­ben áll egymással a meg­foghatatlan jogi fogalmak­kal operáló Justitia-terv és az ún. Hack-Demszky-íé- le előterjesztés. Ez utóbbinak. ugyanis csak a sürgősségi alapon történő tárgyalását utasítot­ta el az országygűlés. A szabaddemokraták szerint tarthatatlan az az állás­pont, amely azzal érvel, hogy nem lehet teljes biz­tonsággal megállapítani a III/III. ügyosztály fizetett besúgóinak hiteles listáját, A sürgősségi indítvány azt célozta volna, hogy ezek az emberek ne tölthessenek be felelős pozíciókat az új be­rendezkedésben, ugyanak­kor meghagyta volna szá­mukra az önkéntes vissza­lépés lehetőségét. Mivel ez a probléma a mai napig megoldatlan, olyan időzített bombaként ketyeg, amely összeomlaszthatja a közéle­tet Magyarországon. A vállalati vezetők nagy részének tavaly őszi újjá- választását sem előzték meg a független szakszer­vezeti választások, így nem lehet csodálkozni azon, hogy az emberek hétköznapi éle­tük során érzékelik a rend­szerváltozást. Márpedig, ha a tömegek csalódni fognak a demokratikus intézmé­nyekben, az rendkívül ve­szélyes szélsőségek felé vi­heti el az országot. Ennek bizonyos megnyilvánulásai már ma is fellelhetők, érzé­kelhetők. J. F. ceglédi XXXV. ÉVFOLYAM, 90. SZÁM 1991. ÁPRILIS 18., CSÜTÖRTÖK Kezdődik a próbaüzemelés Oldódik a feszültség A közeli napokban meg­valósul minden idők egyik legnagyobb helybéli beru­házása, amely végső fázi­sához érkezett. Ebből az alkalomból beszélgettünk Kiszel Istvánnal, a Peno- mah , ceglédi gyárának igazgatójával és Takács Mi­hállyal, az új üzem meg­bízott igazgatójával. — Hol tartanak? Mi­kor valósul meg a nagy álom? Takács Mihály: — Elér­keztünk az utolsó fejezet­hez. Az elképzeléseink sze­rint ezen a héten lesz a műszaki átadás, a szakha­tósági bejárás. Április 22- én elkezdjük a próbaüze­melést. — A tervezettnél jóval több lett a végösszeg? Takács Mihály: — A beruházás kezdetéhez ké­pest — amikor hétszáz­millióról beszéltünk — az inflációnál szerényebb mér­tékben növekedett a vég­összeg, ami körülbelül egy- milliárd forint. — Az új üzem a nem­zetközi követelmények mércéje szerint épült. Valóban meg is felel ezeknek az elvárások­nak? Takács Mihály: — A ki­vitelezés színvonala és az itt üzemelő gépek garan­ciát adnak erre. Persze, akikor mondhatunk bizto­sat, ha az amerikai, illet­ve közös piaci szemlén túl­jutottunk. Mindenesetre nagy esélyünk van, hogy jó minősítést kapjunk. — A helybéli cégek miért maradtak ki a ki­vitelezés munkálataiból? Takács Mihály: — Egy­szerű a magyarázat. Mi­után a pályázatot a Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat nyerte el, az al­vállalkozókat ő választotta meg. — Megvan-e már az új gyár gárdája? Takács Mihály: — Szá­mításaink szerint az egy műszakos termeléshez kö­rülbelül kétszáztíz személy­re lesz szükség. A létszám fele már megvan. Szinte ki­zárólag a régi gyárból át­csoportosított, döntően hús­ipari szakmunkásokra épí­tettünk, akik eddig is cson- tozási tevékenységet végez­tek. A közeljövőben még ötven-nyolcvan betanított munkást — főként nőt — tudunk felvenni. ­— A kívülálló számá­ra — ismerve a jelen­legi felvásárlási nehézsé­geket — óhatatlanul fel­merül az, hogy nem lesz-e luxus ez a modern üzem? Takács Mihály: — Re­mélhetőleg pontosan arra lesz jfr, hogy levezeti a fel­vásárlás területén mutatko­zó feszültséget. Azok a pia­cok, ahová eddig szállítot­tunk, beszűkültek. Ez az üzem lehetővé teszi, hogy eljuthassunk — ami ed­dig számunkra nem ada­tott meg — Nyugat-Euró- pába, az Egyesült Államok­ba, a Közös Piac orszá­gaiba. Ehhez persze hozzá­tartozik az,’ hogy nemcsak a technológiai, higiéniai kritériumoknak kell meg­felelni, hanem a hús mi­nősége iránt is vannak el­várások. Éppen ezért egvál- talán nem biztos, hogy a fel nem vásárolt állatok mindegyikét alkalmasnak találjuk — alighanem vá­logatni fogunk. — Az elmúlt hónapok­ban a város és a kör­nyező községek állattar­tói elkeseredtek. Egyre több a túlhízott sertés. A ceglédi gyár miért nem vásárolt hízókat? Kiszel István: — Volta­képpen tudtunk fogadni sertéseket, csak ez a meny­Tavaszi megújulás Kitakarítják a Kertészeti Közüzemi Kisvállalat dolgozói a Gubody park tavacskáját, s elviszik a faleveleket, melyele a szétfagyástól védték télen a medencét. Rendbe teszik az ágyasokat, ahová kell, virágokat ültetnek (Apáti-Tóth Sándor felvétele) nyiság nem volt összhang­ban a felkínálással. Ennek döntő oka az, hogy a pia­caink beszűkültek. Mond­hatnám azt is, hogy ösz- szeomlottak. Ez némiké^-->a belföldi piacra is igaz. Az ismert nehézségek miatt a fogyasztás visszaesett. Nyil­ván a túlkínálat is éreztet­te hatását. A külhoniak egy része képtelen fizetni. Arra kényszerültünk, hogy a felvásárlásunkat és fel­dolgozásunkat az értékesí­tési lehetőségeinkhez iga­zítsuk. — Az elkövetkező he­tekben enyhül-e a szorí­tás? Kiszel István: — Van rá remény. Annál is inkább, mivel néhány napon belül az exportüzem megkezdi a termelését. Nyilván, hogy az oda alkalmas minőségű sertések iránti kereslet a környékünkön is megnö­vekszik. Elképzelhető — amennyire a felfutás azt megengedi —, hogy bizo­nyos mennyiségig azokat az állatokat is átvesszük, ame­lyek kevésbé felelnek meg az elvárásoknak. — Nem bosszulja-e meg magát, hogy az ál­lattartók csalódottak? Esetleg felhagynak a sertéshízlalással. Kiszel István: — Nehéz jósolni. Előfordulhat. Bár egyfajta termelési, fogyasz­tási és piacegyensúly ala­csonyabb állatállomány ese­tében is kialakulhat. És a termelő megtalálhatja az érdekeltségét. Amennyiben Nyugatra is nagyobb meny- nyiségű áruval bejuthat­nánk — ennek elengedhe­tetlen feltétele az állomány minőségjavulása — akkor hosszabb távon felfelé íve­lő tendenciát mutathat az állattartás gazdaságossága. Természetesen ezért a prog­nózisért semmiféle garan­ciát nem lehet vállalni. — Az elkövetkező he­tekben mire lehet szá­mítani? Kiszel István: — Van re­mény arra, hogy oldódik a feszültség. Heti ezer-ezer- ötszáz sertéssel többet vá­sárolunk, illetve vágunk. F. F. Ml MOZMÜ A Szabadság filmszín­házban április 18-án, csü­törtökön 6 és 8 órakor Ka­rate Kid 3., színes amerikai akciófi’m. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. 9 Munka- társ: Rozgonyi István. • Postacím: Cegléd, Pf. 18. 2701. Telefax és telefon: (20) 11-100. @ Telex: 22­0353. • Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Kö­zönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csü­törtök, péntek 9-től 12-lg, szerda 19—17 óráig. Tele­fon: (20) 10-7*3. fírja BS

Next

/
Oldalképek
Tartalom